Szegedi Híradó, 1891. július-szeptember (33. évfolyam, 178-257. szám)
1891-07-01 / 178. szám
Szerda, Jági. Julius 1. szegedi Híradó de kocsi- és fuvarlevelenkint legalább lO,OOo kg. utáni dijfizetésnél a reexpediczionális kedvezmény az alábbi feltételek mellett (díjszabási után való érvényesítésig) vissztérítés útján engedélyeztetik. Reexpediczionális illeték fejében 100 kilogr.-ként 2 kr. számittatik. Ezen kedvezmény csak az esetben nyer alkalmazást, ha a vonatkozó fuvarlevelek útirány előírást nem tartalmaznak. A vissztérítés a vonatkozó Temesvár- Józsefvárosig szóló eredeti szállítólevelek, valamint a Temesvár-Józsefvárosról a fölszólamló czégre, mint föladóra szóló eredeti föladási revények alapján folyósíttatik, melyek az egyes küldemények összetartozását kitüntető jegyzék kapcsán legkésőbb a reexpediczió napjától számítandó 3 hó alatt bemutatandók. Árfolyam rövidítés módosítása. A/, alsósziléziai kőszén-forgalomban 1889. évi január hó i-től érvényes kivételes díjszabás és annak pótlékainak tételei folyó évi julius hó i-tól kezdve — további intézkedésig ■— a 2-ik táblázat alatti árfolyam rövidítésekkel alkalmaztatnak. REGÉNY. Máj mámítít, Salvatore Farina regénye. Olaszból fordította: V. Szőcs Géza. (Folytatás.) Ez a túlságos kedélyeskedés, amely a kötekedéssel volt határos, sejteté velem, hogy itt botrány van készülőben. Lucianora néztem , ő nem vette komolyan az Anselmo szavait. Nyugodtan felelé : — Ön túlságosan szigorú e könyv szegény szerzője iránt, ha hallaná . . . — Nem azon csodálkozom, hogy vannak emberek, akik ilyen könyveket írnak, — felelte Anselmo türelmetlenül ,— hanem azon, hogy vannak, akik elolvassák. — Kell, hogy legyen olyan is, aki elolvassa, amit más valaki megirt, — nem az Író teremti a közönséget, hanem a közönség az Írót. — Ex paradox. Mit gondol ön ? E szerint tehát nem Rousseau János Jakab teremtett magának olvasóközönséget, hanem mi teremtettük őt; nem Dante az, aki magyarázókat teremtett magának, hanem viszont : ezek hozták létre Dantét. S mi, olvasók és magyarázók teremtjük az évszázakat. — Valósággal mi vagyunk azok, — felelte Luciano nevetve, kik az évszázakat alkotják ; közülünk, belőlünk kerülnek ki a nagy emberek, akik kisebbek segítségével hajtják végre korszakalkotó műveiket; ha nincs közönség, nincsenek írók sem ; a művelt emberekből lesznek a tudósok. Ami Dantels János Jakabot illeti, kétségtelen, hogy — _ ■— Ön félrevezeti a vitatkozás menetét ; feleljen egyenesen a mondottakra. — Tessék csak tovább folytatni; hiszem, hogy van igazság véleményében; én nem vagyok makacs, szívesen hallgatom az ellenkező véleményt is, ha alapos. Luciano nyugodtan, szinte tréfásan beszélt, látszott, hogy nem nagy dolgot csinált az egészből. Anselmot nagyon megzavarta e nyugodtság , nagy hévvel folytatta ugyanokkötéseit, amelyek hovatovább mind gyermekesebbekké váltak ; látszott, hogy lelke nyugtalan, háborgó s gondolatai másfelé kalandoznak, láttam, hogy okvetetlenül szükséges közbelépnem. — Ugyan uram, hagyjuk ezt a bölcsészeti s irodalmi vitát. Köröttünk mulatnak, tánczolnak az emberek, menjünk mi is, ne töltsük itt hiába az időt. Fölállottam, Anselmo nem tehetvén egyebet, követte példámat. A játszótermen keresztülmenve, Laurával találkoztunk. Úgy látszott, nem a legkellemesebb benyomással volt reá, hogy együtt vagyunk mi hárman, ajkain megfagyott a csábos mosoly. Elkezdtünk beszélgetni. Leginkább Luciano vezette a társalgás fonalát. — Elvesztettem egy medaillont, mondá Laura — amely kedves emlékem volt , meg kellene keresni s nyájas bizalmasággal mosolygott hozzá, ami még gyorsabb keringésbe hozta Anselmo ereiben a vért. — Megkeressük mi — mondá Castelli hideg udvariassággal — nemde, uraim ? — Megkeressük mi — folytatta Anselmo lelkesedéssel, mintha ezt akarná mondani: meglelem én ? S elkezdett a szoba sarkaiban kutatni, mialatt Albruzziné megnevezte azokat a szobákat, amelyekben elveszíthette a brochet,én nem ismervén a házat, nem értettem a magyarázatból semmit s szórakozottan követtem két társamat, puszta udvariasságból segítve nekik. Laura eltávozott, nem várva be szolgái «fáradozásának» eredményét. Anselmo féltékenyen nézett Lucianonak minden mozdulatára, nehogy vetélytársa elkaparitsa előle a drága nőt, s oly lelkesen kereste, hogy egészen kiizadt bele. Minden fáradozása hiábavaló volt, Luciano kapta meg az elveszett «kincset«. — Megvan ? — dadogó Anselmo elsápadva — én hamarabb láttam mint ön! — S én megfogtam — felesé Luciano, nem tudván derültségét visszafojtani. Anselmonak sem kellett több, egészen elvörösödött a haragtól. — Ismétlem, hogy én láttam hamarább. — Ezt nagyon nehéz volna bebizonyítani , azt azonban könnyű, hogy én kaptam és fogtam meg. —• Gúnyolódni akar ön velem ? — Isten ments ! De mindig azt hittem, hogy tréfára tréfával kell felelni. — Végre is, ideje, hogy tisztába jöjjünk — kiálta Anselmo magán kívül. Miféle jogai vannak önnek ? Luciano félbeszakítá: — Itt van az az ember, aki némi jogokkal dicsekedhetik. Ezeket mondva, Albruzzi arra mutatott, aki felénk tartott, kedélyesen himbálva poczakos termetét. Anselmo zavartan bámult maga elé, a jövevény alkalmatlan időben érkezett reá nézve. — Hál’istennek, •—• mondá Albruzzi — csakhogy találom önöket! Bizonyára van önök közt, aki szeret sakkozni. Mit mondjak? Unom az egész dolgot, az én koromban nem szoktak tánczolni, nem teszik a szépet a nőknek — eh! De nem értem önöket. Mi az ördögöt csinálnak ebben a félreeső szobában? Mialatt benn tánczolnak — s az önök korában! — Veszekszünk, — mondá Castelli. Anselmo megütközéssel tekintett rám. Felfogtam aggodalmát: várjon mit akar mondani ez ? — S az ok ? Szabad az okot hallanom ? Gondolom, hogy az ok — asszony ; az embereknek minden baját-baját az aszszony okozza. Hogy is mondják csak? Keresd az asszonyt. — Valósággal asszony az ok, és pedig — az ön felesége! Percznyi csend állt be. Albruzzi csodálkozva bámult maga elé s Anselmo zavarában a szőnyegeket nézte, csak Luciano mosolygott. A szünetet élénk és hangos nevetés szakította félbe; a legritkább nevetés, amely ilyen esetben egy férjtől jön. (1olytatása következik.) 34 Vízállás — Junius 29. — Tokaj 1-38. Szolnok 1-—•— Csongrád -|-4'24. Szeged -|-4’32. T.'Becse -1-3.07. Arad —04. — Juskius 30. — Tokaj --3 26. Szolnok Csongrád -1-4'20. Szeged +4*32. T -Becse +3 07- Aiíid 4-0*04. Időjárás. Szeged, június 30. reggel 7 órakor. a li 2 3 3% S. U m V • rs ^ V •2“'Sí ide §7 y o 04 o V H *' a ti M 8 M IS li ^ d'' Jegyzatok 5S3 231 690 D, 10 Légnyomás csökkent, hőmérsék emelkedett. A meteorológiai m. k. közp. intézet idő,járási jelentése június 30-án . Kilátás: Tartósabb derűit, száraz és igen meleg idő várható. Beküldetett Leiden-Grenadines, schwarz u. farbig (auch alle Lichtfarben) 95 kr« bis fl 9.25 per Meter (in 18 Qual.) — versendet robenweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G* Henneberg (K. u. K. Hoflieferant), Zürich* Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. Nyilttér. Medieinae univers. Dr. Pilisi Béla rendel 387-io-u bőr- és ivarszervi betegeknek (u. m. a bőr mindennemű kiütései, a férfi és női nemi részek betegségei) il. u. 3—4 óráig. Széchenyi tér 8. szám (Jerney-ház). Dr. Falta Marczel V. polikl. tanársegéd 449-*-10 a szem- és fül-betegségel szakorvosa. Rendel d. e. 11—12, d. u. 3—4. Hétfőn és csütörtökön d. e. 10—11. szegényeknek ingyen. Lakás: Tisza Lajos körút 55. szám. ISST UJ-SZEGEDEN csütörtökön i. é. július hó 2-án, szombaton Julius hó 4-én és vasárnap július hó 5-én mindig este 7 órakor a felülmúlhatlan OTT I O. fellépte Londonból, tüneményszerű mutatványaival a 80 lábnyi magasságú kifeszített telefon-sodronyon. Szegeden még soha nem látott nagyszerű előadás. A 19-ik század csodája!!! Budapesten a legnagyobb feltűnést keltett. Belépti díj : élőhely 50 kr., álló hely ,30 kr. Gyermekek és katonák felét fizetik. Délután 4 órától kezdve zene. A Gedó Márton-féle mulatókerthelyiségben csütörtökön, folyó hó 2-án esti 5 órától kezdve a 83-dik gyalogezred zenekara játszik, mely alkalommal halász által főzött halpaprikás lesz. Kiváló tisztelettel Gedó Márton. Felelős szerkesztő: Dr. Lipcsey Ádám. Kiadótulajdonos: Endrényi testvérek