Szegedi Híradó, 1893. január-március (35. évfolyam, 1-77. szám)

1893-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1893. jan. 1. SZEGEDI híradó . F­ebruár huszonnyolcad­ikán a »Szegedi Híradó» gyűjtést indít az árvamegyei ínségesek számára. Február huszonnyolcad­i­k­á­n Ivánkovits János apátot a király kihall­gatáson fogadta. Március hetedikén a város által kitűzött gőzfürdő-tervre a beérkezett pálya­művek közül a „Venus“ nyeri el az első díjat, melynek készítői Steinhardt és Lang budapesti műépítészek. Március nyolcadikén a helyőrségi tisztikar fényes koncertet rendezett, melyen Jászai Mari is részt vett. Március tizenegyedikén lett készen az első locomotiv, mely a m. á. V. szegedi gépműhelyében készült. Márczius tizenkettedikén az árvíz 13. évfordulója. Március tizenharmadikán Lipcsey Ádám dr., a «Szegedi Híradó» volt jeles szerkesztője, kardpárbajt vívott Sima Ferenccel. Március tizenötödikén Vil­mos főherceg, a tüzérség felügyelője Sze­geden keresztül utazott. Március tizenötödikén Bianchi Bianka, az opera nagyhírű énekesnője ven­dégszerepelt színpadunkon. Március tizenhetedikén Já­szai Mari megkezdi több estére terjedő vendégjátékát a szegedi színházban. Március tizennyolcadikén ő felsége aláírta Fehér Ipoly pannonhalmi apáttá történt kinevezését. Március tizenkilencedikén Westmarek Tivadar afrikai utazó Sze­geden időzött. Március huszoharmadikán a szegedi kir. törvényszék 8 napi fogházra ítélte el Hegyi Antal csongrádi plébánost, egy asszonyon elkövetett testi sértés miatt. Március huszonhetedikén az Alföldi tanítóegylet Comenius - ünne­pélyt rendezett a főgymnázium dísztermében. Március huszokilencedikén a király, P­a­u­k­o­v­i­t­s Ottót kinevezte a szegedi kir. táblához. Március harmincadikén a keramit-gyár felállítására a városi tanács megadta az építkezési engedélyt. Április másodikén a felsőbb leányok koncertje az árvamegyei ínségesek részére. Április harmadikán a ,,Vörös Kereszt“ egylet fényes előadást tartott a színházban, hol az „Egy vár története“ című zenedrámát maga a szerző , Zichy Géza gróf dirigálta. Április negyedikén Enyadi Lukácsot a király miniszteri tanácsossá ne­vezte ki. Április hato­di­kán Murai Károly a jeles vígjátékb­ó Szegeden időzött. Április hetedikén Steiczel Fri­gyes, a szegedi üzletvezetőség helyettesévé lett kinevezve. Április tizenegyedikén Makó Lajos, a volt színházi igazgató búcsúzott a közönségtől. Április tizenharmadikán a Makó-féle színtársulat búcsú előadása. Április tizenkilencedikén Tisza Lajos gróf 50 frttal belépett az ön­kéntes tűzoltó-egylet alapító tagjai közé. Április huszonkettedikén Pálfy Ferencz bucsulakomát ad Fehér Ipoly tiszteletére a Tiszas­zállóban. Április huszonhetedikén a Dugonics-­társaság alapszabályait jóváhagyta a belügyminiszter. Április h­u­s­z­o­n­n­y­o­l­c­a­d­i­k­á­n a király Z­s­ó­t­é­r Andornak a magyar nemes­séget adományozta. Május hó tizenkettedikén Waldstädten János br. táborszernagy szemlét tart a közös hadseregbeli csapatok fölött. Május tizenegyedikén Tisza Lajos gróf Szegedre érkezett, hogy válasz­tói előtt elmondja programmbeszédjét. Május tizenhatodikán Te­le­s­z­k­y István volt államtitkár és G­a­j­á­r­i Ödön a «Nemzet» szerkesztője Szegeden. Május huszonegyedikén a kereskedő - ifjak társulata hangversenyt ren­dezett a Tisza-szállóban, melyen N­ey Dávid és Strümpfler Ignác, az opera tagjai működtek közre. Május huszonhatodikán az az ipartestület Baross gyászünnepélyt rendezett. Május huszonhetedikén Tö­rök Ferenc altábornagy, a m. kir. csendőr­ség felügyelője Szegeden időzött. Május harmincadikán a király V­a­r­a­s­d­y Károlyt a szegedi kir. Ítélőtáb­lához bíróvá nevezte ki. (Folyt. köv.) Harmincöt év. Pár nap múlván, a «Szegedi Hír­adó» harmincötödik évfolyamába lép. Nincs egyetlen vidéki politikai napi­lap sem, amely olyan múltra hivat­­kozhatik, mint a «Szegedi Híradó». Harmincöt év egy lap életében a f­é­r­­fikort, az erők teljességének ko­­rt jelenti. Harmincöt év előtt, a leggyászosabb, a vigasztalanságba sülyedés idejében támadt a «Szegedi Hiradó», az elnyomott nemzeti érzületnek panaszos szavával, a nem csüggedés biztató szózatával, s a jobb jövő reményeinek hirdetésével. Majdnem egy évtizedig tartó nehéz küzdelmek között, az egész alföldön, a magyars­ág szivében, a nemzetiségek hullámzó tengere fölött, a «Szegedi Hir­adó» volt az egyetlen hely, ahol a hazafius aggódás és a hazafias törekvések oltártüze égett. Midőn azután állami viszonyaink a konszolidáció helyes medrében, alkotmá­nyos alapon kezdettek fejlődni, a «Sze­gedi Híradó» egy célt tűzött ki maga elé és ez a modernné alakuló Magyarorszá­gon a liberális eszmék hirdetésével, a magyar nemzeti állam fejlesz­tése szabadelvű alapon, itt az alföld homokbuckás és a délvidék idegen ajkú emberei között. Ennek az irányzatnak volt kitartó, lel­kes híve e lap hosszú évtizedeken ke­resztül, jó és rosz időkben egyaránt, amely irányzat érvényre juttatásában nem félem­­lített meg sem gáncs, sem támadás és a­mely zászlóhoz hű fog maradni a «Szegedi Híradó] ezutánra is, amikor immár pár nap múltán a harmincötödik évfolya­mába lép. Ugyanazért a szerkesztőség és kiadó­­hivatal bizalommal fordul ahhoz a közönség­hez, melynek lankadatlan, buzgó támogatása annyi balszerencse, nehéz idők közepette nemcsak fenntartotta, hanem meg is izmo­­sította a legrégibb magyar vidéki lapot. Ígérni nehéz, de megtartani könnyű. És ezért mi óvakodunk a manapság any­­nyira divatos nagyhangú ígéretektől. Mint fentebb kifejtettük, szolgálta és szolgálja lapunk a liberális demokráciát, Sze­ged s az alföld kultúrájának nagy nem­zeti érdekeit. A szerkesztőség s a kiadóhivatal foly­ton arra törekszik, hogy a «Szegedi Híradó» mind szellemi összeállítása, mind adminisz­trációjára való tekintettel minden izében modern lap legyen és maradjon. Bő távirataink, kimerítő országgyűlési tudósításaink, a kereskedelmi s gazdasági élet minden említésre méltó mozzanatának gyors, pontos regisztrálása, szépirodalmi közleményeink gondos megválogatá­sa s a helyi, valamint az országos és külföldi napi események hű képét nyújtó riport, nagyér­­dekű regények képezik azon eszközöket, amikkel a közönség folyton emelkedő párt­fogását kiérdemelni törekszünk. Szeged modern, nagyvárosias fejlődé­sének tagadhatatlanul jelentékeny tényezője a szegedi sajtó. És minden önhittség nélkül, merjük állítani, hogy a­­Szegedi Híradó» mint tisz­tességes s komoly irányú lap, minden idő­ben az elsők között volt, van és lesz, ami­kor Szegednek, az alföld természetes köz­pontjának, bármely téren való előhaladása forog szóban. Megemlítjük még, hogy az egész al­földre és délvidékre kiterjedő levelezői gárdát szervezünk, ami által azt a célt hisszük megközelíthetőnek, hogy a vidék kultúrái és közgazdasági tekintetben is Szegedről hallja meg a maga szavát, amely várost ha­zájának, valóságos központjának tekintse. Kizárólag ezen az alapon fordulunk az új év előtt a közönséghez azzal a kére­lemmel: részesítse a »Szegedi Híradót» ezentúl is azon szeretetteljes támogatásban, amiben eddigelé részeltető. Minden reklám­törekvés kizárásával bejelentjük olvasóinknak, hogy a »Szegedi Hiradó» most folyó regénye után, egy é­r­­dek feszítő pompás meséjű és ízlés­sel megírt kitűnő regény közlését kezd­jük meg. Előfizetési föltételek : Negyedévre Egy hóra. Tisztelettel Szegedi Hiradó» szerkesztősége és kiadóhivatala. Egész évre Félévre . 14 írt. 7 « frt 50 kr. « 20­r a »i H­­­r­e­k. Határidők: Január 3. Az igazoló választmány ülése. Január 6. A Dugonics-társaság első föl­olvasó ülése. Január 7. Szegedi regatta bál. Január 12. Kalikó estély Kis-Zomborban. Január 8. Kereskedők s iparosok nagy es­télye a Baross szobor-alap javára a Tisza­­szálló nagytermében. Kezdete esti 8 órakor. Január 14. A tisztikar táncestélye. — B. U. é. k. A «Szegedi­­Hiradó» szerkesztősége minden jót kíván olvasóinak. — A «Szegedi Hiradó] újévi ajándéka. Lapunk kiadóhivatala szives ú­j­évi megemlékezésül igen csinos és érté­kes fali naptárt küld az előfizetőknek. Ez újévi mellékletet, — tekintettel annak értékes voltára, nem a reggeli órákban, ne­hogy esetleg elvesszenek, hanem a délelőtt és délután folyamán juttatják kézhez a »Sze­gedi híradó» rendes kihordói. Vidékre a holnapi postával jut el a díszes naptár. A kiadóhivatal kéri az előfizetőket, fogadják szívesen s aki az előfizetők közül holnapig nem kapná kézhez az újévi mellékle­tet, szíveskedjék erről a kiadóhivatalt ér­tesíteni, amely haladéktalanul intézkedni fog az esetleg elmaradt naptár expediálása iránt. Megemlítjük, hogy e fali naptárra azok is reflektálhatnak, akik újonan lépnek be a „Szegedi Híradó­ tekintélyes számú előfizetői közé. "

Next