Szegedi Napló, 1896. november (19. évfolyam, 263-287. szám)
1896-11-01 / 263. szám
Szeged, vasárnap Szegedi Napló, 1896. november 1. 263. sz. A második gymnasium. Lázár György Dr. helyettes polgármes-ter jelenti, hogy a kultuszminiszter a második gymnazium részére fölajánlott telkeket kicsinyelte, mivel a második gymnaziumban a nyolcz osztályon kivül még hat párhuzamos osztályt kívánnak létesíteni. A tanács részéről javaslatba hozza, hogy Faragó Ödön dr. házával szemben lévő a Petőfi utczára szögelő hat telekből álló területet ajánlja föl a közgyűlés a kultuszminiszternek a második gymnázium részére. Osztályjegyző helyettesítese. Szendrey jegyző előterjeszti a tanács részéről. A közgyűlés a szervezés tárgyalásakor elhatározta, hogy a polgármesteri hivatalban még egy osztályjegyzői állást szervez. Az erre vonatkozó iratok jóváhagyás végett a belügyminisztériumnál vannak, nehogy a polgármesteri hivatalban munkatorlás miatt az ügyek késsenek, a tanács felhatalmazást kér, hogy az osztályjegyzői állás megerősítéséig Rack Lipót végzett jogászt két forint ötven krajczár napidíj mellett ideiglenesen alkalmazza. A közgyűlés ezt elfogadja. ♦ A folytatólagos közgyűlés, amikor a 97. évi költségelőirányzatot tárgyalják, november 2-án (hétfőn) délután 4 órakor lesz. A halottak ünnepe: Szeged, október 31. A keresztény vallás a szeretetnek sok ünnepét tartja, de a legmegkapóbb és legemberibb szeretet ünnepe az, amelyet az élők a holtak emlékére tartanak. A holtak iránt érzett szeretet a legmagasztosabb, a legönzetlenebb. Aki a holtakat szereti, rossz ember nem lehet, aki elmegy a halottjához emlékezni és imádkozni, oh, annak helyén van a szíve és mentől messzebb az emberiség, annál nagyobb ked ,ly életben tartja a temetőket. Czinikus lélek találta ki azt a hazugságot, amit forgatnak gyakorta az élők, hogy élőnek élő, holtnak holt a barátja. ‘ Azok a könyek, melyek a halottak ün- ] népén lehullanak a sírdombok göröngyeire, s azok a virágok, amiket odatűz a fej fákra a szeretet, mely millió apró szent halotti gyér-tyácskák fényében ragyog fel a halottak városában, mind mind azt hirdetik, hogy tele van ez a föld szeretettel, hogy szeretet párolog az őszi porhanyós humusból, a szeretet ha másutt nem, de a halottak birodalmában összehozza az embereket egy nagy szomorú ünneplésre, hogy amíg a szeretet vallása él a földön — és ez élni fog örökké, míg szívet ad a teremtő az embernek — minden halottnak van élő barátja, ennek, ha egyebe nincs, egy szál virágja, egy rövid imádsága és egy-két forró könyv azok számára, akik elmúltak, akik nem lesznek többé soha. Az élők között is mennyi az elhagyott, elesett ember, akinek senki nem nyújtja segítő kezét, csak az irgalom. A temető lakói közt is vannak bizonynyal sokan elhagyottak akik virágtalan, jeltelen hantok alatt pihennek, de ezek számára is van az ő szomorú ünnepükön imádság az isten szolgájának ■ njakán. A krisztusi szeretetnek soha ki nem apadnak a könyvei, soha el nem fogynak az imádságai azokért, akik elmúltak és nem lesznek többé soha . . . Szeged népe a halottak iránt érzett szeretetnek ezt a kultuszát meleg szívvel tartja fenn időtlen idők óta időtlen időkig. A szeretet virágdíszében pompáznak már a mi hallottaink városai odakint és a hideg szél szomorúan ingatja a magasra nőtt őszi rózsák fehér bokrétáit a sirkantok fölött. Mint az igaz hivek egy nagy zarándokútra, úgy készül már napok óta a nép a halottak kettős ünnepére: a mindenszentek és halottak napjára. A temetőbe való tömeges zarándoklás hagyományosan mindenszentek napján, tehát holnap történik. A szeretet már ma kibontotta fehér szárnyát a szomorúság virágos fejfái fölött és a temetők utain tömegesen jártak az emberek, akik virágot koszorút és a szeretet mécseit vitték ki a halottjaiknak és holnapra a kegyelet pompájában diszlenek azok a földpapok amelyek alatt a mis szüleink, gyermekeink, hitveseink, testvéreink és barátaink alusszák szent, békességes örök álmukat. A temetők ünnepe voltaképpen halottak napja 2-ikára esik, de rendszerint az első napon, mindszentek délutánján tartják a sírok ünnepét. Míg a halotti mise, halottak napján, délelőtt 10 órakor megy végbe a kath. templomokban. A kegyeletnek azon ünnepségei, melyek évenkint a város egyes jeleseinek sírjánál megújulnak, holnap délután folynak le a temetőkben. Gyászünnepélyeket tartanak : Az öreg 48-as honvédek Répássy tábornok és társai, a forradalom dicső halottjának sírjánál a belvárosi temetőben. Az emlékbeszédet Kisteleki Ede tartja. Ugyancsak a 48 as öreg honvédek gyász- I ünnepélyt rendeznek a szeged szőreghi csata I emlékére fölállított szobornál, ahol a emlék- I beszédet Újlaki Antal tartja. A Dugonics-Társaság nevében Békefi Antal főtitkár koszorút helyez Dugonics András emlékkövére a felsővárosi temetőben. A színtársulat testületileg kivonul a színészet szegedi halottjainak sírjához és leteszi azokra megemlékezésének koszorúját. A tanuló ifjúság kegyeletes szívvel fölkeresi a néhai tanárok sírját. A főgymnasium ifjúsága délután 2 órakor megy ki a temetőbe, s az itt nyugvó kegyeszedi tanárok, Rohrer, Cserkuthy, Csertő és Pap József sírjaira koszorút helyez. Az elhunyt tanárok sírján Zimányi Gyula Vili. oszt. tanuló, az önképzőkör elnöke tart beszédet, Friedrich András Vili. oszt. tanuló szaval, az énekkar pedig gyászdalokat énekel. 2-án a gyászistentisztelet után az ijaság a felsővárosi deszkás temetőbe vonul ki Dugonics András sírjához, hol a beszédet a főgymnasium szónoka Kiss Aladár VIII. osztályú tanuló tartja, szavalni Hentz Károly VII. osztályú tanuló fog, az énnekkar pedig gyászdalokat énekel. A főreálskola tanulói kivonulnak holnap, vasárnap délután fél 2 órakor a palánki temetőbe, elhunyt tanárjainak sírját megkoszorúzni. Ez alkalommal az ifjúsági énekkar Andrejovits János VIII-ikoszt. tanuló vezetése alatt gyászdalokat fog énekelni. Két sírt koszorúz meg az ifaság. Az egyiknél Vidacs Aladár VIII. oszt. tanuló fog beszédet tartani és Polczner Erős VIII. oszt. tanuló »A hét« czimü költeményt fogja szavalni; a másiknál a beszédet Rózsa Lajos VII. oszt. tanuló fogja tartani és Storch Herman Till. oszt. tanuló a »Temetőben« czimü költeményt szavalja. Késő éjjelig barangoltam e napon a tenger partján, de sem a csend, sem a páratlan szép holdfényben úszó táj nem birt lecsendesiteni. Végre fáradtan a langyos homokba hevertem s gondolatban végig éltem ismét s ismét ez estét, — magam előtt láttam a füstölgő Vezuvot s a kemencze kéményét, — láttam az emésztő lángokat, — a női alakot, amint mindig vörösebb lett s végre fehér izzó mint a folyékony vas, — egyszerre megmozdult, felállt s jött felém, a borzadály hideg izzadságot facsart homlokomról, mozdulni akartam s nem bírtam, futni s nem bírtak lábaim. A »tüzes asszony« mindinkább közelgett, már érzem melegét, — lágy csengő hangon, mely még most is fülemben cseng megszólalt . — Megkönyezted férjem fájdalmát, fogadd köszönetemet. S ezzel megcsókolt tüzes ajakával, mely leégette homlokomról a bőrt! A fájdalomtól felkiáltottam és felébredtem. A tengerpart homokjában feküdtem. Sehol senki, de az a seb homlokomon az fájt, égetett s midőn oda nyúltam véres lett mindkét kezem. Álom volt, biztatom magam, de a seb, a seb az sajgott, s félig ébren, félig még álomittasan rohantam be a városba az első orvoshoz, ki utamba akadt. Végig halgatta mesémet, megvizsgálta a sebet s azután mosolyogva vigasztalt: — Ne heverjen máskor éjjel a tenger partján, különben ismét meg találja csókolni — a C orpío! * ♦ Kigyógyultam, de a csók helye ott fehérült homlokomon máig. Weber : Újdonságok, Szeged, október .31. Tájékoztató. November 2. Városi közgyűlés folytatása. November 14. Az ujszegedi első magyar kender-, lenszövő- és zsávoly-gyár munkásainak mulatsága a Cserép-féle vendéglőben, vár-utcza 4. sz. November 21. ASzegedi Dalárda" dal- és tánczestélye a Tisza-szálló nagy termében. November 21. A szegedi kenderfonógyár részvénytársaság kézi munkásainak mulatsága a Cserépféle vendféleglőben (vár-utcza 4. §.) — Személyi hírek. — Kállay Albert főispán ma reggel Budapestre utazott. — Az iskolaszék ülése. Dr. Lázár György elnöklete alatt ma tartotta meg október havi ülését az iskolaszék. Jelen voltak: Duka Marczel, dr. Faragó Ödön, Fodor István, Jászay Géza, Kreybig Károly, Kovács István, Kovács János, dr. Magyar János, Nagy Ferencz, Obláth Lipót, Polczner Jenő, Rainer Ferencz, Szendrői János, Tóth Antal, Tóth Gyula, Urbán Juvenál, Varga Ferencz, Vass Mátyás, Vészits Lajos. Az iskolaszék helybenhagyta az ismétlő iskolák s az alsóvárosi ötödik osztályok tantervét és az összes osztályok órarendjét. A városi tanács megkerestetik, hogy az iskolaszéki irattár mostani helyéről vagy a bérházba, vagy a Sobai-féle házba helyeztessék át. Köszönetet szavaztatott Rezner Jánosnak, ki Szeged város története s Szeged és a délvidék czimü általa irt művekből negyven példányt ajándékozott a szegedi községi népiskolák könyvtárai részére. Végül a népiskolai felügyelőnek a tanyai iskolákról beadott évnegyedes jelentését vette tudomásul az iskolaszék. — Díszoklevél egy szegedi gyárnak. Az ezredéves kiállításon a legnagyobb kitüntetést nyerte el a szegedi kenderfonógyár, melynek kiállítása méltó feltűnést keltett a szakembereknél és a nagyközönségnél egyaránt. Mint a hivatalos lap mai száma közli, a kenderfonó gyár a díszoklevelek egyikét nyerte el, mely a jury-szabályzat értelmében mint legmagasabb kitüntetés a jelenkori csoportok azon legkiválóbb kiállítóinak ítélhető meg, akik a tudomány, művészet, irodalom, népnevelés, a közművelődés és az anyagi jólét emelése, a hazai ipar és földmivelés fejlesztése körül országos érdemeket szereztek. A díszoklevelek száma a 100 at meg nem haladja, azok odaítélése a csoport-juryk javaslatára a jury-tanácsot illeti meg. A jury-tanács a kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt tartott ülésein a díszokleveleket Magyarország tertletére összesen 89 kiállítónak, köztük a