Szegedi Híradó, 1891. október-december (33. évfolyam, 258-335. szám)
1891-10-09 / 265. szám
is több, amit a jövő 3 évre kivánna a kincstár a bérletért, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ez az adó a rendkívül magas borárak miatt, már jövőre is sokkal kevesebbet fog jövedelmezni, mint amenynyit csak az idén is hozott. Nem 202,000ért, mint előre hitték hanem 218,000 forintra rúg az az összeg, amit a tegnapi alkudozáson Dög Alajos p. v. fogalmazó, mint a kincstár képviselője, kért a várostól a fogyasztási adó évi bére fejében. A város képviselői oly túlcsigázottnak találták az összeget, hogy minden további alkudozás helyett egyszerűen kijelentették, hogy ennyit nem ad — amint hogy nem is adhat — a bérletért a város. Az ügyben egyébként még újabb tárgyalások is lesznek a város és kincstár között. — Telephon Szeged és Budapest között. Írtuk, hogy a kereskedelmi minisztérium, a m. kir. távirda és távbeszélő hálózat kibővítése és átalakítása alkalmával Szeged és Budapest közt telephon-hálózatot létesít. Az erre vonatkozó árlejtést a kereskedelmi minisztérium tegnap tette közzé a «Budapesti Közlöny» hivatalos értesítőjében. Kérdő Márton meghalt. Az Alföld legtipikusabb alakja hunyt el tegnapVásárhelyen Kérdő Mártonban, aki az «Üstökös»-nek éveken át egyik legkedveltebb karikatúrája volt. Halála alkalmából a «"Vásárhely és Vidéke» a következőket írja: Ki nem ismeri e nevet ? És ki tudna egyhamar megbékülni azon gondolattal, hogy nem látjuk több ama marczona, most már roskatag, de mindig szivós és pihenni nem tudó alakot, aki naphosszant járt hivataltól hivatalhoz igazait keresni? Hiszen még a halál is útközben érte utól, amidőn kocsin jött haza földjéről. A betegség nem bírta egy perezre se leteríteni, csak a halál győzte le a kemény kuruczot, kinél törvénykezőbb férfiú nem létezett városunkban. Nincs se szeri, se száma azon sok adomának, mely Kérő Mártonról kering. Országos hírre a koronázás idejében vergődött, amidőn levelet küldött Jókainak, hogy ő a koronázásba nem egyezhetik bele. Pl levelet Jókai az «Üstökös»-ben kiadta és ezt Kérdő Márton uram oly nagy tisztességnek vette, hogy felment Pestre Jókaihoz, aki aztán külön czikket irt e typikus magyar emberről. Az öreg urban az elégedetlen természet itthon sem tagadta meg magát; 1870- ben «összeesküvést» szervezett Balogi Soma akkori városbiró detronizácziója czéljából. Levágatott egy pár tulkot, ezt megfezette paprikásnak, csapra veretett pár hordó bort és az ily módon felbuzdított tömeg élén megjelent a városháza udvarán, hol Balogi leköszönését és uj biró választását követelte. A hatóság emberei hiába csitították, nem tágított, úgy hogy Kossa László szolgabirónak katonaságot kellett hozatnia és ezzel oszlatta szét a sokadalmat. Kérdő uram ekkor a kóterbe került, mire ő utóbb nagyon büszke volt. Ez időből eredt felőle azon legenda is, hogy 9 napon át nem evett, nem ivott semmit. Az öreg még nagyította koplalása idejét és amikor Lucci és Tanner 30—40 napi koplalásairól hoztak hirt a lapos. — Kérdő uram az ő törpe utánzóinak nevezé őket. — Kossuth Lajoshoz is közelebbi viszonyba lépett leveleivel. Hol hizó ökröket ajánlt neki, hol meg azt a sok pénzt követelte tőle, melyet a forradalom után külföldre vitt. Kossuth egy ideig komolyan vette Kérdő Mártont és a négy hizó ökörre nézve azt irta neki, hogy adja az értéküket valamely jótékony czélra. De ilyenkor mindig talált Kérdő Márton — kiben ravaszság is lakozott nem kis mértékben — valami kibúvót, melyek közt legismertebb az volt, hogy amíg az önállóság vissza nem vivatik, addig ő nem áldoz semmit. Így járt azzal az 500 frttal is, melyet néhány év előtt a városi közgyűlés asztalára tett le az Erdélyi Kulturegylet javára. Mindenki bámult az öregen, aki nem éppen pazarul bánt a pénzzel. A hatóság nem is küldte el, hanem letétképpen kezelte az összeget. Utóbb úgy magyarázta az öreg ajánlatát, hogy ő azon esetre szánta az összeget, ha a Kulturegylet ide jön Vásárhelyre. A német bankó iránti ellenszenvéről is híres volt Kérdő Márton. Jó ideig nem vett kezébe német pénzt és ezen ürügy alatt adót sem fizetett. De az ekzekveziók megtörték az öreg kemény derekát. Bizony hozzányúlt a német pénzhez, különösen amikor borát, jószágát beszállították elárverezés végett. Ily drasztikus eszközök rövid időre észre térítették, de csakhamar visszatért régi, megcsökönösödött eszméihez. A «törvény»-nyel is sok baja volt. Makacs tenyészete folytán itt is sok veszteség érte és annyia jutott, hogy őt, a telkes gazdát karhatalommal tették ki ősi lakából, melyet vérvörösre festett faláról s utczai padjáról messziről megismert mindenki. Ekkor vonult ki a vásártérre, vagy amint ő nevezte, Nagy Magyarországból Erdélybe. Miként a nagy turini száműzött, ez időtől fogva ő is hontalannak tekinté magát, de mindvégig bízott az igazság diadalában, mely még visszasegíti nagy Magyarországba. E végre fáradhatatlanul járta az ügyvédeket, a bíróságokat, újabb időben már Szegedre is bejárt a királyi táblához, hol Sé 11 es elnöknek valószínűleg ő volt első vásárhelyi látogatója. Egy szóval : typikus alak volt Kérdő Márton és amint még nem régen is sarkantyus csizmában, árvalányhajas kalpaggal végiglovagolta a nagy utczát ; az embernek az ősmagyarok újultak meg emlékében. Temetésén meglátszott, hogy mily népszerű egyén volt e városunkban. A református új templomba nem fért be a sok nép, mely Kérdő Márton végtisztességtételére jött. Pap Imre lelkész búcsúztatta el a jó öreget, akiben a kitartást, a szorgalmat és becsületességet tisztelni kellett. A család gyászjelentése, melyet Kossuth Lajoshoz elküldöttek, következőképen szól: oözv. Balog Istvánné, szül. Kérdő Lida, Kérdő János és neje Balog Zsófia, Kérdő Bálint és neje Zsarkó Julianna, gyermekeikkel, valamint Zsoldos Erzsébet és számos rokonaik nevében is szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen jó atyjuk, illetve nagyatyjuk és rokonuknak Kérdő Márton földbirtokos és városi képviselőnek folyó október hó 2-án d. u. 2 órakor, életének 83-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hilt tetemei f. hó 4-én délután 2 órakor fognak (VI. ker., Kutasi-út 6. sz. a. lakásától) az uj templomban tartandó imádság után az arany-temetőben örök nyugalomra helyeztetni. H.-M.-Vásárhely, 1891. okt. 3. Áldott legyen emlékezete!» — Távozó kereskedő, a szegedi kereskedői kart érzékeny veszteség éri buziási Eisen Städter Antalnak, az «Eisenstädter S. és társai» szegedi nagykereskedő ezég beltagjának eltávozásával. Eisenstädter Antal kilépett a czégből s Bécsbe megy lakni. Szegednek a távozó kereskedő félszázadon át volt tevékeny polgára. A közügy érdekében mindenkor igyekezett a lehető legtöbbet megtenni s éppen e körülmény volt egyik fő tényezője annak, hogy polgártársai bizalmát és szeretetét s a város közbecsülését bírta. Szeged város társadalmában előkelő helyet foglalt el s a többek között volt: városi képviselő, kör. és iparkamarai beltag ; kereskedelmi ülnök a törvényszéknél; czenzor az osztrák-magyar bank szegedi fiókjánál; választmányi tagja a szegedi Lloyd társulatnak s a zsidó hitközségnek képviseleti tagja. Ezért távozását minden körben sajnálják Szegeden. Eisenstädter Antal lapunk mai számának nyílttéri rovatában is elbúcsúzik számos barátjától és ismerősétől. — A Tisza védmüveinek tanulmányozása. Csongrád felől kocsikon csupa előkelő mérnökökből álló társaság érkezik ma este Szegedre. A társaság tagjai: Münzberger Ferencz, Bertalan és Kvassay műszaki tanácsosok, továbbá három külföldi előkelő mérnök a tiszai védműveket tanulmányozzák. Az érkező vendégeket a szegedi kir. folyammérnöki hivatal tagjai fogadják. — Egy havi népesedés. Szeged népessége, születés által, a múlt hóban 112 lélekkel szaporodott. — Az. főorvos statisztikai kimutatása szerint, melyből ez az eredmény kitűnik, szeptember hóban ugyanis 323 születés s 211 halálozás fordult elő, a szaporodás tehát 112 lélek. A szülöttek közt 169 volt fiú s 154 a lány; a meghaltak közt 109 fiú, 102 a nőnemhez tartozott. Az 5 éven alul elhaltak száma a múlt hóban is ijesztően nagyra, ISS"'" rúgott. A legtöbb halált (73-at) a gyomor- és bélhurut okozta. — Főszolgabíró helyettesítés. Nagy- Kikindán a főszolgabíró állandó helyettesítésével az alispán Kajtár Jenő megyei árvaszéki ülnököt bízta meg, amiből az tűnik ki, hogy szó sincs a nagy-kikindai járás szolgabiróság föloszlatásáról. — A város képviselői. A városi tanács tegnap dr. Lázár Györgyöt a sövényháza-szegedi árm. társulat október 11-iki s a kőrös-tisza-marosi ármentesitő társulat október 16-iki közgyűlésére kiküldötte mint a város képviselőjét; a sövényháza-szegedi társulat közgyűlésére pedig még Pálfy Ferencz polgármestert is, mint a nem csoportosult szegedi ártéri birtokosok képviselőjét. A felső-torontáli ármentesítő társulat. A felső-torontáli ármentesítő társulat véleményező bizottsága tegnapelőtt Nagy- Kikindán a társulat hivatalos helyiségében értekezletet tartott. Az értekezleten jelen voltak: Dániel Béla igazgató-helyettes kormánybiztoson kívül, gróf Nákó Kálmán N.-Szt.Miklósról, Tallián Emil főszolgabíró T.Kanizsáról, Nagy György kir. tanácsos, Grubits Ti.ador, Bayer Alajos, Gulyás Antal és a véleményező bizottsági tagok. Az értekezlet a kormánybiztosi állás megbeszélése körül forgott s elhatározták, hogy e végből október 25-ére választmányi, 26-ára pedig közgyűlés hivassák egybe. — Aradi fiuk az Uzelácéknál. A Jellasic-ezred, melyben a sokat emlegetett Uzelác kapitány is szolgál, tizennyolcz aradi fiúval szaporodik. Aradnak minden nyári mulatságán jól ismerik Franyek gyermekzenekarát, azokat a maskarába bujtatott szeplős fiukat, kik tele tüdőből fújnak klarinétot, sípot, bombardót s keringőztetik meg trombitáikkal a csalai közönséget. Olyan jól, olyan szivrehatólag harsogtatják az istentelen kürtöt, hogy néha meg is szaladt tőlük a publikum. Hát ezek a katonás apró zenészek mennek Uzelácékhoz. Megcsappant a Jellasich-ezred zenekara s belőlük akarják kiegészíteni a standot. A zenekar karmestere, ki hallott valamit a Franyek bandájáról, jelenleg Aradon tartózkodik s megindította a toborzást. Nagyon tetszenek neki a mosolygó képű, vézna sváb gyerekek, kiknek viszont csak úgy csillog a szemük, mikor a kapellmeister ecseteli előttük, milyen jó dolguk lesz Fiuméban, meg a zenekarnál. — Választás. Nikolics Bogdán nyug. főszolgabírót perjámosi lakost a n.becskereki tiszai ármentesitő társulathoz pénztárossá választották. — Rejtélyes eset. Sárafalváról írják, hogy a múlt héten Serbu Mária fiatal román menyecskét a szobájában fölakasztva találták. Az eset gyanúsnak tűnt föl, mert az életvidor fiatal menyecskének alig lehet oka az öngyilkosságra. SZEGEDI híradó, Péntek, 1991. október 9.