Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-10-09 / 163. szám
A szabályozási tervről elismeréssel nyilatkozik az „Evr.“ Szeged e terv szerint fölépítve, az ország egyik legszebb városa lesz. Azonban a terv csak azon esetben vihető keresztül, ha az elszegényedett lakosság olyan anyagi helyzetbe hozatik, hogy házait a tervnek megfelelőig legyen képes fölépíttetni. Erre nézve a begyűlt könyöradományok csak szerény alapul szolgálhatnak. Mert bár meglepő magas összegre megy a külföld és a haza nagy részvéte folytán a segélyezésre célzó adomány, az az újjáteremtést nem valósítja meg, Szegednek terv szerinti fölépítésére nagyon is elégtelen, ha tekintetbe veszszük egyrészről a terv szerinti építkezésekre múlhatatlanul szükséges óriási kiadásokat, másrészről a szegedi polgárok megmaradt vagyonértékét. Ezek folytán az „Euro Szeged fölépítésére múlhatlan szükségesnek tartja, hogy a károsult lakosságnak az építkezésre állami segély nyúttassék. S a nevezett lap meg is van győződve, hogy a kormány részéről erre nézve minden szükséges lépés meg fog tétetni. A jelzett cikk a könyöradományok és az államsegély kiosztására vonatkozó osztályozásról is értekezik. A cikk ezen részét szó szerint közöljük a következőkben: Azon nagy csapás, mely Szeged városát érte, nemcsak Szeged lakóinak, de az egész országnak fájt. A szegedi polgároknak fájt, hogy vagyonukat vesztették, az országnak pedig fájt, hogy Szeged elpusztult, mert e városnak nemzeti szempontból oly nemes hivatás jutott, s e hivatásnak eddig fényesen meg is felelt. Az ország érdeke az, hogy Szeged ujjáteremtessék és hogy szebb legyen mint volt. — Ezért az áldozatoktól nem szabad visszariadni, mert ezen áldozat nemzeti szempontból nagyon is gyümölcsöző befektetés. A könyöradományok csak alapját képezhetik az újjáteremtésnek, s ha azt akarjuk, hogy az újjáteremtés meglegyen, az országnak kell gondoskodni arról, hogy Szeged polgárai képessé tétessenek rombadúlt házaikat a terv szerint fölépíteni, de úgy, hogy az anyagi romlásuknak magva ne legyen, mert ha a polgárok kellő támogatást nem nyernek, akkor üzérekhez fognak segélyért folyamodni; de ez esetben, ha fölépül Szeged, a volt háztulajdonosok, a törzslakók, csak addig lesznek fölépült házaiknak tulajdonosai, míg az a hitelezőknek tetszeni fog. Ha célt akarunk érni, akkor Szeged lakóinak, kik házaikat saját erejükből fölépíteni nem képesek, a könyöradományt és az államsegélyt együttesen kell nyújtani, mert csakis együttesen képezhetik biztosítékát Szeged újjáteremtésének. A károsultak osztályozása akként készítendő, hogy az alapja lehessen úgy a könyöradományok, mint az államsegély mérvének, tehát az osztályozásnál különösen arra fordíttassék a figyelem, hogy a károsultaknak mi vagyonuk maradt meg, mert akkor, midőn valakin könyörülni akarunk vagy segélyezni kívánjuk, nem annyira szenvedett kárát, mint inkább azt fogjuk figyelembe venni, hogy a könyörületességre a segélyre mennyire van rászorulva. Az osztályozásnál tehát nem a szenvedett kár nagyságát, nem e katasztrófa előtti vagyonnak a szenvedett károkkal összehasonlításából TARCA. Nemes Duó Mi uram keservei. — Elbeszélés. — Irta: Bönyi XI «.Jós. (Folytatás.) Nap nap után mult, a hetekből hónap lett, ebből is kettő és beköszöntött szúró sugaraival a nyár. Máté urnák birtokán zajosan folyt az izzasztó munka. Serény kezek, feledve letörölni a forró verejtéket, nagy gyorsasággal igyekvőnek eleget tenni sovány bőrökért az uraság kövér követeléseinek. De az az ember , a ki akkoron elsőrendben a becsületes önföntarthatásért küzdött, izzadott, elfeledő a terhet, mely reá sulyosodott, s a teher súlya alatt is vidám dalokkal enyhité tikkadó lelkét. — Nem csuda, hiszen Dongó Máté urnak fölügyelő gazdája Jámbor András volt , a becsületességben megöregedett munkaszerető emberek valódi mintaképe , aki anyagi szegénysége mellett lelki örömeinek nagy gazdagságát az ő, oly igazán apailag szeretett, példányszépség Orzsikéjében találta. De találhatta is. Az anyátlan Orzsike volt bajaiban ápolója, szerény háztartásában — de magasabb igények között is helyt állani képes — egyedüli támasza és borús perceiben az ő megvigasztaló angyala. Pedig Jámbor Andrásnak bizony volt elég borús perce ! Hanem ilyenkor Örzsike eldőleg vete reá éjsötét szemeit, melyekből oly elragadólag csillámlottak a bátorítás , a megerősödés arany sugarai. És Jámbor András továbbra is elégedett maradt. Hanem hát tehet-e róla az ember, ha a kemény sors keze épen akkor sújt le pallosával, midőn őt magunktól a legnagyobb távolban lenni véljük ? Oh, a sorsnak hosszú, nagyon hosszú keze van , csapásával oda is elér, ahová s amikor senki sem hitte volna, kitűnő veszteség arányát, hanem kizárólag a megmaradt vagyont lehet alapul elfogadni. Kinek több vagyona maradt meg, kevesebb segélylyel is képes házát fölépíteni, míg az, kinek kevesebb vagyona van, a segélyre sokkal jobban rászorult. Vannak oly károsultak is, kik bérben laknak , és így csak ingó káraik lehetnek. Ezeket is mindenesetre figyelembe kell venni, s káraikat lehetőleg kárpótolni, de mert ezek kárpótlásánál a könyörületesség és nem Szeged városának újjáteremtése — mint cél — az irányadó, tehát más osztályozás szerint kárpótlandók, azaz, ha főcél veszélyeztetése nélkül a könyörületnek is eleget akarunk tenni, akkor a vízkárosultakat, ingó és ingatlan káraikat illetőleg, külön kell osztályozni. Tagadhatatlan igaz, hogy az árvíz által Szeged polgárai kivétel nélkül kárt szenvedtek, és ha a könyöradományokat minden magasabb cél nélkül akarnék kiosztani, akkor abban minden károsultat részeltetni kellene, de mert a cél Szeged újjáteremtése, ennélfogva csakis azokat lehet és kell a könyöradományban részesíteni, kik saját erejükből a cél elérésére közreműködni nem képesek. Bizonyos értéket kell alapul venni, amely értéknél többet bírók a könyöradományból föltétlen kizárassanak. Ezen érték nagyságának megállapításánál tekintetbe kell venni azt, hogy az új terv keretébe beillő középszerű épület fölépítésére mennyi érték szükséges és csak addig lehet az egyeseket a könyöradományban részesíteni, meddig a szükséges értéket megmaradt vagyonuk és a könyöradományok összege fölül nem múlja. A meghatározandó értéknél kevesebbet bírók volnának azután osztályozandók megmaradt vagyonuk mennyisége szerint. Hosszasan lehetne fejtegetni azt, hogy az osztályozásnál mely elvek legyenek irányadók, de az nem illik bele egy hírlapi cikk keretébe, különben meg is vagyunk arról győződve, hogy úgy a királyi biztos, mint a biztosi tanácsosok, ezt nagyon is meg fogják fontolni és helyesen fognak határozni. Hogy ezen meggyőződésünk ellenére mégis az osztályozás fejtegetésébe bocsátkoztunk, annak oka, mert kötelességszerűleg mi is melegen érdeklődünk Szeged újjáteremtése, mint nemzeti ügy iránt. Kovács Albert iskolaszéki elnök évi jelentése. (Folytatás.) Ezek után áttérve a külterületi népiskolák állapotának ecsetelésére, mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy e tanév ott is a lehető legkedvezőtlenebb viszonyok közt folyt le, mert az ősz közepén beállott és kevés megszakítással tavaszig tartott esőzések az iskoláktól távolabb eső tanyák növendékeit 2—3 napon át visszatartották, később pedig, midőn a hosszas esőzések által meggyűlt vizekhez a széltében eláradt vadvizek is hozzájárultak, nemcsak ezeket, hanem több közelvidéki tanyák gyermekeit is vég-Vasárnap volt, a nyugalom áldott ünnepe, amelyen Dongó berek lakói épen úgy , mint minden jámbor keresztény lélek, igényeikhez képest szórakozást keresnek. Népies vigalom volt e szórakozás legméltóbb kifejezése, mely minden vasárnapon Máté urnak belső majorjában, a felügyelő gazdának falombos portáján szokott megtartatni. Ezek a fesztelen, keresetlen vigalmak valának Zoltán urfi előtt is a legkedvesebbek. Hanem ezen a napon a kalendárium vörös betűi, úgy látszik, megtévedtek. A hajnal mély csöndet, halálos bámulást szült piros alkonyában a máskor vigadóknak most komor lelkére. Jámbor András árnyékos portáján senki sem jelent meg ma a vigalom tarka öltönyében. — Ember is alig volt ott látható. S ha néha egyegy jobbágy, vagy alsóbbrendű béres kullogott keresztül a portán a gazdának hófehér lakába, úgy jött ki onnan, mint a síró gyermek, a kit legkedvesebb tárgyától erőszakkal fosztottak meg . . . Két ablaka volt a gazda lakának. Máskor zöld függönyök födték el azokat. — A remény üdítő színe volt ez. Most mindkét ablakon hófehér függöny lógott. Gyász volt odabenn, mély gyász ! Megkondult Dongó berek kicsinyke templomának harangja, sáirt, sirt . . . nagyon sirt. Úgy zokogott, mint az árnyas falomb hervadtán síró vándor fülemile. A mint megkondult a harang, az urasági lakból egy egészen feketébe öltözött úr haladt a fölügyelő gazda csöndes portája felé. Komor volt, léptei kimértek, mint egy elmélyedett bölcsé, ki a földön hentergő szalmaszál egykori virulatából akar következtetést vonni önmagára. Ez az elkomorodott ember Dongó Máté volt. Az illem úgy hozta magával, hogy megtekintse az őt is közelről érdeklő gyászt. Halkan, zajtalanul nyitotta föl az ajtót s mikor belépett, elsápadt, térdei megingottak s mohó sietséggel törülte le homlokáról az előtört verejtéket. Várjon mi lelhette ? A szobácska közepén ravatal állott égő viaszgyertyák között. A koporsóban pedig Jámbor Andrásnak halott arca mosolygott, melyről a halál nem bírta lelopni a becsületesség nyugalmas vonásait. Mintha a lelke ott őrködött volna körülötte. Ettől Dongó Máté uramnak visszariadni épen nem volt oka. A koporsó mellett a halott embernek siró kép elzárták az iskoláktól, s igy reájuk a csapásos évben az iskolából részint csekély, részint semmi haszon nem hárult. Azon tanulók előhaladása, kik rendszeresebb iskolalátogatásnak örvendhettek, a tanítók használhatóságának fokozata szerint, miként az előző években, többékevésbé megnyugtatónak tapasztaltatott. A külterületi népiskolákban a múlt évivel szemben a létszám is csökkent a köznapi iskoláknál 59, a vasárnapi iskoláknál 238-cal. A fogyatkozás, főleg a vasárnapi iskolásoknál, az imént érintett kedvezőtlen időjárási viszonyokon kívül a szülők közönyösségének róható föl, kiken a törvényes büntetést, a veszély alatt a tanyákkal végkép megszakadt közlekedés miatt, nem lehetett végrehajtani. A tanyákkal való közlekedés megszakadása volt oka annak is, hogy a szokásos évi vizsgálatok sehol megtarthatók nem voltak. Meg kell még érintenem, hogy a nagyszéksósi tanyai iskolához az iskolaszék által kísérletképen megválasztott Pór Mária tanítónő eddig kifejtett tevékenysége biztos reményt nyújt arra, hogy iskolája a legrendezettebbek közé fog tartozni, s már eddig is a női kézimunkák tanításával a szülőknél közkedvességet nyert. A népiskolai felügyelő, Tóth János e nagysága elnöklete alatt mind a felső-, mind az alsó tanyai tanító testülettel az év folyamában különkülön kétszer tartatott tanértekezlet. E tanértekezleteknek tanácskozási tárgyát képezték azon módok megállapítása, melyekkel a népoktatás ügyének a népét meg lehet nyerni, és megbeszéltetett a közutak befásítására és az ültetvények gondozására vonatkozó eljárás. A külterületi tanítók működéséről lévén szó, jól esik tudomására hoznom a tek. közigazgatási bizottságnak, hogy az erkölcsi kihágások és iskolamulasztások miatt többször megrovott tanítók eltávozása óta nem fordult elő semmi olyan eset, mi kifogásolható lett volna. A tanulók egészségi állapotát úgy a belmint a külterületen általában elég jónak jelezhetem. Kivételt képez e tekintetben az ásotthalmi iskola, melynek környékén a január hóban kiütött diphteritisben 12 tanuló meghalt és Szatymazoldal, hol júniusban ugyanily nemű járványban 5 tanuló halt el. A kiütött járvány hírére mindkét iskolánál az előadások be lettek szüntetve. A belterületen is mutatkozott helylyel-közzel e veszélyes járvány, de a tanítási idő tartama alatt sehol nagyobb mérvet nem öltött. E tanévben is egyik kiváló gondját képezte az iskolaszéknek a szegény tanulók tankönyvekkel és ruhanemüekkel való ellátása s igy számos szülőnek lehetővé tétetett, hogy gyermekeit az oktatás áldásaiban részesíthesse. Kiosztatott a bel- és külterületi szegény tanulók közt összesen 154 pár csizma, 72 pár cipő, 40 felöltő, 21 nadrág és 3 szoknya, melyeknek beszerzése 491 frt 15 krba került. Az iskolaszék rendelkezése és kezelése alatt álló szegény tanulók segélyzési alapjára vonatkozólag a következő adatokat terjesztem a közigazgatási bizottság elé: A múlt évben beterjesztett kimutatás szerint a segélyalap 1196 frt 35 kr. volt. Ez összeghez számítandók : a) A tek. köztörvényhatósági bizottság által a szegény tanulóknak tanszerek és ruhanemüekkel való ellátására az 1878-ik évre megszavazott Örzsikéje állott, avagy nem is sirt; hiszen könyeit kimerité már két nap iszonyú fájdalma. Bágyadt szemeiből kihalt a fénysugár , mely áldott emlékű apja lelkének borait oly sokszor eloszlatá. Miért ijedt volna meg Dongó Máté a tiszta ártatlanság és fájdalom ezen élő szobrától. Hanem a szép leány oldalánál egy ifjú is állott, kinek szemeiben könyek ragyogtak, mig jobbjával a fájdalmai alatt roskadozó leányka balját tartá. Mintha a halott áldását kérte volna. Ettől sápadt el Dongó Máté ur, mert az az ifjú — az ő fia volt. A ravatal lábánál egy gyönyörü , széles soszoru állott, földig lelógó hófehér selyem szalagjával, a melyre arany betűkkel volt írva : „A becsületesség a legszebb nemesi címer. Z o 11 á n.“ Máté ur csak pár percet töltött a ravatalnál. Az a kép, melynek a koporsónál szemtanúja volt, fölizgatta minden idegét. A szent vízzel meghintette a holttestet s azután fiára mély, átható tekintetet vetve, komorabban mint jött, távozott. Pár óra múlva Jámbor Andrásnak már csak az emléke maradt meg Dongóberek lakói között. Elvitték oda, ahol az ember nem panaszkodik többé bajról és nyomorúságról, ahol a nemes ember hüvelye nem taposhat többé a parasztnak kiszenvedett porain. Eltemették a jó öreget a dongóbereki temetőbe, hogy pihenje ott ki hosszú fáradalmát s aludjék édes álmokat annyi álmatlan, munkában töltött éj után. Aztán göröngyöt dobtak a sírjába, s a kik ismerték őt, emlékét mint a józan élet és munkásság mintaképét vitték haza szívükben. A harang siró bugása is elnémult, csupán az elárvult Örzsike fájó zokogását kapkodta el az esteli szellő. a * * * Akit a sors kemény ostromainak céltáblájául kitűzött, annak ezt a harcot meg kell állania; ki kell állania a síkra, szemtől-szembe a rátörni készülő viharnak, ha élni és életcélt elérni akar. . . Máté ur főfájásról panaszkodott; minden idege lázban volt; nem is ment el a temetésre, hiszen különben is helyettesítette őt Zoltán urfi, az ő fia. Megingott lélekkel s ingatag lábakkal tántorgott szobájába s ott egy ódon karszékbe dobta magát. A padozat porszemei bolond táncot jártak káprázó szemei előtt s fölemelte tehát 500 frt. b) A szeged-csongrádi takarékpénztár által szegény tanulóknak ruhaneműek beszerzésére megszavazott 200 frt. c) Az általános takarékpénztár által hasonló célból megszavazott 50 frt. d) dr. Herzl Fülöp hasoncélu adománya 2 frt. e) Weisz Jakab Fülöp adománya 15 frt. f) Az 1878-ik és előző évekről a tőkésített összegek után esedékes kamatok 131 frt 44 kr. öszszesen 2094 frt 79 kr. A folyó tanévben a segélyzésre fölhasznált összegek a következők: a) A fönt elősorolt ruhaneműek beszerzésére fordított 491 frt 16 kr. b) Tanszerek és könyvekre fordított 186 frt 73 kr. Összesen 677 frt 88 kr. Ezen összeget levonva a 2094 frt 79 krból, a jövőre segélyzési alapul fönnmarad 1416 frt 91 kr., mely összeg a következő helyeken és összegekben lett elhelyezve gyümölcsöztetés végett 6-os kamatra, melyet a pénzintézetek a cél iránti tekintetből adtak meg. a) A szeged-csongrádi takaréktárnál 35,495. sz. a. 400 frt, 35,518. sz. a. 200 frt, összesen 600 frt. b) Az általános takaréktárnál 2097 sz. a. 200 frt és 2099. sz. a. 50 frt, összesen 250 frt. c) A kereskedelmi és iparbanknál 181. sz. a. 200 frt. d) A kézművesbanknál 1886. sz. a. 200 frt. e) Az iskoláztatási bizottság által készpénzül kezeltetik 166 frt 91 kr. Összesen 1416 frt 91 kr. Végezetül megjegyzem, hogy Oltványi István család-egyházmegyei nagyprépost által az alsóváros-alvégi és az alsótanyai szegény tanulók segélyezésére tett alapítvány 89 frt 40 kr. kamatai a jelen tanévben is fölhasználtattak, és pedig 47 frt 40 kr. az alsóvárosi helyettes plébános Kovács Vazul úr által tett céljaira fordítva, 42 frt pedig alsótanyai tanulók részére Tóth János népiskolai felügyelő úr által jön fölhasználva. A tantestület kebelében a tanév folytán fölmerült változásokat a következőkben terjesztem a tek. közigazg. bizottság elé: Szabadffy Ede, a rókus-külvárosi II. fi osztály tanítója, 3 hó híjával a tanítói pályán töltött félszázados működése után, melyből 43 év Szeged városára esik, agg kora és elgyengültsége folytán a további működéstől saját kérelmére véglegesen fölmentetett s teljes fizetésének élvezetével nyugdíjaztatok és neki a tanítói pályán töltött hoszszú, kitartó és sikerdús működéséért az iskolaszék jegyzőkönyvileg elismerését nyilvánította. A munkában kiérdemült férfiú azonban a nyugalmat sokáig nem élvezhette, mert nyugdíjaztatása után csakhamar jobblétre szenderték. Helyére az iskolaszék egyhangú határozata folytán Nemecskay István ugyanazon városrész I. fi-osztályának derék tanítója helyeztetett át, míg az I. fi-osztály vezetése ideiglenesen Stockbauer József helyettes tanítóra bízatott. Továbbá az iskolaszék kijelölése alapján a magas minisztérium által a polgári iskolához Kiss István segéd-tanitói minőségben kineveztetett, Szabó Fál nagyszéksósi tanyai tanító állásáról leköszönvén, helyébe a már fennebb említett Pór Mari tanítónő választatott meg, s Korda Aranka az alsóváros-beltéri leányosztály tanítónője, egy évi sikeres működése után az iskolaszék előterjesztésére a tek. közigazgatósági bizottság által állásában véglegesen megerősittetett. Torma An ezeket a szobája falain csüngő öreg olajfesményekre, a melyeknek mindenike egy-egy ős Dongót ábrázolt. Mété urnak elszorult a szive. S ha valaki látja, azt hiszi, hogy ama veszteség inditá őt könyekre, a mely Jámbor András elhunytéban érte őt. Pedig dehogy Ötéinek, a Dongó nemzetségnek nagy nevét látta családjában megtámadva. Balsejtelem fogta el lelkét, ez csalt szemébe könyeket is. Hogyne! Szobája falán ott csüggött az ős Dongó Balázs képe, a ki két Jánosnak, Kapisztrán és Hunyadi Jánosnak nándorfehérvári véres csatájában egymaga kilencvenkilenc töröknek szelte le a nyakát s állítólag magát a futó szultánt is ő sebesitette volna meg, a mely hős tetteiért, jutalmul alapítója lett a Dongó nemességnek. És ott volt Balázs mellett a másik, Dongó Elemér, iszonyú buzogánynyal a kezében, a ki Bátory és Kinizsi oldala mellett osztogatta halálos csapásait a Kenyérmezőn. És ott csüngött a képe Dongó Gergelynek, a ki a „dobzse“ László alatti kuruc háborúban egymaga száz darab parasztot húzatott karóba, százat a bitófára függesztett, százat pedig fegyvertelenül a Tiszába fullasztott. A negyedik, Dongó Kristóf, Mohácsnál harcolt s esett el. Az ötödik, Tihamér, Szapolyai Jánosnak egyik lelkes híve volt Ferdinánd ellen. A hatodik Szigetvárnál osztozott Zrínyi Miklós babérjain. A hetedik meg Buda visszavételénél rohant előre Petneházy után. S az utolsó hős , Dongó Barnabás, Mária Therézia idejében Nádasdy zászlaja alatt küzdött és esett el Collinnál — a pragmatika szankcióért. — A kép alsó szegélyére ez a varázs-hatású mottó volt írva: „Moriamur pro rege nostro !“ Amint Máté úr szemeivel ez utóbbi képhez jutott, önkéntesül fölugrott karosszékéről, s mintha őseinek bámulatraméltó korába szédült volna bele, a legnagyobb lelki küzdelemmel kezdé rendezni a múlt és jelen között összezavarodott gondolatait. — Lealkonyodik a Dongó nemzetség fényes napja! — mormogá fogai között, a mely mormogásba egyszersmind jó adag szarkazmus is vegyült. Máté úr azután elnémult, hosszasan merengett a múltak mesés nagysága fölött. Csudálatos zsibbadás lepte meg a lelkét s nehány pillanat múlva egész önkívülettel merült a múltak csudái közé. (Folyt. köv.l i I ] i t i 1 I ] 1