Szegedi Híradó, 1892. április-június (34. évfolyam, 79-157. szám)

1892-04-08 / 85. szám

Szístea. 1882. XXXIV. évfolyam. 85 szam. Péntek, április 8. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-körut 73. 00. Reitzer-féle ház, föld«alat, hova a lap szellemi tess­ét il­­lető m­indet­ közlemény in­tézendő. Bérmentetlen levelek nem fo­­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleménye­ket n kiadóhivatal mérsékel­tíro­n '«'«»«7 frll. Előnzatési árak: Hiího* hordással tán küldve: B^ésí évre . 14 frl — kr féUrrre . . 7 * ■— » neg^edévre . 3 » ftO * hóm , , 1 * ftl * í£0yes saáb­ ára. 5 f­r. Kiadóhivatal: IBadréti Filmre könyv ceree- Ikad^se Szegeden^ hová előfizetések s a lap szétkül­­désére vonatkozó fölszólam­l­­ások Intenendők. POLITIKAI NAPILAP A rém. Budapest, április 7. Egy fekete kisértet suhan keresz­tül Európán fényes nappal és ahol l­egjelen, szinüket vesztik az arczok és m­egremegnek a szivek az ijedtség­től. E kísértet neve : dynamit. Felrob­­banásának dörgésében egy rettenetes forradalom vihara hirdeti magát és jajt a világnak, ha el nem vonul ez az orkán, hanem kitör! Mert amire az anarchia törekszik, az nemcsak a létező társadalmi rend teljes felforga­tása, hanem kiirtása minden civilizá­ciónak s megsemmisítése minden er­kölcsnek. Ezek a rombolás őrültsége által megszállt gonoszok tévestül ki­akarnak pusztítani mindent, amit az emberiség fejlődésének sok ezer éves haladása teremtett. Azt tartják, hogy az emberiség kezdettől fogva hamis utakon halad, és minden létezőnek lerombolása által akarják nemünket új létre kényszeríteni új utón. Nekik a munka igazságtalanság, a tulajdon hazugság, az erény fictio, haza és be­csület üres szó. A szervezett társadal­mat békának tekintik, melyet az em­beriség örült módon magára venni en­ged és melyet mindenek előtt kell lerázni. Evangéliumuk első mondata: «minden embernek veleszületett joga van a restségre és az élvezetre.» És aki e jog ellen szegül, aki munkára kényszerítené őket, vagy az élvezete­ket elvonná tőlük, azt — az ő erkölcsi törvényük szerint — meglophatják, megrabolhatják, megölhetik. És a rettenetes fegyver, melylyel a létező rend ellen dolgoznak, — a bomba. Robbantásokat rendeznek s minél gonoszabbak ezeknek a rombo­lásai, annál jobb az ő czéljaikra. Meg kell félemlíteni a társadalmat, hogy képtelen legyen ellenállni a merény­leteknek, melyek legdrágább javai s alapvető intézményei ellen intéztetnek. Angliában és Francziaországban, Spa­nyolországban és Portugáliában s végre Belgiumban hetek óta űzi gazságait az anarchia, s mindenütt ugyanazon taktikai törvények szerint. Robbanó anyagokat lop, bombá­kat készit s robbantások által rémüle­tet terjeszteni iparkodik. Párisban a birák, államügyészek és rendőrség ellen járja, Madrid­ és Oportóban a kormányépületek, Lon­donban egyátalán a közönség ellen; és hogy Belgiumban mit fognak tenni a lopott dynamittal, még ismeretlen, de ott előreláthatólag a gyárak és a városi vagyonos polgárok ellen fogják használni. Ez majdnem megmérhetetlen ret­­tenetességű és beláthatlan horderejű veszedelem egész Európára. Mik egy háború rettenetességei azokhoz képest, amelyekkel a gyorsan terjedő anar­chista tűz fenyegeti a világot. A há­ború csak néhány államra terjed ki, áldozatokat is csak pénzben és vérben követel és pusztításai elé a népjog humanitása bizonyos korlátokat von. Nem így az anarchista veszede­lem. Ezt nem lehet lokalizálni, égése magától átmegy a szomszéd területre és ahol föllobog, ott a hatalom mér­séklése mit sem tehet ellene, mert nem államokosság és a társadalmi jólétre való tekintetek szították, hanem a rombolás dühébe esett, a vadállati ösztönök féktelen uralma alatt álló tömeg szenvedélyei. A háborút, ha elfajul, megállít­hatják az uralkodók, a kormányon levők, a vezér egy parancsszavára be­szüntetik a háborút­ a fegyelmezett tö­megek. Az anarchista forradalom har­cait ellenben igy nem lehet elfojtani, mert a nyers tömegek, melyek azokat viszik, nem ismernek fegyelmet s messze vannak attól, hogy a hatalom birtokosainak engedelmeskedjenek, sőt azok ellen fordítják támadásuk élét. Ez a két nagy veszedelme az anar­chista mozgalomnak. Nemzetközisége és azon körülmény, hogy minden ál­lami és társadalmi rend felforgatása a célja. A védelemnek tehát, melyre az európai államok önfenntartási ösztönük által kényszeríttetnek, szintén nemzet­közinek kell lennie. A politikai ellen­téteknek, melyek az államokat egyéb­ként elválasztják egymástól, el kell tűnniök a legnagyobb baj e napjaiban és minden nemzetnek egyetértve kell közreműködnie, hogy legyőzessék a rettenetes veszély, mely az európai társadalmat és civilizációját fenyegeti. Ha a rend összes elemeinek együttműködése létesül, ha a vé­delem a legvégsőbb szigorig s kér­­lelhetlen kíméletlenségig megy, csak akkor lehet elejét venni a veszedel­meknek, melyeknek ma minden ki van téve az anarchista propaganda részé­ről, amit csak nagynak s drágának tartott eddig nemünk. A szabadság, szellemi haladás, uralkodó erkölcs és társadalmi rend vannak föltéve a já­tékra. Európa népeinek nincs becse­sebb veszteni valójuk s a leggyaláza­tosabb lemondás lenne részükről, ha e javak solidáris megvédésére össze nem szednék magukat. Szeged egészségügye, Szeged, április 8. Tegnapi számunkban e cim­en már ismertettük a tiszti főorvos jelentésének ama részét amely Szeged múlt évi egészség­ügyéről álta­lnosságban szól. Az embererő föntartása sokkal becse­sebb előttünk, semhogy az egészségügyi vi­szonyok alakulásait föltüntető részletek is­mertetését elhagyhatnók. Utóvégre is a város jelene és jövője az egészségügyi viszonyok fejlődésébe van lefektetve. Eltekintve, az oly nagy arányok­ban terjedő trachoma-betegségi esetektől, a múlt évi egészségügyi viszonyok a meg­előző évekével szemben fejlődést mu­tatnak. Természetes, hogy ez eredményt az utóbbi időben foganatosított, széleskörű közegészségügyi intézkedések­nek kell betudnunk. Becsülendő nagy munka volt az, amit ez irányban a tiszti főorvos vezérkedése mellett a városi orvosi tiszti kar végzett. A minisztériumhoz küldendő statisz­tikai kimutatások részletei ezek. Eégy-ik egész évben halálozás történt 2326. Ebből férfi 1281, nő 1045. A halálozási arány: 30 fog Ez az arány bizony nem ki­csi. Nem ugyan megnyugtató, de némiben vigasztaló, hogy az ország más nagyobb városaiban az arány jóval nagyobb. A 2326 haláleset közül 1229 esik az öt éven aluli gyermek­halandóság rovására. Tehát 122-vel több egyén halt meg öt éven alul, mint öt éven túl­­az em­beri életkor legvégső határáig.» Maga ez az egyetlen adat halasztha­tatlan kötelességévé teszi a városnak is meg a nőegyleteknek is a «i.bölcsődék» fölállítását. Talán a «Vörös Kereszt» egy­let, amely nagy tőkével rendelkezhetik, ál­dozhatna e czélra. A még szegény «Fehér­­kereszt»-től sem állhat távol e nemes in­tenció. Legtöbb egyén pusztuit el tüdővé­­s­z­e­s halállal: 370. E szám után mindjárt következik a kis gyermekek pusztító beteg­sége a gyomor és bélhurut 367 számmal. Kétségtelen, hogy e nagy nume­rusnak alapja a gyermekek rossz táp­lálkozásában gyökerezik. A szegé­nyebb nép kevesebbet törődik gyermeke egészségével, mint a karmáéval. Szeged egészségügyére felügyelt 38 orvostudor, (közülök 10 városi tiszti orvos, 5 kórházi orvos, a többi magán praxist folytat.) 2 sebész, és 75 bába. Az állat­­gyógyítást 4 állatorvos végzi. Rendes gyógytár van 9, kézi patika 4, és házi gyógytár van 1, a kerületi börtönben. Egészésgügyi intézkedések a követke­zőkép foganatosítottak.

Next