Szegedi Híradó, 1891. január-március (33. évfolyam, 7-88. szám)

1891-01-08 / 8. szám

zeumi ügyek, a paedagogiai irodalom, «Néptanítók lapja» és tanító-egyletek ügyei. Az osztály különválasztása az ügyme­net gyorsítását jelentékeny mérvben elő­mozdítja és előnyös befolyással van az ügyek szakszerű elintézésére is. A népokta­tási ügyek óriási forgalma azonban, ami az egész minisztérium ügyforgalmának átlagos számítással 33%-át teszi, még a két részre osztás mellett is rendkívüli munkát ad az osztályvezetőknek, úgy, hogy ezek nemcsak a rendes munkaidőben dolgoznak, hanem hivatalos órákon túl is, úgyszólván az egész napot esti 8 óráig a büróban töltik. A német vámszövetség. Az osztrák-magyar vámértekezlet, mint Bécsből jelentik, Szögyény miniszter­elnöklete alatt több órai ülést tartott a holnapután ismét megkezdendő német szerző­dési tárgyalások ügyében. Magyar részről Miha­­lovics mini­szteri tanácsos, Andreánszky dr. mi­niszteri tanácsos és Biró miniszteri titkár voltak jelen. Magától értetődik, hogy a Németországgal való tárgyalások egyszersmind egy állategészség­ügyi szerződés létesítésére is vonatkoznak. A vasúti tarifa megkötéséről azonban nincsen szó. Ugyanezen tárgyban a párisi G­a­u­­­o­­­s­­nak távírják Bécsből a következőket: A tulajdonképeni tárgyalások csakis a né­met képviselőknek Bécsbe való visszatérte után fognak újból fölvétetni. Hivatalos körökben teljesen meg vannak elégedve a folytatott tárgyalások eddigi meneté­vel. Úgy látszik, hogy határozott jóakarat mutat­kozik mindegyik oldalról. A Németország és az A­usztria-Magyaror­­szág közt létesítendő kereskedelmi szerződés rendkívüli fontossággal bír nemcsak a két szer­ződő félre, hanem mindazon többi államokra nézve is, amelyek a legtöbb kedvezményes vi­szonyban állanak a szerződő két állam valame­lyikével. Addig is Ausztria-Magyarország az 1892. év január 1-éig elnapolta az Oroszországgal való kereskedelmi tárgyalásokat, kész lévén azokat újból fölvenni a Németországgal való szerződés megkötése után. Magától értetődik, hogy Francziaország a frankfurti szerződés értelmében részesülni fog mindazon előnyökben, a­melyeket Németország Ausztria-Magyarország számára biztosítandó­. A „SZEGEDI HÍRADÓ“ TÁRCZÁJA. A három jó madár. Catulle Mendés regéje. Egy napon három testvér haladt egy uton; mind a hárman nagyon szerencsétle­nek voltak, mivel ők a szomszéd uralkodó által tavaly legyőzött, trónvesztett és meg­ölt Mataquin király fiai valának. Rettenetes sors várt a nyomorúság árva gyermekeire; hajlék híján kénytelenek voltak bolyongani éjnek idején; ha elfáradtak, kő volt párná­juk az eresz alatt, úgy aludtak szegények... Bizony ez kegyetlen sors volt a de­likát­urfiakra, a­kik azelőtt márvány palo­tába aludtak; reggel odavitték ágyuk elé a csokoládét — úgy el voltak kényeztetve. — Ez már sok! Kiáltott föl a legidő­sebb, megrúgva a földet. Nem viselhetem tovább az ilyen nyomorúságos életet. — Én sem! Mondá a középső. A legfiatalabb nem szólt egy szót se, csendes gyerek volt. Sohase panaszkodott, nappal a virágokat bámulta, este pedig a csillagokat. Midőn még királyfi volt, már akkor se szerette a sok beszédet. A park­ban sétálta át az órákat, álmodozva Isten tudja miről, miközben a csalogány dalait hall­gatta gyönyörrel. Olykor-olykor elővett zse­béből egy kristály fuvolát s utánozta vele a madarak dalait. De a rossz emberek, a­kik atyját kiűzték a palotából, összetörték a fu­volát. Igen,, igen sajnálta azt ő. Halvány arczával, szőke hajával, roskatag termetével Jan. 10. Szövetségi regatta-bál. Jan. 11. A szegedi gazdasági egylet közgyűlése. Január 24. Iparos bál Vásárhelyen. Január 31. Ijasági bál Vásárhelyen. Jan. 31. Keresk.-ifjak jelmez-bálja. (Tisza-szálló.) Febr. 7. Megyebál Szentesen. Tiszti estélyek. Január 13-án, február 3-án, márczius 5-én és április 6-án a Tisza-szálló nagyter­mében. — Uj háziurak. A kincstár eladott államkölcsönös házaira vonatkozó szerződé­seket helybenhagyta a pénz­ügyminiszter. A szerződések egy része­­ több vételi ajánlat, ugyancsak jóvá­hagyva, tegnap már meg is érkezett a sze­gedi kir. pénzügyigazgatósághoz. A többi­nek megérkezését is még erre a hétre várja a pénzügyigazgatóság. A jóváhagyásra már több, mint félév óta várakozó szegedi polgárok most már akár be is költözhet­nek házaikba, melyeket dicséretes rendben tartott a pénzügyigazgatóság. A késede­lemért csak az vigasztalhatja az új ház­i­­u­rakat, hogy egy félévig leg­alább nem kellett költeniök a házaikra, mert a kincstár beruházásait ugyan senki meg nem téríti. A jóváhagyás meg­érkeztéről ma fogja értesíteni a pénzügy­igazgatóság az érdekelteket.­­ - Szervezkedés. A városi szervező­­bizottság F­á­­­f­y Ferencz polgármester elnöklete alatt tegnap hosszas ülést tartott, melyen szőnyegre került egy egész csomó új városi állás rendszeresítésének kérdése. Az úgy nézett ki, mint egy régen beteg leány, a­ki már lábbadozik. — Ha eszembe jut — szólt a legidő­sebb — hogy minden dicsőségünket és minden vagyonunkat elvesztettük .. . — Ha eszembe jutnak, — szólt a kö­zépső — a pompás estélyek, hol herczeg­­nők tánczoltak a parketten; meztelen vál­­laik, picziny lábacskáik kikacsintottak a ruha alól. . . — A kétségbeesés összeszorítja, s szét­­tépi szivemet­­ .— Égő könyeim kiégetik szememet! — Szerencsémre, találtam rá módot, hogy elfeledjük a múlt boldogságát és a je­len nyomorát. — Ah, mi az? Mondd gyorsan! — Nem tudod, hogy úgy a legéde­sebb, mint a legkeserűbb emlékek belefut­­nak a borba ? Hányszor irigyeltem a része­geket, kik a falu ablakait megzörgették! Tanuljunk tőlük ! Menjünk be abba a korcs­mába, ahonnan ide hallik a zsivaj. — De hiszen nincsen pénzünk, amivel kifizethessük a czechet. — A kabátom bérlésében két gyön­gyöt találtam. Odaadom az egyiket, a má­sikat megtartom. Azt hiszem, nem egy kupa bort adnak érte. ■— Jól van, megyek. Csakhogy én nem bortól akarok megrészegedni. Azt hi­szem, hogy vannak ott csinos szolgáló leá­nyok, ezeknek njakáról akarok inni feledést! És megindultak a kocsma felé, nem törődve a kis gyermekkel, a ki folytatta útját a kopár ösvényen, a mig le nem ment II. Mind a két gyöngynek nagy volt az értéke. Egy zsidó, kit boltjában fölkerestek, megvette azokat jó drágán. Azután Anne bement egy faluba és ivott mindenféle bort. Poharában habzott a johannisbergi, a lacrima kristi, a madeira, a bordeauxi, szóval mindenféle, aminek csak nevét hallotta valaha. Régen nem láttak oly tökéletes része­get, mint öt, midőn az utczákon köpeny és kalap nélkül dalolva dülöngözött végig. Oldala mellett vala a másik gyöngy birtokosa, Cadet — neki mindenik faluban voltak szeretői, mert nem tágított addig egy nő mellől sem, mig az meg nem val­lotta neki­­szerelmét. Erre büszke volt, szo­bájában­ éjjel-nappal voltak gyönyörű leá­nyok, barnák, szőkék, vörösek. Messze föl­dön nem volt oly tökéletes szerelmes s midőn az utczában szeretőivel kóborolt, olyan volt, mint a fenséges Aratin az ő negyven feleségével. De sem Anne, sem Cadet nem talál­ták meg a feledést, sem a részegségben, sem a csókban; mert mindenik gyönyörből vagy keserű szívvel, vagy keserű szájjal ébredtek föl. Még jobban elkeseredtek, mint azelőtt. III. Midőn visszatértek az elhagyott ös­vényre, meglepetten látták, hogy öcscsük 3»' Előfizetési föltételek a IllEQIE©! Mlí^ADÓ“ politikai napilap 189i. évi XXXIII. évfolyamára: . 14 frt. I Negyedévre . 3 frt 50 kr. 7 »­­ Egy hóra . 1 » 20 » Az előfizetések mielőbb való szives megújítását kérjük, hogy a lap expediczió­­jában a legkisebb zavar se forduljon elő. Tisztelettel a „Szegedi Hiradó" szerkesztősége és kiadóhivatala. Egész évre. Félévre . . SZEGEDI híradó. Csütörtök, 1891. január 8. H­írek. Határidő; első tárgy volt a szervezeti szabályzatnak a mérnöki hivatalra vonatkozó részének megváltoztatása, illetőleg kibővítése. Az 1890. I. t.-cz. ugyanis életbe lépvén, ennek értelmében a törvényhatósági utak műszaki ellátására külön mérnöki közeg volna rend­szeresítendő. Az amúgy is túlterhelt tör­vényhatósági budget kímélése szempont­jából azonban a belügy- és kereskedelmi miniszter egyetértőleg megengedték a vá­rosi törvényhatóságnak, hogy az új törvényben előírt műszaki szolgálatot új állás szervezése nélkül már meglevő mér­nöki hivatalára ruházza. Szeged város sem állít föl a törvényhatósági utat: műszaki szolgálatára külön mérnöki tisztséget, ha­nem ezen teendőket is mostani mérnöksé­gére bízza. A mérnökségre így új kötele­zettségek várnak, melyek szabályrendele­­tileg is körülírandók, emiatt aztán a sza­bályrendelet idevágó pontjait ki kellett bővíteni. Másrészt ugyancsak az új köz­munka-törvény folytán a most meglevő két utibiztos a megszaporodott teendőket elvé­gezni nem bírván, egy harmadik utibiztosi állás rendszeresítése vált szükségessé. Mind­két kérdésben a főmérnök véleményes ja­vaslatát fogadta el a szervező bizottság. A javaslat szerint a szervezeti szabályzatnak a mérnökségre vonatkozó 147. §­-a úgy bőví­tendő ki, hogy a városi mérnökség ezután már kettő­s minőségben szerepel, ellátván 1. a törvényhatósági utak műszaki szolgá­latát, 2. a törvényhatóság egyéb műszaki teendőit. A szabályrendelet ezen­­ némi stiláris változtatás és apróbb betoldásain kívül lényeges változást nem fog szenvedni. A szükséges módosításoknak a főmérnöki javaslat szerint megtételét s az albiztosi állás újjá-, a vonatkozó miniszteri ren­dele­­tekkel összhangzatban leendő szervezését, főleg a kvalifikáczió megállapítását, a bi­zottság egy albizottságnak tette feladatává, melynek tagjai Szabad­o­s János h. polgármester elnöklete alatt: dr. Lazár György t. főügyész, dr. Tóth Pál fő­jegyző, László Gyula és Z­o­m­b­o­r­y Antal tanácsnok, Tóth Mihály főmérnök, P­i­r­t­i­c­h Kálmán, dr. R­ó­s­a Izsó, C­sa­lát­h Lipót és R­e­i­z­n­e­r János. Ugyan­ezen bizottságnak lett kiadva a tegnapi ülés többi tárgyainak a külterületi állator­vosok, gazdasági felügyelők (ispánok), rend­a nap, a patak partján nyíló virágokat szem­lélte merengve. Vájjon miről álmodozott? Az Összetört furulyáról. Mikor beállt az este, szemeit az ég felé emelte, hogy lássa előtűnni a csillagokat.

Next