Szegedi Híradó, 1891. január-március (33. évfolyam, 7-88. szám)

1891-03-26 / 84. szám

zendő estélyeken, ápril hó 4-én és 5-én Jókai Mór fölolvasást tart. özv. W­é­b­e­r Györgyné és Naschitz Józsefné a jóté­kony nőegylet megbízásából tegnap meg­keresték L­á­s­z­l­ó Gyula városi tanácsno­kot, a szegedi dalárda elnökét s arra kér­ték, hogy a koszorús ízó kívánságára a dalárda a fölolvasási estélyeken szünet alatt működjék közre. A dalárda elnöke kész­séggel megígérte, hogy a dalárda teljesíteni fogja koszorús írónk kívánságát. — Tornatanítás a középiskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a követ­kező rendeletet intézte a tankerületi kir. főigazgatóságokhoz. A gymnáziumi és reál­iskolai tanítás terve és az utasítások a tor­­názás anyagába fölvették amaz egyszerűbb játékokat is, amelyek hazai viszonyaink közt, középiskolai tornatanításunk kereté­ben gyakorolhatók. Mindamellett azt mu­tatja a tapasztalat, hogy középiskolai torna­tanáraink e játékokat általában nem része­sítik abban a figyelemben, amelyet azok nevelő hatásuknál fogva méltán megérde­melnek. Az elméleti tárgyak tanításával járó szellemi megfeszítés ellensúlyozására szánt tornagyakorlatok mellett, melyek a tanuló figyelmét többé-kevésbé szorosan lekötik és szükségszerűleg egy pontra irá­nyozzák, fölváltva a játékokat is fölötte szükségesnek tartom, mert ha amazok a testet rendszeres módon erősítik és edzik s azért nagy fontossággal bírnak, viszont a játékok nagy pedagógiai értéke abban ke­resendő, hogy a test fejlesztésének és a szabad mozgásnak biztosítása mellett a szel­lemi munkában kifáradt növendékeket hasz­nos és kellemes módon szórakoztatják, föl­­vidámitják s idegrendszerüket újabb szel­lemi munka kifejtésének javára föltétlenül meg­pihentetik. Ez, egyébként köztudomású elv hangsúlyozása mellett fölhívom a főigaz­gatóságot, utasítsa a kerületben levő kö­zépiskolák tornatanítóit, hogy amennyire csak a hely és idő megengedi, legalább az utasításokban előforduló játékokat részesít­sék a kellő figyelemben, ami által közve­tett után az intézet tanulmányi czéljait is hathatósan elő fogják mozdítani. — A szegedi kir. tábla. Az ideiglenes táblai helyiségek bebútorozása május 1-re teljesen be lesz fejezve. Tegnapig már több mint 11,000 írt értékű bútort helye­zett el a vállalkozó a tábla és főügyészség szobáiban. A bebútorozás megtekintésére utazott le Szegedre S­é­fr­e­y Sándor, a kir. tábla elnöke is, ki mint jelentettük, már pár nap óta itt tartózkodik.­­ A tanyai központok. Az alsótanyai kulturközpontok építési terveinek módosí­­tása végett, mint jeleztük, tegnap egy bi­zottság kocsizott ki a helyszínre. A bizott­ság a kápolna részére kitűzött helyet, mely valóságos vízállás, e czélra alkalmatlannak találta s az eredeti építési terven oly mó­dosítást tart szükségesnek, hogy a kápolna e helyről a közeli dombos helyre építtes­sék. Az összes kulturközponti épületeknek különben ez év szeptember havára készen kell lenniök. — Debreczeniek Szegeden. A debre­­czeni kereskedelmi akadémia igazgatósága május hóban az ország délvidékére tanul­mányutat rendez, melyben négy tanáron kívül 30—40 tanuló vesz részt. A debre­czeniek május 16-án érkeznek Szegedre, itt megtekintik a rekonstruált város neveze­tesebb építményeit, a Tisza-szabályozási védműveket, a kenderfonó-, gyufa- és pap­rikagyárakat, a Somogyi-könyvtárt, Új-Sze­­gedet stb. . A szegedi kereskedelmi iskolá­nak tanári kara és növendékei örömmel várják debreczeni kollegáikat. — Előre váltott szomszédos forgalmú zóna­jegyek használata. A közeledő ünnepek alkalmából figyelmezteti a m. kir. államvasutak igazgató­sága a t. ez. közönséget, hogy a fennálló szom­szédos zónajegyek könnyebb használatának czél­­jából a visszautazásra előreváltható jegyek, ha a visszautazás ugyanazon a napon történik, már az oda utazásnál a kiindulási állomás személypénztá­ránál, illetve a kapusnál szintén lebélyegezhetők, úgy, hogy a visszautazásnál aztán már nem kell a pénztárhoz menni. — Önként érthetőleg a kalauz­nak átlyukasztás végett az odautazásnál csak az egyik jegy előmutatandó , mig a másik az azután minden további alakiság nélkül megtehető vissza­utazásig megőrzendő. A közönség további kényelmére, még pe­dig f. hó 26-ától kezdve, egyelőre kísérletképen megengedtetik továbbá, hogy a tetszés szerinti mennyiségben előre váltható szomszédos jegyek maga a használó által is láthatók el a hónap és nap megjelölésével. Ez olyképen eszközlendő, hogy a jegy hátsó ol­dalára a hónap neve nagy betűkkel vagy a meg­felelő római, a nap pedig arab számmal t­i­n­t­á­­val és olvashatóan ráírandó p. o. III/25. vagy m­á­r­c­z­i­u­s 25. Ily módon a személypénz­tár felkeresése már az odautazásnál sem szük­séges. Budapest, 1891. márczius hóban. — A bükszegi merénylők egyikét, mint már jelentettük, elfogták Zsurka Mojsza személyében. Most már vallófélben van, azt nem is tagadja tovább, hogy az egyik me­rénylő ő volt. Hanem hogy kik voltak bűntársai ? M­oly megátalkodott a gazság abban a zsiványnépben, melyből az ily gyil­kosok kikerülnek, hogy virtust helyez belé, hogy el ne árulja. Zsurka Mojsza azt ha­­zudja, hogy ő nem is ismeri a társait. Va­lószínűleg ennek az indokolásául tekinthető az, ahogy a merényletet előadja. Azt vallja, hogy öt­öt írttal biztatták rá, hogy löjje le a francziát; kivüle még ketten voltak, s összesen hárman intéztek egy-egy lövé­st. De hogy ki volt a két másik ember, azt ő nem tudja, mert soha sem látta őket s valószínűleg ők is úgy voltak fölbérelve, mint ő. Természetesen a zsiványnak ezt a meséjét nem hiszi el a vizsgálat és nagyon jól tudja, hogy egész Bükszeg legalább is sejti, kik voltak a merénylők. Nyomán is vannak a többi kettőnek, de a vizsgálat érdekében szükségesnek tartják a hallgatást. Bükszegre különben a minisztérium is le­­rendelt egy csendőr alezredest, Stetzer Jó­zsefet, s megvizsgálta a csendőrség dolgát, aztán vi­sszautazott. Azt valószínűnek lehet tekinteni, hogy ezúttal kiderül, hogy kik voltak a merénylők s körülbelül vége a bükszegi csendéletnek. Mészáros alügyész holnap ismét kimegy a helyszínére. — Halálos szerencsétlenség. Tegnap­előtt említettük, hogy a magyar államvas­utak szegedi pályaudvarában Katona Illés vasúti munkást összezúzták a vasúti kocsik s halva szállították a közkórházba. A rendőrség tegnap délelőtt kikutatta a szerencsétlenség okát. Kiderült, hogy ezért senkit sem terhel mulasztás, mert a fiatal munkás gondatlanságának lett áldozata. Mindössze három hétig volt a vasútnál al­kalmazásban ; a többszöri figyelmeztetés daczára nem várta be, mig a gőzmozdony­­nyal egymás felé tolt kocsik összeütköznek, hanem anélkül, hogy legalább meghajolt volna, a gyorsan egymáshoz közeledő ko­csik közé ment, melyek roppant erővel ütköztek össze s összezúzták a szerencsét­len embert. Tegnap délután temették a közkórháztól. Koporsója fölött fiatal fele­sége zokogott, kivel csak négy hónap előtt kelt egybe. ■— Tanyai csendélet. Levelezőnk írja, hogy valami részeg gézengúz szombaton éjjel a feketeszéli kapitányság «Szécsi» es­­küdtségében az országút mentén több helyet fölszedte, kitördelte a kerítés-oszlopokat s leszaggatta a legszebb gyümölcsfák ágait. Tanyai tudósítónk megjegyzi, hogy itt is nagy szükség volna a rend emberére, aki­nek hónapra 1-h­ónapra hírét sem hallják. — Új bélyegek. A magyar korona or­szágai területén 1880. évi január hó i­seje óta forgalomban lévő magyar bélyegjegyek helyett, melyek forintos kategóriái rózsa­színű és krajczáros kategóriái sötétbarna szinü alnyomattal vannak ellátva, 1891. évi április hó I. napjától kezdve más színezetű, de változatlan alakú bélyegjegyek fognak forgalomba bocsáttatni. Az új színezetű bé­lyegjegyek alnyomata úgy a forintos, mint a krajezáros kategóriáknál photographiai barna és a forintos jegyek belső képe kék — a krajezárosoké pedig sötétzöld színű. A jelenleg forgalomban levő bélyegjegyek 1891. évi április 1-je után is egész 1891. évi augusztus hó 31. napjáig elárusithatók és teljes érvénynyel használhatók, 1891. évi augusztus hó 11-ének lejártával pedig forgalmon és használaton kivül helyeztet­nek. Ehhez képest 1891. évi szeptember 1­­-étől kezdve kizárólag csak az uj szi­­ntü bélyegjegyeket leend szabad eláru­sítani és használni. A használaton kivül he­lyezett, de el nem használt bélyegjegyek a bélyegraktáraknál és kir.­adi hivataloknál ingyen lesznek kicserélhetők.' '■ 1891. évi szeptember hó 1-étől ugyanazon hó 30-áig. — Trónkövetelő álruhában. Fővárosi levelezőnk írja: A fiatal orleánsi herczeg állítólag néhány nap óta ismét Franczia­­országban tartózkodik, még­pedig álruhá­ban. Sőt némelyek azt hiszik, hogy Melba nevű színésznő mellett mint annak inasa időzik, ami ugyan nem méltó egy trónkö­­vetelőhez s nem is fogja igen emelni a fia­tal herczeg prestige-jét. A kormánynak je­lentést tettek az esetről, de az nem tartja szükségesnek különös intézkedések foganatba vételét. — Tavaszi hó. Visszaszokott a tél­i ólom­szürke dum­áiból fehér pihéit sűrűn szórja. Teg­napelőtt arra ébredtünk, hogy ismét hó borít mindent, akár csak dec­ember végén, karácsony táján. Fehér karácsony ellen senkinek nincsen kifogása, hanem a fehér húsvét igazán megbo­­szantaná a végre hópelyhek és zord szelek által nem zavart verő fényes tavasz után sóvárgó em­beriséget. Márczius 25-ére különben Falb kritikus napot jelzett, jóslata be is következett. Úgy lát­szik az idei husvét alatt szeles, esős napok lesznek. — Egy kút vizfölöslege. A m. á. v. szegedi pályaházában levő ártézi kútnak vizfölöslegét, mint irtuk, a város köteles le­vezetni. Eddig ez a fölösleges víz a vasúti töltésen túl levő, u. n. agyaggödrökbe folyt le, melyek azonban már annyira megteltek, hogy tartós eső alkalmával a közeli veté­seket is elöntheti a kiszorult ártézi víz. A baj elejét veendő, a mérnökség egyik kö­zege a vasút megbízottjával a napokban tartott helyszíni szemlét em­eti a vizfölös­­legnek levezetése tárgyában. A vizsgálat azon közös véleménynyel zárult, hogy még nincs szükség másávé vezetni a vizfölösle­­get, elfér az agyaggödrökben. — Gyermek pusztulás. Daczára a sok áldozatnak, melyet a város évenként a köz­­egészsé­gügy javára hoz, pusztulnak a tanyá­kon született gyermekek. A tanyai kisdedek pusztulásáról írott sok szomorú krónika ismét sötét esettel szaporodott.­­ La­jos György röszkei halottkém jelentést tett a rendőrségnél, hogy Kása Julis új­szülött gyermeke nem természetes halállal múlt ki. Kiderítették a halál okát is. Kása Julis takarékossági szempontból ren­des bába helyett egy Horváth Mari nevű kuruzsló­ asszonynyal egyezett meg egy fo­rintban, hogy majd segédkezni fog neki a szülésnél. E «segédkezés» az újszülött gyer­mek életébe került. A kuruzsló­ asszony el­­fogatása iránt intézkedett a rendőrség, de a leány is megérdemelné, hogy könnyelmű­ségéért megbűnhődjék.­­ Egy heti járvány. Dr. Faragó Ödön t. főorvos jelentése szerint a múlt héten a belterü­leten 1 vörheny,­­ roncsoló torokláb,­­ ka­nyaró, 17 láz, összesen 20; a külterületen 4 vör­heny, 1 toroklob, összesen 5 járványos betege­­dési eset fordult elő.­­ A vén hajós halála. Idejének java részét vizen töltötte Erdélyi József hajós­legény s a végzet úgy akarta, hogy hullám­­sirban lelje halálát. A hatóság tegnap ka­pott értesítést, hogy Erdélyi József szegedi illetőségű ötven éves hajóslegény a Tiszába fuladt. SZEGEDI híradó, Csütörtök, 1891. márczius 26.

Next