Szegedi Napló, 1921. november (44. évfolyam, 495-499, 450-494. szám)
1921-11-01 / 495. szám
Kedd, 1921 november 1 SZEGEDI NAPLÓ Szerb járőrök átszöktek Szegedre. — Az albán és a horvát katonák szöknek a serb hadseregből. — Ma reggel nagy föltünést keltett Szegeden néhány katona, akik a szerb hadsereg egyenruháját viselték. Az idegen katonák teljes fegyverzettel jártak-keltek, fegyver volt a vállukon, bajonett a derékszijjon, tölténnyel és kézigránáttal is föl voltak szerelve. Jámbor ábrázattal mentek az utcán, láthatóan céltalan bolyongással. Két csoportban voltak, az egyik csoportban öten, a másikban négy katona. Járőrök. A Dugonics téren megszólította a szerb katonákat egy rendőr. Az egyik beszélt magyarul és elmondta, hogy nem szerbek, hanem albánok, megszöktek a jugoszláv hadseregből. A rendőr a szerb járőrt bekísérte a városházára. Az utcákon érthető csodálkozással bámulták, amint a hatalmas termetű fegyveres katonákat egy rendőr kíséri. A rendőrségen már bővebben beszéltek a szökött katonák. Elmondták, hogy járőrben voltak Horgos táján és megléptek, mert nem óhajtanak harcolni a szerb hadseregben, ahová erőszakkal kényszerítették őket. Kijelentették, hogy a legtöbb albán katona átszökne hozzánk, ha tudnák, hogy nem esik bántódásuk. Az albánok a szerbek ellen harcolnak odahaza, gyűlölik elnyomóikat. A horvát katonák szintén szökdösnek a szerb hadseregből. Gyakorta megtörténik, hogy egy-két katona átjön a határon, otthagyja caspattestét. Néhány héttel ezelőtt az alsótanyai rendőrök két szekérrel hoztak be Szegedre albán és horvát katonákat, akik megszöktek a jugoszláv hadseregből. A kilenc albán katonát, akik kerülő utakon jutottak be a városba, a rendőrség átadta a katonai parancsnokságnak. üdDONSAGOK Tisza-emlékünnep. Szeged város közönsége Tisza István emlékére szentelt gyászistentiszteletet ma délelőtt 10 órakor tartotta meg a református templomban. Az ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg, amely után az egyházi énekkar a „Te benned biztunk eleitől” kezdetű zsoltárt énekelte. Majd Bereczk Sándor ref, lelkész kiemelte Tisza férfiasságát, hazafiasságát, erős nemzeti érzését, mély vallásosságát, ritka kötelességérzetét. Az evangélium áldásairól szólott, amelyek gazdagon gyümölcsöztek. Ilyen áldás volt a magyar nemzetre Tisza István gróf, akit még élt, meg nem értettük, akit a nemzet, mint tékozló fiú a kincseket, eltékozolt, de nyugodjunk meg — mondotta — abban, amiben Tisza István gróf is megnyugodott halála órájában, hogy ennek így kellett lennie, ez az Isten akarata volt, aki halálában ismertette meg velünk napnak és igaznak ; azt, akit még köztünk jár, meg nem értettünk, de ha az ő erényeit követjük, akkor fölépítjük Magyarországot és hihetünk Magyarország föltámadásában, mert ez is az Isten akarata, mert ennek is így kell lennie. A gyászbeszéd után az énekkar zsoltárt énekelt, amellyel az istentisztelet befejeződött. A gyászistentiszteleten megjelentek Szeged város hatósága képviseletében Somogyi Szilveszter dr polgármester, Gaál Endre dr. Rack Lipót tanácsnok, képviseltette magát a törvényszék és járásbíróság, a pénzügyigazgatóság, az állampénztár, az ágostai evangélikus hitközség, a katonai körletparancsnokság, a ref. egyházközség Szél Gyula dr főgondnokkal az élén. A szegedi protestáns egyetemi hallgatók is teljes számban megjelentek. * Budapesten ma leplezte le a miniszterelnökség tisztviselői kara az épületben elhelyezett Tisza-emléktáblát, Stróbl Zsigmond sikerült alkotását. (Karmai között kardot tartó turulmadarat ábrázol, alatta az egyesített nagy magyar címerrel.) Az ünnepségen részt vettek a polgári, az egyházi, a katonai, a politikai és a társadalmi világ előkelőségei. Az ünnepi beszédet Bárczy István miniszteri tanácsos mondta, hangsúlyozva, hogy Tisza letüntével és mártírhalálával egyszersmind letűnt állami egységünk, letűnt Szent István birodalma és a magyar dicsőség. — Midőn, úgymond, Tisza István a politikai pályára lépett, a magyar nem támadta a magyart. Deák Ferencnek szavaihoz igazodva mindent kész volt kockára tenni a hazáért, de a hazát nem. Tisza István szelleme a történelem itélőszéke előtt örök időre védője lesz a magyar nemzetnek. Nem háborús célokért, nem imperialista eszmékért, nem annexióért küzdött Tisza István és az ő Magyarországa, hanem Magyarország fönnmaradásáért, államunk ezeréves területi integritásáért. Tartsunk össze, mert csak így fogjuk visszaszerezni az egyesített magyar címert, amely Tisza Istvánnak ezt az emléktábláját disziti s amelyet Tisza István mig élt, összetartott. Csak így fogjuk elérni azt, amire ma minden magyar ember gondol, amiért ma mindenütt, ahol magyarok élnek, imádkoznak. Magyarország föltámadásáért Áldott legyen Tisza István emlékei 100.000 korona SA17““ más bizalmi állást keres, esetleg nagyobb tőkével társulna életképes kereskedelmi vállalattal «Mérlegképes könyvelő*. Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek. 1959 ■m A tűzoltóság csak egy fecskendővel tud kiYODUlUl. 36.000 korona sürgős javitási költség kell. — Elromlottak a kocsikerekek. Még alig múltak el a fővárosi nagy malomégések és a nemzeti vagyon pótolhatatlan veszteségei országszerte arra kényszeritették a hatóságokat, hogy revizió alá vegyék a tűzoltóságok fölszerelését. A szegedi tűzoltóparancsnokság hétfőn adta be jelentését a tanácsnak és ebből meglehetős szomorú adatok kerültek elő. Kitűnt, hogy a tűzoltóság csak egyetlen fecskendővel tud kivonulni ma és ez a körülmény minden hozzáfűzés nélkül nyilvánvalóvá teszi, mi történnék Szegeden egy nagyobb tűzesetnél. A jelentés megemlíti, hogy a szerelvények kerekei elpusztultak, a pótlás költségei pedig legkevesebb 36(X)0 koronába kerülnek. A tanács hétfőn foglalkozott a költségek megszavazásával. Az elvi álláspont szerint a jövő évi költségvetés terhére ezek a munkálatok nem engedélyezhetők, mivel azonban a munka sürgős és halaszthatatlan, a tanács úgy határozott, hogy az összeget kiutaltatja a rendkívüli alap terhére. Lapunk legközelebbi száma szerdán délben a rendes időben jelenik meg. — Személyi hír. A minoritarend magyarországi tartományi főnöke, Monay Ferenc dr vasárnap Szegedre érkezett a szokásos rendház-vizsgálatra. — Eskütétel a Táblán. A szegedi királyi Ítélőtábla Hamza Géza elnök elnökletével ma teljes ülést tartott, amelyen Borsiczky Béla, Orosz Pál és Scultéty István újonnan kinevezett tanácselnökök és Korpássy Gyula táblai bíró letették az esküt. Jövőre a város is köttet koszorúkat. Az idei szezon legnagyobb koszorúvására hétfőn és kedden folyik le (részben le is folyt már) a városháza előtti téren. Szerdán még úgy látszott, hogy a nagy kínálat és az esős idő letöri az árakat, azonban a derült idő és a kereskedői összetartás más eredményeket hozott. A koszoruárak nem estek és különösen az élővirág készítmények drágultak meg. Az átlagos kész koszoruárak 40—80 korona körül állottak hétfőn, de a szebbekért 150— 200 koronát is elkértek. Ez a körülmény arra indította a tanácsot, hogy foglalkozik azzal a gondolattal, hogy jövőre nagyszámú olcsó koszorút köttet kertészetében és a befolyó jövedelmet jótékony célokra fordítja. A szegedi posta zavartalanul működik. Hírek terjedtek el, hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatosan a posta működésében zavarok állottak be. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag Kőrösy Istvánhoz a szegedi posta- és távirdahivatal főnökéhez, aki a következőket mondotta: “ A szegedi posta működésében nincs változás. Zavartalanul lebonyolítjuk a forgalmat és módosulás már csak azért sem állhatott be, mert Szeged közvetlen összeköttetésben sem a külfölddel, sem a megszállott részekkel nincsen, minden forgalom, úgy a postai, valamint a távirati, Budapesten keresztül bonyolittatik le, épen úgy, ahogy az eddig is gyakorlatban volt. — Fölépítik az alsóközponti plébániát. Régi panasza volt már úgy Alsótanya polgárságának, mint az érdekelt plébániának, hogy az alsóközponti plébániahivatal helyiségét, valamint a szükséges lakhelyiségeket 1914 óta nem építették föl. Hétfői ülésén végre döntött a tanács és elhatározta, hogy a még rendelkezésre álló tégla és faanyaggal, 200.000 korona költséggel fölépitteti a plébánia-épületet. A tek. Tanácsból. A Szikra-gyufagyár ingatlaneladási szerződését jóváhagyó, záradékkal megküldötte a belügyminiszter. A munkáslakások építése azonban tavaszra marad, mivel a jóváhagyás késedelmessége miatt a gyár a munkát az idén nem kezdhette meg. A vágóhíd járdasüppedésére 5400, a városháza házmesteri lakásának kijavítására 3000, a Hóbárt basautcai kút fedőlapjának kijavítására 4500, a csorvai erdészlak javítására 4500 koronát szavazott meg a tanács. A Stefánia sétány három ívlámpája helyett az éjszakán át csak egyet éget a tanács. A nagyszéksóai tavat halászatra bérbeadták. A környék malmainak tűzrendészeti felülvizsgálatára a tanács kiküldte a tűzoltóparancsnokot. A családi otthon külön elemi iskoláját a tanács nem tudja megvalósítani, pénzügyi és lakásügyi akadályok miatt. A székely egyetemi hallgatók vigalmi adóvisszatérítést kértek a tanácstól. A tanács segély címén 3000 koronát utalt ki. — Pető Sándor demokrataképviselő súlyos idegbeteg. A Budapest hétfői kiadása jelenti: A nemzetgyűlés egy kitűnő és értékes tagját vesztette el. Pető Sándor dr nemzetgyűlési képviselőn az utóbbi hónapokban súlyos idegzavar tünetei mutatkoztak, amelyek múlt héten olyan veszedelmes méretet öltöttek, hogy családja kénytelen volt beszállíttatni egyik ideggyógyintéseibe. A szerencsétlen képviselő, aki mögött évtizedes parlamenti múlt áll, a proletárdiktatúra áldozata. selymek, bársonyok, flanell, kárán és mindenféle bélésáruk a legnagyobb választékban kaphatók Szabó K* és Szeged, Aradi-utca 5, 1947 0R0KBEGSUI Alkalmi és nászajándékok imniiMifMl •MiMttMIIMtfIfltIMtIUtlItlIIHIttfnUI Engel Lajos állandó műtárlata Szeged, Dugonics-tér 12. sz. - ik legjelesebb magyar festőművészek eredeti munkái.