Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-09-16 / 142. szám
kozatának beküldésével visszavonta. — A lóvonatu vasúttal tehát a — Schossberger urat illetőleg, most már tisztába jöttünk. — A közegészségi viszonyoknál, a forró időjárás kedvezőbbre változtával, tetemes javulás észlelhető. A hagymáz veszélyesebb neme, a küteges hagymáz csaknem teljesen alábbhagyott. Különösen említésre méltó azon körülmény, hogy a roncsoló torok-ob, mely még eddig folyton terjedni látszott, legújabban szintén hanyatlóban van. — Börcsök Sándor követjelölt!! Igenis, t. szegedi publikum, ez nem tréfa; tessék a dolgot komolyan venni, úgy a miképen áll. Szeged város II. választókerülete, a megüresedett országos képviselői állásra, a tegnap alsóvároson tartott előértekezleten — csaknem egyhangú, megegyezéssel s a rókusi „szervező bizottság“ nagy ámulatára — Börcsök Sándort jelölte ki, aki mint látszik, nagyon meg van elégedve az értekezlet eredményével s nagy hajlandóságot mutat a jelöltséget elfogadni, habár még „gondolkodási időt“ kért. Hát lesz ez jól is lesz igy. Meghalt K á 11 a g — éljen Börcsök Sándor. K á 11 a y Ödön után Börcsök a Sándor. Sok képtelenségre ragadtak már bennünket a politikai extravanganciák; a visszavonás bűnét boszuló Nemezis üdvös tanulságul a jövő nemzedéknek — még arcunkba vághatja a Börcsök Sándor képviselővé választatását is. — A vészharangok tegnap este 9 óra tájban tüzet jeleztek. A vasárnapi közönség nagy tömegekben tódult alsóváros felé, ahol a tűz jelezve volt, de nem talált se lángot, se füstöt. A tűzfecskendők is hiában kalandoztak utcáról utcára, nem találtak a vész színhelyére sehol. Rövid idő múlva aztán kitűnt, hogy a toronyőrs szerencsére csalódott, s az egész vrzvár vaklárma által lett előidézve. A tűz meszsze esett a város határától. Gyá 1rán gyuladt ki valami szalmakazal, a szemes toronybakter azt nézte alsóvárosi tűznek. No, de ez jobb volt így, mint ha a toronyőr föl nem sült volna. Hanem azért jó lesz, ha jobban ügyel és nem üt hiábavaló lármát. — Egy tucat éjjeli orditozót fogdosott össze vasárnap éjjel a rendőrség. Az ékes kompánia, mely természetesen olyan részeg állapotban vala, részint mint a tök, részint mint a csap — helybeli és vidéki munkás népségnek szemenszedett példányaiból állott, akik egész héten azért keresik a nagy munkabért, hogy azt vasárnap a lebujokban eldorbézolják. Ezt persze tehetik, van hozzá joguk, meg korcsma is elég. Hanem azt a cudar tempót már elengedhetnék maguknak, hogy a békés polgárok éjjeli nyugalmát fölzavarják vadállati orditozásuikkal A rendiség helyesen cselekszik, midőn annyi panaszos fölszólalás után végre elhatározta, hogy razziákat tart az éjjeli orditozókra. Ezután minden éjjel lesznek ilyen hajtóvadászatok s akiket a rendőrség madzagra fűz, lesz alkalmuk a városházán 48—60 órán át a „hűvösen“ lehűteni ordítozó lelkesültségek művészi hevét. A földhordás, az iszapos területek, s az utcák mélyebben eső részeinek feltöltése, továbbá a vizek levezetése folyton szorgos munka tárgyát képezi. A mérnöki tisztség e munkálatokra nézve szept. 15- től 20-ig terjedőleg benyújtotta a költségelőirányzatot. Eszerint a jelzett idő alatt eszközlendő földmunkákra a felsővárosban 372 frt 43 kr. ; a Rókuson 418 frt 97 kr.; összesen 791 frt 40 kr. van előirányozva. A vízleeresztés költségeire a belterti létén és a város külső területein 1500 frt vétetett föl. Az összes költségvetés 2741 frt 40 krt tesz. Legközelebb a következő utcák és utcarészek fognak feltöltetni: felsővároson a lengyel-, tímár- és csongrádi-utca; Rókuson a sóház- és szép-utca. — A ki a királytól vár mindent. A napokban egy alsóbbrendű vasúti hivatalnok neje jött vissza városunkba, aki mint menekült eddig a fővárosban lakott. Utazótársainak egész biztosan beszélte el, hogy az ő háza a szél utcában összedült, de azt a király már szépen fölépíttette, neki csak bele kell menni lakni. Tíz évig az árendát a király húzza, azután száll a ház egészen ő reá. — Tehát vannak a szegedi lakosok közt is ily balhiedelműek. Szegény asszony, képzeljük, mennyire meg volt lepetve, mikor a szél utcába ért a háza romjaihoz. — Gyanús tárgyakat talált a redőrség egy temesvári illetőségű izraelita napszámosnál. Egy pár női topán, egy selyemkendő s egy ezüst kávéskanál — olyan elementumok, melyek nem tartoznak egy napszámoskodó suhanc ruhatárához s illetőleg evőeszköz-készletéhez. — Ugyanazért a rendőrség a találmányt — már mind a kendőt, topánt s kanalat, mind pedig a suhancot — jónak látta letartóztatni. — Saját magát bízta meg. Egy Kohn Illés nevű, csavargó foglalkozású egyéniség beállított szombaton egyik helybeli kádármesterhez, azt mondván, hogy őt Pick megbízta, hogy kérjen két hordót. A kádár nem sejtve semmi huncutságot, szívesen késznek nyilatkozott a hordók átadására, mire a megbízott urnak eszébe jutott, hogy egy talicska is kéne a hordókat eltolni. Adtak neki azt is és szépen eltolta mind a két hordót. A kádárnak aztán volt alkalma csudálkozoni, hogy soká küldik vissza a talicskát. Mikor ez iránt Picket megszóllta, akkor meg ketten csudálkoztak, ő és Pick, aki senkit sem bízott meg, hogy kérjen a számára hordókat. Ekkor jöttek rá Kohn uram turpisságára, akit a rendőrségnek sikerült még melegében kifürkészni. A megbízott az egyik hordót már eladta a piacon , a másik még megvolt nála, meg a talicska is. Irodalom. — Uj zeneművek. Pirnitzer Frigyes kiadásából (Bpesten,) a következő érdekes zeneműveket vettük : 1. Székely Imre 31-ik magyar ábrándja, zongorára a következő népdalok fölött: Nincsen annyi tenger csillag az égen, Fogadásom tiltja szeretni, Ha be megyek, Húzzad csak, Nagy az én rózsám ereje. Ara 2 frt 50 kr. — 2. Négy eredeti népdal, Huber Jenőtől, Soldosnénak ajánlva. (Maglaji dal, Tele van az orgonafa, Szeretném itt hagyni, de sok csillag ragyog.) Ara 1 frt. — 3. Gruss aus Bosznien. Polka mazur. Szerző Pejakovics L. Ara 50 kr. — 4. A piros bugyelláris legkedvesebb dalai. Énekhangra zongorakisérettel alkalmazta: Altschul Rezső. Ára 1 frt. — 5. Albumlap Gobbi Henriktől. Ára 1 frt. — 6 Két eredeti magyar. „Nincs a földön bubánatnál egyebem, Szelíd szellő fű a mezőn. Énekhangra zongorakisérettel: Beliczay Gyulától. Ára 80 kr. — Megjelent: „A föld és népei“ című füzetes vállalat 7 és 8 ik füzete. Hellwald Frigyes és egyéb szerzők nyomán kidolgozta dr. Tody László. Budapest, Mehner Vilmos kiadása. A most megjelent és számos csinos képpel díszített két füzet Észak-Amerika államait s a prairiek világát ismerteti. Egy-egy füzet ára 30 kr. Csarnok. Rainer Pál életéből. A szerencsétlen öngyilkos férfiú életéből a „Pester Journal“ után a következő érdekes részletet közöljük : Az 1850—53. közti szomorú időszakban Rainer Pál kezén százezrek fordultak meg, melyek a hazából kimenekült „insurgensek“-nek voltak szánva. Mivel Rainer a „császáriak“-nál sohasem állt azon gyanúban, hogy „Kossuthkutya“, nem is tartozott a „kompromittáltak“ közé, s az akkori rendőrfőnök mindent inkább elhitt volna, mint azt, hogy Rainer a központ, kinek kezéhez minden a bujdosók segélyezésére szánt pénzt küldtek. Rajner Pálnak a fővárosban csak egyetlen egy bizalmas embere volt, kit német neve miatt — Thaisz Eleknek hívják még most is — szintén a „gutgesinnt“-ekhez számítottak, de ki a spitzlik figyelmét az által, hogy a „rebellis családokkal“ többször érintkezett, magára vonta. Egy spitzli — jelenleg terézvárosi nyárspolgár, s a választások alkalmával a radikális demagógok legvörösebbje — illető helyen besúgta, hogy Thaisz ismeretlen célra pénzt gyűjt. Ez időtől kezdve Thaiszot nem tévesztették el szem elől, s mikor egyszer el akart utazni, hogy az összegyűlt pert Rajnerhez vigye, a rendőrség elcsípte, s mind rebellist vértörvényszék elé állították Rajner Pállal együtt. Thaiszt minden védekezése dacára hétévi börtönre ítélték lázítási kísérlet miatt. Rajner Pál előrelátóbb volt. Mikor gyanította, hogy Thaisz meg fogja látogatni, egy Selmecen lakó őrnagyot beszélgetés közben előre figyelmeztetett , hogy egy fiatal ember fog hozzá érkezni, ki auditor szeretne lenni a katonaságnál, s egyszersmind a hatalmas őrnagytól engedélyt is kért, hogy a fiatalembert neki bemutassa. Rajner ezt előadta a vértörvényszék előtt, mivel az őrnagy is bizonyította ezt, szabadon bocsátották. Thaiszot azonban Olmützbe szállíttották. Rajner kiment az indóházba, hogy barátjának egy utolsó istenhozzádot mondjon. Ez azonban nem ment oly könnyen, mert Thaisz nyakán, kezén, lábán megláncolva két cseh katona között haladt. Rajner azon töprengése közben, hogy legalább nyakáról vetethetné le Thaisznak a láncot, észrevette, hogy a két cseh katonát vezénylő hadnagy egy hírhedt nő felé mosolyog, ki két „fogadott leányával“ Bécsbe szándékozott. Rainer föllételzett, a nőhez ment, s benne a megláncolt, sápadt fiatalember iránt érdeket keltett. A nő magához inte a hadnagyot, a „két fogadott leány“ édeskésen mosolygott a hadnagy szemébe, a mama pedig kegyesen megengedte, hogy a hadnagy velük együtt, egy coupéban toljonok meg *»« 4 D l —~ -lx. ABOD föltétel alatt, ha a fiatal fogolyról minden láncot leszedet. A hadnagy megtette. Thaiszot minden lánc nélkül, Rajnerrel s a két cseh katonával együtt egy coupéba dugták. Rajner legelső gondja volt a két csehet leitatni, ami annyira sikerült neki, hogy az egyiket Bécsben részegség miatt azonnal a dutyiba vitték, így szabadította meg Rajner Thaiszot a láncoktól. A két jó barát csak négy év múlva látta egymást, Thaisz megkegyelmezése után. Rajner Pálról még a következőket írják Hontból a „Pesti Napló“ nak : Dacára fényes politikai s társadalmi állásának, jellemén bizonyos elégedetlenség vonult át, s a még ellenségei iránt is lovagias férfiú, legjobb barátai iránt is, különösen az utóbbi években, némi hidegséget tanúsított. Ezt folytonos betegsége idézte elő. Régóta szenvedet idegbajban, ehhez galandféregbaj csatlakozott, melytől a leghíresebb orvosok sem tudták megmenteni. Betegsége miatt nősülni nem akart, s a közélettől teljesen visszavonulva, búskomor életet élt. Lontói birtokán magányát csak unokaöcscse és annak neje osztotta meg, akik Rajner Pál általános örökösei. Rajner életuntságának egy másik okát is föl kell említenünk. Ő minisztersége alatt nem vagyont hanem adósságot szerzett, s bár lontói birtoka igen rendezett, s jövedelme igen tisztességes állást biztosítottak neki, a néhány évi résztermés némi anyagi gonddal is terhelte, úgy hogy a miniszterségéből származott adósságát nemcsak nem törlesztheté, hanem azt újabbakkal kellett szaporitni. Szomorú elhatározását környezete nem is gyanithatá. Számos levelet hagyott hátra, melyek barátaihoz, hitelezőihez, sőt cselédeihez is intézve vannak. A levelek mind igen szépen, nyugodt kedélylyel vannak írva, a főispánhoz írottban még elmélkedik is. Rajner még aug. 22 én akarta magát kivégezni. Személyesen ment be Somóról Esztergomba, ahol revolvert vett. Bevárta azonban, a míg szept. 9-én unokaöcscse nejéhez Lottóra az orvos előtt s megírván búcsúleveleit, irásilag rendezvén pénzügyeit, a mondott nap délutánján a kertbe ment, ennek végén levő akácfához támaszkodva, szivén lőtte magát. A halál azonnal bekövetkezett. Rajner temetése e hó 11 én ment végbe. Jelen volt a főispán, az egész tisztikar s nagyszámú résztvevő közönség. Adalék az öngyilkosság statisztikájához. Guerry közelebb adta át a nyilvánosságnak azon harminc évi fáradhatatlan kutatásainak eredményét, mely a legkülönbözőbb bűnesetek tanulmányozásának gyümölcse. Ezen sok nehézséggel járó és lelkiismeretesen végzett munka által, mely a francia és angol törvényszékek hiteles adatain alapszik, a statisztika is sokat nyert mert az ily nagy számmal egy beállított bűneseteknek puszta fölsorolása is sajátságos világot vet azon hatásra, melyet a kor, nem, éghajlat, évszakok és sok más körülmény bizonyos fajta bűntények ritkább vagy gyakoribb előjövetelére gyakorol. A bűntények között kétségkívül legnagyobb lélektani érdeket az öngyilkosság nyújt. Az ember rendesen csak szenvedélyes izgultság és lelki beszámíthatatlanság állapotában képes legyőzni állati és ösztönszerű borzalmát a haláltól és Guerry tanulmánya e tekintetben szerfölött fontos és meglepő fölvilágosításokkal kedveskedik, így például megtudjuk ezekből azon általánosan elterjedt nézettel homlokegyenest ellenkező tényt, hogy élemedettebb komáknál sokkal gyakoribb az öngyilkosság. Az aggkor nem bir többé az önmagában bizó erélylyel, a boldog mosolyu könnyelműséggel, melylyel a fiatalság az élet súlyosabb vas napjait nézi és veszi, s éppen azért legritkább az öngyilkosság a 30—35 éves korúak között, míg az ötven évesek e tekintetben az első sorban állanak. Mint a nyilvános biztonság ellen intézett bűntények általában, úgy az öngyilkosság is gyakoribb nyáron, mint télen, és ennek oka nagyon egyszerű, mert a hőség az emberi ingerültséget és indulatokat táplálja és fokozza. Nevezetesebb és meglepőbb ennél azon fordított viszony, melyet az öngyilkosság, a gyilkosság és hasonló bűntényekkel szemközt elfoglal. Minél gyakoribbak ugyanis a bűntények, melyeknél az ember hírvágyból, boszúból vagy féltékenységből embertársa életére tör, annál inkább az öngyilkosság, és ez áll megfordított viszonyban is. Habár a nőnem az őrültségnek, mint általában az agy effekciójának, mely az öngyilkosságot előidézni szokta, jobban ki van is téve, mint a férfinem, az öngyilkosok száma mégis sokkal többre rúg a férfiak mint a nők között, habár e bűntény egyes neme, mint az öngyilkosság szerelemből kiválóan csak a nők körében fordul elő. E jelenséget megmagyarázza azon tagadhatatlanul szívósabb kitartás, melyet a nők úgy természeti, mint erkölcsi szenvedések elviselésében kifejtenek, míg a férfiakat ezenfelül egy fékevesztett életmód és iszákosság terheli, szorítja gyakran e bűntény terére. A népek nagyobb és kisebb műveltségi fokozata is befolyással van az öngyilkosság terjedésére. Guerry kutatásaiban négy műveltségi fokozatot különböztet meg. Az elsőbe azok tartoznak, kik sem írni, sem olvasni nem tudnak, a másodikba, kik csak tökéletlenül, a harmadikba, kik tökéletesen a korrekten, s a negyedikbe végre, kik kiváló műveltséggel bírnak. .Jít _ imo * lagaanmiri*Aki t jmjuk meg szemeink előtt, mert míg a bűntények között az öngyilkosságot az első és második osztálynál, a 34. és 35-dik sorozatban találjuk, a harmadik és negyedik osztálynál már a 15. és 16 ikat foglalja el. E megdöbbentő viszony — fájdalom ! — csak nagyon is alapos. A finomodás és haladó műveltség az embert korán megfosztja a szükséges erélytől és jellemszilárdságtól, míg szellemi ingerlékenységét és izgatottságát folytonosan növeli, és innét van az, hogy Franciaországban és Angliában évről-évre szaporodik az öngyilkosok száma, míg Oroszországban az aránylag mód nélkül jelentéktelen. E bűntény borzadályos kísértetként követi haladásában a civilizációt és minél finomabb érzéssel került ki valaki az alkotó kezéből, annál könnyebben körmei közé kerül. Azon viszonyok és körülményekhez, melyek az öngyilkosság szaporodását elősegítik, századunknak egy sajátságos motívuma is hozzájárul. Az 1789. óta aláásott és folytonosan ingadozó politikai viszonyok, a vallásos exaltációk, szerencsétlen szerelem, szomorú családi körülmények, váratlan és hirtelen csapások, veszteségek, kicsapongó életmódok az öngyilkosság ezen közönséges okain kívül újabb időkben fölléptek a politikai eszmék győzelméhez kötött remények, melyeknek meghiúsulta a csalódott lelket először kétségbeejti, azután az öngyilkosok közé sorozza be. („P. H.“) Vegyes. * A délmagyarországi százados ünnepélyek Torontál megyében, mint a „Torontál“ írja, előreláthatólag igen fényesek lesznek. Szept. 21-én Torontál vármegye egész területén ünnepélyes isteni tiszteletek fognak tartatni, melyeken a helyi közhatóságok, hivatalok, tantestületek, a tanuló ifjúság, stb. fognak részt venni. A megye nagyobb községei, mezővárosai nemzeti lobogókkal fogják utcáikat földíszíteni, az ezen napot megelőző estén pedig önkénytes kivilágítást rendeznek. Erre nézve részint a járási szolgabirák, részint a helyenként alakult ünneprendező bizottságok megtették már intézkedéseiket, hogy a megye századévi emlékezetes évfordulója minél díszesebben, mindazonáltal minél kevesebb költekezéssel megünnepeltessék. A centenáriumi ünnepélyek központját a megye székvárosa, Nagy-Becskerek képezi. — Becskerek ez alkalommal, egészen uj, megmagyarositott fizonómiával fog a haza előtt megjelenni. Utcái és terei, miként az pár évvel ezelőtt Temesvárott történt, uj, történelmi alapon nyugvó magyar elnevezésekkel fognak jelöltetni, s nyolc osztályú magyar főgymnáziuma ünnepélyesen megnyittatik. — A református egyház konventje szept. 14 én véget ért Debrecenben. A tanügyi munkálat letárgyalása után a konvent elintézte a kisebb érdekű belügyeket is s aztán csak búcsúra jöttek össze a konvent tagjai. — Vay Miklós fenkölt szellemű búcsúbeszédére Beöthy Zsigmond válaszolt. A konvent tagjai tiszteletére a város diszebédet, este pedig a főiskola bankettet rendezett. A konvent a jövő évben Kolozsváron fog összeülni. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A gyöngyösi kávénak nagy hire kelt az utóbbi időben. Kovách László orsz. képviselő tett vele kísérletet s azt sikeresnek találta. B. Kemény miniszter is, aki közelebb Gyöngyösön Kovách vendége volt, megizlette e kávét s kitűnőnek mondja. A gyöngyösi kávéról Kovách László a gyöngyösi lapban ezeket írja: A kérdéses növény nem kávénövény , mert a kávénövény tudvalevőleg fa vagy cserje módjára évelő s számos éven át élő fa species, mig a gyöngyösi kávé babfajta, külsője igen hasonlít a gyöngy kávéhoz, a mely Perl-Kaffee név alatt árultatik a boltokban. Vetése tavaszkor történik s épen úgy, mint a közönséges bab, a szőlőkben a sorok közt magasló földbe ültettetik s a fagyásnak kevésbé van alávetve, mint a közönséges bab, mert volt rá példa, hogy mig a közönséges bab kifagyott s újra kellett vetni, a „gyöngyösi kávébab“ nem fagyott ki, — hanem szépen diszlett és termett. — Művelése a szőlő között egyenlő a bab mivelésével, úgy minden eljárás a szedésre és hüvelyéből való kiválasztásra nézve is. Pörkölése, mint a közönséges rendes kávénak pörkölése, és úgy történik ; némelyek ízlése szerint erősebb, másoknál silányabb pörkölés jó ; egyik a méreg-fekete kávét , másik a könnyebb pörköléssel járó barnát szereti. Mindkét pörkölésben az íznek különbözetét, mint a rendes kávé izénél, a pörkölés minősége szerinti változtatás eredményezi. A pörkölt gyöngyösi kávénak illata egészen a csalódásig hasonló a rendes kávé illatához. Íze a kávéhoz hasonlít, erős vagy gyönge, amint főzetik, keserűs és mindenesetre kevesebb zamat és illat tartama van, mint a valódi kávénak. De nem is akar ez a gyöngyösi kávé valódi rendes kávénövény lenni, sem annak színében szerepelni, de igenis hivatva van arra, hogy azon számtalan kávéhelyettesítő egészséges szurogatumok között, melyeknek száma légió, az első s alkalmasint legfontosabb helyet foglalja el a hazában s kívül a hazán.**a — vágj—«auyutca. ____ nyebben úgy, hogy azt hiszszük , hogy hivatva lesz, mert hiszen a chemiai vegyelmezés fogja kideríteni, hogy úgy van-e ? — hivatva lehet, mondjuk, arra, hogy az első helyet foglalja el a valódi kávénak keverésénél, mint kávét pótló szurrogátum. Máris úgy látszik, hogy van benne csirem és pedig oly mérvben, amelylyel sem a makk, sem a rozs, sem az árpa vagy fügekávé nem bírnak; van benne továbbá minden kétségen kívül igen sok tápláló anyag s igy az egészségre és táplálkozásra szükséges anyagoknak oly faktorai, melyek azon föltevésre jogosítanak, hogy hivatva lesz nagy szerepre, kivált szegényebb házaknál, hol már is egynegyedrész a fönlemlitett kávéknak egyikéből szerepel — nem említve azokat, akik kizárólag gyöngyösi kávét használnak. A Tisza vízállása. Szeged, szept. 15. 3' 10" 6"" 1.22 méter Szeged, szept. 16. 3' 10" 0"" 1.21 méter Felelős szerkesztő : Nagy Sándor.