Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)
1881-11-08 / 254. szám
nulnia s a szabadságharc bukása után kétszeres fájdalommal vonult külföldre : anyát és hazát vesztve. Az ötvenes években visszatérve ismét irt néhány dolgozatot a Csengery Budapesti Szemléjébe, részt vett az akadémia munkásságában s emlékbeszédet tartott benső barátja, Teleki László fölött. Nejének Meránban történt halála után sokat időzött külföldön, ahonnan visszatérve, hosszas szünet után ismét részt vett az irodalmi életben. Toldy Ferenc elhunyta után a Kisfaludy-társaság elnökévé választották meg, erről a tisztségéről azonban vaksággal fenyegető szembaja miatt három év után lemondott. Az akadémiának 1839 től levelező, 1858-tól tiszteletbeli és igazgató tagja volt a köztiszteletben állott, sok nemes tulajdonsággal biró és igazi magyar nemes férfiú. Hűlt tetemeit Meránba viszik ; utolsó óhajtása volt itt feküdni felesége mellett. * Mért nem köszönnek egymásnak az orosz tisztek? Az idegennek méltán föltűnhetett Oroszországban, hogy az orosz tisztek nem köszönnek egymásnak. Több szigorú rendeletet bocsájtottak már ki e tárgyban, de azért az orosz tisztek mégis föltűnően mellőzik egymást az utcán. Ezt a különös jelenséget a katonatisztek neveltetésére s arra lehet visszavezetni, hogy a szerint, minő iskolából kerültek ki és minő családhoz tartoznak az egyes tisztek, igen sok rendfokozat van köztük. Egy tizennyolc tizenkilenc éves hadnagyocska a gárdából bármely törzskapitányt, aki a sorhadhoz tartozik, alattvalójaként tekint, mert tudja, hogy alig pár év múlva kapitány vagy őrnagy lesz, míg az előbbi még mindig mint kapitány fogja várni sorsának jobbra fordulását. Nagy befolyást gyakorol a tisztek magatartására azoknak vagyoni állásuk is. A gárdatiszteknek nagyobbszerű fényűzést kell kifejteniük, a miben a többi tisztek nem igen versenyezhetnek velök s ez okból idegenkednek egymástól. Azonban a gárdatisztek sem köszönnek egymásnak. Csak a tábornokokat részesítik a tiszteletben s ezek közül sokan, hogy meneküljenek a tisztelgésfogadástól, köpenybe burkolóznak, a hosszú köpenyt egészen lebocsátják, nehogy a nadrágjaik vörös sávjáról rájuk ismerjenek. Való történetként beszélik a következő furcsaságot: Néhány évvel ezelőtt egy tábornok sétált Szent-Pétervár utcáin. A büszke hadfi, ki esetleg köpenyben volt, igen sokat tartott rangjára s vigyázott, hogy láthatóvá tegye csillagjait. Egy mellette elsétáló katonatisztet megszólított, kérdőre vonván azt, hogy mért nem köszönt neki? A tiszt, egy előkelő családból származott egyén, azt válaszolta, hogy nem ismerte meg. „De ősz fejemről csak megismerhetett volna“. — „Bocsásson meg excellenciád — viszonzá a tiszt, — „eddig azt hittem, hogy a tábornokokat csak nadrágjaikról lehet megismerni.“ E maliciózus megjegyzés következménye az lett, hogy a tisztet néhány napi fogsággal büntették. Az előbbi időkben szokás volt a tiszteket rögtöni fogságbüntetéssel sújtani s egyik-másik katonai méltóság gyakran a sétatérről küldte a tisztet a főőrségre. Különösen egyik nagyherceg lelte kedvét abban, hogy meggyalázhatta alárendeltjeit, azonban egy-egy sikerült éle kimenthette bajukból a hadfiakat. Egy ízben — a szigorú tilalom dacára, hogy katonatiszteknek sárcipőt viselniök nem szabad — a nagyherceg séta közben egy fiatal tisztet pillantott meg, akinek lábán újdonatúj fényes sárcipők ragyogtak. A nagyherceg elébe állott s dörgő hangon rákiáltott: „Sárcipő! — azonnal a főőrségre!“ — „Parancsára királyi fönség !“ — viszonzá a tiszt. Ezzel megfordult, a főőrségre sietett, levetette sárcipőit s átadva azokat a szolgálattevő tisztnek, — tovább folytatta sétáját, még pedig készakarva oly irányban, hogy találkozzék a nagyherceggel. Ez sikerült is. A nagyherceg bámulva nézett reá. .Miért nem teljesítette parancsomat ?“ — kérdé tőle. „Bocsánat, kizlönség ! szó szerint teljesítettem azt ; a sárcipők a főőrségen vannak.“ A nagyherceg homeri kacajra fakadt s megbocsátott a tisztnek. •Asiami herceg Bécsben. Brisdang herceg kedden délelőtt Rudolf trónörökös és ennek nejénél volt kihallgatáson, mely alkalommal átnyujtotta a siami király által a trónörökös párnak küldött ajándékot. Délután két órakor a herceg titkárának kíséretében a külügyi hivatal palotájába ment, s meglátogatta Kállay osztályfőnököt és gróf Wolkensteint; ezúttal a herceg átnyújtotta a siami királynak Ferenc József királyhoz intézett levelét, mely fehér selyemboritékban van ; a boríték vánkos alakú, melynek csücskeiről aranybojtok függnek alá. A királynak szóló levél a vánkos felső lapjára van írva siami és angol nyelven. E vánkos piros bársony etui-ben van elhelyezve; az etui sarkain arany veretek vannak, és közepén a siami címer látható. A levél angol fordításának felirata következőleg hangzik : „My dearest brother and friend“. A délután folyamában Kállay osztályfőnök visszadta a látogatást, azonban nem találta szállásán a herceget, névjegyét hagyta ott. Brisdang herceg azon megbízással jött Bécsbe, hogy fegyvereket vásároljon, s a siami katonaság begyakorlására értelmes tanárokat szerződtessen. E végből huzamosabb ideig tanácskozott Bylandt-Rheidt közös hadügyminiszterrel. A herceg Taaffe miniszterelnököt, báró Hübnert, báró Hoffmann főigazgatót, Ida Yudzuru tábornok japán követet és Genotte külügyminiszteri osztálytanácsost is meglátogatta. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Mezőgazdaság, építkezések és az időjárás. A pár napi erősebb fagyok után ma lanyha, derült idő állott be, minek folytán a hosszas esőzések miatt a mezei munkákkal nagyon hátramaradt gazdaközönség új reményeket táplál arra nézve, hogy a szántásvetés s a kukorica- és dohányszedést a tél beköszöntése előtt elvégezheti. Az árvízmizériák miatt nagyon sok kései kukorica volt az idén, amelynek jelentékeny része még most sincs törve, illetőleg behordva; a fagyok folytán száron maradt gyönge kukoricának teljes megérése tehetetlenné vált, most nyakra-főre sietnek tehát a szedéssel és behordással. Ami a szántásvetést illeti, az a három heti szakadatlan esőzések és az ezután bekövetkezett fagyok miatt szintén nem volt eszközölhető ; örömmel üdvözlik ennélfogva gazdáink az időjárás kedvezőbbre fordultát, amely ha tartósan szép marad, lehetővé teendi a mezei munkáknak legalább nagy részben való befejezését. A folyamatban levő építkezéseknél serélyesen fölvétetett a munka ; nagy hátrányt képez itt a közlekedési utak borzasztó állapota , minthogy az anyagszálítás csak aránytalan költséggel lehetséges. A munkabérek, mint az egész nyáron át, most is aránytalanul magasak, különösen kőműveseknek és ácsoknak, akiknek 2—2 frt 40 krt fizetnek, szokatlanul jó keresetük van ; közönséges napszámosok azonban most már olcsóban , 80 kr—1 forintjával kaphatók. — Ausztria-Magyarország és a török államadósságok. A „Pol. Corr.“ egy érdekes tudósítása szerint a török állam osztrák-magyar hitelezői igen különös módon vannak a Konstantinápolyban most folyó tárgyalásoknál képviselve. Ugyanis egy bizonyos „Meyer“ úr bízatott meg képviseletünkkel nem tényleges hitelezők, vagyis a török papírok szánalomraméltó tulajdonosai, hanem azon pénzcsoport által, mely annak idejében az illető papírokat az osztrák-magyar közönség nyakába akasztotta. Erre nézve azt is föl kell említenünk, hogy báró Hirsch, ki épen ezen üzlet által sokszoros milliomos lett, és ki egyszersmind a föntjelölt pénzcsoport fő-fefaiseurje, nemcsak hogy a dús nyereményt zsebre vágta, hanem most már a szerződés szerint kikötött törlesztési és bérleti rátákat az általa bérbevett és tényleg most is kezelése alatt álló török vasutakért következetesen soha sem fizeti. Áldásdús működésének méltó koronázására most már az osztrák-magyar hitelezők képviselőjévé veti föl magát a meghárózott úr, hogy ez a török kormány beleegyezésével történik-e, nem tudják, de minthogy nagyon odaillik az egész szemfényvesztéshez, hihetőnek látszik. Hogy a külügyi vezetés, mely állítólag éber figyelemmel kíséri az u. n. keleti közgazdasági ügyeket, miért tűri az ily visszaéléseket, az egyike azon számos talányoknak, melyek pénzkérdésekben oly gyakran előfordulnak. A konverzió, mint a pénzügyminiszter által beterjesztett állami költségvetés bizonyítja, folyton és gyorsan halad, mert a konvertálandó 400 millió névértékű 6°/0-ás kötvénynek több mint fele része, és pedig 207.400,000 forint lesz az 1881. év végén konvertálva, illetőleg helyettesítve 280 millió névértékű 4%-os kötvény által. Minthogy a föntebbi 207.400,000 forint 6°%-os államadósság után 12.444,000 forint arányban volt a megfelelő kamatösszeg, míg az ezeket helyettesitő 280 millió 4°/0-os kötvények után csak 11.200,000 forint az esedékes kamatjárulék, az. 1881. évben már 1.240,000 forint a kamatmegtakarítás arányban. Még kedvezőbb lesz a konverzió eredménye az 1882. év végével, a midőn már az egész, a konverzió által elért kamatmegtakarítás érvénybe lép, amely megtakarítás éVI 21/1 millió forintra tehető papírpénzben. Már régebben fölemlítettük különben, hogy a Rothschild-csoport a lehető legnagyobb csendben iparkodik kötelezettségének megfelelni és tényleg csak a pénzügyminiszter előterjesztése által jutott köztudomásra, hogy nem 200 — mint híresztelték — hanem 280 millió forint van 440-os járadékban átvéve és valószínűleg el is helyezve. — Nagy b r i ta n n ia és Amerika gazdasági helyzete. A londoni kereskedelmi kamara (Board of Trade) épen most tett közzé az 1881 -ik évre egy mezőgazdaságstatisztikai jelentést. Ezen a mi mezőgazdasági és kereskedelmi köreinkre is nagyon figyelemre méltó iratból a következőket veszszük át: „Nagybritanniában 1881-ben 32,21 millió acre föld volt mivelés alatt (110,000 acreval több mint 1880-ban), a parlagon fekvő területek azonban 1871 óta, mikor 1243 millió acret tettek ki, 1881-ben 14,62 millió acre-ra emelkedtek. E területek folytonos szaporodása az olcsó gabonaárakra és az amerikai versenyre vezethetők vissza. A marhatenyésztésnél csökkenés észlelhető, amennyiben a teljes marhaállomány 1880-ban 5.92 millióra rúgott, míg az idén csak 5.91 millió darab ; a tehenek és kecskék szaporodtak, ellenben a juhok száma az 1880-iki 26.92 millióról 24.58 millió darabra, vagyis 8 százalékkal apadt. 1878 óta e marhanem apadása 19 százalékot tesz ki. Ami a gabonatermelést illeti, a búzaföldek 103,000 acre-val, az árpaföldek 25,000 acre-val csökkentek a múlt évhez képest és csakis a zabbal bevetett földek szaporodtak 104,000 acreval. Írországban ez évben 53,000 acreval vetettek be kevesebbet, mint a múlt évben. A legutolsó jelentések szerint — mondja továbbá a jelentés — az északamerikai Egyesült Államokban a téli búzával bevetett terület 4 százalékkal tesz ki többet, mint 1880-ban és a teljes gabonaföldek 38 mil. acre-t képviselnek. Tengeri (1880 ban 62 millió acre) 2 százalékkal növekedett az idén, rozs és zab szintén 2 százalékkal több, mint 1880-ban. Az 1880-iki búzatermés eredménye volt 498.500,000 bushel — oly nagy szám ez, aminő eddig még nem létezett — és a tengeri termés 1,717.434,000 bushel. Amerika ez évi termése a múlt évihez képest meglehetős hiányt fog fölmutatni, de már megvan állapítva az, hogy Amerika múlt évi fényes terméséből még roppant fölöslegekkel rendelkezik, amelyek sokkal nagyobbak, mint eddig állították és mint ezt az amerikai búzaüzérkedők állítják. E búzafölöslegek, a legújabb megbízható becslések szerint, teljesen elégségesek arra nézve, hogy Európa normális búza-hiányát a háromszorosnál többször födözhetik.“ (?) — Tanin-gyár Borosjenőn. Mint Aradról írják, egy aradi cég tanin- (tölgyfahéjkivonat) gyárt akar Borosjenőn fölállítani s e célból az ottani vidéken előforduló gazdag tölgyfa-állományokat egy porosz chemikus által megvizsgáltatta, akinek véleménye szerint a vállalatra nézve igen kedvezők a kilátások, ennélfogva a gyár fölállításához tavaszra hozzá akarnak fogni. Az országos nőiparkiállítás zárszámadása szerint az összes bevétel 30,519 frt 42 kr, az összes kiadás 16,582 frt 41 kr, a tiszta jövedelem 13,837 frt 1 kr, mely összegből azonban még 3000 frt lesz utólagos költségekre, u. m. érmekre, okmányokra, kártérítésekre sat. kiadandó, úgy, hogy a fölösleg körülbelül 10,800 frtra számítható. — Osztrák-magyar vasúti kötelék. F. évi november 1- től kezdve új díjszabás lép érvénybe (H. rész, 1-fő füzet) gyors és közönséges áruk közvetlen szállítására nézve az osztrák államvasut délkeleti és bécsújszőnyi, továbbá a magyar kir. államvasutak állomásaitól egyrészt, az aussig-tepaci cseh északi, cseh nyugati, buschetehradi, a Ferdinand északi, a Ferenc József, osztr. északnyugati, osztr. államvasút (északi vonal), a pilsen-prieseni (Komotau), prága-duxi, rakonic-protivini állami, dél észak-német kapcsolati és a turnaultralnpi vasutak állomása közt másrészt — azon megjegyzéssel, hogy egyúttal az 1879. évi május 1-én keltezett díjszabás a pótlékokkal együtt hatályon kivül helyeztetik. Az uj dijszabások példányai az illető vasúti igazgatóságoknál, nevezetesen az osztrák államvasut forgalmi igazgatóságánál Bécsben (Pestalozzi utca, 8. sz.) mint a kötelék üzletvezetésével megbízott hivatalnál kaphatók. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és érték-ttőzsdén. Budapest, 1881. évi november 7-én. Magyar-arany-járadék..............................................118.90 Magyar vasúti kölcsön........................................132.— Magyar keleti vasúti államkStv., 1 kibocsátás . 91.25 Magyar keleti vasúti államkStv., IL kibocsátás . 109— Magyar keleti vasúti államkStv., HL kibocsátás . 96.25 Magyar földtehermentesitési kötvény........................99.25 Magyar földtehermentesitási kötvény záradékkal . 98.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 99.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötv. záradékkal 98.5 Erdélyi földtehermentesitési kStvény...................91.75 Horvát-szlavon földtehermentesitési kStvény . . ..— Magyar szöllődézsma-váltóági kStvény .... 96.50 Magyar nyeremény-sorjegy-kölcsön....................124— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy. . . . . 112.50 Osztrák járadék papirban.......................................76.80 Osztrák járadék ezüstben ......... 77.65 Osztrák járadék aranyban.............................. . 94— 1880-iki államsorsjegyek........................ 182.— Osztrák-magyar bankrészvény.............................. 825.— Magyar hitelbank-részvény . . ................... 364.— Osztrák hitelintézet-részvény......................... . 369.30 Ezüst.......................................................................... Cs. és kir. arany.........................................................5.59 20 frankos arany (Napoleond’or) . .... 9.37 Német birodalmi márka..........................................57.85 London (3 havi váltókért)........................................113.30 Magyar papírjáradék...............................................89.05 A „Szeg. Híradó“ eredeti táviratai. (Magy. táv. iroda.) Marosvásárhely, nov. 7-én. Rudolf trónörökös nov. 1- én a görgényi vadászatokra megérkezik. Kemény miniszter táviratilag értesítette erről Béldi főispánt. A „Kemény Zsigmond társaság“ tiz db 20 frankos aranyat tűzött ki e pályakezdésre : „Erdély irodalmi története a nemzeti fejedelmek korában.“ London, nov. 7. 2500 izlandi Newyork egyik templomában gyülésezett és Parnell iránti rokonszenvüket neje jelenlétében kifejezték. Az Izlandban rögtön megindítandó izgatásra 550 dollár gyüjtetett. Skutari, nov. 7. Dulcignóból hat mohamedánból álló követség érkezett, hogy a montenegrói közigazgatás ellen a konzuli testületnél írásbeli panaszt emeljen. Ráma, nov. 7. Milanóban és Mentanában megünnepelték a mentánai csata évfordulója napját. A tüntetés a legnagyobb csöndben folyt. Debrecen, nov. 7. A zsinat mai ülésében tárgyaltatott az alkotmány-tervezet 27-ik szakasza és Ritpor módosítványával elfogadtatott. Belgrád, nov. 7. Az ország belsejében felhőszakadások nagy károkat okoztak. (SZEGEDI || SZOÍHIZ, II. Bérlet. 13. sz. 32-ik előadás. Kedden, 1881. nov. 8-án itt először adatik: Az agglegények iskolája. Uj vigjáték 4 fölv. Irta: Benedix. Magyar színre alkalmazta Faludi Miksa. Az a mély okt Szigeti Aranka, gazdag fiatal özvegy— Lippané. Margit, barátnéja — — — Vécsei Anna, Doromb, nyugalmazott törv. bíró — Makó. Fenyvessy Károly, unokaöcscse — Benedek. Dombai, zenetanár — — — Fenyvesi. Keleti, ügyvéd — — — — Demény. Váradiné, háztulajdonosnő — — Beczkó Ané. Ágnea, unokahuga — — — Papp Laura. Kolop, az agglegények szolgája — Rónaszéki. János, inas — — — — Halász. Szolgáló — — — — — Szőllösi M. Történik: Budapesten. Idő: jelenkor. Kezdete pont 7 órakor. N y it t é r. Van szerencsém ezúton a nagyérdemű közönséget, úgy különösen. ismerőseimet és üzletbarátaimat arról értesíteni, hogy helyben Rókuson elhelyezve levő „szent Rókushoz“ címzett gyógytár kezelését hold, férjem Meák Gyula halála után saját számlámra átvettem s annak szakszerű vezetését Eisdorfer Károly oki. gyógyszerész ur, mint gondnokra bíztam. Szegeden, 1881. évi november 7-én. 739 özv. Deák Gyuláné. A Magyar Pitaval újabb kiadása a törvényszéki teremből. (Hazai és külföldi érdekes bűnesetek és tárgyalások gyűjteménye. A legszokottabb kinzóeszközök tizennyolc rajzával.) Közli: Hang Ferenc. Rögtönbirósági tárgyalás. — Kétféle jog a gazdagok és szegényekre nézve. — Lenthold elleni csalási pörök. I. A "Wiedmann elleni csalás. II. A Knecht ezüstmives elleni csalás. HI. Dr. A elleni csalás. — Egy börtönfelügyelő emlékeiből. — Egy német államügyész emlékirataiból. — Igazságtalanul s mégis igazságosan. — Egy fejezet Angolország bűnvádi krónikájából. — A halálra ítélt. — A középkor törvényszéki termeiből. I. A hóhér. II. A használatban volt kínzó- és büntető-eszközök alkalmazása. — A megfeszített. — A rendőrség sorsa. A reménynélküliek börtönében. — A fiatal bűnösök cellafogája Párisban. — M. A. kanonok elleni rablógyilkosság. — Stuart Mária utolsó érái. — A foktői gyermekgyilkosnő. — A nőgyilkosság vádja alatt. — Regény francia törvényszék előtt. A szerzőnél Kalocsán megrendelve a két kötetes műort leszállított árért bérmentve megküldetik. ▲ Tisza vízállása: Szeged, nov. 7. este 6 6. 17' 4" 6'" 5.49 m. Szeged, nov. 8. regg. 5 6. 16' 7" 0'" 5.24 m. Felelős szerkesztő: Stagy I Sándor.