Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)

1881-07-01 / 147. szám

— A Szeged városi zeneiskola Bezáró vizsgája. Egy tekintet a műsorra meggyőzött bennünket arról, hogy a városi zeneiskolánk egészen jó irányban van vezetve. A Langer Viktor neve, szakképzettsége és a mai vizsga eredménye zálogát adja annak, hogy az intézet, szakítván az árvíz előtti slendriánnal, végre el fogja kulturális helyét foglalni.­­ A vizsgára nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg, a mely a város közgyű­lési termét, hol a vizsgálat tartatott, csaknem egészen megtöltötte s teljesen kielégítve távo­zott, magával vivén annak tudatát, hogy az intézet élén jeles vezető és tanárok állanak. A műsor minden számát csinosan oldották meg a növendékek , leginkább kitűnt pedig Son­nenfeld Valér, a­kiben határozott tehetsé­get látunk. Beethoven kemény B. (op. 22.) sonátájának első tételét játszotta erőteljesen. A fölhangzó tapsvihart vegye buzdításnak a jö­vőre s ne szűnjék meg továbbra is lankadat­lanul dolgozni, mert kellő szorgalom mellett szép pálya nyithatik előtte. Ügyes tanítvány­nak mutatta magát Fazekas Laura k. a. is Pacher „Patakjában“. Deák Gyula a Mozart „Rondóját“ (Kemény F.) játszotta csinosan. .Mand­er egy Field „Noktürn“-nel tűnt ki. A hegedű-osztályban föl kell említenünk első­sorban Lövy Árpádot, a­ki Singe­lé „Rigo­­letto“ ábrándját játszotta, továbbá Murk­a Antalt. Jól sikerült a hegedű osztály összes növendékei által hegedűn és mély hegedűn előadott Boc­erini „Menuetto“ s a növendékek csak dicséretet arattak tanárjuknak. Gross Kornélia Weber Bűvös vadászából énekelt, László Gyula pedig szép érzéssel a Schubert „Vándorát“ adta elő. A vizsgálatot befejezte egy részlet a Bach Actus tragicusából, előadva László Gyula és az elméleti ének osztály nö­vendékei által. A magasztos zene minden elő­adási hiánya mellett (igy is nagyon jó volt) fölemelő benyomást gyakorolt. — Az intézet rövid működése alatt igen szépet produkált s midőn ebből kiindulva teljes nyugodtsággal tekintünk a jövőbe, lehetetlen, hogy a derék és buzgó igazgató és tanár uraknak legőszin­­tébbb köszönetet ne szavazzunk fáradozásaikért. Erőt és kitartást kivánunk nekik jövő nagy munkájukhoz. — Örömmel jegyezzük föl a szép haladást s a magunk részéről tőlünk tel­­hetőleg iparkodni fogunk a szép célú intézet gyarapodását előmozdítani. Értesítés. Több szülő azon óhajának engedve, miszerint gyermekeik a két havi szünidő alatt is rendes oktatásban részesülje­nek, a tanári kar elhatározta, hogy továbbra is folytatja működését, miről a t. c. közönség ezennel értesíttetik. A szegedvárosi zeneiskola igazgatósága. Vegyes. * Dufaure, Franciaország egyik ki­váló államférfia, ki amellett ép oly kitűnő volt szónoknak, mint tudósnak az akadémián, élte 83. évében meghalt. Jules Armand Stanislav Dufaure 1789. dec. 4-én született Sauronban, Charente kerületében. Politikai működését mint képviselő 1834-ben kezdte, de már 1839-ben a miniszteri széken látjuk őt a Soult maréchal kabinetjében. 1849-ben Napoleon Lajos alatt ismét miniszterré lön, de a december 2-iki államcsíny a magánéletbe szoríta őt vissza. 1863-ban Audiffret-Pasquier helyébe az akadé­miának jön tagjává. Midőn Franciaországban Thiers képviselő a legfőbb hatalmat, ha szö­vetségese és támogatója volt Dufaure az igaz­ságügyminiszter, a mig vele együtt meg nem bukott. 1876-ban Dufaure a szenátus örökös tagjává lön Perier helyén. A minisztérium, melynek Dufaure elnöke volt, ugyanez év dec. 2-ikáig kormányzott. Midőn Mac-Mahon elnök­ségének ideje alatt elhatározta magát a köz­­társaságiakkal tartani, Dufaure ismét elnök­miniszterré lön s nemsokára mint a köz­társaság elnökjelöltjét emlegették.­­ Azt mondják, hogy őt Gambetta is sokkal szíve­sebben látta volna a legfőbb polcon, mint a nálánál ifjabb Grévyt. De akkor már Dufaure kifáradt volt, minden áron vissza akart vonulni a közélettől s maga is buzgott a Grévy elnök­sége mellett. De azért a szenátus tanácskozá­saiban ezután is részt ven. Dufaure egyike volt azon ritka államférfiaknak, a­kik nem külső csillogásért, dicsőség zajáért működnek, hanem cselekesznek tiszta, önzetlen hazafiság­­ból, mindig s egyedül saját legszentebb meg­győződésüket tartva szem előtt. „Három kor­mánynak volt minisztere és soha érdemjelet nem kapott“, d­e szavakkal jellemzi őt egyik kiváló életirója s a legélesebben elibünk állítja az elhunyt kristálytiszta szerény jellemét. Ő mindig a par­amentarizmus barátja volt s mérsékelten szabadelvű, mint a minek a köz­társaság jelenlegi irányadó férfiak , a­mily kitűnő volt állam­férfiúnak, oly nevezetesen ki­magasló szerepet játszott mint szónok. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Pénzviszonyok Szegeden. Rövid idő óta érezhető pénzhiányban szenved piacunk és bebizonyul, hogy a fennálló pénzintézetek a fokozódott vállalkozási kedv folytán az igé­nyeknek nem bírnak megfelelni. Az összes piacunk rendelkezésére álló összeg három millió forintnál alig lesz több, a­mi, tekintve a jelenlegi különleges viszonyo­kat, hogy számos nagyobb kisebb építkezés van folyamatban és hogy az aratás küszöbén állunk, a­melynek alkalmával a termény­ üzlet is jelentékeny összegeket vesz igénybe, a­mik­kel minden jogos hitelkövetelés nem elégít­hető ki. — A magyar bank- és hitelinté­­zetek 1880-diki főmérlege. M­i­h­ó­k Sándor összeállítása szerint az összes 111 ma­gyar bank- és hitelintézetnek a következő aktiv vagyona volt az 1880. év végén. (A fönn­álló 315 takarékpénztár itt nincs tekintetbe véve.) Készpénz 4.175,733ért. Leszámítolt váltók 55.288,188n Kölcsönök kötelezvényekben 2.812,433n Jelzálog-kölcsönök 82.816,490rt Előlegek kézi zálogokra 10.060.831 T) Értékpapírok 16.379,675V Ingatlanok 8.297 896 7) Követelések folyó­számlában 10.370,443■ Különféle aktivák 11.726,005n Veszteségek 2,440n Összesen 204.130,134frt. Összesen : 204.130,134 frt. Ezen számadatokból a következő tűnik ki: A lefolyt évben elért nyeremény a részvény­tőkének 101­ százalékát éri el, az összes va­gyon könnyen értékesíthető (a jelzálog-kölcsö­­nöknek megfelelnek a kibocsátott záloglevelek) és igen jelentékeny tartaléktőkékről van gon­doskodva. Passzívák Részvénytőke 40.609,904ért. Tartaléktőke 2.266,770» Külön tartaléktőke 9.352 810 T) Járadék­tőke 251,943 ft Betétek 39.207,645n Pénztári jegyek 2.433,475n Záloglevelek 84.485,500 Ti Viszreszámitott váltók 3.124,975n Hitelezők 14.306 234» Különféle passzívák 3.792,399n Nyeremények 4.298,479n — Dara-kenyér. A berlini kenyér­­sütő-részvénytársaság búza- és rozs­darából készült kenyeret süttetett s a kísérlet igen jól sikerült, mert a kenyér nem csak táplálóbb a közönséges kenyérnél, hanem 33°­0-kal olcsóbb is, mint a közönséges rozskenyér. Ajánljuk e kísérletet kivált a kisebb gazdák figyelmébe. — A dohányleveleket, min­tegy né­met gazda­lap írja, Indiában, Maryland­ és Virginiában akként szárítják — s ez a szárí­tási mód Franciaországban is divatozik — hogy az érés idejekor nem a leveleket szedik le, hanem az egész dohánytővel együtt vágják ki s fűzik föl zsinórra s igy szárítják meg a száron a leveleket. A dohánylevelek ezáltal a szárból a még benne található tápot mind föl­veszik s ez utóérés alatt száradnak meg. A kik megkisérlették e dohányszáritási módot, azt állítják, hogy a dohány ily módon száritva sokkal jobb; jó lesz tehát legalább a saját használatra termesztett dohánynál ezt a szárí­tási módot megkísérleni. — A P­a­n­a­m­a-v­asut eladása. A Lesseps és Türr által alapított Panama-csatorna­társulat állítólag megvette a Panama-vasutat. A vételár 17 és fél millió font sterling volna, mely öt év alatt lesz lefizetendő, azonban jogá­ban áll a vevőknek a vételárt már 18 hónap múlva is lefizetni. Az eladás által a társulat igen jó üzletet csinált, minthogy e vasútvonal kiépítése csak 12 millió font sterlingbe került.­­ A magyar és az osztrák ce­mentgyárakat egy külföldi társulat meg akarja szerezni s azokból egy nagy részvény­társulatot alakítani. A vállalkozók élén állí­tólag Förster Henrik lovag (Bécsben) áll és a részvénytőke 10 millió forint alaptőkével van tervezve.­­ A tisza-szegedi sorsjegyek utolsó, még el nem adott 60,000 db készletére, mint táviratilag jelentik, a Rothschild csoport törvényesítette opció­jogát, ezzel aztán be lesz fejezve az egész, az átvevőkre nézve nye­reménygazdag operáció. Azt híresztelik ugyan, hogy a még átveendő 60.000 sorsjegyet a kon­zorcium tagjai megtartják maguknak, azonban azt még sem gondoljuk, hogy ez a papír már most gyorsan fog emelkedni, de lassú és folytonos árjavulás bizonyosnak tekinthető.­­ A hazai gyümölcstenyésztés érdekében Villási Pál a keszthelyi gazda­sági intézet főkertésze, egy amerikai mintára szervezendő gyümölcsészeti egyesület létreho­zását ajánlja ; nagyobb terjedelmű indokolásá­ból a következő érdekes részleteket ismer­etjük : A német birodalom hivatalos vámtabellái­ból tudjuk, hogy az, saját óriási gyümölcsfa­ültetései dacára, 1872-től 1875-ig, tehát 4 év alatt, nem kevesebb mint 43 millió 749 ezer márka értékű gyümölcsöt vitt be külföldről, ezen bevitel pedig azóta évről-évre jobban szaporodik. Gladstonenak az angol parliamentben 1879. augusztus 28-án mondott beszédéből értesülünk, hogy Angolország, mely azelőtt 10 évvel csak 5 millió forint értékű gyümölcsöt vitt be, most 41 millió forint értékűt visz be évenként; de különben is saját szemeinkkel látjuk, hogy a kis Sziléziában és Württenbergben­ a gyümölcs­­term­elés képezi a lakosság jólétének főfo­kntt forrá­­sát, hogy Csehországban tekintélyes uradalmak vannak, melyek jövedelmeik legnagyobb részét a gyümölcstermelésből húzzák, hogy Schwar­zenberg herceg évenként 30 ezer irtot, Dras­kovits 15 ezeret, Thun gr. 45 ezeret, Lob­­kovitz hg. 25 ezeret, az egy Lobosicz összes birtokosai pedig 1877-ben 1 millió 35 ezer és 498 irtot vettek be gyümölcstermelésből ; vé­gül Wilder tábornagynak, mint az Egyesült Amerikai államok gyümölcsészeti egyesülete elnökének, a philadelphiai világtárlat alkalmá­ból közzétett jelentéséből olvassuk, hogy bár az éjszakam­erikai államok gyümölcstermelése évenként hihetetlen arányokban emelkedik, mégis a kereslet mindig lépést tart a kínálattal. Mindezekből eléggé világosan kiderül, hogy a gyümölcstermelés nem időtöltésből, nem cse­mege gyanánt, hanem nagyban, mezőgazdasági­lag űzve nemcsak életrevaló vállalat, de sőt nagyon is figyelmet érdemlő és biztos jövedel­met ígérő ágát képezheti a mezei gazdaságnak. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és érték-tőzsd­én. Budapest, 1881. évi junius 30 á■ o. Pénzbeli árfolyam o. o. Magyar­ arany-járadék ...............................................117.60 Magyar vasúti kölcsön . . .­­................134.50 A „Szeg. Híradó“ eredeti táviratai. (A választások.) Alagy-Kikinda, jun. 29. Roppant he­ves küzdelem után a kormánypárti J­v­a­n­o­­v­i­­­s győzött 18 szavazattöbbséggel az omla­­dina jelöltje, Szobovljevics ellen. — A lelkesedés határtalan. Budapest, jun. 30. (Magyar táv. iroda.) Folytatólag még­választottak : Pétervásár, Ivády Béla ellenz. Gyöngyös­ Pata, K­a­s­z­a­p B. függ. Kápolna, Szatmáry László ellenz. Poroszló, Papszász György függ. Sz.-György, K­a­r­á­c­s­o­n­y­i G. gr. szab. Héthárs, L­e­s­k­ó István ellenz. Győrsziget, Kriszti­nkovic­s Ede függ-Nyírbátor, Mandel Pál ellenz. Tisza-Lök, Dessewffy Aurel gr. szab. Sopron, Tr­efort Ágost miniszter. Szolnok, P­o­r­o­n­y­i Géza függ. Mező-Tur, Csávolszky Lajos függ. Alsó-Árpás, Kapolcsányi M. szab. Töröki Sz .­Miklós, S­z­a­p­á­r­y Gy. gr. miniszter. Abrudbánya, Hegedűs S. szab. Nagy-Enyed, Kemény Gábor báró miniszter. Bártfa, B­ornemisza Ádám szab. B.­Gyula, Göndöcs Benedek apát. Szász-Régen, Kemény Kálmán b. szabadelvű. Ákosfalva, Szentiványi K. szab. Nyárádszereda, ifj. Teleki Soma gr. pártonkiv. Gernyeszeg, Kovács Albert ell. Kecskemét, I. ker. K­a­d­a Elek függ., II. ker. S­z­i­l­á­d­i Lajos függ. Jászberény, A­p­p­o­n­y­i Albert gr. ell. Peér, Szemenyi József szab. Versec, Grecsák Károly ellenz. Magyar-Igen, Lukács László szab. Déva, Szatmáry György szab. Alvinc, Z­e­y­k Dániel szab. Keresztény-Sziget, Gull József nemz. Szászsebes, Tamássy Béla szab. Nagy-Kikinda, Joannovics István szabadelvű. Nagy-Disznód, Steinacker Ödön nemzetiségi. Ejegyháza, Dörr Soma nemz. Dobra, Lázár Lajos szab. Hátszeg, Makra Lőrinc szab. Jákóhalma, Éles Henrik szab. Naszód, T­a­n­á­r­k­i Gedeon szab. Marosujvár, Kem­­é­n­y Géza b. szab. Vajda-Hányad, Pogány Károly szabadelvű Szászváros, Kulin István ellenz. Zombor, Maximovics Miklós nemz. Munkács, J­á­s­z­a­y Antal szab. Körösbánya, Solyo­a-Fekete Ferenc szab. Erzsébetváros, Dániel Márton szab. Fehérgyarmat, Izsák Dezső függ. Girált, D­esewffy Kálmán ellenz. Tiszahát, Füzesséry Géza függ. Nagy­ Károly, Schussterics Ignác függetl. Gy.-Fehérvár, Lukács Béla pk. Karcag, Csa­nád­y Sándor függ. Kun-Szt.­Márton, Komjáthy Béla függetl. Debrecen, 3-ik ker. Tisza Kálmán miniszterelnök 84 szavazattal Mudron­y függ. ellenében. 2-ik. kerület K­i­s­s Lajos szab., 1-ső S­i­m­­o­n­y­i Ernő függ. Félegyháza, Csanády Sándor függ. Békés­ Csana, A­p­p­o­n­y­i Albert gróf ellenzéki. — Eddigi 383 választás közül 218 szabadelvű, 79 függetlenségi, 66 ellenzéki, 9 pártonkívüli és 10 nemzetiségi. Tisza minisz­terelnök­e szerint három választó­kerületben választatott meg. Prága, június 30. A cseh hírlapokat ma elkobozták. Cseh tanárok és docensek fölhívást intéztek az akadémiai olvasó-egyesülethez, melyben figyelmeztetik a tanulókat, hogy mel­lőzzenek minden provokálást és valódi hazafias szellemben óvják­ meg az előírt akadémiai ren­det. Falragaszok tudatják, hogy ma nincs elő­adás az egyetemen. Bukarest, jan. 30. A kamara elfogadta a tervet, hogy Bukarestben kereskedelmi tőzsde állíttassák és megválasztotta a bizottságot Ro­­settinek bírák megválasztásáról szóló indítvá­nya előzetes tárgyalására. Tunisz, jún. 30. A­bey 12,000 embert küld Szfakszba, hogy megakadályozza az iga­­tást és hadiszerek csempészését. Négy francia hadihajó ugyanez­ek miatt a Habesi öbölbe vitorlázott. Konstantinápoly, jun. 30. Török hír­lapok jelentik, hogy egy török hadihajó két korvettával Krétába vitorlázott, honnan „Musaf­­fer" korvettával Tripoliszba fog indulni. A porta és Görögország közt kötött közvetlen egyességet holnap vagy szombaton írják alá. Páris, jan. 30. A Saidában megindított vizsgálat kitüntette, hogy a katonai hatóság idejében értesítette Alfa társulatát az őt fenye­gető veszélyről és fölhívta, hogy hívja vissza személyzetét. Farre tábornok elhatározta Gen­­­ville megerősítését. Biztosnak mondják, hogy Buemann fölajánlotta a foglyoknak váltságdíj mellett való kiszolgáltatását. Magyar keleti vasúti államkötv., I. kibocsátás . 91.­ Magyar keleti vasúti államkötv., II. kibocsátás . 110 25 Magyar keleti vasúti államkötv., III. kibocsátás 97 75 Magyar földtehermentesítési kötvény .... 98.75 Magyar földtehermentesítési kötvény záradékkal 97.50 Temes-bánáti földtehermentesítési kötvény­­ . 97.50 Temes-bánáti földtehermentesítési kötv. záradékkal 97.25 Erdélyi földtehermentesítési kötvény .... 98.50 Horvát-szlavon földtehermentesítési kötvény . . ..— Magyar szöllődézsma-váltsági kötvény . . . 96.25 Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön .... 123.50 Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy .... 116.50 Osztrák járadék papírban.................................... 76.80 Osztrák járadék ezüstben..................................... 77.50 Osztrák járadék aranyban ........ 93.60 1880-iki államsorsjegyek....................................132.— Osztrák-magyar bankrészvény............................... 822.— Magyar hitelbank-részvény.................................... 354.25 Osztrák hitelintézet-részvény............................... 354.90 Ez, üst.............................................................. . ..— Cs. és kir. arany.................................... . . 5.53 20 frankos arany (flapoleond’or).......................... 9.29 Német birodalmi márka......................................... 56.90 London (3 havi váltókért)..........................................116.90 Magyar papírjáradék ............................... . . 91.— N­y i 111 é­v. * Magán utón értesülvén az ezen lapok I. évi 141. számában ellenem és zenekarom ellen megjelent cikk szerzőjének kilétéről, — mint­hogy az egy általam mindig tisztelt oly egyén, a ki irányomban s zenekarom iránt mindig csak jóakarattal viseltetett, a kiről tehát meg vagyok győződve, hogy korholó cikkével is nekem és zenekaromnak nem ártani, hanem a magyar zeneügynek használni akart , ennél­fogva az ezen lapok folyó évi 143. számának nyíltéri rovatában nevem alatt megjelent v­é­dekező közleménynek minden a föntemlített támadó cikk szerzőjére vonatkozó sértő kifejezést ezennel v­i­s­s­z­a­­vonok. Szegeden, 1881. junius 30-án. Onody Kálmán. mr 2VER HALESTÉLY az uj szegedi népkertben. 404-* * Az ezen rovatban közlöttekért a felelősség a be­küldőt illeti. Szerk. A Tisza vízállása. Szeged, jul. 1. regg. 6 óra 18' 7" 6'" 5.89 m. Felelő szerkesztő: Nagy Sándor.

Next