Szegedi Híradó, 1892. január-március (34. évfolyam, 1-78. szám)
1892-03-26 / 74. szám
Szeged, 1892. XXXIV. évfolyam. 74. szám. Szombat, márczius 26. Előfizetési árak: lUchoz hordással vagy póztán küldve. Szézz évre . 14 írt — ki félévre . . 7 » — » Negyedévre . 3 ‹ 50 » t egy hóra . . 1 › 20 . Egyez szára ára 6 kr. Kiadóhivatal: Badrényi Imre könyv keres- szedése Szegeden, hová az előfizetések , a lap szétküldésére vonatkozó fölszólalalások intézendők. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-könti 73- sz. Reitzer-féle ház, földszint, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékel áron vesz fel. Alföldi bortermelés. »Szeged, márcz. 26. Szomorú dolog lesz az, van rajta elég búsulni való, hogy híres bort termő hegyeink : Tokaj hegyalján, Buda körül, Dunán túl, Ruszt mentén, Biharban, Arad táján s túl a Királyhágón rohamosan pusztulnak. Szemmel nem látható, kézzel nem fogható férgek falánksága megeszi, elporlasztja a világ legnemesebb gyümölcsének, a szőlőnek gyökerét. Sírni lehetne ezen a meg nem akadályozható pusztuláson. Hanem mint minden rossznak, úgy ennek is meg van a maga jó oldala. Az Alföld délibábos futó-homoksivatagait lassacskán kertek virágositják be s nagy gerezda szőlők csipkés leveleitől zöldesül be az egyhangú, szürke, végtelennek látszó síkság. Ez a szemcsés homok, amelyen még az árvafűszálnak is az a sorsa, ha megtermett, hogy egy szeles nyári délután betemette a föveny, ez a homokföld most a kultúra hazájává kezd válni. Az az irtózatos féreg, amely a magyar szőlőkultúra büszkeségét tönkre falta, elvesz, megsemmisül az alföldi föveny porszemei között. Ez a semmire jónak és mindenre rossznak kikiáltott homokterület immunis a fillékszerával szemben. Nem kell itt védekezni se szénkéneggel, se gyérítéssel, se amerikaiba ojtással, se szappantörmelékkel: itt maga a föveny öli meg a pusztító bogarak milliárdjait. A szőlőkultúra, amely a hegyek között agyagos, kövecses dombok déli napnak fekvő oldalain rendre pusztul, leköltözne a siró homoktengerre és a megsiratni való enyészet itt uj, levelet, virágot és gyümölcsöt hajtó életre pezsdül. Pár szóval, a rossz, a szőlőhegyek pusztulása, megteremtette s nagggyá teszi az alföldi homokszőlő-kulturát. Igazán örvendetes, hogy a fövenyek urai a természet nagy intőjelét megértették. Szeged területének egyre növekvő szőlő telepítése mutatja, hogy az ujjmutatást megszívleltük. Annyira jutottunk, hogy nem csupán szőlőt, de bort is termelünk, kivitelre. Ez a kor azonban még sok kívánni valót hagy maga után. Sem a művelés, sem a szüretelés nem olyan, aminknek lenni kell. Kicsi még hozzá a szakértelmünk és kevés az akaratunk, valószínűleg azért, mert nem láttuk idáig eléggé nagy hasznát. Hanem a művelést is, meg a szüretelés tudományát is meg lehet tanulni hamarosan. Nincs benne semmi ördögi mesterség. De van valami nagy akadály, ami miatt boraink kiviteli piaczképességét jó akarattal sem vagyunk képesek a kellő mértékben fokozni. Ez a nagy akadály: a borok rendszeres kezelését lehetetlenítő pinezézés hiánya. .^^^lyanok a talajviszonyaink, hogy voltaképen csak vermeket ismerünk. Vágott vagy épített olyan köpinezéket csak hírből ismerünk, amelyekben a homoki borok a falaczk- érettségig fejleszthetők volnának. És ha tényleg ismernénk is ily pinszéket, fázunk a attól nagy költségtől, amelybe kerülnének. A homokok édes szőlői pedig megérdemlik, hogy borainkat megfelelő pinczékben olyanokká fejleszthessük, amelyek ha nem feledtetik, de legalább nemiben pótolják az egyre fogyó hegyi borok hiányát s leverik a tisztán pinezékben termett műborokat. Azt hisszük , az Alföld szőlőbirtokosai között meg is van erre nézvést a jó akarat. Ha nyulat ad az isten, bokrot is ad hozzá. Ha megterem a homokon a szőlő, kell, hogy jó pinezék is legyenek építhetők. Igazán örvendetes, hogy a földművelésügyi minisztérium egy pályázati hirdetménynyel lehetővé teszi az alföldi pinczeépítés feltételeinek föltalálását. Erre vonatkozólag a következő hivatalos kommüniké jelent meg : «A szőlővel beültetett homoktalajokon termelt borok rendszeres kezelését leginkább az akadályozza meg, hogy azon területeken az építkezést nehezítő talajviszonyok miatt (kevés kivétellel) az okszerű pinczekezelés követelményének megfelelő alkalmas pinczehelyiségek rendelkezésre nem állanak. Ez okból a földmivelési minisztérium pályázatot hirdet homoktalajokon építendő pinczehelyiségek terveinek és költségelőirányzatainak szerkesztésére. A kívánt tervezetek czélja az, hogy mintául szolgáljanak azoknak a szőlőbirtokosoknak, akik akár sok, akár emelkedettebb fekvésű homokterületeken pinczéket kívánnak építeni, melyekben a homoki borok az okszerűség kívánalmainak minden tekintetben megfelelőleg kezelhetők és palackérettségükig fejleszthetők legyenek. A tervek és a velük kapcsolatos költségvetések szerkesztésére 1OOO írt pályadíj tűzetik ki. A díjazott pályamű a minisztérium tulajdonává válik. A pályaművek a folyó 1892. évi julius hó 1-ig a földmivelésügyi minisztériumhoz terjesztendők be.» Az Alföld népe hálával fog tartozni a földmivelésügyi kormánynak, ha a pályázat eredményeként oly pinczeterveket kapunk, amelyek nyomán az óhajtott, nevezetes közgazdasági czél, aránylag kevés s a mi pénzügyi viszonyainknak megfelelő költséggel elérhető. 1 -6. Az adóreform. Wekerle dr. pénzügyminiszter e hó 22-ére a pénzügyigazgatók egy részét szaktanácskozmányra hívta össze a pénzügyminisztériumba. Az enquete adminisztrácionális ügyek fölött tanácskozik, s más szavakkal: az adókezelés egyszerűsítésének módjait beszélik meg. Ez az enquete összefüggésben van Wekerle pénzügyminiszternek még a múlt országgyűlésen tett ama nyilatkozatával, amelyet Nagybányán is kifejtett, hogy t. i. a kereseti adók egyenletes, igazságos eloszlatása, az adóteher könnyítése és az adóügyi adminisztráczió egyszerűsítése iránt reform-törvényjavaslatot fog a Ház asztalára tenni. Hírek. Határidők: Márczius 26. A szegedi kereskedő ifjak tánczvigalma, az árvamegyei inségesek javára a «Tisza- szálló disztennében. Márczius 26. és 27. A Keméndyné-féle nőnevelő intézet ünnepélye, az árvamegyei ínségesek javára. Márczius 27. A szegedi kereskedelmi testület közgyűlése a Lloyd-helyiségben. Márczius 27. Kaszinói közgyűlés. Márczius 27. A «Szegedi Kereskedelmi Testület» közgyűlése. Április 1. A felsőbb leányiskola növendékeinek ünnepélye, az árvamegyei inség é sek javára. — Királyi adományok. Ő felsége a beregmegyei Hanykovicza gör. kath. hitközségnek, temploma és paplaka helyreállítására lOO frtot; Nyirmos gör. kath. fiók hitközségnek, temploma helyreállítására lOO frtot; Sajó- Sólymos gör. kath. hitközségnek, temploma helyreállítására lOo frtot; Stefanócz gör. kath. hitközségnek, temploma helyreállítására lOO frtot; végül a kupi ev. ref. egyházközségnek, templomjavitásra lóportot adományozott. — Állami óvónőképző Szegeden. Ezen nagyfontosságu kultur-intézmény ügyében tegnap délelőtt Pálfy Ferencz polgármester elnöklete alatt s Lévay Ferencz kultuszminiszteri osztálytanácsos jelenlétében számos tagú ankét volt a polgármester hivatalában. Hoszszas és beható tanácskozás után az értekezlet azt határozta, hogy Szeged város adjon az óvónőképző-intézet fölépítéséhez ingyen telket és 50.000 forintot, a többi költséget viselje az állam. Az épület mindenkorra a város tulajdona marad, ha pedig az állam annak egyes részeit más czélokra is használná, ezen részek után bért fizessen a városnak. Az új állami intézmény tudvalevőleg internátussal kapcsolatban van tervezve, melyben egyelőre 60 bennlakó növendék kapna teljes ellátást. Az internátusban a fölvételnél előnyben részesülnének az árvák s az idegen anyanyelvűek. Az óvónőképzőbe ezeken kívül még 60 szegedi lány nyerne kiképzést. Az anket ezt a javaslatot fogja a tanács, ez pedig a közgyűlés elé terjeszteni. Ezen a módon előreláthatólag kedvező elintézést fog nyerni a szegedi óvónőképző ügye Szegeden. A Lévay Ferencz osztálytanácsos ma reggel Szabadkára utazik, ahol az illetékes körökkel szintén az óvónőképző ügyében fog tanácskozni.