Szegedi Napló, 1921. október (44. évfolyam, 444-494. szám)
1921-10-03 / 446. szám, Déli kiadás
i >j. XLIV. évf. 446. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR egész évre 720.— Bél „ .160.— Negyed , 180.— Egy héja 60.— Hétfő, 1921 október 3. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt, és kiaddhir Dagonics-tér 12. sz TeUton' szerk. ?40 i<»ddhíT. 94 HOMOKÓRA Már a minapában, amikor Bangha páter hadat üzent a Luizusnak a budapesti Új hemicdékben, kifejezést adtunk félelmünknek, hogy a kurzus sajtó nagyszerű megalapítója itt nem áll meg, hanem tovább gurul a destrukció vég/eres lejtőjén. Sejtelmünk nem csal. A kurzus vezérorgánuma szerkesztőt változtatott. Krüger Aladárt, az eddigi szerkesztőt menesztették. A lyet eddig igazgatott, nem lap, amibúcsúztatja valami melegen. Azt írja róla, hogy Iltókép a lap vidéki propagálása által szerzett érdemeket.* késztől ennél gyilkosabb gúnnyal búcsúztatni nem lehet. Utódja főszerkesztői minőségben Szabó László lett, a szegedi születésű illusztris újságíró, aki hosszú éveken át a Budapesti Hirlap munkatársa volt, azután Az Est segédszerkesztője lett s innen került most az új Nemzedék lap vezéri állásába, Bangha páter vezérkari főnökévé. Legalábbis olyan szenzáció ez, mintha például Hegyeshalmy Lajos helyett most Búza Barnabásból csinálnának minisztert. A legtöbb destruktiv lap a nevezetes szerkesztőváltozásról tudomást se vesz. Úgy látszik, már nem fontos nekik. Az is lehet, hogy destruktiv kenyerüket féltik a destrukció új orgánumától. Annál epésebben jegyzi meg a Szózat, hogy Szabó László „keresztény irányú publicisztikai tevékenységét olyan cikkel kezdi meg, amelyben az Az Est számára irt számos vezércikkében szerzett kiváló rutinnal a hiányzó jogrend problémáját énekli meg.“ Bangha páternek egy másik alapítása, a kurzusnak hivatalos orgánánuma a Nemzeti Újság, amelyet eddig a keresztény publicisztikának két olyan kitűnősége vezetett, mint Kádár Lehel és Lendvai István. A keresztény szellemű gyűlöletnek ezt a két legtekintélyesebb vezérét is elérte a fátum : a Szózat szerint Bangha páter mind a kettőnek fölmondott. Kádár Lehel felelős szerkesztő neve valóban le is került már a lapról. A konstrukció nagy lapjai közül a Szózat egyedül maradt. Most már destrukció címén hirdetheti a keresztesháborút a két volt testvérlapja ellen is . . . * Bangha páter azonban vasárnap nemcsak a Szózat-hun szerepel. A Népszava megírja róla, hogy a pesti ébredők — el lehet képzelni, hogy a keresztény alázatosság hangján — számon kérték tőle „azt a csekély inkonzekvenciát, amely részéről az eddig szabadon garázdálkodó munkatársai eltávolításában jutott kifejezésre“. A főtisztelendő atya — kitérő választ adott nekik. Ez pesti zsargonban van mondva. A Virradat és a Budapesti Iirlap vezércikkben méltatják a protestánsok most avatott püspökét. 0.80 a korona Zürichben. Ravasz Lászlót s a Virradat ez alkalommal a kormányzó őfőméltóságát is ünnepli, megemlítvén, hogy „kormányzói székben ma is református vezér ül, aki nemcsak méltóságánál, hanem ősmagyar jelleménél fogva is kiemelkedik a magyarok milliói közül.“ Ugyanezzel az alkalommal az Új Lap vezércikke szükségesnek tartja leszögezni, hogy „a keresztény gyűjtőfogalom alól egyre ritkábban bátortalankodik elő a katolikus öntudat , a felekezeti béke címén egyre több engedményt teszünk. Akárhány katolikus intézményünk agilitását csökkentettük csak azért, hogy protestáns testvéreink féltékenységét föl ne keltsük, vagy érzékenységüket ne sértsük. Bevalljuk, ez súlyos hiba volt.* Csak nincs szebb a szép testvériségnél ! Berzeviczy Albert, a Tudományos Akadémia elnöke, egyik estilap munkatársa előtt a ma politikájáról többek közt így nyilatkozott: „Keserves botorkálás és nekimenés minden kínálkozó falnak; a legmagasztosabb jelszavak hangoztatása közben szomorú széthúzás és hatalmi tülekedés, csúnya visszaélésekkel is fűszerezve : hízelgés az előzményektől még beteg közhangulatnak, oly rendszabályokkal, melyek miatt az egész világ rokonszenve elfordul tőlünk, védekezés a bolsevizmus ellen a bolsevizmus saját fegyvereivel és gyógyíthatatlan hajlam az értelmiség körében a kockázatos kalandorpolitika iránt, ezek a jelenségek jellemzik közéletünket két év óta, vagyis mióta önrendelkezésünket visszanyertük és azt alkotmányos formában gyakoroljuk.“ Nem szép az öreg Berzeviczytól, hogy hirtelen ilyen irgalmatlan destruktiv lett. Bűnét csak az enyhiti, hogy nem mindig volt ilyen. Ugyanazzal a szájjal fújt ő olyan meleget is, mint amilyen hideget most fáj. * Patacsy Dénes urunk-bátyánk mint baranyai kormánybiztos egy kicsit közéjük csördített a pécsi zsidóknak ez az eset ugyanakkor került nyilvánosságra, amikor Angyal Pál dr, a budapesti egyetem jogi dékánja magas nívójú avató beszédében ugyanarra az álláspontra helyezkedett. A Világ közéletünk két kitűnősége közt így vonja meg a párhuzamot : — Egy mentségre Patacsy Dénes uram. hivatkozhatik A budapesti tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Angyal Pál, tegnap ugyancsak egy ünnepi szószékről tett ugyanolyan tudós kijelentéseket, mint Patacsy Dénes uram Pécsett. Angyal Pál egy ideig, ha nem csalódunk, épen a pécsi rabbi beszédeit volt szives plagizálni és a pécsi rabbinustól kölcsönkért szónoki fordulatokkal próbált babért aratni. Egy rabbinust tisztelt meg bizalmával és ollójával tudós professzor Angyal Pál, amikor dikciókat Változnak az idők kellett kivágnia, és változnak a divatok és tudós professzor Angyal Pál a pécsi rabbinus lába elé helyelyezett zsámolyát most Patacsy Dénes lába elé tolta. Tudós professzor Angyal Pál most Patacsy Déneshez jár iskolába, miután kijárta már a rabbinusok iskoláját. Sok szerencsét kívánunk ehhez Önnek, volt rabbinövendék, most Patacsy-tanítvány, tudós professzor Angyal Pál. .. A szegedi vitézek beiktatása, Felsőtanya ünnepe. Vasárnap gazdagyülés lélekemelő ünnepélyes keretében iktatták be Szeged-Felsőközponton a Szeged város által 15 vitéznek adományozott 225 hold közül 75 hold öröktulajdonába az első öt vitézt: Vitéz Lajos István, vitéz Mezei Ferenc, vitéz Kérges Pál huszártiszthelyetteseket, vitéz Kaszás János gyalog?, tiszthelyettest és vitéz Rácz István őrmestert. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót, a vitézi székek főkapitányát vitéz Siménfaky Tihamér vk. ezredes, a vitézi szék törzskapitánya képviselte az ünnepségen, aki segédtisztjével, vitéz Szügyi Zoltán főhadnaggyal még szombaton Szegedre érkezett. Vitéz Siffiénfalvy Tiham tér törzskapitány reggel 8 órakor autón indult Pelsőközpontra, kíséretében voltak vitéz Papp János százados, csongrádmegyei székkapitány, Szendrey János százados, széktartó, Nagy Sándor alispán, Mátéffy László földbirtokos és Zboray László gazdasági főtanácsos, mint a csongrádmegyei vitézi szék tagjai; a csanádmegyei vitézi szék részéről Wehner Jakab százados, székkapitány és Csakonyi Ferenc tiszthelyettes, széktartó; a vitézi rend szegedi tagjai közül pedig vitéz Irányi László, vitéz Kókay László, vitéz Máthé Gyula és vitéz Hefty Frigyes. A nemzeti hadsereget a birtokbahelyezési ünnepségen bulcsi Janky Rocárd tábornok körletparancsnok és Skvoy Kálmán ezredes, vezérkari főnök sagok képviselték. A polgári hajóvezetői közül megjelentek Aigner Károly dr főispán, Bokor Pál helyettes polgármester, Szalay László kerületi rendőrfőkapitány, Várhelyi József és Gallér Kristóf pápai prelátusok, Botlka Sándor főkapitány, Gaál Endre dr és Szendrey Jenő dr városi tanácsnokok. A hosszú kocsisor délelőtt 10 órakor érkezett Felsőközpontra, ahol a kormányzó képviselőjét Niedermayer Antal plébános üdvözölte. Papp székkapitány az öt vitézt majd bemutatta vitéz Siménfalvy törzskapitánynak. A fogadás után Niedermayer plébános szentmisét celebrált, amelyen Gregorics László kántor, régi magyar egyházi éneket, a mise végén pedig a magyar tiszekegyet énekelte. Az ünneplő közönség délelőtt fél 12 órakor a templomból a gazdagyűlésre ment, amelyen az elnöklő Aigner Károly főispán a következő beszédet mondotta : — Tisztelt közgyűlés, kedves gazdatársaim ! A mai nevezetes és országos jelentőségű gazdagyűlést ünnepélyesen megnyitom. A harctéren érdemeket szerzett vitézek beiktatására gyűltünk egybe. A régi rómaiak is ismerték már a harctéri vitézség ily módon való jutalmazását, de a rómaiak hóditóháborut folytattak és a meghódított földből jutalmazták vitéz harcosaikat. Mi mindig csak védekeztünk s most is az anyaföldből jutalmazzuk itt megjelent vitézeinket. Ez az első eset, hogy a hősök méltó jutalmat kapnak. A hazaszeretet legfelsőbb fokának kellő méltánylása és elismerése Horthy Miklós (lelkes éljenzés) őfóméltóságának az érdeme, mert az ő eszméje a vitézi rend megteremtése. (Lelkes éljenzés.) Indítványozza, hogy Korom Mihály, Vetró Sándor, Kordás József és Lippai György gazdálkodókból álló küldöttség hívja meg a díszközgyűlésbe Siménfalvy törzskapitányt és az öt vitézt A kormányzó képviselőjét a terembe lépésekor a gazdaközönség a Himnuszt énekelve állva fogadta. Bokor Pál helyettes polgármester üdvözölte a belépőt, amire vitéz Siménfalvy törzskapitány a következőkben válaszolt: — Örömmel tettem eleget kormányzó úr parancsának, amikor idejöttem, hogy vitézeket, akik a hosszú világháborúban rendkívül bátorsággal harcoltak hazájukért és a forradalmak idején sem tántorodtak meg igaz magyar érzésükben, a nemzet hálájáról biztosítsam és nekik a nemes város által adományozott vitézi földeket átadjam. — Bemutatom őket Önöknek és közhírré teszem, hogy a kormányzó úr öfőméltósága Rácz Istvánt 1918 októberében az olasz fronton, Mezei Ferencet Bukovinában, Kérges Pált Galíciában, Kaszás Jánost ugyancsak Galíciában, Lajos Istvánt pedig Bukovinában elkövetett hősi leleményeikért és egyéb vitézi csetetjeiért, amelyekért annak idején többszörös katonai kitüntetést kaptak, 1921 augusztus 21-én vitézekké avatta. — Tisztelt díszközgyűlés! Az itt megjelent vitézeket, mint a honfi és katonai erények példaképét állítom önök elé. Kérem önöket, fogadják őket szeretettel és támogassák őket új munkájukban. Meg vagyok győződve, hogy amint a harctéren megállották a helyüket, *"T • s trrr»t rin irt imt ~ T'"