Szegedi Híradó, 1892. július-szeptember (34. évfolyam, 158-235. szám)
1892-09-11 / 219. szám
^}[aoed, 1892. XXXIV. évfolyam. 219 szam. Vasárnap, szeptember II. Előfizetési árak: irá,*hír* hordásss.1 vag^ po*tán küldve; '^gész évre . 14 írt — kr élévre . . 7 » — » jegyedévre . 3 » 50 » ^y hóra . . 1 a 20 a Egyen számára 5 hr. Kiadóhivatal: andrécyi írma könyv karissadéBO Szagadan, hová az «időzítések » « lap S3étkül ^előre vonatkozó fölszólt»« lások IntézetMidk Szerkesztői iroda: Tisza Lajos körút 73. az Reitzer-féle ház, földszint hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bémentetlen levelek nem jottatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI NAPILAP Hirdetéseket és nyilt téri közleményeket e kiadóhivatal mérs.i-f. t i f-sl. Hallgatás. Szeged, szept. 11. Küszöbén álnunk a parlamenti élet megújulásának. Bizonyára nemcsak az alkotásokra irányuló reformtörekvések, hanem az azokkal szemben álló makacs, elkeseredett küzdelmek is újfent napirendre kerülnek. Komplikálja az amúgy is zavaros politikai helyzetet a még mindig függőben levő egyház és állam közötti hatalmi kérdés, melynek célszerű, békés kiegyenlítése minden valódi hazafinak hő óhajtása. Történtek a közelmúltban s valószínűleg a jövőben is fognak történni olyan esetek, legkivált a Kossuthkultusz tervszerű és ügyes kizsákmányolása folytán, melyek csak növelni fogják az általános közéleti izgatottságot. Az ellenzék, saját politikai szempontjából, éppen úgy, mint a múltban, e kérdéseken ügyesen fölveti és a kedélyekre apellálva, minden más fontos napirenden levő kérdésekkel összebonyolítja. A nagyközönség aztán akarva, nem akarva, az ellenzéki szemüvegen keresztül szemléli a legegyszerűbb, pártkérdéssé nem is tehető viszonyokat és így a legferdébb helyzetekbe sodortatik. Ki ebben a hibás ? Valljuk meg őszintén, hogy jórészt a szabadelvű párt korifeusainak közönye. Ahelyett, hogy a nagyközönséget a sajtóban, klubbokban, beszámolókban egy kis fáradsággal fölvilágosítanák, hogy a Kossuth-kultusz is külön és pedig pártpolitikai kérdés; az állam és egyházak közötti viszony, a közigazgatás reformja, stb. ismét más, egészen külön álló kérdések : összetett kezekkel, ázsiai kényelemmel engedik, hogy az ellenzék aKossuth nevével a politikai helyzeteket a maga részére kizsákmányolja s közvéleményt teremtsen a maga, sokszor nagyon fonák fölfogásának. Hiszen nemrég az egész ellenzék élén Apponyival meg Irányival egyértelműleg tüntetőleg helyeselte a kormány és Csáky Albin gróf vallásügyi politikáját . Íme, ma egész más húrokat pengetnek, sőt ok nélkül lelkiismeretlenül megkonditják a katholikus vészharangot. Mire való ez ? Miért nem állnak elő pártunk előkelői és mért nem vágják az ellenzék szeme közé a köpönyegforgatást? Mi hívei vagyunk annak, hogy nem a kedélyekre, de az elmékre kell hatni, de ezzel nem érünk mindig célt a nagy tömegeknél , hanem egy kis epével, egy kis hangulattal is kell ilyenkor hatni. Ebben ugyan nem fogjuk az ellenzéket túllicitálni és túlkiabálni soha. Ezt nem is kívánjuk, de elérhetjük azt, hogy a kérdésekbe mélyebben be nem hatoló nagy közönség ne a szélsők álláspontjáról kiindulva vizsgálja a politikai kérdéseket, hanem az igazi, helyes álláspontjáról. Az ellenzék a legcsekélyebb dolgokban is rögtön pártállást foglal, ezeket nagy politikai kérdésekké fogja föl és kiadja a jelszót összes vidéki klubbjaiban, ahol folyton vitatják azokat. Nálunk, bármennyire vádoljanak pártpolitikával, pártélet nincs. Az egész országban, a fővárost kivéve, nem vitatjuk az ügyeket, mint párt, és így átengedjük az egész teret az ellenzéknek. Ideje már, hogy a szabadelvű párt vidéki klubbjai életet nyerjenek, szervezve legyünk országosan, s ha megtámadnak bennünket itthon helyi kérdésekben országos politikai okok előreráncigálásával, mi se maradjunk vesztegen és védelmezzük az országos szabadelvű politikát szívvel-lélekkel, mint ahogy ez szükséges is, kívánatos is. Dr. Cserő Ede: A hercegprímás és a kultuszminiszter. A B. H. állítilag beavatott forrásból arról értesül, hogy Vaszary Kolos hercegprímás és Csáky Albin gróf kultuszminiszter tegnapi hosszasabb értekezletük alkalmával a komáromi események, aztán a Simor-hagyaték, az esztergomi érseki uradalmak bérbeadása, a zágrábi és nyitrai püspöki szék betöltése és végül a budapesti vikariátus kérdése kerültek szóba. A komáromi eseményeket illetőleg a hercegprímás minden tartózkodás nékül fejtette ki álláspontját, amelyet olvasóink már ismernek a hercegprímásnak tudósítónk előtt tett nyilatkozataiból. A prímás ismételten hangoztatta a kultuszminiszter előtt azt a veszélyt, amely támadhatna, ha a katholikusok viszonoznák a komáromi megokolatlan provokációt. Végzetes lenne ez a magyar állam jövőjére nézve. A kormánynak tudnia kell, hogy mily veszedelmek fenyegetik hazánkat a nemzetiségi izgatások és bujtogatások következtében, ha most erre még a vallási viszály üszkét is rádobjuk államunk épületére, akkor csakugyan teljesülni fog Pap Gábor szuperintendensnek a főrendiházban mondott az a jóslata, hogy Lengyelország sorsára jutunk. A hercegprímás a komáromi eseményekért az erkölcsi elégtétel bizonyos nemét követelte a kormánytól, annál is inkább, mert megfoghatatlanok előtte a királynak, valamint a kormány tagjainak : Szapárynak, Wekerlének és Csákynak üdvözlő táviratai, melyekkel Tisza Kálmánt megtisztelték. Szilágyi igazságügyminiszter üdvözlő táviratát illetőleg a primás kivételt tett. A kultuszminiszter nem minden megilletődés nélkül hallgatta a primás szavait, ki már ma vissza akart utazni székhelyére, de a kultuszminiszter kérésére megvárja a holnapi miniszteri tanácskozásokat. Az esztergomi érseki uradalmak egy harmadának bérbeadási ügye most akként áll, hogy várják őfelsége beleegyezését, amely még nem adatott meg. Tanácskozás tárgya volt továbbá a zágrábi és nyitrai püspöki szék betöltése, amely fölött a minisztertanács holnap fog dönteni. A nyitrai püspökségre első helyen áll mint jelölt Boltizár József püspök, nagyszombati vikárius. Ha Boltizár el nem fogadná a jelöltséget, akkor Holdházy János győri kanonok a jelölt. A zágrábi érseki székre Szilágyi Dezső igazságügyminiszternek van egy külön jelöltje, melyet holnap fog megnevezni a miniszteri konferencián. A budapesti érseki helynökség fölállításában és szervezésében gyors kezekkel intézkedik a hercegprímás. Cselka Nándor pozsonyi kanonok, aki a vikáriusi jelöltséget elfogadta, esztergomi kanonokká és fölszentelt püspökké fogják kinevezni. E célból a pápa és a király jóváhagyását a leggyorsabban fogják kieszközölni, úgy hogy az érseki helynökség még ebben az évben megkezdhesse működését. A vikárius mellett egyelőre nem lesz külön káptalan. A helynökség részére egészen külön ház lévén szükséges, mivel ilyent Pesten igen bajos találni, valószínű, hogy a vikáriátust, legalább egyelőre, Budavárában fogják elhelyezni. Megvesztegetett horvát képviselő. A Zimonyban megjelenő «Novo Vreme» politikai folyóirat legújabb számában heves támadást intéz Jovanovics Pál horvát tartománygyűlési képviselő és a Zágrábban megjelenő radikális «Srbobran» című lap szerkesztője ellen. Az idézett zimonyi folyóirat szerint Jovanovics, a szerb radikális kormány rendelkezési alapjából a folyó évre 31.000 dinár szubvenciót kapott. A «Novo Vreme», mely megbízható összeköttetések felett rendelkezik Belgrádban, kész állításait a törvényszék előtt is igazolni. A rendelkezési alap teljesen üres pénztárában a pénzügyi helyzet megvizsgálására kiküldött bizottság három, a «Srbobran» szerkesztője által sajátkezűleg kiállított nyugtát talált Az első és második nyugta go gopo, a harmadik 13,000 dinárról szóló pártszolgálatokért* megjegyzéssel. A «Novo Vreme» a legélesebb kifejezésekkel ítéli el a «Srbobran» szerkesztőjét, ki sajátkezűleg ismerte el, hogy a szerb radikális kormánynak szolgálatokat tett. A «Novo Vrene» leleplezései óriási feltűnést keltettek. Radikális körökben rendkívül aggódnak amiatt, hogy a jelenlegi kormány Jovanovics nyugtáin kívül másokért, így a zajcse- Gyuricsét is — ki 90,000 dinárt kapott a rendelkezési alapból— nyilvánosságra hozza és a skupstina elé terjeszti. A radikális kormány a hadsereg céljaira szánt pénzeket részben saját céljaira fordította, részben pedig ide való és kívül tartózkodó szerb radikálisok közt osztotta szét. Fiók-Vaskapu-szabályozás — A szegedi zátonyok. —— Saját tudósítónktól. — Szeged, szept. 11. A Maroson és a felső Tiszán át való szegedi hajózást sok-sok éven át akadályozta a Maros, amely Szeged fölött sebes eséssel zuhog bele a Tiszába, hozván magával töméntelen iszapot, szennyet és