Szegedi Híradó, 1893. április-június (35. évfolyam, 78-155. szám)
1893-05-23 / 122. szám
Szeged, 1893. XXXV. évfolyam. 122. szám. Kedd, május 23. Előfixetési árak: lAihot hordánál y*71 pon* tát küldve: ívre . 14 frt — kr fílevre . . 7 » — » Negyedévre S › 50 » Mj hór» . . 1 » 20 » Vgyes sz ám árm 6 ki. Dl HIRADÓ Kiadóhivatal: Badrényi Imra könyvksrssk desa Szsgidsn, hová u ■Idhsecísek s a^ lap tzcSkaijeire vonatkozó felisóiani-Szerkesztői iroda: Tissa Lajos-aornt 73. ss. Keitser-félszás, földszint hová s isf. Szellemi résiet il lető lainden köslemény in:crenii5. Bertaentetien levelek nem ro (ACt&tiLAk el.lkésiratok nem adacnarc vise . POLITIKAI NAPILAP Hirdetéseket es ny i 111@r i közlemény« A kiadóhivatal merseke! irontjár föl. A budai honvédszobor leleplezése. Szeged, május 23. Budavár bevételénél dicső halált szenvedett hőseink ércszobra ide leleplezve áll már Budavár piacán. A leleplezés azon nagyszerű komolysággal, a magyar nemzethez méltó nyugodt magatartással történt meg, melyet eleve elvárni lehetett és mely be is következett. Alábbi tudósításunk részletesen ismerteti az ünnepély lefolyását. Az a kis politikai tüntetés, mely a parlamentben megelőzte, hála a vezetők komolyságának, nem csapott át künn a közönségre is, mely tudatával volt a pillanat nagy jelentőségének és nem engedé magát befolyásoltatni olyan irányban, mely nem lett volna méltó sem a hősök emlékéhez, sem magához a nemzethez. Az ünnepélyről a következő tudósítást kaptuk: virágok ezrei, közöttük a múlt élő emlékei, agg honvédők és a jelen ivadék ezrei. Szebb, impozánsabb képet alig láthatott élő ember. A dísztéren minden ház, a Majláthház kivételével (amelyben jelenleg Jenő főherceg lakik) virágok, szőnyegek, zászlók özönével volt takarva. Két sorban hosszú póznákra voltak téve a megyék felírásos címerei. A lánchídtól az alagúton, Albrechtel, bécsi kapu után lovas rendőrök állottak díszben, lassan kint eresztgetve át a vaskordonon az özönlő közönséget. Minden vonalon tengernyi nép, ünnepi díszben, ünnepi hangulatban. Közöttük feltűnt egy-egy csapat öreg honvéd az elmúlt szebb napok ócska, megviselt egyenruhájában, fegyvereivel, trombitákkal, dobokkal, csukán a cafatokban lógó selyem zászló. A siklónál valóságos harc folyt az elsőségért, a Dunán a propellerek sínyedeztek a tömeg alatt, a Lánchíd hajlongott, ingott a tömérdek fogat és járókelő alatt. Buda éledt, újra élt, mint egykor, május 21-én, negyvennégy évvel ezelőtt. A szobor előtt díszruhás rendezők futkostak fel s alá, hogy helyeikre állíthassák a küldöttségeket. A talapzat mögötti széksorokon száz meg száz asszony, lány hajtott illatos kabitó szelet és egész napernyő tábor fedte a tért. Néha dobszó lassú üteme, később szokatlan ütemű trombita hangja, majd egy egy éljen hangzott, amit a honvédek megjöttek, vagy a koszorúkat hozó küldöttségek átadták koszorúikat a névtelen hősöknek. Pontban tizenegy órakor felhangzott az éljen az ezernyi torokból, megérkezett mindenki, akit vártak. A honvédegyletek közül az abaúj-kassai, alsófehérmegyei, aradi, alsókubini, bajai, baranyamegyei, bars-, beregregyei, biharregyei, és Nagyvárad városi, borsod-, brassó , csanád-, csongrádmegyei, makói, Csíkszeredai, debreceni, székesfehérvári, gyöngyösi, győri, hajdúnánási, heves-, hontmegyei, jászkerületi, kalocsai, kolozsvári, komáromi, külső-szolnokmegyei, monor, mosony, n.-körös, nyitra-, pozsony-, Somogy-, sopronmegyei, szegedi, szentesi, temesmegyei, torda-, torna-, udvarhely-, vasmegyei, verseci, zalamegyei, zentai, zólyommegyei, zilahi, veszprémi és többen. A megyék közül: Arad, Bihar, Békés, Bereg, Csanád, Csongrád, Csik, Győr, Heves, Háromszék, Hunyad, Jászkun- Szolnok, Torontál, Bácsbodrog, Kis-Küküllő, Sopron, Komárom, Abaúj-Torna, Pozsony, Liptó, Nyitra, Mosony, Veszprém, Pest, Nógrád, Szepes, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Vas, Zala, Zólyom megyék. A városok közül: Arad, Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Hódmező-Vásárhely, Kecskemét, Komárom, Losonc, Lugos, Pozsony, Sopron, Szatmár, Szeged, Székesfehérvár, Zombor, Cegléd, Deés, Eger, Pélegyháza, Halas, Jászberény, Karcag, Déva, N. Körös, N.Szombat, Szentes, Szombathely, Kőszeg, Zenta, Szabadka, Hajdúböszörmény, Körmöcbánya, Nagy Károly, Pécs, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár, Piuve. A képviselőház részéről Bánffy vezetése alatt 200-nal több képviselő. A nemzeti párt Apponyival élén teljes (A „Szegedi Híradó“ saját tudósítása.) Budapest, május 22. Huszonnégy év gyümölcse áll előttünk a ragyogó nap sugarainak fényétől övezve. Bátor hős sas tekintettel, fölötte angyal arccal a lelkesítő peniusz. Lent lábaiknál hervadhatatlan babérok özöne, a koszorúk. A „SZEGEDI híradó“ TARDÍJA Szeged Jókaiért. — Jókai ünneplése. — — máj. 23. A tiszaparti múzsa-templom pünköst első napon, vasáárnap este, ismét ragyogtatta csalárjait; kigutak a lángok újra, hogy világító sugarakkal övezzék körül azt a meleg vonzalmat, ragaszkodó szeretetet, melyet Szeged közönsége a legnagyobb élő magyar költő iránt érez. Alig jöttek meg az uj agok hasábjain az első sorok, hogy Jókai ötvenéves jubileumát az ország az idén megünnepli. Szeged lázas sietséggel-őnek fogadta el elvben az indítványt, hogy Jókai a váro díszpolgárává megválasztassék, a társadalomban pedig azonnal mozgadom támadt, hogy Szeged Jókai nevéhez illő ünepséggel adja meg az első akkordot ama nagyszerű készüldésekhez, melyek országszerte folynak a nagy kövő jubileumának ünneplésére. A Jókai-jubileum rendjén hetek óta fáradoztak hölgyek, ifjak egyaránt és tegnapelőtt este, oly válogatott és nagy közönség előtt, mint a városi színház csak ritkán lát falai között, láttuk e fáradozás gyümölcsét a színpad deszkáin. Egy kedves, behizelgő hangú leányka , Kreybig Leontin kisasszony állott ki legelőször a függöny elé és érzéssel, jól felfogva a költő intencióit, szavalta el Lipcsey Ádámnak ez alkalomra irt ma:vas, eszmékkel teli ódái szárnyalása költeményét, melyet ez alkalomra irt. A ■»Prolog'^ végső strófáinál felemelkedett a függöny és ott állott magaslaton Jókai arcképe, melyet egy sereg géniusz, mind fiatal, üde lányka, egyenkint megkoszorúzott. Megkapó, eredeti kép volt az ÚjApotheozisf., melynek látásáért háromszor egymás után kellett a függönyt felhúzni. A programra 2-dik pontja volt Jókai történeti vígjátékának, a »Murányi Hölgy-nek előadása. A szegedi műkedvelők mindig sikert szoktak aratni előadásaikkal. Jól összevágó, gyorsan perdülő előadást produkáltak ezúttal is. A műkedvelőnők közül a címszerep személycsítéje, Kelemen Margit kisaszszony, bájos külsejével mindjárt maga részére hóditá a közönséget s mikor mindjobban jobban belemelegedett a játékba, otthonossá lett a mozgásban, tapsokkal, végül szép csokorral jutalmazta diskrét játékát a publikum. Kriska mulatságos alakját Fölczner Elvira kisasszony temperamentumos, kifejező játékkal mutatta be és sok kacajt keltett. A kisasszonynak zajosan tapsolt a hálás közönség és sűrűn hívta a lámpák elé. Kimagasló alakítást nyújtott Taschler József, Wesselényi Ferenc személyesítője. Szép színpadi alakjával, rokonszenves hangjával, értelmes játékával akár egy routmirozott színes-ben is túl tenne. Méltán megillette a zajos taps és kihívás, melyben részesült. Nagyobb alakítása volt még Unterreiner Józsefnek »Borongó« szerepében. A maszkja kissé öreges volt, melylyel aligha hódíthatta volna meg a murányi Vénuszt, de ügyesen mozgott a színpadon és kellő hatást keltett. Wéber Lajos »Ivó« kis szerepében jól megállta helyét. A várbeli hölgyek és csatlósok s vitézek a háttérben ügyesen feleltek meg föladatuknak. A sok kihívásra méltán rászolgáltak a derék műkedvelők. Érdeklődéssel várta közönség a következő számlot, melyben Jókai melodrámáját, »A holt költőszerelmét« — Zsótér Sarolta kisasszony szavalta, zongorán pedig Endrényi Imréné úrnő kísérte. A kisasszony szavalata méltán kötötte le a figyelmet. Műveit lélekre valló felfogással, átérezve, szívhez szóló hangon szavalta el a szép költeményt, melylyel nagy hatást ért el. Endrényi Imréné úrnő megfelelő kísérettel, finoman mandirozott, hangversenyterembe illő, fényes sikerű játékkal követte a bús, rapszodikus költeményt. Mindkettőjüket megérdemlett ovációkban részesíti a publikum. Végezetül „Zrínyi esküjét“ nagy élőképcsoportozatban láttuk. Kár, hogy a gyönyörű csoportozat jobban megvilágítva nem volt, hogy nagyobb lehetett volna a hatása.