Szegedi Napló, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 2/27. szám

Nyilatkozik a „toplista” első helyezettje A TB elinn­l­totta a lavinát A Társadalombiztosítási­ Igazgatóság már régóta fe­­nyegetőzött azzal, hogy nyilvánosságra hozza azon vállalatok listáját, akiik nagy összeggel tartoznak neki. Ez január utolsó heté­ben meg is történt. A TB- lista élén Csongrád megyé­ben a Délép áll, 71 millió forintos tartozással. Kört­­vélyessy Péter vezérigazga­tó azonban lapunk­nak nem­csak azt mondta el, miért hamis a Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság közle­ménye, hanem azt is, hogy került a cég ilyen helyzet­be, s milyen átalakulási fo­lyamatot húzhat keresztül egy ilyen hirdetmény. — Beszéljünk először arról, miért nem igaz a társadalombiztosítás lis­tához mellékelt kommen­tárja! — A főigazgatóság azt ál­lítja, hogy a Délép felszá­molás alatt áll. Ez nem igaz. A társadalombiztosí- tás joga mindössze annyi, hogy kérheti a felszámolást a bíróságnál, s majd annak kell határozatot hoznia. A Délép ellen valóban kezde­ményezett a TB felszámolá­­si eljárást, úgy január kö­zepén, de ilyen rövid idő alatt még semmilyen hatá­rozatot se lehetett volna hozni... — Akkor most kezdjük az elején! Hogy került a Délép ilyen helyzetbe? — A vállalat 1986 végére került mélypontra, 340 mil­lió forintos veszteségével. A következő évben azonban folyamatosan rendeztük az 1 milliárd 80 milliós pénz­ügyi hiány­t, a veszteség már „csak” 210 millió volt, s 1989-re közel kerültünk a nullához, a­­16 millió forin­tos veszteséggel. 1990 elején azonban újra kritikussá vált a helyzet: nem­­ kap­tunk több hitelt, a gazdál­kodást lebénította a körkö­rös fizetésképtelenség, s komoly beruházásaink kez­dési időszintja csúszni kez­dett. Azt a tervünket, hogy a cégen­­belü­l először kis­­vállalatok alakulnak, s majd életképességük bizo­nyítása után 1991-ben kft.-ik, föl kellett adnunk. A vt és vállalati menedzs­ment úgy dön­tött, hogy az átalakulást fölgyorsítja.­­ Köztudomású volt, lapunk is írt róla: tavaly sorra kft.-k alakultak a Délép különböző­­ egysé­geiből.­­ Alacsony tőkével nagy forgalm­ú cégeket hoztunk létre, körülbelül 22 kft.-t, az 5 főstől az 1300 fős vál­lalatig. A vállalat korábbi létszámának 85 százalékát, 1800 embert foglalkoztat­tunk, nyereségesen. Azt nem akartuk, hogy a válla­lat tartozásait is feldara­boljuk, mert akkor nem áll­ta­k volna meg a lábukon a társaságok. A veszteségeket — 330 milliós tartozás — az anyavállalat megtartotta. — Hány embert foglal­koztat a megmaradt Dé­lép? — Két nagy egységben, a­­vasbeton üzemben és az ipartelep működését­­bizto­sító salgáltató egységben 400 főt. — Hol tartott az átala­kulási folyamat, amikor „beütött” a lista? — Január elején nyújtot­tuk be az Állami Vagyon­ügynökségnek átalakulási és privatizációs elképzelé­sünket, tájékoztattu­k erről a HB-t, s most egy-két hé­ten­­belül várjuk az AVÜ válaszát. Erre a TB elindít­ja a lavinát... — Mit tartalmazott a terv? — A már létrehozott vál­lalatokat megtartani, rész­vénytársasággá alakítani, a kisebbeket esetleg eladni. A megmaradt­­Déléppel — amelynek a vagyona, mint­egy 3 milliárd forintot ér — a következő történne: a va­gyon egy részéből a hitele­zőket lehetne kielégíteni (mellesleg a vagyon egy ti­zede elegendő hozzá), a má­sikból a vállalatot kellene stabilizálni, egy részt zseb­re tenne a vagyonügynök­ség, a maradékot pedig ha­tékonyan működtetnénk, az elképzelések szerint ingat­lanforgalmi és fejlesztési részvénytársaságban. — Mi van akkor, ha nem születik megállapo­dás a vagyonügynökség szakembereivel, és csőd­eljárás indul a Délép el­len? — Nagyjából ugyanez a folyamat zajlik le, csak el­herdálják a Délép vagyo­nát. Csődeljárásk­or ugyan­is eleve áron alul adnak el mindent. Az állam ugyan­úgy károsodik, mint az iparág és a dolgozók, sőt­, ő lesz a legnagyobb vesztes. FEKETE KLÁRA UJ — UJ UJ — SZEGEDEN MÉG NINCS Vállalatok, intézmények, vállalkozók, kft.-k! 1991. február 1-jén 9 órakor megnyitjuk Szeged, Szt. Mihály u. 6. sz. alatt, telefon/fax: 14-940 NYOMTATVÁNY szakboltunkat. Egyedi nyomtatványok elkészítését is vállaljuk! Sztergár—Varga Kft. Műszerészműhely kerékpárok garanciális és fizető javítása, teljes felújítás festéssel együtt is. Vásárhely, Bajcsy-Zs. u. 51. Talpmasszázzsal gyógyíthatók: mozgásszervi betegségek, gerincfájdalmak és egyéb betegségek. Dorwattger Károlyné reflaológu­snál. Vásárhely, Oldalkosár u.S.Alh. Telefon: 44-359. SZÁM­ADÓ Építőipari Szervezési és Számítástechnikai Kft. FÉNYMÁSOLÁST VÁLLAL Fokozatmentes kicsinyítési, nagyítási lehetőség! Iratmásolás: munkanapokon 8—15 óráig. H­idmezőővásárhhely, Kinizsi u. 13. Tel.: 62/42-299. PÉNTEK, 1991. február 1. Tóth László, a demonst­rációt szervező bizottság tagja hangerősítővel felsze­relt gépkocsiból intézett nyi­latkozatot az egybegyűltek­hez, kifejezve, hogy az ígé­retek ellenére felelős kor­mányzati intézkedés mind­eddig nem született. Az ös­­­­szejövetelnek nincs valami­féle sanda politikai szándé­ka — mondotta —, a tej­termelők tisztességes érté­­­kesítési feltételeket kíván­nak, és hitet tesznek amel­lett, hogy a válság megol­dása érdekében áldozatokra is készek. Ezután Pallér Endre, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének társ­elnöke szólt arról, hogy az érdekvédelem hosszabb ide­je folytat — egyelőre hiába­való — tárgyalásokat az ar­ra illetékesekkel, a felme­rült kérdések rendezésére. A kormány, mint mondotta, az élelmiszer-gazdaságot úgy látszik, olyan fejőstehénnek tekinti, amelyet nem kell gondozni. Kifogásolta, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium sem tűnik ki az­zal, hogy a válság megol­dásában vezető szerepet vállalna. Megjegyezte: az agrárágazatnak tavaly 45 milliárd forintos aszályká­ra volt, a kormány emiatt kért és kapott külföldi se­gítséget, ám ebből a me­zőgazdákhoz csak nagyon kis rész jutott el. Hajagos Antal, az Orszá­gos Gazdaszövetség elnöke hangot adott aggodalmának afelett, hogy nincs a kor­mánynak agrárpolitikája és — úgy látszik — nem dön­tötte el még azt sem, hogy az agrártermelőket segíti-e Európában, vagy reájuk sza­badítja Európát. Súlyos hi­ba, hogy nincs döntés a me­zőgazdaság válságának ke­zeléséről. A piacgazdaság jelszavával csak felelőtle­nül lehet a gyeplőt a lo­vak közé dobni, és sorsára hagyni azokat az embereket, akik az ország kenyerét termelik meg. Palócz Pál, a Győr-Sopron megyei ter­melők képviseletében azt a sötét képet festette: meg­eshet, a megyei tehénállo­mánynak akár fele fölösle­gessé válik. Mások az agrárágazat egyéb sérelmeit, például a sertés- és a gabonatermesz­tők gondjait említették föl. Volt, aki megkérdezte: mit várunk a kormánytól? A mire kórusban érkezett a válasz: azt, hogy mondjon le. Kifogásolták, hogy a Parlamentnek nincs mező­­gazdasági bizottsága, és a képviselők a Parlamentben mintha a kívántnál keve­sebbet szólnának az ország sorsát nagyban befolyásoló ágazat helyzetéről. Időközben a tér hangula­ta alaposan megváltozott. Az emberek között felhívást kö­rözött a Magyarok Nemzeti Szövetsége, amely egyebek között az elmaradt rend­szerváltásról meditált. Má­sok a transzparenseket moz­gatták ütemesen, rajta a feliratokkal: A tej élet, erő­s szegénység; A tej drága, vagy mi vagyunk szegé­nyek?; Új jobbágyság? és így tovább. A csütörtöki tejdemonst­ráció alkalmával az érdek­­védelmi szervezet és a me­zőgazdasági termelők kép­viselőinek háromtagú kül­döttsége petícióval ment a Parlamentbe; a tejtermelők javaslatait, követeléseit tar­talmazó hivatalos iratot a köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek címezték. Berend Ferenc a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ) szarvasmarha-vá­lasztmányának elnöke, aki a küldöttség egyik tagja, volt, arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az átiratot a köztársa­ság elnökének a nevében Soós Tibor, az Országgyűlé­si Hivatal vezetője, azzal vette át, hogy megtárgyalás­ra az illetékes ág elé ter­jeszti. A miniszterelnök ne­vében a kormány üléséről kijövő Gergátz Elemér föld­művelésügyi miniszter vet­te át. A miniszter közölte, hogy az érdekképviselettel és a termelők képviselőivel a jövő hét elején olyan tár­gyalásokra készül, amelyen körvonalazódhat a tejterme­­lési válság konkrét megol­dása. Mint Berend Ferenc el­mondotta : a tejtermelők né­hány fölvetését már koráb­ban elfogadták a főhatósá­gok, ám több fontos kér­désben nem született ed­dig megállapodás, legalább­is szóbeli ígéretek hivata­los iratokban mindeddig nem jelentek meg, így hát ezek a termelők szempont­jából egyelőre csak ígéret­­szerűnek tekinthetők. To­vábbi kérdések még függő­ben vannak. ZACSKÓS TEJ ÉS KORMÁNYBUKTA vásárhelyen Vásárhely főterén tegnap 2000 liter tejet osztottak ki síró nyugdíjasoknak, köny­­nyes szemű asszonyoknak és haragtól fojtott hangú fér­fiaknak. Nyomor, szomorú­ság, bánat és végtelen el­keseredés ül ki az emberek arcára. A panaszáradatban váltották egymást az embe­rek, íme a véleményük: A kormány nem gondol a nyugdíjasokra, a több csalá­dosokra és a kispénzűekre. Rákényszerítik az embere­ket, hogy lopjanak, csalja­nak, hazudjanak, mert más­képp megélni most nem le­het — mondja egy indula­tos férfi. Bizony isten szé­gyen, gyalázat, ami itt van — sírja elfúló hangon egy nyugdíjas nénike. — Fel­neveltük a gyerekeinket és unokáinkat, hogy éhen hal­janak. Ez a kormány. A gazdáknak a novemberi te­jet sem fizették még ki, pe­dig annak a csóróembernek ez a munkadíja. És ő va­sárnap és karácsonykor is fölkel megetetni a tehenet hajnal négykor, még a főnö­kök alszanak, vagy a kocs­mában mulatnak. Itt az a cél, hogy aki nyomorult és szerencsétlen, az dögöljön meg minél előbb, hogy ők maradhassanak hatalmon — mondja egy dühös férfi. Pár ember dirigál tízmillió em­ber felett. Mi kilencen vol­tunk testvérek, és dolgoz­tunk becsületesen, de mi­nek. Ezért? Volt taxis de­monstráció, most a tejesek, de lesz még nagyobb meg­mozdulás is, mert az embe­rek lassan éhen halnak — állapítja meg egy közép­korú férfi. Tudok erre egy jó közmondást, ami ideil­­lik — szólt bele a vitába egy nyugdíjas bácsika — a lánc megmaradt, csak a ku­tya változott. Erre rögtön beszólnak többen is: csak éhesebb a kutya és már a testünkbe mar. A jogos sé­relmek miatt az indulatok a tetőfokra hágtak Vásárhe­lyen is. A tej a mínusz fok­ban nagyon hideg volt, de az indulatok forró lávafo­­lyamként hömpölyögtek vé­gig a Kossuth téren. SZENTESEN SZÉTKAPKODTAK 20 HEKTÓ ZACSKÓS TEJET! Húsz perc alatt szétkap­kodták a 2000 liter tejet. Az autóról adogatták le a tehe­nészeti dolgozók a zacskó­kat az embereknek, akiknek jó részét bizony nem a kí­váncsiság és az ingyen osz­togatás hozott ide, hanem a kisipénzű élet — finoman ki­fejezve a szegénységet. Még ilyen áttételes formában is kiderült, hogy fogyna a tej, lenne rá vásárló is, csak len­ne olcsóbb! Ez is belejátszik abba, hogy a látszólagos túl­kínálat miatt a nagyüzemek, és a kistermelők értékesítési gondokkal küszködnek, ame­lyeket a tejipari vállalat tes­tesít meg számukra­­ Az előre beharangozott tejtüntetést tartották meg Szentesen tegnap délelőtt 11 órai kezdettel a Kossuth té­ren, a helybeli Felszabadulás Tsz akciójának peretében. Ez persze része volt az országos demonstrációnak. Minden­esetre akármelyik élelmi­szerbolt megirigyelte volna azt a forgalmat, amit olyan rövid idő alatt lebonyolítot­tak tejből a város főterén. A kiosztott röplapon sze­repelt, hogy csak a belső fo­gyasztás növekedése, az ex­port bővítése veheti elejét a gondoknak, és az értékes te­­hénállomány megritkításá­­nak. A tehenek tőgyén nincs csap, melyet el lehetne zár­ni — a megoldás abban van, hogy mozduljon meg végre a kormányzat, és az egész tár­sadalom a magyar tejgazda­ság megmentésére! SZ. u. mivel több mint 300-an vár­tak a meghirdetett térítés­­mentes tej osztására. Úgy szólt az ígéret, hogy délelőtt 9 és 12 óra között erre sor is kerül. Ám az idő múlásá­val az emberek türelme is fogyni látszott. Némelyek szitkozódva távoztak, helyü­ket újabbak foglalták el a sorba. Fél 12-kor azután a helyi Petőfi Termelőszövet­kezet — mentve a helyzetet — osztani kezdte a zacskós literes tejet, összesen 330 darabot, amely nagyon ha­mar elfogyott. Mint megtud­tuk, ezer liter tejet gyártat­tak le, ebből már korábban a gimnáziumban 300-at, a Kossuth Lajos iskolában 120-at, a Síp utcai általános iskolában 200 litert leadtak. A térre már csak a fentebb is jelzett mennyiség jutott. Hiszen előre nem tudhatták, hogy más gazdaságok nem vesznek részt a demonstrá­cióban. Jóllehet, ha egyesé­vel, osztják, mint ahogyan azt — látva, hogy partner nélkül maradtak — ki is je­lentették a tsz dolgozói, mindenki kaphatott volna az ingyentejből. Ám a nagy dulakodásban voltak, akik, kihasználva a helyzetet, több zacskós tejet is megkaparin­tottak. Hiszen erre készültek fel, sokan edényeket is hoz­tak, abban a reményben, hogy több liter tejet kapnak. A hoppon maradottak így, ha volt pénzük elmentek a boltba vásárolni. Talán a Zöldért ABC-ben, ahol reg­gel arról tájékoztatott a boltvezető, hogy a sárréti 2­8 százalékos literes tejet csü­törtöktől a régebbi áron, 18,20 forintért árusítják. Ez jutott tehát Csongrád­­nak a demonstrációból, és maradt a keserű szájíz a csalódás. Meg is jegyezték többen: „nagy szégyen ez nekünk, hogy ide jutottunk, ha már a tejet sem tudják megvásárolni, és akkor még csúfot, is űznek az ember­ből!” Hát ez az, amit már nehéz elviselni. Mert ugye jogosan kérdezték, ott a té­ren az emberek, hol vannak a többi gazdaságok, a gaz­dák, szervezők?! Miért csak a Petőfi Tsz vett részt a de­monstrációban? Minderre talán a Mezőgazdasági Ter­melők Csongrád Megyei Ér­dekvédelmi Szövetségében tudnának válaszolni. Innen kérték ugyanis a rendőrség­től a tér biztosítását. Miként megtudtuk, a tegnapi siker­telen „rendezvény” szerve­zésében sem a polgármesteri Hivatal, sem a Független Kisgazdapárt nem vett részt. Nem is kérték fel őket. L. J. J. , f ,/fy,' c ' ’’ .......................­......................................­lllu­siittil.......... Termelők demonstrációja Elárvult tehenek a Parlamentnél A hazai tejválság — a tejátvétel zavarai, a magas fogyasztói árak, az alacsony termelői érdekeltség — miatti elégedetlenségüket kifejezők demonstrációjára került sor csütörtökön a Parlament előtt. Délelőtt 11 óra­kor mintegy 5­ 6 ezren, sokan közülük táblákkal, transzparensekkel felszerelkezve, adtak hangot köve­teléseiknek. Az ország minden részéből gyülekeztek a téren magántermelők és szövetkezeti gazdák, akik közül sokan tejet is hoztak föl a fővárosba. Az egyik termelőszövetkezet tehergépkocsijának platóján elár­vult tehenek álldogáltak, élő jelképéül annak, hogy az istállókban talán már nincs rájuk szükség. CSÚFOT ŰZTEK AZ EMBEREKBŐL CSONGRÁDON Csúnyán átvertek bennün­ket , lehetett hallani teg­nap délelőtt Csongrádon, a városháza előtti téren. Vala­ A Csongrád Megyei Mező­­gazda­sági Szövetség Növény­­tenyesztési Választmányai szolidaritásukról biztosítják a megye és az ország vala­mennyi tejtermelőjét, akik végső eszközként a demonst­rációt választották. Kifeje­zésre akarják juttatni, hogy a mai tej- és sertésprobléma holnap — részben ezek kö­vetkezményeként — a nö­vénytermesztésben jelentke­ző túltermelési válság lesz. A termékfölöslegek leveze­tése meghaladja a termelők erejét. Az ágazati problémák tüneti kezelése mellett csak komplex agrárprogram ke­retében lehet orvosolni a bajokat. A cselekvés tovább nem halasztható.

Next