Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-09-11 / 138. szám
nézze meg a piacot, s meg kell akadályozni, hogy rosz kenyeret áruljanak. Keméndy: Megjegyzi , hogy ha panasz merül föl, a vizsgálat mindig megtartaná, de azt a rendőrség csak nem teheti, hogy mindennap a piacon minden kenyeret fölszegjen. Bátori ismételt fölszólalása után az elnök indítványára elhatároztatott, hogy a piaci összes élelmi cikkek a piacbiztos és az inspekciós orvos által vizsgáltassanak meg a legszigorúbban s a rész élelmi cikkek elkoboztassanak. Bátori fölhozza, hogy kis városokban is mily rend van a korcsmák tekintében, nálunk meg semmi intézkedés sincs, s az éjjeli orditozások és botrányos dőzsölések napirenden vannak. Szigorú intézkedést kér erre nézve. Tascher erre válaszolva előadja, hogy most is 10—15-en vannak letartóztatva éjjeli orditozásért. Legközelebb beadja a statútumot az éjjeli zárórákról, s akkor lehet intézkedni a közcsend biztosításáról. A közgyűlés elrendelő, hogy addig is, míg a statútum elkészül, a kávéházak és vendéglők zárórája éjfél után 1 óra, a többi bormérőkben pedig éjjeli 11 óra legyen s hogy a rendőrség ezt szigorúan végrehajtsa s a rendzavarókat büntesse. * Szekerke indítványozza, hogy a teherpályaudvar mellett néhány évvel ezelőtt bérbeadott tiszai árterek, minthogy ezekről szerződés a bérlőkkel nem köttetett s a városnak ez a terület nem jövedelmez, — adassék át gőzfürész gyár emelésére, mert már folyamodás is van ez iránt beadva, s a bérlőknek 700 frtnyi kauciója a letéttárból adassék ki. Ez ügyben a tanács bízatott meg, hogy a dolog mibenlétéről vizsgálatot tartson és a kauciókat adja vissza. P 11 i ch K. előadja , hogy a mai visszás helyzettel és visszaélésekkel szemben a hatóság közömbös nem lehet, mert van ugyan forgalom, üzleti élénkség, de azt leginkább az idegenek teremtik , akik rövid idő alatt jól megszedik itt magukat s tovább állnak, a nélkül, hogy a közterhekhez hozzájárultak volna. A korcsmák gombamódra szaporodnak s a tanács nem használja föl a kínálkozó alkalmat, hogy a mai viszonyokhoz mért jogosítványi díjakat szedne, hanem megelégszik a régi díjakkal, sőt azok sem folynak be rendesen. Ezenfölül szükséges volna, hogy aki itt üzletet nyit, legalább mutasson ki három havi ittartózkodási időt, s aki jogot nyer, annak neve közöltessék az adóhivatallal, hogy az illető, ha legalább jó üzletet csinál, fizesse meg az államnak s a városnak az adót, mert meglehet, hogy majd akkor akarjuk ezt beszerezni, amidőn az illetők rég elköltöztek. Végül példákat hoz föl a házalásokkal űzött szédelgés-, és visszaélésekről , s minthogy a házalások által nemcsak az itteni kereskedők és iparosok Bujtatnak , hanem a népet is csalják, azoknak teljes megszüntetését indítványozza. A közgyűlés sürgősnek találja az indítványt s rögtön tárgyalta. Tascher kifejti, hogy Pilsch indítványait legnagyobb részben a tanács már követi , mert bormérési jogot a külvárosokban 50, a belvárosban 100 frtért ad ; a helybeliek ennek felét fizetik, sőt addig be sem igtattatja a kérvényt, mig az illető a díjt le nem teszi. Szabó J. vizsgálatot kér minden korcsmára, mert nagyon sok van s engedélye nincs mindenkinek. Varga A. pártolja előtte szólót, mert legalább kilenc tized rész engedély nélkül mér. Keméndy: Csudálkozik előtte szólón, akinek tudnia kellene, hogy ő konskridálta a kocsmákat s Vargánál is volt, aki tapasztalhatta, hogy megvizsgálta, kinek van , kinek nincs engedélye. Majd mindenkinek volt engedélye , talált néhány gazdag polgárt, aki engedély nélkül mért, de azokat rögtön eltiltotta. Bátori: Sok megszerzi a jogot, de nem gyakorolja, hanem eladja másnak. Ezt is betiltani kéri. Még többen szóltak a dologhoz, végül is Pillich indítványai mind elfogadtattak. (Folyt köv. Helybeli újdonságok. Szeged, szept. 10. — Király Ő felsége a szegediek javára rendezett államsorsjáték engedélyezéséért Szeged város közönségének a trónhoz intézett hálaföliratát legkegyelmesebben tudomásul vette. Erről, a belügyminisztérium átirata alapján, Tiiza királybiztos úr leiratilag értesíti a várost. Az adóbehajtás tárgyában az adófelügyelő előterjesztésére a közigazgatási bizottság, a viszonyok mostohaságához képest , a legjobban sújtott adózók kímélésével, a méltányosság korlátai által szabályozott megállapodást fogadott el. Ezen szabályzatot, melyet annak idejében tünetesen ismertettünk, a pénzügyminiszter úr jóváhagyta; eszerint árvízkárosult polgártársaink az adókövetelések tekintetében meg lesznek kímélve a zaklatástól. A körtöltés kiépítésére ma estetett meg a verseny. A vállalkozás rendkívül élénk volt. Értesülésünk szerint 16 zárt ajánlat adatott be. Az ajánlattevők közt sok ismeretes vállalkozó cég van, mint Griegersten, Deutsch (a szádfal építője), Pick és Klein, sat. Vannak aztán konzorciumok is, még pedig ezek közt egy egyszerű kubikosvállalkozókból alakult társaság. A versenyben szegediektől *tárlat nyujtatott be. Az ajánlatok fölbontása a királybiztosságnál történt Tisza királybiztos úr elnöklete alatt. A verseny eredménye holnap délelőtt hirdettetik ki, mert sok ajánlat komplikált föltételeket vett be a számadásba, s ebből ezeknek kiszámítása szükséges, hogy egyik vagy másik ajánlat pénzügyi előnye kitűnjék. — Az ideiglenes bérházak ügyében ismét van följegyezni valónk. Ismeretes olvasóink előtt a Holtzer S. és fiai cégnek e tárgyú ajánlata, mely szerint e cég tulajdonosai a Széchenyi-téren az Aigner-féle ház vonalán egy emeletes ház építésére vállalkoztak, melynek földszinti helyiségeibe üzletüket helyeznék át. Ezzel az ajánlattal szemben Aigner J. és fia nyilatkozatot adtak be a tanácshoz, mely szerint a Holtzer cég ajánlatát elutasíttatni kérik, minthogy a célbavett építkezés a nagy költségbe került Aigner-házban lévő üzletnek ártalmára lenne. A nyilatkozat egyébként azon szempontból bír jelentőséggel, hogy Aigner maga tesz ajánlatot a szóban levő telken építendő bérház iránt, mire nézve Holtzerék fölött elsőbbséggel bír , mert az Aigner-féle ajánlat még július hó folyamában nyuttatott be a királybiztos úrhoz. E szerint Aigner József és fia a Széchenyi- téren, házuk átellenében, egy nagyobb telket kérnek ideiglenes épület helyéül. A bemutatott vázrajz szerint a meghosszabbított Kárász-utca vonalába esnék az Aigner-ház sarkától a Laudon-utca vonaláig , s másfelől a sétány irányában 10 ölnyire terjedne. Az engedményt 5 évre kérik s a tulajdonjog elismeréséül évenként 300 frt fizetésére kötelezik magukat a városnak. Az épület szilárd anyagból egyemeletesre terveztetik ; földszinti részében lakások és bolthelyiségek, az emeletben szintén mérsékelt áru bérletre szánt lakások lennének. A tiszaszabályozás ügyébe a meghívott két francia és egy olasz szaktudós már szintén haza utazott. A terjedelmes szakvélemény végleges szövegezést és korrektúráját a szaférfiak Jaquet-ra bízták. A szakértők mindegyike 10,000 franknyi tiszteletdíjat kapott aranyban. — Gróf Pálffy János adománya. A „Hon“ a következő sorokat vette: Midőn gr. Pálffy János urnak a szegedi árvízkárosultak fölsegélésére nyújtott nagyszerű adománya a hírlapokban először jelentetett, valaki ezt a tudósítást hirlapilag meghazudtolta, állitván, hogy a gróf Afrikában lévén, a szegedi katasztrófáról még tudomást sem szerezhetett. Ma itt a hazában mindnyájatt ismerjük a gróf úr áldozatát; összes lapirodalmunk úgy, mint az ország hálás elismeréssel fogadták a nagylelkű adományt. Mégis vannak némely magasabb hazai körök (e sorok közlője szem fültanuja volt ilyennek), a melyekben ama hírlapi meghazudtolás folytán még most sem tudják, hogy gróf Pálffy János ötvenezer frankot küldött a magyar királyi kormányhoz a szegediek fölsegélésére s hogy a gróf azonkívül e célra párisi nagykövetünk, gróf Beust Iván is 5000 frankot irt alá. Sikerült hiteles másolatot nyernünk azon levélről, melyben a magyar kir. miniszterelnök sajátkezüleg mond köszönetet a grófnak hazafias tettéért; és minthogy ekkoráig tudtunkkal e levél hirlapilag nem volt ismertetve, kérjük ama körök kételyeinek elhárítására a levelet közölni, és pedig azon oknál fogva is, mert vannak, kik a gróf ur hazaszeretett és a közáldozatra való készségét, azért, mert állandóan az országban nem lakik, teljes mértékben nem méltányolják. A miniszterelnöki levél így hangzik : „Méltóságos gróf ur Pozsony város közönsége folyó évi április hó 7-én 20.000 forintnyi összeget küldött be hozzám , a mint a méltóságod által a Tisza árvize által károsultak javára szánt könyöradomány összeget, mely összeg a hivatalos lapban azonnal közhírré tétetett és ez által nyugtáztatott. Fogadja méltóságod azon valóban főúri nagylelkű adományért, mélyen sújtott honfitársaink nevében, őszinte és legmelegebb köszönetem nyilvánítását és viszonozza a kegyes ég méltóságodnak bőségesen mind azon jót, minek eszközlője nagyszerű adománya leend. Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1879. ápr. hó 24-én. Tisza, s. k.“ — A mindszent-apátfalvi tiszaszabályozó társulat szept. 22-én választmányi s közgyűlést fog tartani H.-M.-Vásárhelyen. A közgyűlés tárgysorozatából fontosságánál fogva kiemeljük az ártérfejlesztési s illetve osztályozási fölszámolások ügyét és a szabályozó társulatok számára adandó 8 millió kölcsön fölosztásának kérdését, melyek ez alkalommal napirendre fognak kerülni. A sörház utcai honvéd-laktanya, mely az árvíz következtében szintén jelentékeny rongálást szenvedett, a városi hatóság intézkedése folytán már kijavíttatott. A javítás költségei 1508 frt 84 krra rúgnak. Az árvaszék I. évi 2467. sz. a. határozatával fölhívja Szeged város mindazon lakóit, a kiknek házaik az árvíz folytán összedőltek s tűzkár elleni biztosító leveleik az árvapénztárnál, s illetve a közgyámi hivatalnál letéve vannak, hogy biztosító leveleiket az illető társulatoknál leendő bemutatás végett a föntnevezett hivataloktól átvehetik. Az utcai közlekedés javításához hozzáfogtak. Az árvíz által szétszórt pallókat és dobogókat az utibiztosok felügyelete alatt helyreállitgatják. A város különböző részein nagyobbszámu napszámos foglalkozik e munkával s igy kilátás lehet rá, hogy a hiányok nem sokára helyre lesznek állítva. ... . . — Algyő község újraépítésére a kormány igen elismerésre méltó intézkedést tett, mely az elpusztult község rekonstrukcióját biztosítani van hivatva. Ugyanis a kormány az algyői lakosság számára az építkezésekre 80 000 frt kölcsönt eszközölt ki és pedig elég kedvező feltételek alatt. A kölcsön 10 év alatt törlesztetik 5°/0 kamattal. A község jövőjére nézve mindenesetre nagy előnynyel bír ez a kedvezmény, s annak kieszközléséért méltó elismerés illeti Rónay Lajos csongrádmegyei főispán urat, aki, mint az árvízkárosult csongrádmegyei községek rekonstrukciójával megbízott kormánybiztos, buzgó utánjárásával azt is kieszközölte, hogy a 80,000 frt hat hét lefolyása alatt át is adatik az árvízkárosult algyői lakosságnak. Ez az eset kedvező precedensül tekinthető arra nézve, hogy a szegedi lakosság is kétségkívül részesíttetni fog a károk nagyságához s a rekonstrukció mérvéhez arányos állami kölcsönben.— A városi mérték hitelesítő hivatalnak az árvíz óta igen gyarló forgalma van. Mint a hivatalnak f. évi május hó 6-tól fúg. 31-ig terjedő számadásaiból kitűnik, a jelzett idő alatt, 170 frt 43 kr volt a bevétel, melyet a kiadások az utolsó krajcárig fölemésztettek. A belvárosi sétányon az árvíz előtt egy viskó volt, melyben a csősz lakott. A hatóság körében nagyban folynak a mérnöki előmunkálatok a viskó rekonstrukciója végett. Már most az a kérdés, hogy minek a csőszház ott azon a ponton ? Várjon mit kell a csősznek a belvárosi sétányon megőriznie ? Talán azt a két-három korhadt padot? Vagy arra ügyel föl, hogy ne rongálják a fákat, amelyek voltak, de nincsenek. A városnak annyira szem előtt való pontján nincs helye primitív állapotú viskóknak. A csőszház újraépítése helyett jobban tennék, ha eltakarítanák az immár boldog emlékezetű belvárosi sétány maradványait. Nagy a halbőség a városnak mélyebben fekvő területein lévő mocsárokban. A napokban a Rókuson egy kertben halászatot tartottak a mocsárban s óriási csukákat fogtak ki A halászat eredménye nem kevesebb, ahat két mázsa csuka volt. Ki hitte volna, hogy egykor a Rókus városban ily gazdag sikerrel űzik a halászatot! — A szomszédok. Hol lakói barátom ? — kérdi egy szegedi hivatalnoktól a törvényszék Makóról visszakerült egyik tisztviselője. — Sehol — feleli a hivatalnok. — Akkor hát szomszédok vagyunk — mondja a visszaköltözött tisztviselő. — Ez a rövid szóváltás találóan jellemzi a szegedi viszonyokat, hol a lakáshiány miatt nagyon sokan a föntemlített szomszédságba jutottak. — Beküldetett. Megint a korcsmákról szól az ének. A Ferenc-tér békés lakói igazán elmondhatják, hogy se éjjelük, se nappaluk. A víz leapadása óta ezen a szűk téren nem kevesebb mint nyolc korcsma viréglik, ide nem számítva a közel eső pszkos fészkeket, amelyek szintén szép számmal vannak. Az e téren dívó éjjeli orditozás immár a legvégső határig ment, s a környék lakóinak türelme keresztre van feszítve, s ez annál botrányosabb, mert a városháza mellett történik. Szépen kérjük a főkapitány urat: szabadítson meg valahára bennünket legalább a kérő éjjeli egetrázó orditozástól ! Ha többet nem, csak annyit szíveskedjék tenni, hogy az illető bormérők kötelességüknek tartsák, bizonyos határidőn, pl. 11 órán túl, a zajos lármát helyiségeikben meg nem engedni. — Többen. — A szegedi első zenekar, félévi távollét után, ma délben érkezett meg Szabadkáról, ahol utoljára játszott, s holnap, csütörtökön, este lép föl itthon először a Prófétában. A viszontlátás s illetőleg viszonthallás jól fog esni a jó magyar zenét oly sokáig nélkülözött füleinknek. Megemlítjük ezúttal, hogy a nevezett zenekar részére a nyilvános zenélés a kávéházakban és a tisztességesebb étkező- és mulatóhelyeken (Próféta, Nemzeti szálloda, Virágcsokor, sat.) meg lesz engedve, éjjel azonban csak fél 12 óráig. — Akarcos hatalma. Egy munkás osztályhoz tartozó szálas ember jó hosszú ideig öblögette a torkát Uj-Szegeden az olcsó buckáival, s midőn ráestelődött, még egy literkét kért, de nem szóval, hanem üres palackjának az asztalhoz való verésével. A borosüveg eltört s pedig oly szerencsétlenül, hogy a pityókos munkás jobb kezén levő üterét is elvágta. Átvezették azután a városba, hol csak az orvos bekötözése volt képes a nagy vérzést elállítani. Ilyen a — harcos hatalma. * Mi úgy tudjuk, hogy" a záTorák iránti statútum már rég elkészült, jóvá is hagyatoa , az ^^statútumban rég ki is nyomatott, azt csak végrehajtani" *-0Ue*Si Irodalom. — A Bodnár Zsig. által szerkesztett s Ráb Mór által kiadott „Havi Szemle“ politikai, szépirodalmi, kritikai, sat. folyóirat f. é. szept. havi füzete a következő közleményeket hozza: 1. Időjóslás mint babona. Hojtsy Pál. — 2. Torquato Tassé Francesco de Sanctis után fordította Scossa Dezső. — 3. Velence modern titkaiból. Wilkie Collins. — 4. A nők az egyetemen. Dobay Vilmos. — 6. Költemények. 1. Az ékszerészek. Coppé után Csiky Gergely. II. A szép Nellike. Gáspár Imre. — 6. Váradi Antal költeményei. — 7. Színházi szemle. Jászai Mari Antigonéja. — 8. Könyv szemle. — Egy-egy füzet ára 80 kr. Rajziskolai értesítés. Az 1879—80. tanévre az iparostanulók részéről a beírások az iparraj.iskolába (az előbbi helyiség) f. hó. 14 én veszik kezdetöket, mire a t. c. iparosok alkalmazkodás végett azzal értesittetnek, hogy az előadások e naptól kezdve szakadatlanul tartatni fognak. Szegeden, 1879. szept. 9 én. Arleth Ferenc, rajztanár. Vegyes. * Rabbi és kántor. Van Beregszásznak egy Schwarz Ábrahám nevű rabbija, aki 18 évi ottléte alatt sem tudott megtanulni magyarul , a ki esküdt ellensége minden műveltebb reformeszmének és hazafias haladásnak. A hitközség egy év előtt egy zenei ismeretekkel biró kántort választott, aki csakhamar az általa alapított templomi énekkart igen szép s más felekezetbeliek által is gyakorta meghallgatott egyházi műdarabokra tanította be. A rabbi úr emiatt oly iszonyú gyűlölet tárgyává tette a szegény kántort, hogy azóta a leggaládabb eszközökkel küzd ellene. A minap ő és pártja 100 frtot ígértek egy megbotlott leánynak, ha csábítójának a kántort nevezi meg, de a leány a rendőrség előtt hazudtolta meg ez állítást. A rabbi még jobban földühödve, múlt hó 16 án a szószékről kezdte gyalázni a kántort a hallgatókegnagyobb megbotránkozására. Elmondotta, hogy egy aljas sebonnai (a kántor) miatt elpusztul a város, az egyház , ennek tulajdonítható az idei rosz termés. Akik őt hallgatják, imájukat isten nem fogadja el ; míg őt az egyház el nem kergeti, addig minden születendő gyermek törvénytelen fattyú gyermek lesz s ahol ő vagy énekkara a templomban áll, az a hely tisztátalan és megfertőztetett. Élesen kikelt a népiskolák, az e részben fönnálló törvények és a kor szelemében való nevelés ellen s gúnyosan emlité föl, hogy jobb volna, ha a talmutot tanítanák a gyermekeknek, mint azt, hogy : „hány disznó fér egy erdőbe“, stb. Végül dühtől eltorzultan kijelentette, hogy nem riad vissza sem az erőszaktól, sem a botránytól, s ha egy következő szombaton ismét a kántor fog énekelni, akad még 50 ember, ki vezetése alatt meg fogja szólani a templomot s erőszakkal fogja kidobni a kántort, stb. — Ily izgató beszédek után most már — mint az „Egyetértésinek írják — oda fejlődött a dolog, hogy a zavar az izraeliták között tetőponton lévén, a civakodás, a torzsalkodás napirende van, ami aztán utcai botrányokra ad alkalmat, sőt néhány gyengébb szívnek este sem mernek az utcára kimenni fegyver nélkül. A mi a dologban fölötte különösnek látszik : a bujtogató pap, ki az izgalmakat okozá, folytonosan szabad lábon van s izgatásait egyre folytatja. * A magyarság ügye a szomszédságban- A „Bukaresti Híradó“ figyelemreméltó fölszólalást közöl a romániai magyar katolikusok érdekében Vándory Lajostól. Vándory kimutatja, hogy Romárában legtömegesebben Bukarestben, Pitestben, Pitestben, Krajován és Turn - Szeverinben laknak magyar katholikusok s Bukarestben mégis csak egy katholikus pap van, az ősz páter Felicián plébános, annak dacára, hogy ott 10,000 magyar katholikus lakik. Katholikus iskola van elég Bukarestben, de magyar tanító csak egyetlen egy: Vizi Dénes, Vándory egy ízben a magyar nyelv és történelem ingyenes tanítására ajánlkozott, de ajánlatát visszautasították. A többi fennebb említett helyeken pedig sem magyar pap, annál kevésbé magyar iskola sincs, itt kizárólagosan német az uralgó elem. Ruszcsukban (Bulgária) szintén 1000—1200 magyar katholikus lakik, de azoknak sincs sem magyar papjuk, sem iskolájuk. Mindennek legnagyobbrészt Paoli Ignác püspök az oka, azon püspök, kit a sz.László társulat évenkint tekintélyes összeggel segélyez. Belgrádban van 5000 katholikus, kiknek */6 része magyar, s itt három nyelven is hirdetik az isten igéjét, csak magyarul nem Dr. Kiss hazánkfia ez ellen már föl is szólalt, de eredménytelenül, így áll a magyarság iskolaügye Romániában és Szerbiában ! Üzleti tudósítás Jakobius L. és fiaitól Berlin, Hamburg, szept. 7-én 1879. G a b n a . A tényleges üzlet valamint azelőtt, most is igen csendes és az árak nem szenvedtek lényeges változást. Búzában volt egy kis forgalom a fogyasztás részére. Rozs meglehetős erősen vásároltatott, de eladóknak olcsóbb árakkal kellett megelégedniök. Finom új árpában nagy volt a kereslet és legtöbbnyire megadattak a jó magasra tartott árak. Tengeri és zab változatlanul maradt, Vajban finomabb fajok a kivitel részére élénk keresletnek örvendtek és 11 guuvuiouu lojimgit ár fizettetett. Gyengébb minőségben csak vontatott az üzlet. Jegyzünk : Schleswigi és bolsteini nyári 85—90 m. szedett 90—105 m. Meklenburgi nyári 80—90 m. szedett 80—100—105 m. Dániai nyári 80—90 m. szedett 85—100 m. Parasztáru 75 — 85 m. Fmnlandiai 55 — 65 m. Tojás: A behozatal meglehetősen csekély volt, minélfogva az árak fokonként 2.65 m.-ról 2.70-re emelkedtek. A Tisza vízállása. Szeged, szept. 11. 4' 6" 0"' 1.42 méter Felelős szerkesztő : Nagy Sándor.