Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)

1881-11-08 / 254. szám

nulnia s a szabadságharc bukása után kétsze­res fájdalommal vonult külföldre : anyát és ha­zát vesztve. Az ötvenes években visszatérve ismét irt néhány dolgozatot a Csengery Buda­pesti Szemléjébe, részt vett az akadémia mun­kásságában s emlékbeszédet tartott benső ba­rátja, Teleki László fölött.­­ Nejének Merán­­ban történt halála után sokat időzött külföl­dön, a­honnan visszatérve, hosszas szünet után ismét részt vett az irodalmi életben. Toldy Ferenc elhunyta után a Kisfaludy-társaság el­nökévé választották meg, erről a tisztségéről azonban vaksággal fenyegető szembaja miatt három év után lemondott. Az akadémiának 1839 től levelező, 1858-tól tiszteletbeli és igaz­gató tagja volt a köztiszteletben állott, sok nemes tulajdonsággal biró és igazi magyar nemes férfiú. Hűlt tetemeit Meránba viszik ; utolsó óhajtása volt itt feküdni felesége mellett. * Mért nem köszönnek egymás­nak az orosz tisztek? Az idegennek méltán föltűnhetett Oroszországban, hogy az orosz tisztek nem köszönnek egymásnak. Több szigorú rendeletet bocsájtottak már ki e tárgy­ban, de­ azért az orosz tisztek mégis föltűnően mellőzik egymást az utcán. Ezt a különös jelenséget a katonatisztek neveltetésére s arra lehet visszavezetni, hogy a szerint, minő isko­lából kerültek ki és minő családhoz tartoznak az egyes tisztek, igen sok rendfokozat van köztük. Egy tizennyolc tizenkilenc éves had­­nagyocska a gárdából bármely törzskapitányt, a­ki a sorhadhoz tartozik, alattvalójaként tekint, mert tudja, hogy alig pár év múlva kapitány vagy őrnagy lesz, míg az előbbi még mindig mint kapitány fogja várni sorsának jobbra fordulását. Nagy befolyást gyakorol a tisztek magatartására azoknak vagyoni állásuk is.­­ A gárda­tiszteknek nagyobbszerű fény­űzést kell kifejteniük, a miben a többi tisztek nem igen versenyezhetnek velök s ez okból idegenkednek egymástól. Azonban a gárdatisz­tek sem köszönnek egymásnak. Csak a tábor­­nokokat részesítik a tiszteletben s ezek közül sokan, hogy meneküljenek a tisztelgésfogadás­tól, köpenybe burkolóznak, a hosszú köpenyt egészen lebocsátják, nehogy a nadrágjaik vö­rös sávjáról rájuk ismerjenek. Való történetként beszélik a következő furcsaságot: Néhány év­vel ezelőtt egy tábornok sétált Szent-Pétervár utcáin. A büszke hadfi, ki esetleg köpenyben volt, igen sokat tartott rangjára s vigyázott, hogy láthatóvá tegye csillagjait. Egy mellette elsétáló katonatisztet megszólított, kérdőre von­ván azt, hogy mért nem köszönt neki? A tiszt, egy előkelő családból származott egyén, azt válaszolta, hogy nem ismerte meg. „De ősz fejemről csak megismerhetett volna“. — „Bo­csásson meg excellenciád — viszonzá a tiszt, — „eddig azt hittem, hogy a tábornokokat csak nadrágjaikról lehet megismerni.“ E mali­­ciózus megjegyzés következménye az lett, hogy a tisztet néhány napi fogsággal büntették. Az előbbi időkben szokás volt a tiszteket rögtöni fogságbüntetéssel sújtani s egyik-másik katonai méltóság gyakran a sétatérről küldte a tisztet a főőrségre. Különösen egyik nagyherceg lelte kedvét abban, ho­­gy meggyalázhatta aláren­deltjeit, azonban egy-egy sikerült éle kiment­hette bajukból a hadfiakat. Egy ízben — a szigorú tilalom dacára, hogy katonatiszteknek sárcipőt viselniök nem szabad — a nagyherceg séta közben egy fiatal tisztet pillantott meg, a­kinek lábán újdonatúj fényes sárcipők ragyog­tak. A nagyherceg elébe állott s dörgő hangon rákiáltott: „Sárcipő! — azonnal a főőrségre!“ — „Parancsára királyi fönség !“ — viszonzá a tiszt. Ezzel megfordult, a főőrségre sietett, le­vetette sárcipőit s átadva azokat a szolgálattevő tisztnek, — tovább folytatta sétáját, még pedig készakarva oly irányban, hogy találkozzék a nagyherceggel. Ez sikerült is. A nagyherceg bámulva nézett reá. .Miért nem teljesítette pa­rancsomat ?“ — kérdé tőle. „Bocsánat, kiz­­lönség ! szó szerint teljesítettem azt ; a sárcipők a főőrségen vannak.“ A nagyherceg homeri kacajra fakadt s megbocsátott a tisztnek. •Asiami herceg Bécsben. Bris­­dang herceg kedden délelőtt Rudolf trónörökös és ennek nejénél volt kihallgatáson, mely al­kalommal átnyujtotta a siami király által a trónörökös párnak küldött ajándékot. Délután két órakor a herceg titkárának kíséretében a külügyi hivatal palotájába ment, s meglátogatta Kállay osztályfőnököt és gróf Wolkensteint; ezúttal a herceg átnyújtotta a siami királynak Ferenc József királyhoz intézett levelét, mely fehér selyemboritékban van ; a boríték vánkos alakú, melynek csücskeiről aranybojtok függ­nek alá. A királynak szóló levél a vánkos felső lapjára van írva siami és angol nyelven. E vánkos piros bársony etui-ben van elhelyezve; az etui sarkain arany veretek vannak, és köze­pén a siami címer látható. A levél angol for­dításának felirata következőleg hangzik : „My dearest brother and friend“. A délután folya­mában Kállay osztályfőnök visszadta a látoga­tást, azonban nem találta szállásán a herceget, névjegyét hagyta ott. Brisdang herceg azon megbízással jött Bécsbe, hogy fegyvereket vá­sároljon, s a siami katonaság begyakorlására értelmes tanárokat szerződtessen. E végből hu­zamosabb ideig tanácskozott Bylandt-Rheidt közös hadügyminiszterrel. A herceg Taaffe mi­niszterelnököt, báró Hübnert, báró Hoffmann főigazgatót, Ida Yudzuru tábornok japán kö­vetet és Genotte külügyminiszteri osztálytaná­csost is meglátogatta. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Mezőgazdaság, építkezések és az időjárás. A pár napi erősebb fagyok után ma lanyha, derült idő állott be, minek folytán a hosszas esőzések miatt a mezei mun­kákkal nagyon hátramaradt gazdaközönség új reményeket táplál arra nézve, hogy a szántás­vetés s a kukorica- és dohányszedést a tél beköszöntése előtt elvégezheti. Az árvízmizériák miatt nagyon sok kései kukorica volt az idén, a­melynek jelentékeny része még most sincs törve, illetőleg behordva; a fagyok folytán száron maradt gyönge kuko­ricának teljes megérése tehetetlenné vált, most nyakra-főre sietnek tehát a szedéssel és behor­­dással. A­mi a szántásvetést illeti, az a három heti szakadatlan esőzések és az ez­után bekö­vetkezett fagyok miatt szintén nem volt esz­közölhető ; örömmel üdvözlik ennélfogva gaz­dáink az időjárás kedvezőbbre fordultát, a­mely ha tartósan szép marad, lehetővé teendi a mezei munkáknak legalább nagy részben való befejezését. A folyamatban levő építkezéseknél s­erélyesen fölvétetett a munka ; nagy hát­rányt képez itt a közlekedési utak borzasztó állapota , minthogy az anyagszálítás csak aránytalan költséggel lehetséges. A munkabérek, mint az egész nyáron át, most is aránytalanul magasak, különösen kő­­műveseknek és ácsoknak, a­kiknek 2—2 frt 40 krt fizetnek, szokatlanul jó keresetük van ; közönséges napszámosok azonban most már olcsóban , 80 kr—1 forintjával kaphatók. — Ausztria-Magyarország és a török államadósságok. A „Pol. Corr.“ egy érdekes tudósítása szerint a török állam osztrák-magyar hitelezői igen különös módon vannak a Konstantinápolyban most folyó tár­gyalásoknál képviselve. Ugyanis egy bizonyos „Meyer“ úr bíza­tott meg képviseletünkkel nem tényleges hite­lezők, vagyis a török papírok szánalomraméltó tulajdonosai, hanem azon pénzcsoport által, mely annak idejében az illető papírokat az osztrák-magyar közönség nyakába akasztotta. Erre nézve azt is föl kell említenünk, hogy báró Hirsch, ki épen ezen üzlet által sokszoros milliomos lett, és ki egyszersmind a föntjelölt pénzcsoport fő-fefaiseurje, nemcsak hogy a dús nyereményt zsebre vágta, hanem most már a szerződés szerint kikötött törlesz­tési és bérleti rátákat az általa bérbevett és tényleg most is kezelése alatt álló török vas­utakért következetesen­­ soha sem fizeti. Áldásdús működésének méltó koronázására most már az osztrák-magyar hitelezők képvise­lőjévé veti föl magát a meghárózott úr, hogy ez a török kormány beleegyezésével történik-e, nem tudják, de minthogy nagyon odaillik az egész szemfényvesztéshez, hihetőnek látszik. Hogy a külügyi vezetés, mely állítól­­­a­g éber figyelemmel kíséri az u. n. keleti közgazdasági ügyeket, miért tűri az ily vissza­éléseket, az egyike azon számos talányoknak, melyek pénzkérdésekben oly gyakran előfor­dulnak.­­ A konverzió, mint a pénzügyminisz­ter által beterjesztett állami költségvetés bizo­­nyítja, folyton és gyorsan halad, mert a kon­vertálandó 400 millió névértékű 6°/0-ás kötvény­nek több mint fele része, és pedig 207.400,000 forint lesz az 1881. év végén konvertálva, ille­tőleg helyettesítve 280 millió névértékű 4%-os kötvény által. Minthogy a föntebbi 207.400,000 forint 6°­%-os államadósság után 12.444,000 forint arányban volt a megfelelő kamat­összeg, míg az ezeket helyettesitő 280 millió 4°/0-os kötvé­nyek után csak 11.200,000 forint az esedékes kamatjárulék, a­z. 1881. évben már 1.240,000 forint a kamatmegtakarítás arányban. Még kedvezőbb lesz a konverzió eredmé­nye az 1882. év végével, a midőn már az egész, a konverzió által elért kamatmegtakarítás ér­vénybe lép, a­mely megtakarítás éVI 21/1 millió forintra tehető papírpénzben. Már régebben fölemlítettük különben, hogy a Rothschild-csoport a lehető legnagyobb csend­ben iparkodik kötelezettségének megfelelni és tényleg csak a pénzügyminiszter előterjesztése által jutott köztudomásra, hogy nem 200 — mint híresztelték — hanem 280 millió forint van 44­0-os járadékban átvéve és valószínűleg el is helyezve. — N­a­gy b r i t­a n n i­a é­s Amerika gazdasági helyzete. A londoni keres­kedelmi kamara (Board of Trade) épen most tett közzé az 1881 -ik évre egy mezőgazdaság­statisztikai jelentést. Ezen a mi mezőgazdasági és kereskedelmi köreinkre is nagyon figyelemre méltó iratból a következőket veszszük át: „Nagybritanniában 1881-ben 32,21 millió acre föld volt mivelés alatt (110,000 acreval több mint 1880-ban), a parlagon fekvő terüle­tek azonban 1871 óta, mikor 12­43 millió acret tettek ki, 1881-ben 14,62 millió acre-ra emel­kedtek. E területek folytonos szaporodása az olcsó gabonaárakra és az amerikai versenyre vezethetők vissza. A marhatenyésztésnél csök­kenés észlelhető, a­mennyiben a teljes marha­­állomány 1880-ban 5.92 millióra rúgott, míg az idén csak 5.91 millió darab ; a tehenek és kecskék szaporodtak, ellenben a juhok száma az 1880-iki 26.92 millióról 24.58 millió darabra, vagyis 8 százalékkal apadt. 1878 óta e marha­nem apadása 19 százalékot tesz ki.­­ A­mi a gabonatermelést illeti, a búzaföldek 103,000 acre-val, az árpaföldek 25,000 acre-val csök­kentek a múlt évhez képest és csakis a zab­bal bevetett földek szaporodtak 104,000 acre­­val. Írországban ez évben 53,000 acre­­val vetettek be kevesebbet, mint a múlt évben. A legutolsó jelentések szerint — mondja to­vábbá a jelentés — az északamerikai Egyesült­ Államokban a téli búzával bevetett terület 4 százalékkal tesz ki többet, mint 1880-ban és a teljes gabona­földek 38 mil. acre-t képviselnek. Tengeri (1880 ban 62 millió acre) 2 százalékkal növekedett az idén, rozs és zab szintén 2 százalékkal több, mint 1880-ban. Az 1880-iki búzatermés eredménye volt 498.500,000 bushel — oly nagy szám ez, a­minő eddig még nem létezett — és a tengeri­ termés 1,717.434,000 bushel. Amerika ez évi termése a múlt évihez képest meglehetős hiányt fog fölmutatni, de már megvan állapítva az, hogy Amerika múlt évi fényes terméséből még roppant fölöslegekkel rendelkezik, a­melyek sokkal nagyobbak, mint eddig állították és mint ezt az amerikai búza­­üzérkedők állítják. E búzafölöslegek, a leg­újabb megbízható becslések szerint, teljesen elégségesek arra nézve, hogy Európa normális búza-hiányát a háromszorosnál többször födöz­­hetik.“ (?) — Tan­in-gyár Borosjenőn. Mint Aradról írják, egy aradi cég tanin- (tölgyfahéj­­kivonat) gyárt akar Borosjenőn fölállítani s e célból az ottani vidéken előforduló gazdag tölgyfa-állományokat egy porosz chemikus által megvizsgáltatta, a­kinek véleménye szerint a vállalatra nézve igen kedvezők a kilátások, ennélfogva a gyár fölállításához tavaszra hozzá akarnak fogni.­­ Az országos nőiparkiállítás zárszámadása szerint az összes bevétel 30,519 frt 42 kr, az összes kiadás 16,582 frt 41 kr, a tiszta jövedelem 13,837 frt 1 kr, mely összegből azonban még 3000 frt lesz utólagos költségekre, u. m. érmekre, okmányokra, kár­térítésekre sat. kiadandó, úgy, hogy a fölösleg körülbelül 10,800 frtra számítható. — O­s­z­t­r­á­k-m­agyar vasúti köte­­lék. F. évi november 1- től kezdve új díj­szabás lép érvénybe (H. rész, 1-fő füzet) gyors és közönséges áruk közvetlen szállítására nézve az osztrák államvasut délkeleti és bécs­­újszőnyi, továbbá a magyar kir. államvasutak állomásaitól egyrészt,­­ az aussig-tepaci cseh északi, cseh nyugati, buschetehradi, a Ferdinand északi, a Ferenc József, osztr. északnyugati, osztr. államvasút (északi vonal), a pilsen-prie­­seni (Komotau), prága-duxi, rakonic-protivini állami, dél észak-német kapcsolati és a turnau­­ltralnpi vasutak állomása közt másrészt — azon megjegyzéssel, hogy egyúttal az 1879. évi má­jus 1-én keltezett díjszabás a pótlékokkal együtt hatályon kivül helyeztetik. Az uj dij­szabások példányai az il­lető vasúti igazgatóságoknál, nevezetesen az osztrák államvasut forgalmi igazgatóságánál Bécsben (Pestalozzi utca, 8. sz.) mint a köte­lék üzletvezetésével megbízott hivatalnál kap­hatók. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és érték-ttőzsdén. Budapest, 1881. évi november 7-én. Magyar-arany-járadék..............................................118.90 Magyar vasúti kölcsön........................................132.— Magyar keleti vasúti államkStv., 1 kibocsátás . 91.25 Magyar keleti vasúti államkStv., IL kibocsátás . 109­— Magyar keleti vasúti államkStv., HL kibocsátás . 96.25 Magyar földtehermentesitési kötvény........................99.25 Magyar földtehermentesitási kötvény záradékkal . 98.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 99.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötv. záradékkal 98.5 Erdélyi földtehermentesitési kStvény...................91.75 Horvát-szlavon földtehermentesitési kStvény . . ..— Magyar szöllődézsma-váltóági kStvény .... 96.50 Magyar nyeremény-sorjegy-kölcsön....................124— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy. . . . . 112.50 Osztrák járadék papirban.......................................76.80 Osztrák járadék ezüstben ......... 77.65 Osztrák járadék aranyban.............................. . 94— 1880-iki államsorsjegyek........................ 182.— Osztrák-magyar bankrészvény.............................. 825.— Magyar hitelbank-részvény . . ................... 364.— Osztrák hitelintézet-részvény.........................­ . 369.30 Ezüst..........................................................................­­ Cs. és kir. arany.........................................................5.59 20 frankos arany (Napoleond’or) . .... 9.37 Német birodalmi márka..........................................57.85 London (3 havi váltókért)........................................113.30 Magyar papírjáradék...............................................89.05 A „Szeg. Híradó“ eredeti táviratai. (Magy. táv. iroda.) Marosvásárhely, nov. 7-én. Rudolf trónörökös nov. 1- én a görgényi vadászatokra megérkezik. Kemény miniszter táviratilag érte­sítette erről Béldi főispánt. A „Kemény Zsig­­mond társaság“ tiz db 20 frankos aranyat tű­zött ki e pályakezdésre : „Erdély irodalmi tör­ténete a nemzeti fejedelmek korában.“ London, nov. 7. 2500 izlandi Newyork egyik templomában gyülésezett és Parnell iránti rokonszenvüket neje jelenlétében kifejezték. Az Izlandban rögtön megindítandó izgatásra 550 dollár gyüj­tetett. Skutari, nov. 7. Dulcignóból hat moha­medánból álló követség érkezett, hogy a monte­negrói közigazgatás ellen a konzuli testületnél írásbeli panaszt emeljen. Ráma, nov. 7. Milanóban és Mentaná­­ban megünnepelték a mentánai csata évfordulója napját. A tüntetés a legnagyobb csöndben folyt. Debrecen, nov. 7. A zsinat mai ülésé­ben tárgyaltatott az alkotmány-tervezet 27-ik szakasza és Ritpor módosítványával elfogad­tatott. Belgrád, nov. 7. Az ország belsejében felhőszakadások nagy károkat okoztak. (SZEGEDI || SZOÍHIZ, II. Bérlet. 13. sz. 32-ik előadás. Kedden, 1881. nov. 8-án itt először adatik: Az agglegények iskolája. Uj vigjáték 4 fölv. Irta: Benedix. Magyar színre alkal­mazta Faludi Miksa. A­z a m­él­y o­kt Szigeti Aranka, gazdag fiatal özvegy— Lippané. Margit, barátnéja — — — Vécsei Anna, Doromb, nyugalmazott törv. bíró — Makó. Fenyvessy Károly, unokaöcscse — Benedek. Dombai, zenetanár — — — Fenyvesi. Keleti, ügyvéd — — — — Demény. Váradiné, háztulajdonosnő — — Beczkó Ané. Ágnea, unokahuga — — — Papp Laura. Kolop, az agglegények szolgája — Rónaszéki. János, inas — — — — Halász. Szolgáló — — — — — Szőllösi M. Történik: Budapesten. Idő: jelenkor. Kezdete pont 7 órakor. N y i­­­t t é r. Van szerencsém ezúton a nagyérdemű közönséget, úgy különösen­­. ismerőseimet és üzletbarátaimat arról értesíteni, hogy helyben Rókuson elhelyezve levő „szent Rókushoz“ címzett gyógytár kezelését hold, férjem Meák Gyula halála után saját számlámra átvettem s annak szakszerű vezetését Eisdorfer Károly oki. gyógyszerész ur, mint gondnokra bíztam. Szegeden, 1881. évi november 7-én. 739 özv. Deák Gyuláné. A Magyar Pitaval újabb kiadása a törvény­­széki teremből. (Hazai és külföldi érdekes bűnesetek és tár­gyalások gyűjteménye. A legszokottabb kinzó­­eszközök tizennyolc rajzával.) Közli: Hang Ferenc. Rögtönbirósági tárgyalás. — Kétféle jog a gazda­gok és szegényekre nézve. — Lenthold elleni csalási pö­­rök. I. A "Wiedmann elleni csalás. II. A Knecht ezüst­­mives elleni csalás. HI. Dr. A elleni csalás. — Egy bör­­tönfelügyelő emlékeiből. — Egy német államügyész em­lékirataiból. — Igazságtalanul s mégis igazságosan. — Egy fejezet Angolország bűnvádi krónikájából. — A halálra ítélt. — A középkor törvényszéki termeiből. I. A hóhér. II. A használatban volt kínzó- és büntető-eszkö­zök alkalmazása. — A megfeszített. — A rendőrség sorsa. A reménynélküliek börtönében. — A fiatal bűnösök cella­­fog­ája Párisban. — M. A. kanonok elleni rablógyil­kosság. — Stuart Mária utolsó érái. — A foktői gyermek­gyilkosnő. — A nőgyilkosság vádja alatt. — Regény francia törvényszék előtt. A szerzőnél Kalocsán megrendelve a két kötetes mű­­­ort leszállított árért bérmentve megküldetik. ▲ Tisza vízállása: Szeged, nov. 7. este 6 6. 17' 4" 6'" 5.49 m. Szeged, nov. 8. regg. 5 6. 16' 7" 0'" 5.24 m. Felelős szerkesztő: Stagy I Sándor.

Next