Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)
1921-08-02 / 345. szám
Incidensek a Tabódy—Dettre-per tárgyalásán. A főtárgyalás kilencedik napja. A Tabódy—Dettre-ügy mai főtárgyalásán a déli számunkban már közölt Kraubhacker Lipót százados tanúkihallgatása után a védők intéznek kérdést a tanúhoz. Eisner dr. A tanú úr azt mondta, hogy Dettre méltatlankodott, hogy Amerikából visszatérte után mindjárt kiküldték a harctérre. Mivel indokolta ezt a panaszkodását Dettre ? Tanú : Azt nem tudom már, mivel indokolta. Eisner úr megkérdezi a tanút, hogy nem neheztel e Dettrére ? Tárgyalásvezető, mint a tanú előbbi kijelentése után szükségtelent, megtagadja a kérdés föltételét. Védő emiatt semmiségi panaszt jelent be. Dettre a következőket jegyzi meg a tanú vallomására. — Én ellenem soha nem volt becsületügyi eljárás. Négy és félévig voltam a becsületügyi választmánynak tisztek által választott tagja. Lesznek tanuk, akik majd más oldalról fogják megvilágítani működésemet. Ami a százados úr eltávolítását illeti, az a következőkép történt: A legénység nem volt a százados úrral megelégedve és egy nap eljött hozzám négy bizalmi férfi és egy kapitány. Ezek kijelentették, hogy nem állnak jót azért, hogy a legénység nem fog-e inzultust elkövetni, ha még a laktanyába jön. Kuba százados úr azonban remélhetőleg vissza fog rá emlékezni, hogy kijelentettem, hogy közbenjárásomra már maradhat a százados úr, én mindent elintéztem. Különben kérdezni valóm nincs. Incidens a tanú megesketése körül. A tanú megesketését az ügyész indítványozza, a védők közül Baránszky dr egyszerűen mellőzni kéri, Eisner dr pedig ezt a következőleg indokolja : — Miután a tanú vallomásának háromnegyed részében impressziókat és híreket ad elő, amelyeket nem tud ténybeli körülményekkel megokolni és amelyeknek forrását nem tudja megnevezni, márpedig katonatiszti neveltségénél fogva tudnia kell, hogy ellenőrizhetetlen hírekkel és benyomásokkal nem helyes tanúskodni. Forster tábornok elnök : Csak semmi sértés kérem, velünk szemben egyáltalán semmi sértést ne tessék alkalmazni! Azt, amit ügyvéd úr mondani akar, körül lehet kérem szépen írni. . . Eisner dr . Méltóságos elnök úr, nekem semmi visszavonni valóm nincs, én fönntartok mindent. Mert én nem mondtam semmi olyant, ami bárki becsületét érintené, pusztán csak azt állítottam, amit a haditörvényszék bizonyára jobban tud, hogy egy tisztnek fokozottabban óvatosnak kell lenni és nem lehet híreket regisztrálnia, amelyek alapját nem tudja, különösen amikor egy volt bajtársáról van szó. Én magam is a hadbíróságon nevelkedtem és a védői szólásszabadság legnagyobb fokú korlátozásának tekinteném, ha a védői észrevételeimet elő nem adhatnám. A kbt. 2005—6 §-ra hivatkozással ellenzem a tanú megesketését, miután kósza híreket és indokolatlan benyomásokat deponált, amelyeknek alapját és forrását megjelölni nem tudja. Eközben a tárgyalásvezető félhangon utasítást ad a jegyzőnek. Eisner dr. Kérem a tárgyalásvezető úr ismét... Tárgyalásvezető: Ne méltóztassék folytonosan az én személyemmel foglalkozni. Mégis csak hallatlan! Ez nem fordul elő sem a katonai, sem a polgári eljáráson. Eisner dr ezután lélektanilag is megindokolja, hogy egy ambiciózus fiatal tiszt, mint a tanú, elfogult Dettrével szemben. Bejelenti, hogy a tanú állításainak ellenkezőjét fogják idős törzstisztek igazolni. Faur százados ügyész: Amikor egy tiszttársunkhoz az árnyék sem férhet, annak, hogy valótlant mond, a védelem által megjelölt pontok alapján a meghiteltetés mellőzése nagyon diffamáló volna a tanúra nézve, különösen, amikor a következő tanúk is megerősítik a vallomását. Baránszky dr. Én mint lélektanban jártas ember, látom a jóhiszemű elfogultságot és kérem a hadbíróságot, hogy épen a tanú érdekében ne tessék elrendelni a megesketését, nehogy későbbi ellentétes vallomások után kínos helyzetbe kerüljön. Eisner dr. Hozzájárulok ehhez és én még fönntartom a ténybeli ellentmondást is! A bíróság tanácskozás után oly kép határoz, hogy a tanút megesketi, ami ellen a védők semmiségi okot jelentenek be. A trón rcmbsn hever. Kosztolányi Péter százados a következő tanú, aki 1919 márciusában a Mars-téri laktanyában volt gondnok. Dettre beszédét hallotta a tisztipavilonban, beszédének agitációs jellege volt. A szakszervezetbe tömörülés szükségességét hangoztatta,mert a trón romban hever — mondta — és ettől sem remélhetünk támaszt.“ Ezen blokbelépést a megélhetési viszonyokkal indokolta, hogy Krauthacker százados eltávolításában Dettrének része lett volna, nem tudja. tárgyalásvezető: Milyen jelvényt hordott Dettre? Zanu: Vörös jelvényt, amint annak idején a legtöbb tiszt. Tárgyalásvezető: ön is hordta? — Én nem! Dettréről különben nem lehetett tudni, milyen fölfogású, a tiszttársainak is mindig segítséget nyújtott, de mindenesetre ő érintkezett a legtöbbet a legénységgel is. A legénység mindenben hozzá fordult. Kérdésre előadja, hogy Dettre a beszédét azzal zárta, „most sietek a franciákhoz utasításokért!“ Eisner dr. Tud-e arról, hogy a franciák megvédték a tisztikart, vagy leszerelték volna a munkásságot? A legénység rá tudta-e erőszakolni akaratát a tisztekre ? Tanú: Tényleg rá tudta erőszakolni. Dettre kérdésére elmondja, hogy nemcsak a legénység, hanem a tisztikar is több esetben Dettréhez fordult. Dettrét beszéde végén éljenezték. Simon táblabiró Tabódyról. Simon Ákos dr táblabiró mint tanú, Tabódyt onnan ismeri, hogy egy házban laknak. Gyakran érintkeztek, de a forradalom alatt már nem találkoztak. Tabódyt hazafias gondolkozásának igaerte. Egyszer a felesége előtt kijelentette Tabódy, hogy a vörös veszedelemnek rajtunk is végig kell söpörni és ő ezért akarna a helyőrség élére állni, hogy Szegedet megmentse. Nem látja, hogy katonák jártak volna Tabódyhoz. Amikor Eisner úr akar Tabódyra vonatkozólag kérdezni, a tárgyalásvezető ezt megtagadja, azzal, hogy Eisner dr nem Tabódy védője. Eisner dr: Semmfűiségi okot jelentek be emiatt, egyszersmind perrenden kívüli perorvoslati jogot is. Méltóztassék 10 percszünetet adni, hogy védettemmel érintkezhessem, mert nem vállalhatok olyan védelmet, amit nem teljesíthetek. Amikor az ügyet a legteljesebb tiltakozás dacára egyesítették, akkor ép úgy érdekli a védencemet is, mint Tabódy segédtisztjét, hogy az elsőrendű vádlott mit csinált. Én a magam részéről is már idelefáradtam a perrendtartás jogaimért folytatott állandó harcba és nem vállalhatok felelősséget egy ilyen csonka védelemért. A megadott szünet után Eisner úr bejelenti, hogy védettjével való tanácskozás után engedve Dettre nyomós kérelmének és miután még nem tudott utánpótlásról gondoskodni, egyelőre vállalja a védelmet továbbra is, azonban fönntartja magának a leköszönés jogát. Halm József csendőrfőhadnagy impresszióit adja elő Dettréről, hogy a katonai szakszervezetek állása kedvéért kreálta. A Krauthacker eltávolítását neki tulajdonították és ezért megüzentették Dettrének Kuba százados útján, hogy többé ne keresse föl Kass-beli társaságukat. A tiszti szakszervezet megalakulásakor, amikor csak néhány szervezettel választották meg Dettrét vezetőül, Dettre terrorizálta a tiszteket, hogy válasszák meg teljes számban. Tárgyalásvezető: Hogy terrorizálta ? Tanú: Bejelentette lemondását, erre persze még egyszer őt választották meg egyhangúan. A speciális szegedi helyzet. Tárgyalásvezető: Tiszti gyűlésen nem vett, részt ? Tanú: Én elvből nem jelentem meg, az mikor ilyenek szavaltak! Eisner dr: Tudja-e, hogy a tiszti szakszervezetet ki állította föl? Tanú : Igenis tudora. Soós tábornok úr volt kénytelen hozzájárulni. Aláhúzva mondom, hogy kénytelen volt. Kinek a hatása alatt, erről csak impresszióm volt. Eisner dr. Tessék csak elmondani ezeket az impressziókat, nagyon érdekesek lehetnek. Tanú: Nem felelek erre. Eisner dr: A kérdésre kötelessége felelni ! Tanú: Nem akarok semmit mondani, amit biztosan nem tudok . .. A helyzet kényszerítette, a speciális szegedi helyzet. Eisner dr: Ez az! A bizalmi rendszerre vonatkozólag a tanú elmondja ellenszenvét a rendszer iránt. Eisner dr: Mért szolgált mégis e rendszer alatt? Tanú: Mert tényleges tiszt vagyok. Dettre megjegyzi, hogy a szervezett katonai ügyosztály vezetésére ő napiparancsban kapott Szombathelyi alezredestől megbízatást. A szakszervezeti elnöki lemondását egyébként írásban is beadta. A tanút a védők ellenzése dacára is megesketik. A tárgyalást kedden folytatják. m* SZEGEDI NAPLÓ Kedd 1921 augusztus 2 LEGTÖBBET FIZETEK aranyért, brit lángért, hamis fogért, régi ezüst pénzért és mindennemű ékszerért Szegeden Gáspár, Kölcsey-u. 2. Óra- és ékszerjavítás olcsón. Megint fizetésképtelen a házipénztár. Egymillió korona kölcsönt vesz föl a város, hogy ki tudja fizetni tisztviselőit. — Takarékossági politika akadályokkal. Megírtuk már, hogy a rendkívüli gazdasági depresszió miatt a város pénztára igen súlyos helyzetbe került és a pénztári készlet minden héten kiürül annyira, hogy a város nem tudja teljesíteni legsürgősebb fizetési kötelezettségeit. Ennek a látszólag hihetetlen körülménynek mélységesen egyszerű oka az, hogy befizetni senki nem akar, a város összes járandóságai behajtás, vagy végrehajtás alatt állanak, folyton szaporodnak a közigazgatási tyúkpörök, de a kifizetéseket oly hatalmas közösségnek és vagyoni testületnek, mint a „kincses“ Szeged városának teljesíteni kell. Megtörtént ugyanis az a példátlan eset, hogy a városi tisztviselők augusztus havi fizetéseit nem tudták teljes egészükben leszámolni és mert az összes rendelkezésre álló alap kimerült, sürgős kölcsönt, egymillió koronát kellett tehát megszavazni evégett, hogy pár napi késéssel bár, de legalább tisztviselőit kifizethesse a város. A magában véve nem is olyan nagy eset napról-napra megismétlődik már régóta a magánüzemekben, üzletekben és irodákban. Minden készpénz kint van, befizetni kevesen akarnak, vagy tudnak és ez a körülmény egymagában is óriási ballasztja az amúgy sem élénk kereskedelmi forgalomnak. A város csak túlesik a nehézségeken valahogy, legfeljebb hatodfél percentes kamatja bánja. Ámde erre meg ott van a községi pótadó feneketlen hordója, amelybe minden ilyesféle pénznyi tranzakció következményeitőlegyütt betorkollik. Itt néhány jóval megemlítjük a tanács legújabb takarékossági politikáját is, amelyet az ilyen milliós kölcsönök meglehetősen akadályoznak. Az még csak hagyján, hogy a-pénztár négy millióval csak a közélelmezési hivatalnak tartozik, utóvégre ez után kamat nem jár, de a kölcsönök, annuitások és amortizációk óriási összegei óriási kamatterheket rónak a városra, amely méltán ellensúlyoz azután minden takarékossági politikát. BelvM Illatszertár. KI55 D.PALOTA. TÓTH PÉTERREL SZEMBEN TELEFON 706. SZÁM. Legolcsóbb bevásárlási forrás Houbigant parfüm eredeti üvegekben és kimérve minden illatban Cotty L’Origan Grünberg-féle FOGKEFE. ANGOL SZAPPAN. 411-es KÖLNI Víz Jóban Mária Farina. ODOL SZÁJVÍZ. Pouderek és legfinomabb arc- és kézápoló szerek- 13 4