Szegedi Napló, 1995. augusztus (1. évfolyam, 68-94. szám)
1995-08-01 / 68. szám
Szellemi honfoglalásunk A magyar iskola millennntuma Jubileumra készül a migyar iskola. 1996-ban ünnepeljük a Szent Mártonhegyi - mai pannonhalmi - bencés koostor - és egyben az első hazai iskola alapításának, a magyar iskola születésének ezredik évfordulóját. - Milyen rendezvényekkel készül- Eiek, miként várják a különleges millenniumot? - ezt kérdeztük Kelemen Fremertől, az Iskolatörténeti Emlékbizottság ügyvezető igazgatójától. - Az évforduló méltó megünneplésének előkészületei az 1980-as évekre nyúlnak vissza. 1990-ben létrejött az “Ezeréves a magyarországi iskola” alapítvány és 1992-ben millenniumi emlékbizottság alakult. Adomány 1092/1994. (X/7) számú határozata értelmében az iskolatörténeti évforduló a millecentenáriumi rendezvények egyik kiemelt, államilag támogatott eseménysorozata lett. 1995-ben Kosáry Domokos elnökletével újjáalakult az iskolatörténeti emlékbizottság. A központi rendezvénysorozatot 1996- ban a Győrött, Debrecenben és Budapesten, a mayar iskola történetét bemutató reprezentatív kiállítások képezik. Hallhatnánk ezekről előzetesen bővebben is‘ Természetesen. Győrben 1996. március 21-én, Szent Benedek napján nyílik kiállítás az országos program első fejezeteként, “A magyar iskola első évszázadai" címmel, a Szent Mártonhegyi bencés kolostor 996-os alapításától az 1526-os mohácsi vészig terjedő időszak iskolatörténeti fejlődéséről, a “kolostori iskolától a humanista univerzitásig.” A “református Róma”, Debrecen, 1996. május végén két, tartalmában egymáshoz kapcsolódó kiállítást mutat majd be a mírai oktatásügy ezer évéről. A Refomátus Kollégiumban “Az orszg iskolája” míg a Déri Múzeumban “Az oktatás és nevelés Debrecenben a felvilágosodástól 1848-ig” című reprezentatív időszaki kiállítás megnyitására kerül sor. “Száz év a magyar iskola ezer évéből” (1848-1948) címen lesz kiállítás az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum rendezésében. - Saját kiállítóhelyet kaptnk talán? Hősen jelenleg Ön az OPKM címzetes fiigazgatója is? - A kettő nem függ össze. Saját kiállítóhelyünk nincs, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezzük meg a két történelmi esemény által határolt korszak bemutatását. A korabeli diákélettől a pedagógusok élet- és munkakörülményeiig, a tudós tanársorsokig több fejezet ad képet majd hiteles dokumentumok alapján a korról. A kiállítás középpontjában az iskola áll, külön kiemelve az egykori népiskolák jelentőségét, a nagy iskolaépítési akciókat, melyeket Bárczy Istán és Klebelsberg Kunó neve fémjelez. De bemutatjuk az oktatási folyamatot, a technikai eszközöket is. Elképzeléseink szerint 1996 szeptemberétől egy évig tart majd nyitva ez a bemutató. - Mi lesz az üzenete, jelentősége e rendezvénysorozatnak mai, igencsak zaklatott iskola- és oktatási rendszerünk, pedagógusaink, diákjaink számára? - Ezer év ilyen irányú tapasztalata véleményem szerint óriási erkölcsi erő is egyben. Hiszen ezek a rendezvények mind arról vallanak hogy az iskola évszázadokon át megtartó közeg volt, a mindenkori magyar társadalom saját jövőjéért érzett felelősségének a záloga és bizonyítéka. Folyamatos párbeszéd is volt az egyetemes kultúrával és szoros kapocs a Kárpát-medence mindig egymásra utalt népei között. Az elmúlt ezer év fontos társasság is közoktatásunk jelene és jövője, a megújuló magyar társadalom számára. A jubileumi eseménysorozat átvezethet az államalapítás évfordulójának megünnepléséhez, hiszen az egész gondolatkör azonos: az iskolaalapítás 1000 esztendővel ezelőtt szellemi honfoglalást jelentett, mikor az egyetemes európai keresztény kultúrát vettük birtokunkba. Bár ma a pedagógustársadalom gondjai nagyon is más jellegűek, mégis megér a múlt tíz évszázad minden oktatási intézménynek egy olyan sajátos visszaemlékezést, mely erkölcsi töltést, önbizalmat és hitet ad a jövőre. LEOPOLD GYÖRGYI Hamisítás az a film, amelyet mintegy 50 évvel ezelőtt készített az amerika hadsereg, és amely álítólag egy halott földönkívülit mutat be - álítja a Sunday Times című brit lap legújabb száma. A brit lap szerint szakemberek vizsgálatai szántalatt valószínűtlen dolgot állapítottak meg a filmen. A Sunday Times a Channel Fogur televíziótársasághoz - ez a tévé is bemutatja majd az amerika filmet - közel áll forrásokat idéz, amelyek szerint trükkmesterek, a filmszakma különleges effektusának szakemberei megállapították: a film szemfényvesztés. A filmvetítés szervezője, Philip Mantle, a brit ufókutató egyesület tagja viszont állítja, hogy a 91 perces felvételt 1947- ben forgatták az új-mexikói sivatagban az amerikai légierő munkatársai egy repülő csészealj balesetének színhelyén. Mantle elmondta, hogy az amerikai hadsereg akkori operatőre - aki most 82 éves másolatot készített a filmről és azt átadta egy anigol dokumentumfilm-készítőnek Mantle elmondta, hogy a film a halott földönkívüli boncolását mutatja be. A 16 mm-es film egy másik, fekete-fehérben készített felvételén pedig a repülő csészeáj maradványai láthatók. A brit lap az állítólag vaószínűtlen dolgok közül azt emeli ki, hogy a felvételen az ufóbaleset színhelyén több helyütt Harry Truman is látható. Ami pedig nem lehetséges - írja a lap -, hiszen akkortájt Triman nem utazott Új-Mexikóba. A haott földönkívülit, az ufó maradványait bemutató filmet a tervek szerint augusztusban vetítik majd az észak-angliai sheffieldi egyetemen tartandó kétnapos, mintegy 500 kutató részvételével lezajló ufó-világkongresszuson. Hamisítás volt a film A földönkívüliről A Kék a kökény, recece, ha mittudomén mi lesz vde, fekete cmű nótát dúdolta egy féldélib ifjú a korcsmában. Majd nevetve hozzátette: szép a háztartási tüzelőolaj is (recece), ha mező Sail, tele lesz a Ladzsebel Viátmiin öndü, a Martinit nyakaiénak Ezek szerint ő szakértő, tudja, hol kell megvadhani az olajkályhába valót, kell hozzá egy kis kénsav, ülepítés, gólyafészeknek álcázott tartály, no m^^ad^ pofiitlanság. Én azonban nem valók a kémiai tudományok doktora, s néha, ha m^unom valamely barátném, éppen azért, mert fekete a haja, mármost hogyan szőkítsem m^ Kénsavat mégsem önthetek fel esetleg m^értedik Előfordulhat persze fordított eset is, amikor az ember a szőkét kezdi utálni, s feketíteni, netán baraitani, vörösíteni. Nem a r^ mód, kizárólag szocdem árnyalatban!) kéne, hát azt hogyan csináljam? Gondoltam, m^érdem akadt, hátha tudna tippet adni ezen lelki és tudatalatti szó- Koptasd le a bigét!-toldatott ki a szerveskémia kandidátusa. - És szeggyél id másikad! - fejezte be mondandóját, majd betántorgott kétütemű mercédeszébe, s eltűzött az olajmezők irányába. -Vegyél nekik hajfestéket! - nevetett bal kilembe a pincér, a kacérat, elém tolta a szondát -Szőkítsek, ne szőkítsek? Milliárdokat lopnak, csalnak, én m itten kotkát pohár seredett. Rajta hát, dőre, satöbbi, mi nem tudom mit, de vakmit biztosan hamisítani fogok. Ha egyáltalán akad még keskeny e honban valami, ami orídzsinál! NOVÁK BÉLA DÉNES Vedd fel a te könnyű kis kabátod, könnyű Izégyen a te lépted a pályaudvar felé, felőlem akár dúdolhatsz is. Habár amúgy oldalról azért megkérdezném: tulajdonképpen miért van, miért lenne (vagy nem lenne) jókedved? Fa, nem valami külső, késként a bordák közt tapogatózó kérdés. Csak úgy elindult, most aztán lsd, mihez kezdesz vele. A kis vonattal felszaladtam Déneshez, ő az egyik könyvkiadó igazgatója. Ma még. Vele rohanunk Szegedre estefelé. Kérsz kis bort? Mivel kínáljalak meg? Ne haragudj, én nem iszom most, vezetek. Egészségedre! Sanyiéknál majd koccintunk. És irány Szeged! A nyelvem alatt egy furcsa kis népdal, és nem tudom, nem tudom, hol szedtem fel azt az egyetlen sorát. Soha nem láttalak, sosem szerettelek... Ha ezt most dúdolnám, Dénes biztosan tudná folytatni. - Két őrült száguld az országúton. Ha most kitartanám a két karom két szárnyként, fel is szállnánk... -Á, deh^, nem sebesség ez. És nagy a forgalom. Le végig a Kunságon. Sándor már vár, telefonoztunk. Az utak mentén egy-egy kis hölgy itt is, amott is. Várnak. Lehet h hogy pontosan két m^nyos utat várnak, mert intenek. Ilyenkor zavarban vagyok. Dénes neveti. Ez is szolgáiul mondja. Ha nem is a legerkölcsösebb népszolgálat de élni kell. Csak az bosszan, ahogy jelzik a szolgáltatást, előre tartott öklükre csapnak értsen a szóból a vándor. Sándorhoz este tíz után érkezünk Kinn ül az irodájában. Kis kétszintes típusház, abban kicsi asszony meg két gyönyöri kamaszlány, a ház előtt egy veranda, az Sándor “irodája”. Ott fogad tavasztól őszig mindenkit, vörös kocsisborral, melybe mindig szódákat ömleszt. Aki ezt cselekszi, szoktam mondani, az más disznóságokra is képes. Koccintunk egészségre. Edit harapnivalót hoz, ekkor hallottam először valami nyöszörgést, valami csecsemőcincogist, ami hízelgő is volt, meg panaszos is, szűkölés is meg sírdogálás is. - Mi ez? - kérdem. - Ez egy kiskutya hangja. Benn van a garázsban, ki akar jönni. - Mintha pici gyerek lenne... Engedjük ki. Nyitom a garázst, nem látok semmit a sötétben, kinn a teraszon ülnek a hivatalnokok. Ekkor valami harapdálni kezdte a lábam, a cipőm. Azt féltem, fehér strapa holmi, most vásároltam. Lenézek egy öklömnyi kiskutya. Fekete, mint a szurok Felveszem. Nyalja az arcom, rugdalózik és ugyanakkor simul is. Egy gyerek Ez tisztára kutyagyerek Két hatalmas füle libeg, az is hollófekete, és mintha ki lenne fényesítve az egész életdarabka. Hogy hívják és ki ez a kutyagyerek? —Nincs nekd még neve. Egyelőre spániel, Krisztire bíztuk hogy nevet adjon neki... Éjfélkor indulunk lefeküdni, ez nagyon meglepi a házigazdát. Ilyen korán? De aztán belenyugszik hallván, hogy hosszú napom volt. Másnap korán ébredek Nem tudok aludni reggel. Szép idő van. Legszívesebben lemennék a Tisza-partra, járkálni, menni, megszagolni az egész Csongrád megyét. Megkeresni a névadó sírját. Hol is temették el Csö/tát/ vezért? Ki tudja azt. Talán Tóth Karcsi, az államjogász. Attól kitelik De lehet, hogy a legyőzött lázadó félpogány,/l/torty vezér ma is vendettában gondolkodó utódai számon tartják.. Ugyanaz a cincogó nyöszörgés. Már rohanok a garázsba, engedem ki a fényre a névtelen kutyát. Ó, milyen hálás. Biztosan nincs benne semmi megszelídítő emberekből. És ugrál, de ilyent nem is láttam még: egyszerre négy lábról ugrik félarasznyi “intasságba”, és Czegő Zoltán Fülű, a névtelen kutya rágja a lábujjaimat, és elszalad, visszajön, csupa öröm, és megtelik ez a napfényes udvar is az ő örömével. Aztán egyik pillanatról a másikra lefekszik a lábam mellé. És mintha már aludna is. Elfárad, mert pici. Krisztina álmosodik le a lépcsőn, köszön, egyenesen a kutyákhoz megy, szó nélkül felveszi. Hát így még szebbek mindketten! És a reggelinél mondja Edit hogy hiszen vidd el, ha ennyire szereted. Nekünk itt van ez a másik két spániel, az egyik az anyja ennek.. Krisztina feláll az asztaltól, átül a tévé elé, ölében a kutyával. Úgy érzem az arcomon, hogy most gyűlöl engem. - Ezt komolyan mondod? - kérdem. -Nincs hol tartanom, tömbházban nem lehet...De van egy másik változat: Eszter, a lányom férjhez ment. Verőcén laknak udvaros kertes házikójuk van. Ott... - Na látod - mondja Sándor -, ott megtalálod, amikor látni akarod. A kutyagyerek alszik Krisztina ölében. És rohantunk Pest felé, hátul a dobozban a kutya. Dénes népdalokat énekel, néha pajzánokat, néha első viláháborús keserűeket. Gordonkázom neki, óvatosan persze, ugyanis én maggam a székely dalkincseket tudom, ő pedig a szinte azonos szövegű dalt misként énekli. És ötpercenként - én hárompercenként - hátranyúl a hátsó ülés felé, csak úgy: kitapogatja a kutya dobozát nem csúszik-e le? A kutya rémülten hallgat, miközben rázza, rengeti-ringatja valami dübörgő szörny a hátán. A lakás fülledt, szellőztetek, a kiskutya a szőnyegen, ismerkedik. Szaladgál, a fotel mögé húzódik aztán. Ott akar aludni, elege van valamikből, minden bizonnyal. A dobozát kibélelem egy kihízott ingemitel, tejet készítek meg vizet edényekben a teraszra. Kiviszem édes kis kutyám, te vagy az első kiskutyám, nekem még sosem volt kutyám, te vagy a világon e legfényesebb fülű kiskutya, gyere szépen. Mit szólnál ehhez a névhez, hogy Fülű-. Kutyafülű vagy. Fidű alszik, éjjel kettőkor nyüsztul ugrál az erkélyajtóra, sír. Úgy sír, mint a lányom hajdan, ezelőtt huszonkét évvel. Behozom, a konyhába pakolom. Hajnalig feszülten figyelek és alig alszom. Reggel leviszem a szemközti parkocska füvére. Percek alatt tucatnyi gyerek körülöttem. Hogy hívják? Milyen fajta? Mit eszik? És egymástól könyörgik el a lehetőséget, hogy bár egy ujjal megsimogathassák. Hol lakik? Még mikor tetszik lehozni? Mondom, hogy pár napig lesz csak nálam, mert kiviszem falura, akkor a bácsinak ő nem lesz? ...És igyekszem haza mindenünnen. És köszönök az időseknek, mint falusi tanár korombati falun. És a terheseknek És naponta leviszem. És feltörlöm a pisit dúdolva. Az is lehet hogy jó útdok ezen tűnődöm, csak úgy az írógép mellett, miközben az asztal alatt sztndít a kutyagyerek Estefelé vallatnak felnőttek is, mennyiért vásároltam, be van-e oltva? A vásár hallatán meghal a vérem: Kis kutyagyerekért pénzt? Azonnal felhívom Sándort: - Elfelejtettem megkérdezni, mennyiért adják-veszik Fülüéket? Lehülyéz, leteszi. És tele a ház élettel. És elmúlt a háromhetes fejfájásom. És ő kinn a teraszon, én fröccsöt iszom, és őt süti a nap. Rohanás haza. Fülükém, kicsi drága kutyaéletem, hát neked kilóg a nyelved, és én ülök a fröccs mellett..., jaj, ne haragudj. Nem haragszik Etetem. Junior nevű kutyakonzervet eszik A negyedik nap délután alszunk egy picit. Ő a konyhában maradt hűvösben. Felébredek kutya nincs a konyhában. Eszter lányom ül a fotelben, szinte fellobbanok az örömtől, szó nélkül ül, ölében Fülű, simogatja nem is szólal a köszöntésemre. A két nagy szeme tele könnyel, úgy néz... - Hogy hívják? - kérdi aztán. Azt akartam mondani, hogy a neve Fülű, de annyira elszorult a torkom, hogy csak intettem valamit és meg nem szólalhattam. Fülű aludt békésen, míg mi azon kínlódtunk hogy megszólaljunk Kulturális mozaik Színész vagy újságíró? Fiatal volt és sikeres. Pályája csúcsán, hátrahagyva három filmfőszerepet, összecsomagolt és elindult az álmok és lehetőségek hazájába. Mert a fejébe vette, csak azért is eljut Amerikába. Hogy ez túl merész dolog? Hogy “őrültség” a bizonyosat a bizonytalansággal felcserélni: nos, olykor az ilyen lehetetlennek tűnő gondolatok váltják valóra álmainkat. Aztán több mint tízévi távollét után hazajött, s azóta újra többet hallhatunk Bánfalvy Ágnes filmszínésznőről. - Művészinterjúi jelennek meg az egyik városi napilapban. Hogyan lett a színésznőből újságíró? -Véletlenül. Régebben is írogattam kisebb novellákat, szinopszisokat. Egyszer szóba került, hogy mi lenne, ha megpróbálkoznék az újságírásnak eme műfajával. A gondolatot azután tett követte és most már rendszeresen megjelennek az írásaim. Természetesen nem hagytam abba a filmezést sem. Nemrég fejeződtek be Molnár Ferenc A császár című darabjának felvételei. Remélhetőleg ősszel vetíteni fogja a televízió. És ha felkérnek egy filmszerepre, boldogan vállalom ma is. Hisz elsősorban filmszínésznő volt, íróember, hogy show-műsort csinál? - Mert felkérik rá. Ennélfogva aztán az írók közt a legnagyobb tévés, a tévések közt pedig a legnagyobb író lesz belőle. A Lehetetlen?! című műsornak nagyon örülök, de mindenekelőtt az eredeti hivatásomban szeretnék boldogulni. - Hogyan választja ki a beszélgetőpartnereit? -Talán furcsán fog hangzani, a tekintetük alapján. Kiolvasom a szemükből, hogy lehetnek érdekes, a személyükhöz tapadó történeteik. - Kik lesznek az elkövetkező adások vendégei ? - A következőkben Kulka János, Jordán Tamás, Almási Éva és Vitray Tamás osztják meg történeteiket a televíziónézőkkel. Tévések közt a legnagyobb író Vámos Miklós neve az irodalmat ismerők-kedvelők körében korábban sem volt ismeretlen. Eleddig 18 könyve jelent meg, s művei nem porosodnak sokáig a könyvesboltok polcain. A nagyobb ismertséget és népszerűséget - szélesebb körben - mégis televíziós show-műsora a Lehetetlen?! hozta meg szántára. Kéthetente vasárnap esténként megjelenik a televízió képernyőjén, s udvarias, ráérős beszélgetésbe kezd egy színésszel. - Miért dönt úgy egy alapvetően olvasgató, szemlélgető típusú Hűvösvölgyi és az iskola Immár hagyomány, hogy a Madách Kamara a színházi évad után nyáron sem tart szünetet. Könnyed, szórakoztató előadásokkal várják a színházba vágyókat. Júliusban szinte minden este játsszák Andrew Bergman Társasjáték New Yorkban című művét. A darab egyik szereplőjével, Hűvösvölgyi Ildikóval beszélgettünk. - A munka mellett jut ideje a pihenésre is? - Augusztusban Nyíregyházán vendégszerepelünk az Apácák című darabbal. Ezt követően a családommal - híven a hagyományokhoz - Szentendrén, majd Olaszországban töltünk egy kis időt. Ötödikéve ugyanott nyaralunk. Ez ad nekem megnyugvás, biztonságot. Kicsit olyan már, mintha hazamennénk -A következő évadban várja-e új szerep? - Még nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy szeptemberben rendkívüli izgalmak várnak rám. De más okból. Mindkét lányom első osztályos lesz. A nagyobbik középiskolában, a kisebbik általános iskolában. 1995. augusztus /., kedd