Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)

1921-08-01 / 344. szám, Déli kiadás

és a „megfelelő‘‘kivitel A gabonatermés hivatalos jelen­tések szerint messze fölötte áll a várt eredménynek, ennélfogva 1. a gabona egyre drágul; 2. a fejadagot leszállítják, holott eddig is elégtelen volt, most azonban kisebb lesz, mint a rossz termés idején volt; 3. a kormány szeptember 30 ig egy millió méter mázsa lisztet enged kivinni, s újabb mennyiség kivitelét majd ezután engedélyezi. Most már az Új Barázda arról értesül, termé­szetesen a legőszintébb örömmel, hogy most a burgonyakivitel engedé­lyezése lesz soron, egyelőre 4000 vagonról van szó. A Duna-Tisza közén az emberek rémüldözve be­szélnek róla, hogy ez az irgalmatlan szárazság mind tönkre teszi a krumplit s a szegény­ embernek — ide számítva az ötödik fizetési osz­tályt is — nem lesz min kitelelni, ellenben »Szabolcsban és Dunántúl a burgonyatermés elég ,d“, mondja az új Barázda. És ezen az »elég jó* alapon a liszt után kiviszik a krumplit is. De legalább amit ki nem visznek, azt nem lehet meg­fizetni, mert ,a megfelelő kivitel , annak a gazdák érdekeit nem sértő szabályozása az itteni burgonyaárakra is jó hatással lesz*. Mert ez a fő­­principium, a gazdák érdeke, ami tudvalevőleg egyet jelent a haza érdekével. Éljen a haza és az ön­zetlen hazafiság, amely azt reméli, hogy a kivitel az itthoni krumpli­árakra is ,jó hatással lesz.“ * ^^1#' I "0 Trirf­­­ntum Házigazdák dgyázzanak - a lakók fizessenek. Kellemetlen kötelességet teljesí­ünk, amikor a házbérnegyed alkal­­­­­ából figyelmeztetjük a házigazdá­kat és a lakókat az u. n. kincstári részesedésre. Ezt a kincstári részese­dést a Budapesti Közlöny I. évi 135. számában megjelent állami költség­­vetési törvény állapitja meg. (1921 évi 23. t.-c. 17. §) A kincstári részesedés az államnak jár augusztus 1-től kezdve, de a házigazda köteles a házbérrel együtt a lakótól beszedni és mindig a lak­bérnegyed 15-ik napjáig a kincs­tárnak befizetni. A házigazda tehát felelős a kincstárnak. A kincstári részesedés tehát füg­getlenül a mostani házbérektől és egyéb carrangjaitól, külön jár, az összege pedig az 1917. év novem­berében érvényes házbér 20 száza­léka. Aki például 1917 november 1-én évi 1000 korona házbért (negyedévi 250 koronát) fizetett, az most tekin­tet nélkül arra, hogy mennyi a mostani házbér, negyedévenként 50 koronát fizet a házigazdája kezéhez, a kincs­tár részére. Kivételt csak a később kiadott helyiségeknél ismer a tör­vény. Ha egy lakást vagy üzletet, Belvárosi illatszertár. KISS D.­PALOTA. TÓTH PÉTERREL SZEMBEN. TELEFON 706. SZÁM. Legolcsóbb bevásárlási forrás Houbigant parfüm eredeti üvegekben és kimérve min­den illatban. Cotty L’Origan Grünberg-féle FOGKEFE. ANGOL SZAPPAN. 411-es KÖLNI Víz dohán Mária Farina. ODOL szájvíz. Pouderek és leginomabi­ arc- és köz­­épülé­szerek- 1384 SZEGEDI NAPLÓ Vasárnap 1921-július 81 stb. 1917. november elseje után ad­tak bérbe, akkor a 20 százalék a bérbevétel alkalmával megállapított bér után jár. Azt hisszük, ez a fi­gyelmeztetés nem volt teljesen fe­lesleges. ÚJDONSÁGOK Kant nélkül. Az amerikai hőhullám meghozta az amerikai divatot: korzón és kávé­házban megjelentek az urak ingujj­ban. Pár év előtt már próbálkoztak ezzel a divattal, akkor a rendőrség avatkozott a dologba. Azóta fordult a világ, nem vagyunk már olyan szemérmesek. A Ritzben talán még nem lehetne Ingujjban beülni, de Szegeden már kávéházban és korzón is polgárjogot nyert a kabát nélküli viselet. Egyik jeles fiskálisunkat lát­tuk el kabát nélkül (így került a kliensei sorsára) A fiatalok közt meg épen gyorsan terjed ez a vise­let, akár a nyár elején a kalap nél­küli divat. A fővárosban így vannak a meleggel az emberek. A P. N. írja, hogy a rettenetes hőség kezdi levenni a férfiakról a kabátot s a legelegánsabb és leg­­konzervatívebb gentlemaneket is, legalább az öltözködés terén, köze­lebb hozza a fél egyszerű fiaihoz, akik ily nyári rekkenőben már rég­óta nem ragaszkodnak a kabáthoz, sőt a ruházatnak egyéb megszokott alkatrészeihez sem. Ma még meg­­lehetős szemérmesen jelenik meg az utcán a kabátnélküli gentleman s egyelőre még karján viseli a kabátot. Sokan azonban már fölöslegesnek találják bizonyítani Budapestnek azt, hogy van kabátjuk s egyre többen vannak olyanok, akik már kabát és kalap nélkül indulnak el hazáról. Megszólalnak az öltözködés szak­értői is s megadják szankciójukat az új divathoz. Hiszen ők is kény­telenek elismerni, hogy a mete­orológiai befolyások minden időkben észlelhetők voltak az öltözködésben, épp úgy, mint a kultúra minden területén. Könnyen megeshetik, hogy az 1721. évi nyár döntő fordulatot jelent a divat történetében és tár­saságbeli elismerést biztosít a kabát­­nélküli férfi számára.­­ A zürichi tőzsde nyitásán a magyar koronát 160 jegyezték — Petőfi-ünnep. A szegedi szervezett munkásság vasárnap dél­után Petőfi-ünnepet rendezett a Munkásotthonban. Juhász Gyula emelkedett szellemű, nagyhatású beszédet mondott. A költőről és az emberről szólott, akinek neve isme­retes az egész világon és aki több becsületet és becsülést szerzett a magyar névnek, mint a fekete ma­gyar múlt és a még feketébb jövő száz politikusa. Elmondotta azt is, hogy a reménytelen mai viszályko­dásban ismét az illetékesek feled­ték el vére csordulásának évforduló­ját és épen azoknak kellett meg­ünnepelni ezt az ünnepet, akiket hazátlanoknak szoktak nevezni ma­napság. A rendkívül nagyhatású beszéd előtt Terescsényi György hírlapíró »Emlékezés a nagy ha­lottra“ chran költeményét olvasta föl, majd Berényi László „Egy gon­dolat bánt engemet” szavalata kö­vetkezett. A munkásdalkör adott még elő néhány munkásindulót, amely után a nagysikerű ünnepség véget ért. — A nyári vásár. Az ignác­­napi vásár kettős hullámban fuldo­kolt, hogy a most divatos fogal­maktól, az istenért, mi se marad­junk el: a hőhullámban, meg az olcsósági hullámban. A hőhullám távolítattotta a vevőket, az olcsó­sági hullám különösen az állat­árakat verte le. A fenyegető takarmányhiány miatt az állatfel­­hajtás igen nagy volt, az árak pe­dig rohamosan estek. Borjas tehe­net 10—12 ezer koronáért, szép választott malacot 100—120 koro­náért lehetett venni. Jobb árakat fizettek a hízott sertésekért. Az áruvásár sem volt forgalmas, sőt még mintha a vásár önzetlenül ér­deklődő nézői is kevesebben lettek volna. A Mars-tér szokott látvá­nyosságai is kezdetlegesebbek a szokottnál. A hajó- és kör­hintáknak volt csak nagyszámú kö­zönségük. A 185 kilós ifjú hölgyet és Wolnischek urat, aki egy két mázsás ágyút — Magyarországon konkurrencia nélkül — a hóna alatt süt el, ezúttal kevesebben látogat­ták. — Megkezdik a váltópénz ki­cserélését. Az­ állami jegykibocsátó intézet augusztus elsején megkezdte működését. Az új jegykibocsátó intézet legsürgősebb teendője, a pénzkicserélés folytatása, illetve gyors befejezése lesz. A pénz­kicserélésnél eltérnek a nagy cím­letek kicserélésénél követett eljárás­tól, a váltópénzek kicserélését egy­szerre fogják lebonyolítani, olyképen, hogy a jegykibocátó intézethez és az annak fiókjaihoz beérkező nagyobb címleteket 50 százalékban váltó­pénzzel cserélik ki. Ez az eljárás azután azt eredményezi, hogy augusztus végére már a kiscímletek nagy része kikerül a forgalomba . Menyhárt egyetemi rektor Szegeden. Szombaton este Sze­gedre érkezett Menyhárt Gáspár dr, a kolozsvári tudományegyetem rek­tora, az egyetemi épületek átalakí­tási munkálatainak megvizsgálására. Menyhárt dr ma szemléli meg a munkákat Somogyi polgármester, Gaál tanácsnok és Berzenczey városi főmérnök társaságában. Menyhárt professzor kijelentette a polgármes­ter előtt, hogy legkésőbb október elején már az első előadások meg­kezdődnek. — Útban a magyar hadifog­lyok. A nagy háború szerencsét­­lenei a hat-hét esztendő óta síny­lődő magyar hadifoglyok újabb nagy szállítmányai vannak útban haza­felé. Vasárnap egy kis csoportjuk, 35 ember érkezett meg Újszegedre, jórészt dunántúliak, akik rendkívül érdekes dolgokat mesélnek Orosz­országban végigélt tengernyi szen­vedéseikről. Mint mondották, Ju­goszlávián keresztül, mintegy 800 magyar hadifogoly érkezik meg Szegedre a közeli napokban. A szegedi 5-ös honvédek közül igen sokan jönnek a szállítmányban.­­ A Méhészegyesület veze­tősége vizsgálatot kér maga ellen. A Méhészegyesület vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amely viharos lefolyású volt. A fölszólalók közül többen a vezetőség működé­sét keményen bírálták, elítélték, hogy Fülöp Józsefet, a volt titkárt egyszerűen törölték a tagok sorá­ból, noha az ellene fölhozott vádak tisztázódtak. Erre Gracza János tit­kár bejelentette, hogy a vezetőség föliratban vizsgálatot kér maga ellen a belügyminiszternél.­­ A szegedi iparosok nyug­díjalapjának javára 300­ teríté­kes tombola estély volt szombaton este a Hági kerthelyiségében. Az estélyen megjelentek Aigner Károly dr főispán, Somogyi Szilvester dr polgármester, Bottka Sándor dr fő­kapitány, Pálfy Dániel nemzetgyű­lési képviselő is. Nagy lelkesedést keltett az a bejelentés, hogy Szűcs Béla szegedi pékmester 50.000 ko­ronát adományozott a nyugdíjalap javára.­­ Megbízható óra- és ékszer­­javító műhely. Babos, Oroszlán­ u. Délvidéki Kereskedelmi Bank és Váltóüzlet a Wiener Commerzial-Bank budapesti fiókjának kommandistja Szeged, Kigyó­ utca 1. (Keleti-palota). Telefon: 11-62. és 13—43. üzletágai: váltóleszámítolások, folyószámlahitel, érté­kpapírok vétele és eladása, valuta-, deviza- és mindennemű tőzsde- és bank üzlet. Elfogad betéteket a Wiener Commerzial-Bank budapesti fiókjának betétkönyveire. 1351 IRODALOM Beethoven,­­Papp Viktor könyve, Pantheon-kiadás­­ára fűzve 54, kötve 72 korona) Papp Viktor, a jeles zenei szak- író, aki Zenei portré­t című könyvével ébresztve először figyel­met maga iránt, nagybecsű monográfiát írt Beethoven­ről, akinek emléke előtt a múlt évben hajlott meg hódolattal az egész kultur­­világ. A könyv nemcsak a művész tollával írt életrajz, hanem beható méltatása is a zenei titán szinfóniá­­nak, szonátáinak, kvartettjeinek, ka­mara­zene műveinek, kantátéinek és a Fidelis-nek. A Beethoven arcképé­vel is díszített kötet kapható a Thá­­liánál és minden szegedi könyv­­kereskedésben. A révész,­­Helen Mathers regénye, Pantheon kiadás, ára 70 korona.) A könyv ajánlására talán elég annyit mondani, hogy a Jön a rozson át című regény szerzője írta. A témája itt is a megváltó és önfeláldozás keretén, de a miliő egészen más, az amerikai és angol arisztokrácia és pénzvilága A „révész” egy tudós fiatal orvos, aki hősiesnek gondolt humanizmusból a másvilágra szá­ntja azokat a betegeket, akiknek az életük meghosszabítása a gyötrel­müket is jelentené. Ezt a témát az írónő annál nagyobb biztonsággal kezeli, mert maga is egy híres lon­doni sebésznek a felesége. Az izgal­mas meséjű, sok asszonyos finom­sággal irt regény Király György, legjobb műfordító egyike teszi át magyarra. Kapható a Tháliánál és minden szegedi könyvkereskedésben. Felelős szerkesztő és kiadó: ENGEL VILMO­f Nyomatott: BITTEKA BÉLA nyomdavállalatánál. Szt&cd. Petőfi Sándor­ Sugárut 6. sz. Telefon 42 A Belvárosi-moziban hétfőn, csak egy napig Az ausztráliai idegen amerikai cowboydráma 5 felvonásban. Azonkívül: Sh­erlock Holmes nősül. Kitűnő vígjáték 2 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek.

Next