Szegedi Híradó, 1893. április-június (35. évfolyam, 78-155. szám)

1893-06-30 / 155. szám

Szeged, 1893. XXX­V. évfolyam, 155­ szám. Péntek, junius 30. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-trorut 73. sz. Reitzer-féle hár, földszint hova a lap azellem­i részét il­leti minden közlemény in­tézendő. Bérmémetlen levelek nem fo­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissz Előfizetési árak; Zájéhoz hordássá! vagy pos­tán küldve: ■iféiz évre . 14 frt — kr-Félévre . . T­e —­­ Neifyedévre . 3­­ 60 » Ajy hóra « . l » 20 » B^es s.^ám ra 5 kr* __0 , ICiadób^/ 'atal: EndreDyilmr* kfinyvkcrM­­■4désa Szigedsn, hová u elSSzetésnk s lap szetkűl­­dé­sere vonatkozó felszólam­­!' *ok intervenciÓV POLITIKAI NAPILAP Hirdetéseket iS nyílttéri közleménye­k­et a kiadóhivatal mérsékel k­en­de­­ föl. A közönséghez. A »Szegedi Híradó« a legrégibb vidéki politikai napilap, amely ünnep után is meg­jelenik. Előfizethetni rá bármely naptól kezdve. — A szerkesztőség s a kiadóhiva­tal folyton arra törekszik, hogy a­­Szegedi Híradó­­ mind szellemi összeállítása, mind adminisztrációjára való tekintettel minden izében modern lap legyen és maradjon. Bő távirataink, kimentő országgyűlési tudósításaink, a kereskedelmi s gazdasági élet minden említésre méltó mozzanatának gyors, pontos regisztrálása, szépirodalmi közleményeinek gondos megválogatása s a helyi, valamint az országos és külföldi napi események hű képét nyújtó riport, nagyér­­dekű regények képezik azon eszközöket, amikkel a közönség folyton emelkedő párt­fogását kiérdemelni törekszünk. Szeged modern, nagyvárosias fejlődé­sének tagadhatatlanul jelentékeny tényezője a szegedi sajtó. És minden önhittség nélkül merjük állítani, hogy a­­Szegedi Híradó*- mint tisz­tességes s komoly irányú lap, minden idő­ben az elsők köze*- volt, van és lesz, ami­kor Szegednek, az alföld természetes köz­pontjának, bármely téren való előhaladása forog szobán. Megemlítjük még, hogy az egész al­földre és délvidékre kiterjedő levelezői gár­dát szerveztetik, ami által azt a célt hiszszük megközelíthetőnek, hogy a vidék kultúrái és közgazdasági tekintetben is Szegedről hallja meg a maga szavát, amely várost ha­zájának, valóságoss központjának tekintse. Minden reklám­törekvés kizárásával bejelentjük olvasóinknak, hogy a „Szegedi Híradó­'­ most folyó regénye után egy ér­­dekfeszítő, pompás meséjű és ízléssel megírt kitűnő regény közlését kezdjük meg, s folytatni fogjuk „Leány típusok“ cím­­mel megkezdett tárcaciklusunkat, amelyet „Asszony típusok" és „Legény fejek“ c. tárca­sorozat fog követni. A nyári évad alatt különös gondot fogunk fordítani lapunk irodalmi részére, amelyet Werner Gyula és B­r­ó­d­y Sán­dor, az újabb magyar elbeszélők e két leg­­tehetségesebbike is gazdagítani fognak no­velláikkal. Az „Anteusz“ kitűnő szerzőjének egy hosszabb s fölöttébb érdekes elbeszé­lését a jövő hó első felében közölni fogjuk. Előfizetési föltételek: Egész évre . . 14 frt. I Negyedévre 3 frt 50 kr. Félévre ... 7 „­­ Egy hóra . 1 „ 20 . A „Szegedi Híradó“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Kert szatmári beszédét. Hogy a magasabb po­litikai körökben épugy fogták fel Apponyinak az egyházpolitikáról kifejtett nézeteit, mint amikép azt vezércikkünkben kifejtettük, mutatja a »Nemzet« tegnapi számának egy enterfiletje, mely a mienkhez hasonló gondolatmenetben a »Pol. Corr.« nézeteit ismerteti a következők­ben : Apponyi Albert gróf az egyházpolitikai kérdésekről nem nyilatkozott határozott for­mában ; a polgári házasság kérdésében szint nem vallott..s. a.­többi egyházpolitikai javasla­tokról úgy beszélt, mintha azok még csak ezután terjesztetnének elő. Habár kész törvényjavaslatok feküsznek a ház asztalán és Apponyi Albert gróf ezekre vo­natkozólag egész határozottsággal nyilatkozhatott volna és kellett volna is nyilatkoznia, de Apponyi gróf e he­lyett egész fejtegetésében ingatag álláspontot foglalt el. Ellenben a nemzeti aspirációkat még sokkal élesebben hangsúlyozta, mint eddig tette és a kormányt kíméletlenül megtámadta abból az egyetlen okból, mivel a magyar kormány az 1867-iki kiegyezést abban a formá­ban akarja fenntartani, amint azt Andrássy és Deák megkötötte és létre­hozta és et­től az állásponttól egy hajszálnyit sem tágít. A kormány ebben a tekintetben, valamint az egyházpolitikai kérdésekben szilárdul kitart az eddigi álláspontján. Apponyi beszédéről. A »Szegedi Híradó« szerdai vezércikkében méltattuk Apponyi Al­ Tanügy. Iskolai értesítő. A Pataki Simon középiskolai tanár nyilvánossági joggal felruházott nőnevelő és felső tanintézetének ez idei értesítője is megjelent most. Az értesítő elejére Pataki Simon, az igazgató írt »A testi nevelés és az iskola« címen egy magvas tanügyi cik­ket. A jeles intézetnek, melynek internátusa is van, összesen 96 tanulója volt, kik közül 11 növendék az intézetben bent lakott. A jeles intézet tanári kara 13 tagból áll. És mind a IV. elemi osztály, mind a két felső osztály tanulói a tanulás terén oly kitűnő sikereket mutattak fel, mely méltó e jeles tanintézet régi jó híréhez. Záró ünnep. A szegedi állami főreális­kola záróünnepe tegnap reggel fél nyolc órakor az iskola dísztermében tarta­tott meg. Az intézet ifj. énekkara »Száll a ma­dár« dallal kezdte meg az ünnepélyt. H­o­f­f­e­r Endre igazgató megnyitó beszéde után Tóbiás Károly hatodik o.­t. Ábrányi Emiltől »A koldus«-t sza­valta. P­e­r­­­e­s­z Sándor D­a­n­ci­a hegedű ábrándját tisztán, szép előadással hegedülte. A zongorán Ligeti Béla hatodik o. t. kísérte. Ö h 1 Károly hetedik o. t. Schiller­től, Koffer Imre hetedik o. t. Béran­­gertől és Rauschenberger Ferenc hatodik o. t. Ovidiustól szavaltak. Ligeti Béla hatodik o. t. Mendel­sohn és Chopin darabokkal mint jeles zongorista mutatta be magát. Az ifj. énekkar S­z­o­m­m­e­r Endre tanáruk jeles vezetése mellett egy műdalt és a »Szózatot« énekelték összevágó elő­adással. Az iskolai ünnepélyt Reiner Károly nyolcadik osztályú tanuló fejezte be búcsú­beszédével. Országos tanárgy­á ’­és Szegeden. A »középiskolai orsz. tanáregylet­ szegedi nagygyűlését előkészítő helyi bi­zottsága tegnap délelőtt ülést tartott T­e­r­­g­­­n­a Gyula dr. kir. tanfelügyelő elnöklete alatt, melyen a nagygyűlés s az ezzel kap­csolatos kirándulások stb. részletei állapít­tattak meg. A vidékről érkező vendégeket július 3-á­n, hétfőn délután fél 6 órakor fogadja az előkészítő bizottság a »Szeged« állomáson. A helyi bizottság tagjai keretnek az állomáson már egynegyed 6 órakor megjelenni. Ugyanez nap esti 8 órakor ismerkedési estély lesz az »Európá«-ban. Kedden, július 4-é­n, délután fél 4 órakor külön vonat áll rendelkezésre a »Tisza« szálló előtt a Kamarásba és Pa­­licsra kirándulók számára. Visszatérés esti 11 órakor. Szerdán, július 5-én, délelőtt fél 10 órakor szintén külön vonat áll a »Tisza« előtt a Pusztaszerre kirándulók részére, honnan esti 9 és fél órakor érkezik vissza a társaság. Csütörtökön, július 6-á­n, dél­előtt egynegyed 10 órakor gyülekezés a »Ti­sza« szálló előtt a hód­mező­vásárhelyi ki­rándulásra. A helyi előkészítő bizottság július 1-től permanentiában lesz. Min­dennemű felvilágosítás nyerhető a bizottság irodájában délelőtt 9—12-ig (polgári iskola, tanári terem). Az összes kirándulásokban úgy a helybeli, mint a vidéki tanárok csa­ládjaikkal vesznek részt. Irodalom, képzőművészet. Zengő világ. A városi zeneiskola diszvizsgája, III. nap. A városi zeneiskola diszvizsgája a fő­­gymnasium dísztermében tegnap délelőtt 10 órakor tartatott meg. Jelen voltak dr. Lázár György, a zeneiskolai b. elnöke, O­l­­­á­­­h Lipót és Löw Immánuel zeneiskolai bizottsági tagok. Az intézet legkiválóbb növendékei produkálták magukat a jelen levő nagy­számú érdeklődő közönség előtt. F­o­k­o­v­y Lajos tanár két jeles nö­vendéke, L­ö­w­i­n­g­e­r Gizella és Wach­tel Etelka Haydn »zongora versenyét« kitűnő összjátékkal adták ,elő. Nestor Camil, Daubrawsky tanár növendéke, igen csinosan hegedült. S­z­e­ki­n­l­a Sarolta R­e­i­n­e­c­k­e »Ta­vasz virágai« dalát szép, kellemesen csengő iskolázott hangjával teljes érvényre emelte. Zúgó taps volt a jutalma. Beethoven örök szép zongora versenyének (op. 37. c.) első tételét Wach­­t­e­r Adél és L­ö­w­i­n­g­e­r Gizella teljesen érvényre emelték kitűnő összjátékukkal. F­ő­k­ö­n­y Lajos, városi zenedénk egyik legbuzgóbb tanárát kell megdicsér­nünk, hogy ily rendkívüli élvezetben része­ A „Szegedi Híradó“- ra minden naptól kezdve előfizethetni, egy hónapra t­art 20 kr.

Next