Szegedi Híradó, 1891. április-június (33. évfolyam, 90-177. szám)
1891-06-30 / 177. szám
Szeged, 1891. XXXIII. évfolyam. 177. szám. Kedd, junius 30. Előfizetési árak: Házhoz hordással vagy postán küldve: egész évre . 14 frt — kr. félévre . . 7 » — » ^negyedévre . 3 » 50 » sígy hóra . . 1 » 20 » Egyes szám ára SZEGEDI Kiadóhivatal: Eradrényi Testvérek könyvkereskedése Szegeden, hová az előfizetések s a lap szétküldésére vonatkozó fölszólamlások intézendők. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után is. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos körút 73- sz. Reitzer-féle ház, földszint, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt áron vesz föl. Nőipar-kiállítás. Amit szalonban, dolgozó- és hálószobában szétszór a nő s vonzóbbá, kedvesebbé igyekszik vele tenni férje urának is, másnak is az otthont, azokat, a magukban semmitmondó, tarka-barka csecsebecséket együtt, még «illetékes helyük» szerint sem elkülönítve, látni itt, a kiállításon, biz’ eleinte nagyon említésre sem méltó gondolatokat támaszthat egy férfiban. Hanem ha a szemlélő elkezd distingválni és szétosztja az egyes dísztárgyakat oda, hová készültek : a hímes asztalfutókat dús ebéd alá ; a «herczig» kertyatartót, vésett bőrű faldiszt, albumot, selyem falnaptárt, dagadó párnákat s fauteille-takarókat a kis szalonba; csipkével ékített patyolat fehérneműt, az áttört «sláfrokk»-ot oda — no ahova szintén valók ; igazán érzéktelen az a férfi, akinek eszébe nem jut «fészket alapítani». A nőkről nem szólok. Hogy tapogatják, keresztülnézik a legapróbb öltésig a töméntelen hímzett, «drukkolt» apróságokat ; hogy szeretnék ezt is, azt a csipkét a’ Iour-munkát is otthon látni; s egyikmásikuk mennyire bánja, hogy ilyenekkel csak pénzért lepheti meg az urát és rém saját keze után, ami becsesebb volna ! Hanem a családapák, a lányos apák arczait vizsgálom, akik, ha ezt a kiállítást végignézik, bizonyos, hogy erős fogadalmat tesznek : ide küldöm minden lányom tanulni. Ez a lehető legnagyobb dicséret a nőipariskolára. De kívánatos, hogy a fogadalom be is váltassák. Mert nem is tekintve a kiállított tárgyak ízléses, csinos, sőt legtöbbnyire igazán szép voltát, a kiállítás igazolja egyúttal azt a gyakran megkapó ügyességet, ami drága kincs gyanánt legnagyobbrészt benn rejlik a női kacsákban, csak ki kell fejleszteni. S ha ez megtörtént, adhatni-e manapság biztosabb, elpazarolhatlan hozományt a menyaszszonyoknak ? Évről-évre fokozottabb figyelemmel kísérjük a szegedi nőipariskola fejlődését. Csak örömünkre szolgál konstatálni, hogy e fejlődés évről-évre nagyobb. Ma már ott áll az iskola, hogy- a most álló kiállításból ítélve — nincs párja, a budapestit kivéve, az egész országban. Sőt láttunk kiállítva a növendékek munkáiból oly darabokat, miket még Budapesten is hiába keresnénk. Oly aranyhímzést, bőrmetszést és selyemfestéseket, minőket a szegedi iskola produkál, főleg pedig azt a filigrán ezüst munkát, éa hiába keresnénk bárhol is az ország e fajta intézeteiben. A nőipar százoldalú, szebbnél-szebb fajaiban is teljesen kielégítő darabokat láttunk. Nincs az a női kézimunka-faj, melyekből a tárlaton kifogástalan darabokat föl ne mutatnának a szegedi iskola tanítványai. Egyéb elismerést nem tudunk mondani dr. Arany Károlyné igazgatónő, Kosztoleczky Józsa s Mila s Fóliák Rita tanítónőknek, az iskola vezetőinek. A kiállítást különben ez a kép írja le : A kiállítást a nőipariskola kiskörúti földszintes helyiségében vasárnap, június hó 29-én reggel 9 órakor nyitotta meg Tergina Gyula dr. kir tanfelügyelő és özv. Erőskövy Antalné, az iskolát fentartó «szegedi nőiparegylet» elnöknője. A megnyitáson jelen volt még Tóth Antal népiskolai felügyelő, elegáns publikum s a nőegylet tagjai közül dr. Tergina Gyuláné, Pálmay Istvánné, Trischer Péterné, Rozinszky Béláné szbi úrnők. Azóta állandóan nagy s előkelő közönség keresi föl a 3 teremben ügyesen csoportosított kiállítást, mely még ma lesz nyitva. A több, mint félezer darab kiállított munka közül csaknem lehetetlen fölsorolni mindazokat, amik vagy finomság, vagy műgond, vagy szépségüknél fogva különös említést érdemelnének. Elég legyen minden csoportból egy-két, első tekintetre is feltűnőbb munkát fölsorolni. _ Hímzések. Az egész kiállításon legnagyobb a számuk s mindjárt hozzá tehetjük, hogy a legsikerütebbek is. Aranyhímzéstől le az egyszerű vászonra himzésig, ennek a specziális női tudománynak minden faja szebbnél-szebb drbokkal képviselve. Fehér és színes hímzés, a’jour-, Holbein-munkák, kalotaszegi varrotások, peluche-himzés. Van itt egymásba öltéssel, ó-német száröltéssel, egyszerű átöltéssel hímzett egész sereg csecse-becse. Finom batiszt- és selyem fátyolszövet hímzések, peluch-re lehelt keretek, elegáns asztal-, szék-teritök, futó-abroszok, párnácskák, keztyü-, kefe-tartók s különféle szalondiszek a legtarkább változatosságban. Csaknem művészi tökélyivel van kiállítva két selyem-függő fali naptár, az egyik, természetesen a tökéletesebb, Kosztelecky Józsa munkavezetőnőé, a másik, szintén feltűnő gonddal készült, Varga Juliska munkája.• Mindkettő arany himzéssel van áttörve. Kiválóbb darabokat Koszteleczky kisasszony kongré - asztalterítőjén, párnáján, selyemhimzésű «Pompadour»-ján kívül a növendékek közül : Heinmann Katalin (zsebkendő tartó, hintaszék terítő), Kelemen Margit (párna), Weiner Gizike (hintaszék terítő), Ontu Mariska (a’jourhimzésü asztalterítő), Borcsók Etelka, Paray Mariska, Rott Anna (párnák és asztalterítők), stb. állították ki. Az egymásba öltéssel hímzett darabok közül kiválnak a Zsbánovics Mariska és Csillag Piroska asztalfutói, Wolfner Hennin nyers vászonra hímzett asztalterítője, főleg pedig Varga Juliska asztalterítője, mely valamennyi közt a legszebb és leggondosabb munka. — A Holbein- munkák közt Ízléssel s csínnal foglal első helyet Havicsek Mariska asztalterítője. — A fehérhímzésben Paray Boriska, Stettner Gizike, Rott Anna, Bauer Rózsa s Wagner Sarolta ügyes kacsái versenyeznek egymással. Gyönyörű darab Wagner Sárikának egy két bóbiskáló ökörszemet mutató hímzése. — Az ó-német százöltésű munkák közt mind finom kidolgozásával, mind szellemes készítőjének pompás gondolatával kiválik egy nagyobb asztalkendő. Sanyaró Vendelt ábrázolja a megszólalásig hűen, amint egy piros-pozsgás lányka visz el előtte egy tálban — malaczpecsenyét. A sóvár diurnista ezzel a népdal-kezdettel rezignál az Ínycsiklandó pecsenye után : «Nézlek, nézlek, de hiába nézlek ...» Az eredeti ötlet ügyes kidolgozója Paray Boriska. — A csomózásban sikerült munkákat Pázmán Mariska, Stettner Gizike, Rié Juliska, a monogrammban Paray Boriska, Wollner Hermin, Havicsek Mariska, Weisz Regina mutattak föl. — Végre a kalotaszegi Varrottast meglepő ügyességgel utánozza többek közt a Wollner Hermina katrinczája. Fehérneműek. A kiállítás egyik, bár szerény, de csinos, finom kivitelre nézve dicséretes részét képezi ez a csoport: diskrét pongyolák, könnyed hálókabátkák, kicsipkézett, hímzett ingvallak. Sikerültebb munkák itt a K r i k k ay Annuska, Adok Borisk és Paray Boriska fehérneműi. Bőrntetszések. E csoportban néhány oly ügyes munkát láttunk, ami méltó büszkesége lehet még ennek a százoldalú kiállításnak is. Méltó feltűnést keltett a Balogh Margitka kesztyűtartója, Havicsek Mariska faldiszes .4 dók Jusztina hómappája. Csipkék. A hímzések mellett kétségkívül a csipkemunkákban mutat föl legnagyobb eredményt a nőipariskola. Elég itt csak annyit mondanunk, hogy a kiállított darabok közt a fehelet-szerű brüsszeli csipkét is csaknem tökéletesen láttuk utánozva. A csipkeminták legjava Kelemen Margit, Kohn Irma, Onitia Mariska s Brukács Ferencznétől valók. A pehelynyi csipkekendőkből Paray Boriska (eleplizett csipke), Sneider Annuska s Kelemen Margit munkái a legsikerültebbek, Koszteleczky Józsa tanítónő darabjai mellett. Egy egészen kezdő növendék, Weisz Regina csipkéi máris ritka ügyes kezekre vallanak. Festések. Láttunk néhány selyemfestést is, többnyire japán modorban. Nincs az a finom nyomás, mely csak melléjük állítható is lenne. A növendékek közül azonban mindössze Dobrovolni Mariska állított ki egy keretes, sárga selyem kályha-ellenzőt, tarka japán figurákkal. Ez az egy darab azonban, bár minden várakozást kielégíthet, nem elegendő arra, hogy a növendékek e téren képzettsége felől áttekintést szerezhessünk. Ellenben dús választék kínálkozik a majolikafestésnél, ahol a növendékek dicséretes ízlése s ritka, ügyes keze azonnal meglátszik. Antik s modern figurák sűrű változatosságban sorakoznak a különböző formájú majolika-edényeken, mik közt mégis a tálak foglalják el a túlnyomó helyet. A festés ez ágában szép munkákat állítottak ki Varga Juliska, Onitia Mariska, Havlicsek Mariska, Dobrovolni Mariska, Csilllag Piroska, Zubánovics Mariska s Pázmán Mariska stb. Szaloómunkák. Egy mellékteremben vannak kiállítva Porták Amália, Zubánovics Darinka, Brukács Ferenczné, Vidákovics Mariska, Sziráky Ida.