Szegedi Híradó, 1892. április-június (34. évfolyam, 79-157. szám)
1892-04-08 / 85. szám
Szístea. 1882. XXXIV. évfolyam. 85 szam. Péntek, április 8. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-körut 73. 00. Reitzer-féle ház, föld«alat, hova a lap szellemi tessét illető mindet közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleményeket n kiadóhivatal mérsékeltíron '«'«»«7 frll. Előnzatési árak: Hiího* hordással tán küldve: B^ésí évre . 14 frl — kr féUrrre . . 7 * ■— » neg^edévre . 3 » ftO * hóm , , 1 * ftl * í£0yes saáb ára. 5 fr. Kiadóhivatal: IBadréti Filmre könyv ceree- Ikad^se Szegeden^ hová előfizetések s a lap szétküldésére vonatkozó fölszólamlások Intenendők. POLITIKAI NAPILAP A rém. Budapest, április 7. Egy fekete kisértet suhan keresztül Európán fényes nappal és ahol legjelen, szinüket vesztik az arczok és megremegnek a szivek az ijedtségtől. E kísértet neve : dynamit. Felrobbanásának dörgésében egy rettenetes forradalom vihara hirdeti magát és jajt a világnak, ha el nem vonul ez az orkán, hanem kitör! Mert amire az anarchia törekszik, az nemcsak a létező társadalmi rend teljes felforgatása, hanem kiirtása minden civilizációnak s megsemmisítése minden erkölcsnek. Ezek a rombolás őrültsége által megszállt gonoszok tévestül kiakarnak pusztítani mindent, amit az emberiség fejlődésének sok ezer éves haladása teremtett. Azt tartják, hogy az emberiség kezdettől fogva hamis utakon halad, és minden létezőnek lerombolása által akarják nemünket új létre kényszeríteni új utón. Nekik a munka igazságtalanság, a tulajdon hazugság, az erény fictio, haza és becsület üres szó. A szervezett társadalmat békának tekintik, melyet az emberiség örült módon magára venni enged és melyet mindenek előtt kell lerázni. Evangéliumuk első mondata: «minden embernek veleszületett joga van a restségre és az élvezetre.» És aki e jog ellen szegül, aki munkára kényszerítené őket, vagy az élvezeteket elvonná tőlük, azt — az ő erkölcsi törvényük szerint — meglophatják, megrabolhatják, megölhetik. És a rettenetes fegyver, melylyel a létező rend ellen dolgoznak, — a bomba. Robbantásokat rendeznek s minél gonoszabbak ezeknek a rombolásai, annál jobb az ő czéljaikra. Meg kell félemlíteni a társadalmat, hogy képtelen legyen ellenállni a merényleteknek, melyek legdrágább javai s alapvető intézményei ellen intéztetnek. Angliában és Francziaországban, Spanyolországban és Portugáliában s végre Belgiumban hetek óta űzi gazságait az anarchia, s mindenütt ugyanazon taktikai törvények szerint. Robbanó anyagokat lop, bombákat készit s robbantások által rémületet terjeszteni iparkodik. Párisban a birák, államügyészek és rendőrség ellen járja, Madrid és Oportóban a kormányépületek, Londonban egyátalán a közönség ellen; és hogy Belgiumban mit fognak tenni a lopott dynamittal, még ismeretlen, de ott előreláthatólag a gyárak és a városi vagyonos polgárok ellen fogják használni. Ez majdnem megmérhetetlen rettenetességű és beláthatlan horderejű veszedelem egész Európára. Mik egy háború rettenetességei azokhoz képest, amelyekkel a gyorsan terjedő anarchista tűz fenyegeti a világot. A háború csak néhány államra terjed ki, áldozatokat is csak pénzben és vérben követel és pusztításai elé a népjog humanitása bizonyos korlátokat von. Nem így az anarchista veszedelem. Ezt nem lehet lokalizálni, égése magától átmegy a szomszéd területre és ahol föllobog, ott a hatalom mérséklése mit sem tehet ellene, mert nem államokosság és a társadalmi jólétre való tekintetek szították, hanem a rombolás dühébe esett, a vadállati ösztönök féktelen uralma alatt álló tömeg szenvedélyei. A háborút, ha elfajul, megállíthatják az uralkodók, a kormányon levők, a vezér egy parancsszavára beszüntetik a háborút a fegyelmezett tömegek. Az anarchista forradalom harcait ellenben igy nem lehet elfojtani, mert a nyers tömegek, melyek azokat viszik, nem ismernek fegyelmet s messze vannak attól, hogy a hatalom birtokosainak engedelmeskedjenek, sőt azok ellen fordítják támadásuk élét. Ez a két nagy veszedelme az anarchista mozgalomnak. Nemzetközisége és azon körülmény, hogy minden állami és társadalmi rend felforgatása a célja. A védelemnek tehát, melyre az európai államok önfenntartási ösztönük által kényszeríttetnek, szintén nemzetközinek kell lennie. A politikai ellentéteknek, melyek az államokat egyébként elválasztják egymástól, el kell tűnniök a legnagyobb baj e napjaiban és minden nemzetnek egyetértve kell közreműködnie, hogy legyőzessék a rettenetes veszély, mely az európai társadalmat és civilizációját fenyegeti. Ha a rend összes elemeinek együttműködése létesül, ha a védelem a legvégsőbb szigorig s kérlelhetlen kíméletlenségig megy, csak akkor lehet elejét venni a veszedelmeknek, melyeknek ma minden ki van téve az anarchista propaganda részéről, amit csak nagynak s drágának tartott eddig nemünk. A szabadság, szellemi haladás, uralkodó erkölcs és társadalmi rend vannak föltéve a játékra. Európa népeinek nincs becsesebb veszteni valójuk s a leggyalázatosabb lemondás lenne részükről, ha e javak solidáris megvédésére össze nem szednék magukat. Szeged egészségügye, Szeged, április 8. Tegnapi számunkban e cimen már ismertettük a tiszti főorvos jelentésének ama részét amely Szeged múlt évi egészségügyéről általnosságban szól. Az embererő föntartása sokkal becsesebb előttünk, semhogy az egészségügyi viszonyok alakulásait föltüntető részletek ismertetését elhagyhatnók. Utóvégre is a város jelene és jövője az egészségügyi viszonyok fejlődésébe van lefektetve. Eltekintve, az oly nagy arányokban terjedő trachoma-betegségi esetektől, a múlt évi egészségügyi viszonyok a megelőző évekével szemben fejlődést mutatnak. Természetes, hogy ez eredményt az utóbbi időben foganatosított, széleskörű közegészségügyi intézkedéseknek kell betudnunk. Becsülendő nagy munka volt az, amit ez irányban a tiszti főorvos vezérkedése mellett a városi orvosi tiszti kar végzett. A minisztériumhoz küldendő statisztikai kimutatások részletei ezek. Eégy-ik egész évben halálozás történt 2326. Ebből férfi 1281, nő 1045. A halálozási arány: 30 fog Ez az arány bizony nem kicsi. Nem ugyan megnyugtató, de némiben vigasztaló, hogy az ország más nagyobb városaiban az arány jóval nagyobb. A 2326 haláleset közül 1229 esik az öt éven aluli gyermekhalandóság rovására. Tehát 122-vel több egyén halt meg öt éven alul, mint öt éven túlaz emberi életkor legvégső határáig.» Maga ez az egyetlen adat halaszthatatlan kötelességévé teszi a városnak is meg a nőegyleteknek is a «i.bölcsődék» fölállítását. Talán a «Vörös Kereszt» egylet, amely nagy tőkével rendelkezhetik, áldozhatna e czélra. A még szegény «Fehérkereszt»-től sem állhat távol e nemes intenció. Legtöbb egyén pusztuit el tüdővészes halállal: 370. E szám után mindjárt következik a kis gyermekek pusztító betegsége a gyomor és bélhurut 367 számmal. Kétségtelen, hogy e nagy numerusnak alapja a gyermekek rossz táplálkozásában gyökerezik. A szegényebb nép kevesebbet törődik gyermeke egészségével, mint a karmáéval. Szeged egészségügyére felügyelt 38 orvostudor, (közülök 10 városi tiszti orvos, 5 kórházi orvos, a többi magán praxist folytat.) 2 sebész, és 75 bába. Az állatgyógyítást 4 állatorvos végzi. Rendes gyógytár van 9, kézi patika 4, és házi gyógytár van 1, a kerületi börtönben. Egészésgügyi intézkedések a következőkép foganatosítottak.