Szegedi Napló, 1895. október (18. évfolyam, 235-260. szám)
1895-10-01 / 235. szám
235. 8. Szeged, kedd Szegedi Napló. 1895 október 1. 1 ..11; - i 111liii!.. I - tli V nj. ill Éli ifi. 111. k ., .j T' r T' ni'ifl'Y Az állam előtérbe lép. A polgárok által alkotott állam esketi polgárait s a családi élet szentélyében az ő engedélyével lehet belépni. Az újszülötteket ő tartja számon, az állam polgárainak nevei az állam könyveiben lesznek bejegyezve. Válaszfalak hullnak le. Az állam előtt a polgár egyenlő, régi korlátok elvesznek, megsemmisülnek. Mindenek egyformák, mindenkinek egyformán méretik s ami lehetősen fontos dolog, mindenkinek olcsón méretik. A holnapi nap a vadházasságok záróköve. Nem lesznek többé törvénytelen házasok s megfogyatkoznak a társadalom szerencsétlenei, a törvénytelen gyermekek. A holnapi nappal az állam tekintélye kétszeresre emelkedik a polgár előtt, az új aera megerősíti az államhatalmat abban az egyszerű szobában, ahol hivatalát tartja az állami anyakönyvvezető. A hosszas, dúló harczok végeredménye gyanánt itt a nevezetes október első, ez a nap, amely győzedelmet jelent, győzelmet, miután létesülése ellen elkeseredett viadalok vivattak. Amint látszik hiába — s amint való , fölöslegesen. Mindannak, ami áldatlan e csatában történt, el kellett volna maradnia, mint ahogy most, a megváltozhatlan után, el fognak tűnni a feledés fátyola mögött. S azért, hogy az új aera behozta a halidás szellemét, mindenki láthatja, hogy » maga tiszta mivoltában marad meg a szívekben a vallás. Aki az állami anyakönyvvezető hivatalában végezte végeznivalóit, mint eddig, bizonyára ezentúl is vallása útmutatását követve, csak úgy megjelenik a templomokban, hogy frigyére az egyház áldását kikérje. A templomok bús, szelid homályát nem zavarja meg az új aera világossága, amint hogy ez czélja nem is volt annak. A templomok íves hajóiban csak úgy ott lesz az áhitat, a szívekben, csak ugy ott lesz a vallás, mint eddig s most, mikor e vallás követése nem muszájcselekedet többé, hanem benső óhaj, talán még erősebb, szentebb s magasra emelkedőbb lesz a hit lángja a buzgó szivekben. A nap, amely holnap széttekint az ország fölött, a magyar hazában mindössze ennyi változást talál. Az anyakönyvvezetői felügyelő Szegeden. Kostyár Ferencz, a szabadkai állami anyakönyvi kerületnek, melyhez Szeged is tartozik, felügyelője, Bácskából, a ráczok közül szombat éjjel érkezett a tisza-parti metropolisba. Vasárnap, azaz tegnap reggel fél 9 órakor megjelent a széképületben lévő állami anyakönyvvezetői hivatalban. Már ott találta G az Endre dr. városi anyakönyvvezetőt és és Bödő Nándor helyettes anyakönyvvezetőt, akik már a keddi nap előkészületeivel voltak elfoglalva. Kostyár felügyelő az anyakönyvvezetői hivatal helyiségével, amely pedig ideiglenes helyiség, meg volt elégedve, de azon reményét fejezte fe, hogy következő látogatása alkalmával kényelmesebb és még czélszerűbb helyiségben találja az anyakönyvezetői hivatalt. Majd Kállay Albert főispán, Pálfy Ferencz polgármester és Lázár György helyettes polgármesternél kivánt tisztelegni, de csak Pálfy polgármestert találván ott, a másik kettőnél névjegyét hagyta. Pálfy polgármester szívélyes szavakkal üdvözölte az anyakönyvvezetői felügyelőt, az után bevezette a tanácsterembe, ahol már együtt voltak Csongrád vármegye, Szeged és Hómezővásárhely anyakönyvvezetői és helyettes anyakönyvvezetői, akiket Pálfy Ferencz polgármester üdvözölt, mint házigazda a város részéről. Kóstyár Ferencz felügyelő ezután igazi szónoki lendületű beszédben magyarázta a fontos fordulópontot, melyet az október elsején életbelépő reformjavaslatok idéznek elő. A béke, a felekezeti türelem, a kölcsönös egyetértés és az egységes nemzeti eszme érvényesülését várja a nemzet e törvényektől, melyeknek sikeres érvényesülése jó részben függ az anyakönyvvezetői hivatalok munkásaitól. A formailag is tökéletes beszéd után, melyet végül zajosan megéljeneztek a jelenlévők, végül tevékenységre, a hivatal szigorú lelkiismeretességgel való kezelésére buzdította őket. Aztán kezdődött a kioktatás. Előbb általánosan ismertette az új jogrendszert, vázolta az új törvények lényegét és kifejtette a kötelességet, melyeket a törvények végrehajtása ró az anyakönyvezetőkre. Majd a gyakorlati kioktatás következett s az idő rövidsége miatt főképp a házassági rendeletet tárgyalta. Fölhívására az anyakönyvvezetők és helyettes anyakönyvvezetők egész sereg kérdésben kértek tőle fölvilágositást. Kostyán felügyelő örömmel konstatálta, hogy a föltett kérdésekből tapasztalja, hogy a jelenlevő anyakönyvvezetők lelkiismeretesen áttanulmányozták a törvényeket. Néhány házasságkötést próbakép eszközölt. Egy harmadik anyakönyvvezető összeadott két anyakönyvvezetőt, egész komoly arccal, bár az aktus után a két fél nem karonfogva és nem együtt távozott el. Ismertette az anyakönyvelésnél a franczia, angol és német rendszer lényegét és kifejtette, hogy miben tér el ezektől a magyar rendszer. A magyar törvények szerint a születési és halálozási bejegyzés alapját tisztán a bejelentés képezi. Az anyakönyvvezető köteles először meggyőződni a fél személyazonosságáról, az után köteles kikérdezni, hogy a születést, vagy halálozást közvetlen tapasztalatokból tudja-e. Ha a bejelentéshez bármely kétség tér, köteles behívni és kikérdezni a legelőbb kötelezett egyént. Még néhány kérdést intézett az anyakönyvvezetőkhöz és miután a válaszok kielégítették, még egyszer lelkükre kötötte fontos hivatalukat s aztán meleg kézszoritással elbúcsúzott tőlük. Az anyakönyvvezetők bankettet akartak a felügyelő tiszteletére rendezni, aki azonban ettől szerényen elállott, miután megtudta, hogy a legtöbbnek rokonai laknak itt s aztán mivel főkép az időt nem tartotta alkalmasnak a bankettezésre. Az anyakönyvvezető-felügyelő különben a sok utazástól nagyon ki volt merülve. Ebédre Gaa 1 Endre dr. városi anyakönyvvezető vendégszerető családjánál ebédelt. Délután Gaa 1 Endre dr. kíséretében megtekintette a város nevezetességeit s este Gyulára utazott. Kostyál Ferenczről Kostyál felügyelő a zalamegyei perlaki kerületnek tiz évig volt népszerű főszolgabirája s igen nagy részt vett ott az egész környék reorganizálása és magyarosításában. Ritka tevékeny, hazafias, tetőtől talpig magyar ember, ami nem is csoda, mert hiszen a legmagyarabb városban, Szegeden ringatták a bölcsőjét, tősgyökeres szegedi családból származván, itt is nevelkedett a piaristák gymnasiumában. Kis diák kora óta nem járt itt s elcsudálkozott Szegeden. A kormány az ország egyik legnagyobb és legfontosabb anyakönyvi kerületét bizta rá, mert főszolgabíró korában a legmegbízhatóbb és legügybuzgóbb tisztviselők közé tartozott. Kostyál azt mondta, hogy talán egy év alatt sem tudja bejárni a kerületét. Ez baj lesz s ez esetben a kormánynak ezt az óriási anyakönyvi kerületet ketté kell választania oly módon, hogy a másik anyakönyvvezetői kerületnek Szeged legyen a székhelye. Az első polgári házasság. Ms egész Dtp nagy munkában voltak a széképületben. Az utolsó intézkedéseket ma tették meg, hogy a holnapi reformtörvények teljesen készen találjanak mindent. Az anyakönyvvezetői hivatal teljesen berendezve, a szükséges táblák kifüggesztvék, a disztermet is kitakarították, hogy jól fessen a holnapi nagy napra. Péfi Lipót szegedi gyufagyáros ma délelőtt megjelent a polgármesteri hivatalban , fölkérte Pálffy Ferencs polgármestert, hogy szerezzen meghatalmazást Kálray Albert főispántól arra nézve, hogy Rezsin leányának Brachfeld Zsigmonddal való házasságát megköthesse. Ká 1lay Albert főispán készséggel kiállította a polgármesternek a házasságkötést engedélyező felhatalmazványt. Az első polgári házasság Szegeden holnap, azaz október 1-én délelőtt 11 órakor a városi széképület dísztermében fog megköttetni. Belépőjegy nem lesz. A házasságkötés a nyilvánosság előtt történik meg s a terembe és a karzatokra bárkit bebocsátanak. A házasságkötés a következőkép történik meg: A díszteremben az emelvény közepén Pálfy Ferencz polgármester foglal helyet, díszmagyarban a koronával dissített anyakönyvvezetői válszalaggal. Balján Szendrey Pál jegyző ül, jobbján Gaál Endre dr. városi anyakönyvvezető diszmagyarban és Gödő Nándor városi anyakönyvvezetői helyettes, mindketten a hivatalos koronás válszalaggal. Az emelvény előtti kis asztalnál szemközt egymással a házasulandó pár: Pálfi Rezsin kisasszony és Brachfeld Zsigmond ülnek. Pálffy polgármester a násznép és az összegyűlendő házasulandók előtt a reformtörvény fontosságát fogja fejtegetni, egyúttal üdvözölni fogja ezt. Beszéd után az ifjú párhoz fordulva az előtte lévő okmányokból konstatálni fogja, hogy a házasság kihirdetése már előzőleg egyházilag megtörtént azót, nem merült föl semmi akadály. Konstatálja továbbá, hogy a házasságkötésnél való közreműködésre felhatalmazást kapott Bárray Albert főispántól. Ezután felhívja a házasulandókat: nyilatkozzanak, akarnak e törvényes házasságra lépni. A nyilatkozatok után Szendrey Pál jegyző kiállítja az anyakönyvet, mire Pálfy Ferencz polgármester kijelenti, hogy Brchfeld Zsigmond és Pálfi Rezzin törvényes házasságra léptek a midőn átadja nekik a házasságkötést bizonyító okmányt, figyelmezteti az ifjú pár, hogy frigyüket áldassák meg a templomban is. Az első polgári házasságkötésnél megjelennek Báay Albert főispán, továbbá a város összes cszlodos tisztviselői. A tanuk. Az első polgári házasságkötésnél, mint tanuk R & • a Izsó dr. a szegedi zsidó titzközség elnöke és L Salasmánuel dr. szegedi főrabbi fognak "•'"élni. A polgári házasságkötés utó néppel együtt 'Z-