Szegedi Híradó, 1891. április-június (33. évfolyam, 90-177. szám)
1891-04-08 / 96. szám
Szeged, 1891. XXXlll. évfolyam. 96. szám. Szerda, április 8. Előfizetési árak: Házhoz hordással vagy postán küldve: Egész évre . 14 frt — kr. Félévre . .7 » — » Negyedévre 3 » 50 » Egy hóra . . 1 » 20 » Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: Endrényi Testvérek könyvkereskedése Szegeden^ hová az előfizetések s a lap szétküldésére vonatkozó fölszólamlások intézendők. ZEGEDI Híradó POLITIKAI NAPILAP Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után is. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-körút 73. sz. Reitzer-féle ház, földszint, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt áron vesz föl. A veszedelem hírei. Szeged, április 8. April hatodikának kritikus napja elmúlt anélkül, hogy Ferdinánd megszűnt volna Kelet-Rumélia kormányzója lenni és hogy lejárt mandátumát akár Konstantinápolyból, akár pedig a nagyhatalmak részéről vissza követelték volna. Bulgária fejedelme ilykép jogszerű főkormányzója maradt a csatolt résznek. » A kritikus nap e veszélytelen elvonulásából azt kellene következtetni, hogy a bolgár gyilkos-fogdosás egyszerű színjáték az európai diplomáczia előtt, amelyet figyelemmel és érdeklődéssel néz ugyan , de az előadás menetébe épp úgy nem fog beleszólni, mint ahogy minden modern páholybérlő csöndes nyugalommal hallgatja a Hekubáért rajongókat. Ez a csöndes nézgelődés és a nagyhatalmak részéről az egymás kukkerezése nagyon is alkalmas volt annak a hitnek megerősödésére, hogy a legkevesebb okunk sincs külügyi zavaroktól tartani s ki-ki szánthatvethet, köthet üzleteket hosszabb határidőre, itthon és a határokon túl, az aratásától senki és semmi nem fogja őket elszólítani. Most azonban, mintha valamenynyire zavaros előjelek mutatkoznának. Mintha az a lövés, mely Belcsovot Szófiában leterítette, csak előpostája lenne ama dörgedelemnek, amely rövidesen zivataros forgatagként fog végig vonulni a szemhatáron. A tegnapi éj táviratai között egyik lap azt a hírt közli, hogy az összes vasutak igazgatói rendeletet kaptak a közös hadügyminisztériumtól: eskessék föl tisztviselőiket arra, hogy az esetleg kibocsátandó mozgósítási rendeletet a legszigorúbb titokban tartsák. Eiz ez olyanforma vészhír volna, amelytől szinte rémüldözhetnénk, ha ugyan Magyarország közjoga megengedne a közös hadügyminiszternek, ily csak ex abrupto kell rendeleteket intézhetni a magyar vasúttársaságok igazgatóihoz. A magyar vasúttársaságok ily közös hatalomtól jövő rendeleteket vagy visszautasítanának, vagy egyszerűen ad acta tennének. Különösen, amikor ily rendelet kiadására imminens veszély fönn nem forog. A magyar állam területén csak a magyar parlament és a parlamentnek számolni köteles magyar honvédelmi miniszter rendelkezhetik. A közös hadügyminisztérium csak a magyar honvédelmi kormány útján. Ebből látható, hogy a részhírnek kevés alapja van, vagy éppen semmi alapja nincs. Nem ilyen természetűek ugyan, de kevésbbé aggasztók az orosz külpolitikában beállott új változásról és a hármas szövetség megújításának befejezéséről szóló távirati közlések. Az első hír azért nem aggasztó ránk nézve, mert a tőlünk távol eső nyugati orosz határ megerősítésével áll kapcsolatban s ily esetben egy bennünket is érintő keleti vagy déli orosz kitörés veszedelmétől nincs mit tartanunk. Mert bármily hatalmas legyen is Russia, egyszerre két világrészben való harczolás luxusát mégsem kockáztathatja meg e méregdrága időben. A hármas szövetség megújítása pedig, épp azért, mert ez természeténél fogva, a béke fönntartására irányuló szövetség, egyáltalán nem ad jogot arra a következtetésre, hogy aggodalmak támasztása indokolt volna. Valahol bizonyára katonai póthitelre s más kevéssé kellemes pénzügyi fakcióra van szükség, vagy valami nagyobb fajta közgazdasági kísérletezés eredményének biztosításához kívánatos némi hírlapi veszedelem : ezek miatt röpítettek szárnyra a viharmadarak. Ily módon a legkisebb okunk sincs az aggodalomra. És a béke fönntartásában és állandóságában való reménységünk teljességét csak egy dolog ronthatja meg egy kissé. Nem más ez, mint a P. Lloydnak Berlinből vett következő távirati hire . Jól informált körökben az a nézet vergődik fölszínre, hogy a nemzetközi helyzet komolyan kezd alakulni. De ez a távirati hir is amolyan tengeri kígyó, amely minden évszakban a megfelelő biablonos szavakkal megjelenik az európai sajtóban , s melyet ez időtájt csak a szófiai lövés megtörténte tehet komoly megfontolás tárgyává. Az új közoktatási tanács. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az országos közoktatási tanács tagjaivá kinevezte : a) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium részéről : dr. Berzeviczy Albert államtitkárt, dr. Markusovszky Lajos, dr. Klamarik János, Szathmáry György miniszteri és Leövey Sándor, Lévay Ferencz osztálytanácsosokat; továbbá b) dr. Beöthy Zsolt tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt, Berecz Antal felsőbb leányiskolai igazgatót, dr. Cherven Flóris kir. kath. fögymnasiumi rendes tanárt, dr. Csengeri János tanárképző-intézeti gyakorló fögymnásiumi rendes és egyetemi magántanárt, dr. Dollinger Gyula egyetemi magántanárt, dr. báró Eötvös Lóránt egyetemi nyilvános rendes tanárt s a M. Tud. Akadémia elnökét, dr. Erődi Bélát, a Ferencz József nevelő intézet kormányzóját, Fölser István műegyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Fraknói Vilmos czímz. püspököt, a M. Tud. Akadémia másodelnökét, Gyertyánffy István állami tanítóképezdei igazgatót, Hegedűs Károly állami középipariskolai igazgatót, Hofer Károly állami reáliskolai igazgatót, dr. Hómann Ottó tankerületi kir. főigazgatót, dr. Kármán Mór tanárképző-intézeti gyakorló főgymnasiumi rendes és egyetemi magántanárt, Keleti Gusztávot, a mintarajziskola és rajztanárképző-intézet igazgatóját, dr. Kiss Áron állami tanítóképezdei tanárt, Kozma Gyula polgári iskolai igazgatót, dr. Lutter Nándor tankerületi kir. főigazgatót, dr. Medveczky Frigyes egyetemi nyilvános rendes tanárt, Paszlavszky József állami reáliskolai rendes tanárt, dr. Pauer Imre egyetemi nyilvános rendes tanárt, Péterffy Sándor állami tanítóképezdei tanárt, dr. Riedl Frigyes fővárosi főreáliskolai rendes tanárt, dr. Szász Károly helv. hitv. ref. püspököt, Sebestyén Gyula áll. tanítóképezdei tanárt, dr. Szily Kálmán műegyetemi nyug. tanárt, a M. Tud. Akadémia főtitkárát, dr. Than Károly tud. egyetemi nyilv. rendes tanárt, Tóth József kir. tanfelügyelőt, Vajdafy Gusztáv községi elemi népiskolai igazgatót és dr. Verédy Károly kir. tanfelügyelőt. A kényszer-kultura. — Egy apa keservei. — Szeged igazán nagy város. Még a furcsaságai is egészen nagyvárosiasak. Ezek közé tartozik például az ügybuzgó egyleti hölgyek abbeli nemes versengése, hogy melyik szövetkezet tudja alaposabban megpumpolni a jámbor közönséget, a maga humánus, nemes czéljaira. Ki nem fogynak a millióféle leleményből. A nőegylet Blahánét ígért, Jókait hozott. A vörös kereszt nem hagyja magát s nagyszerű, soha nem látott, hallott szenzácziós spektákulumot tervez az «Egy vár történetével», melynek eredeti bubását kétségkívül lényegesen fokozza a szerző, egy eleven gróf személyes jelenléte, akit egyúttal egy kicsit megpótjubilálnak. Gyönyörű szép dolog ez mind, valódi nagyvárosi koncepczió, hanem egy kis hübneve van. A hat hónapos szini szezon meglehetősen kiaknázza a közönség erszényének kulturális aranyerét. Már most jön egy csomó olyan ünnepség, amelyen háromszoros helyárak mellett jelen lenni, kényszerítő társadalmi kötelesség. Az is köztudomású dolog, hogy minden szegedi művész-vállalkozásnak egyetlen egy közönsége van.