Szegedi Napló, 1991. április (2. évfolyam 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

A két ünnepelt ma 36 éves, a Kiskundorozs­­ma NB III-as csapatának ve­zető edzője, és a Kék Mókus vendéglátó egység vezetője. Tizennyolc éven keresztül rúgta a labdát a Szegedben, 300 NB I-es mérkőzésen ölt­­hette magára a csajjal kék­fekete mezét. — Hogyan emlékezik a búcsúra? — Hat évvel ezelőtt még e Szeol-Délépben a búcsú­­mérkőzésem után annyit nem mondtak, hogy a fut­­ballcsukám elvihetem, de még egy kurta köszönömöt sem rebegett el senki. Ekkor dr. D. Szabó Árpád elnök­­­nek írtam egy levelet, mely­ben megköszöntem, hogy 18 éven keresztül a Szegedben futballozhattam, és, bejelen­tettem, hogy a jövőben az életben szeretném megállni a helyem. — Ha megkésve is, de csak-csak összejött ez a bú­csú ... — Most nagyon boldog va­gyok, itt belül újból meg­mozdult valami. Hálás kö­szönettel tartozom a Délvi­lágnak és a Szegedi Napló­nak, hogy­ ezt a csodás bú­csúztatást, éppen a századik Szeged—FTC -mérkőzés előtt megszervezte, ma 38 éves, a 103. számú Jogtanácsosi Munkaközösség alapító jogtanácsosa. 1966- ban kezdte a futballt Sze­geden, majd 17 éven keresz­tül 50 NB I-es mérkőzésen szerepelt kék-fekete színek­ben. — Harmincéves korában fejezte be aktív játékospá­lyafutását. Máshova igazolt? — Nem. 1983. május 29-én az SZVSE-pályán a Tapolca elleni mérkőzésen Achilles­­ín-szakadást szenvedtem, ami azt jelentette, hogy be­fejeződött sportpályafutá­som. — Önt­­sem búcsúztatta el az egyesület? — Többször is ígérték a búcsúmérkőzést, ráadásul ennek érdekében kártérítési igényemtől is elálltam. Meg­vártam aztán a 3 éves el­évülési időt, majd érvénye­sítettem jogos igényem. — A búcsúra mégis sor került, igaz, nyolc év eltel­tével ... — Én már lemondtam er­ről az ünnepségről. Derült égből villámcsapásként ért a hír. Csodálatos, jóleső ér­zés tölt el most. Nagyon bol­dog vagyok! Köszönet a Dél­világnak és a Szegedi Nap­lónak! BAGAMÉRY LÁSZLÓ Kozma Zoltán Dr. Hevesi Ferenc Mai sportoldalunk szponzora a Szerencsejáték Rt. szegedi igazgatósága Az új év első napján ki­lépett bankkereteiből Ma­gyarországon a már védett szerencsejátékok bonyolító­­ja, és megalakította a Sze­rencsejáték Rt.-t s annak területi igazgatóságait Sze­gedi sztár hellyel — Bács, Békés és Csongrád megye is területi igazgatósággal rendelkezik, s a hagyomá­nyos — totó, lottó, 6-os lot­tó, különböző sorsjegyek — szerencsejátékokat kezeli. Tarnay Tamás szegedi igaz­gató elmondta, hogy még az idén kijön a szerencse,­játék-törvény, mely bizto­sítja a játékokat a szaba­dalmi jog alapján.­­ Az rt további kiren­deltségeik megnyitását is tervezi a nagyobb városok­ban, így Szegleden, Békés­csabán Kecskeméten sőt, Kistélben és Kiskunmaj­­sán is. ikább bővítik az Ausztria Lottó felvevőhe­lyeit sőt újabb lehetőség nyílik s Sportegy­esületi totó­ig nyitására is — jelen­­­tette ki. Tombácz László osztály­vezető: — A lottónál­ belé­­pett a teljes halmozódást, hiszen, ha nincs ötös, a tel­jes­­ nyereményalap átkerül a következő hétre, ami azt jelenti, hogy akár 80-100 millió forin­tot is kifizet az rt Jelenleg 55 millió a tét és a halmozódás miatt nem biztos, hogy elegendő szel­vényt tudunk kibocsátani, ezért biankóval oldjuk meg a gondot, vagy egy kényel­mesebb lehetőséget tudok javasolni fogadóinkna­k, még­pedig­ az előfiz­etéses szelvényt, melyben a tele­­lottó is szerepel, ugyanis a telelottóra nincs biankó. Kurunczi János nagy lel­­kesedéssel meséli, hogy mindhárom játékukban has­­rivlódott a nyeremény, a lottóban 55 millióra, a 6-os lottóbeni 1 db hatos találat esetén 15 millióra, a totó­ban pedig több mint 3 mil­lióval nőtt a plusz 1-es ju­­talomalap. Egyébként az ár­emeléssel a lottó és a totó árbevétele nem csökkent. B. L. ív KEDD. IML Április 9. Hazai viszonylatban nem mindennapi, vendég érkezett Szegedre. Az a Ferencváros, amely utoljára 16 éve nyert a Tisza-parti városban. A zöld-fehérek nyíltan ki­mondták, hogy az esetleges pontvesztés nekik bizony már kudarcnak számítana. Már a mérkőzés előtt az öl­tözőben jókedvűen, nagyokat nevetve készülődtek. Lát­szott, nem szenvednek önbi­zalomhiányban A szegediek­nek közel sem volt ilyen jó­kedvük, ami érthető is, ha egy pillanatra a bajnoki ta­bellára tekintünk. Ezen kí­vül a hazai csapat jó néhány játékosa az első tévés fellé­pésére készült, ami egy ki­csit idegessé tette őket. A mérkőzést megelőző percekben örömteli ese­ménynek lehettünk szemta­núi. Amit már több éve meg kellett volna tenni, az most a Délvilág Rt. kezdeménye­zésével megtörtént: Kozma Zoli és Hevesi Feri a két volt kiváló szegedi labdarúgó el­búcsúzott. A hatalmas közönségre számítók nagyot csalódtak. Talán még sohasem játszott ilyen kevés néző előtt a Fra­di Szegeden. Ennek nem a tévé volt elsősorban az oka, hanem a mostoha időjárás. Szinte az egész mérkőzés alatt zuhogott az eső. A ren­dezők számítása szerint kö­rülbelül egy millió forint veszteség érte így az egyesü­letet. A mérkőzés előtt licitálni lehetett a kezdőrúgásra. Ez Barna Lajosnak, a Kisbojtár étterem vezetőjének sikerült a legjobban — ő indította út­jára a labdát. A 4. percben pintér 23 mé­teres szabadrúgását Lebo­­niczky a jobb alsó sarok elől tenyerelte szögletre. A 7. percben Sallai középen Ta­kács Z. irányába küldte a labdát. A szegedi csatár ka­pásból, félfordulattal 20 mé­terről leadott lövését Balogh tette ártalmatlanná. A 16. percben az egyedül kapura törő Kellerrel szemben Bog­dán a hazai kaputól 25 mé­ternyire szabálytalankodott. A szabadrúgást Fischer vé­gezte el, de lövését Lebo­­niczky biztosan fogta. A mérkőzés 22. percében Du­­konnal szemben Sabályta­­lankodtak a hazaiak a kapu­tól 25 méterre, szenes hatal­mas erejű lövését a szegedi­ek kapuvédője hatalmas bra­vúrral ütötte szögletre a ka­pu jobb alsó sarka elől. A 45. percben Lipcsei ügyes át­adását Dukon lőhette kapura a balösszekötő helyéről, de Leboniczky ismét a helyén volt. A második félidő is egy kezdőrúgással indult. A bei- Továbbra sem megy itthon Szeged SC-FTC 0-1 (0-0) Szeged, 6 ezer néző, vezette: Hartman (Márton,­ Roxin). Szeged SC: Leboniczkij — Harguly, Bogdán, Mi­­halache, Takács J. — Puskás Cigan, Sallai, Ko­vács J. — Takács Z., Apró. FTC: Balogh — Vaszil, Pintér, Lipcsei — To­pár, Limperger, Szenes, Keller — Nagy Zs., Fi­scher, Dukon. Csere: Puskás I. helyett Árki a 66. percben, Hargaly helyett Hegyeshalmi a 88. percben, illetve Dukon helyett Keresztúri a szünetben. Vaszil he­lyett Nacer a 80. percben. Sárga lap: Topor a 85. percben. Apró a 88. percben. Góllövő: Nacer a 83. percben. Szögletarány: 4-2 (1-0) a Ferencváros javára. zárásban „ezüstérmes” Kun­szabó Tibor a Csengele ed­zője végezte el a kezdőrú­gást. Az 53. percben a lesre játszó szegedi védők között kilépő Keresztúri bal oldali beadását az előrehúzódó Limperger 10 méterről, kö­zépről a bal alsó sarok mellé csúsztatta. Az 59. percben Sallai röviden mentett. Sze­nes kapásból óriási lövést küldött a léc alá, de Lebo­niczky ismét hárított. A 61. percben kimaradt a mérkő­zés addig legnagyobb hely­zete. Sallai a bal oldalról nagyszerűen adott középre, a teljesen tisztán érkező Ta­kács Z. azonban méterekkel a kapu fölé vágta a labdát, a 77. percben ismét a hazaiak, és ismét Takács Z. szerezhe­tett volna gólt. Az történt, hogy Takács J. balról ívelt középre. Az FTC védői ügyetlenkedtek, a labda a szegedi nyolcas elé került, aki a kivetődő Baloghot ta­lálta telibe. A két kihagyott hazai helyzetért a 82. perc­ben „büntetett” az FTC. A mindössze két perce pályán tartózkodó Nacer, Pintér jobb oldali szabadrúgását az ötös bal oldali sarkától sen­kitől sem zavartatva bólin­totta Leboniczky kapujának jobb alsó sarkába. (Elkerül­hető, figyelmetlen gólt ka­pott a hazai csapat, hiszen pontrúgásoknál mindenkinek kell, hogy legyen embere. A Stromorú az, hogy nemcsak a gólszerző Nacernak, de még a mögötte álló Szenesnek sem jutott egy őrző .­ Úgy indult a találkozó, hogy a Ferencváros rögtön magához ragadta az irányí­tást. A hazaiak telje­sen meg­szállták a k.'ip'jjuk és a meg­szerzet labdákkal próbáltak gyors kontratáma­­dásokat vezetni. Sajnos, ezekből a kontrákból nem lett semmi, hiszen az FTC védőinek nem okozott gon­dot a két szegedi csatár semlegesítése. A Fradi csu­pán szabadrúgásokkal ve­szélyeztette a jól védő Lebo­niczky kapuját. A második félidőben minden ugyanúgy folytatódott, ahogy a szünet előtt abbamaradt. Az FTC támadott, a Szeged pedig rombolt. Abban, hogy­ a Fe­rencváros támadásaiban nem volt elég átütőerő, nagyban ludas Mihalache, aki nagy­szerűen fogta Fischert, a baj­nokság egyik gólkirály-je­löltjét. Aki azonban azt hi­szi, hogy törvényszerű volt a szegediek veresége, az na­gyon téved. A mérkőzés két legnagyobb lehetősége Ta­kács Z. előtt adódott. Sajnos, egyikkel sem tudott élni. Már mindenki a gólnélküli döntetlenre tippelt, amikor Nacer kihasználta a szegedi­ek durva védelmi hibáját, összességében tehát elmond­ható, hogy egy közer­es ira­mú, de alacsony színvonalú mérkőzésen, a jobb játék­erőt képviselő Ferencváros megérdemelten nyerte meg a találkozót a nagyobb kiha­gyó Szegeddel szemben. Szalai István: Az FTC ját­szott mezőnyfölényben, töb­bet is támadott, de nekünk voltak száz százalékos gól­helyzeteink. Sajnos olyan gólt kaptunk, amelyre fel tud­tunk készülni. A sors min­dig a nagyobb játékerőt kép­viselő csapatot segíti. Nyilasi Tibor: Ennyivel úgy érzem jobbak voltunk. Nem gondoltam volna, hogy a Szeged SC hazai pályán ennyire csak a védekezéssel törődik majd. • szélpÁl lÁszló Takács Zoltán a második ordító gólhelyzete előtti pillanatban Szalai István A szegediek vezető­edzője Pintér ominózus szabadrú­gása előtt be akart szalad­ni a pályára. — Láttuk, hogy két fe­rencvárosi áll tisztán, kia­báltunk is a Profity Sanyi­val, de mint látható volt, hiába. — Most két nappal a meccs után? — Bánatos vagyok, hogy valami módon nem tudtam segíteni a csapatnak. — Az eredmény? — Úgy érzem, hogy a tár­saság egy pontért megdol­gozott ez­en a nagyon nehéz mérkőzésen, ezért is fájó, hogy mindössze hét p perc volt hátra, amikor bekövet­kezett egy váratlan idegi rövidzárlat a csapatban. De­koncentráció, így tudom jel­lemezni. — Nyilasi cseréje be­jött ... — Mit mondjak, a válo­gatott Simon a kispadon ült. Keresztúri válogatott játé­kos, Nacer szerepelt Afrika legjobbjai között is, így könnyű. Én egyébként azért cseréltem le Puskást, mert nem tudta tartani Kellert. — Tanulság? — A beívelt szabadrúgá­sok elleni védekezést gya­koroljuk a legtöbbet, most ilyenből kaptuk a gólt. Re­mélem azonban, hogy az UTE ellen egy idegileg is jól kondicionált csapatot küldhetek pályára. (Pif) A Fradi utoljára 16 (!) esztendeje nyert bajnokit Szegeden, és a győztes gólt egy rendkívül tehetséges fia­talember, az akkor éppen húsz esztendős Nyilasi Tibor szerezte... Amikor föleleve­­nítem számára azt a mécs­esét, hozzátéve azt i­s, hogy bizonyára réges rég elfelej­tette, hirtelen földerül az arca. — Már hogyne emlékez­nék arra a mérkőzésre — mondja vidáman a szimpa­tikus sportember."­­ Elvégre akkoriban még újoncnak számítottam az NB I-ben, és minden sorsdöntő találatom örökre elraktározódott , ben­nem. Mi is ritkán nyertünk Szegeden, így ami a bajnoki meccseket illeti, az a talál­kozó az egyik legszebb sze­gedi emlékem! Tényleg meg­lepően hangzik, hogy a Fra­di azóta sem győzött ezen a pályán... Így ezúttal csak azt mondhatom: a negatív sorozatokat minél előbb meg kell szakítani! Persze, ez nem jelenti azt, hogy elége­detlen lennék egy döntetlen­nel — zárja beszélgetésün­ket közvetlenül a meccs megkezdése előtt Nyilasi Ti­bor. Bizony, mi is elégedettek lettünk volna egy döntetlen­nel, a hazaiak megérdemel­ték az egyik pontot, ám ilyen a futball, egyetlen vil­lanás eldöntötte a két pont sorsát... Levonuláskor még odaszólok a népszerű „Nyíl­nak”. — 16 év után újra Fradi­­győzelem Szegeden, gratu­lálok! (Vitos) Nyilasi Tibor

Next