Szegedi Napló, 1922. február (45. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Szerda, 1922 február 1 SZEGEDI NAPLÓ fürtjeimet, nagyon mély részvéttel nézett reára, végre így szólt: — Hát a spanyolról mondjak valamit, mélázott el. Na igen. Mi orvosok, tudja, másként látjuk az egészet, mint a laikus közönség. Jó-jó, nézze mindenki laikus,mond­hatnám naiv. Én már elérkeztem arra a tisztult filozófiai magaslatra, hogy mindenkit naivnak látok magamon kívül, hogy a becsületes­ségről ne is beszéljek. — De mégis, rebegtem, tessék vala'­mi tájékoztatót adni, szóltam közbe a nagytekintetű férfiú egy óvatlan és hosszabb lélegzése köz­ben, mert nem akartam a szavába vágni, mi különben nála majdnem lehetetlenség. — Ne zökkentsen ki kérem, intett le. Ami pedig a tájékoztatást illeti, arra is van raondanivalóm. A P­S­i. hírekre is adtam tájékoztatást, RiX mester előadásairól is. Sióval most a spanyol. Lényegtelen kérem, én tö­rtent­m rajta, pedig ez nagy dolog (megilletődve néztem rá, ahogy kinyult előttem daliásán és büszkén, mint jegenyefa, de szolni már nem mertem.) Hát mindenikelőtt a betegség egyéni (különös, gondoltam, eddig azt hit­tem mikor beteg voltam, hogy a sóhivatali főnök isért betegszab­id­t a red­ikcióban) és rendszerint lezajlik 36 óra alatt. Ha nem zajli­k le, akkor baj van és beállanak a komplikációk. Gyenge hidegrázással ke­zdő­dik, de a rázás erős is lehet. Legjobb ha az ember azonnal le­fekszik és nem is kel föl. — De kérem, hiszen . .. — Azaz, hogy ha akar, fölkelhet, nem fontos. Ha beáll a légző­szer­­vek lobbosodása, akk­or súlyosabb az eset. Hang­súlyozom, hogy az orvos gyógyítása empirikus lehet Csupím, a pharmaci­i- dinamikai hatá­­■ok nem váltak be. — Csodálatos ... — Ne csodálkozzék, hanem figyel­jen, most jön a forraltbor. Az al­­koho­l méreg, én sem tagadom, de kétségtelen, hogy ennél a beteg­­ségnél átsegít a bajokon. Mert iz­zadni kell drága barátom, fő az iz­­zadás , aszpirinnal, vagy borral, vagy máskép, de izzadni kell. Ekkor már nagy verítékcseppek gyöngyöztek a homlokomon. Meg­vetéssel gondoltam Espagnole Morto barátomra, a könnyelmű hidalgóra és félretéve minden terem­télytiszte­­letet, lehunytam a szemeimet és közbevágtam . — Akkor nincs szük,még ugyebár hatósági intézkedésekre ? — Arra soha sincs szükség, vá­laszolta, ebben az esetben legki­­váltkép nem. Barátságosan búcsúztam tehát, a főorvos spanyolul üdvözölt (ő tizen­két nyelven beszél) és távozóban minden összezavarodott lüktető fe­jemben. összezavartam a főorvost a spanyollal és Espagnole Mortá­­val a hidalgóval, bánatosan hida­­logtan haza, lefeküdtem és azóta várom a komplikációkat, mert még nem múlott el 36 óra. Egy milliárd arany­korona a magyar jóvátétele?). A Nép c. lap információja szerint Magyar­­országnak egy milliárd aranykoro­­nát kell jóvátételi összegül fizetnie. Ezt a hírt természetesen fönntartás­­sal lehet csak elfogadni. — Az elszakított Nyugat- Magyarország fővárosa. A retencr Mittag értesülése szerint az­zal a tervvel foglalkoznak az osz­trák kormánykörökben, hogy Bécs­újhelyet tegyék meg az elszakított Nyugatmagyarország fővárosává. — -^■T1-'IT' ÚJDONSÁGOK — A főkapitány betegsége. Az influenzában súlyosan meg­betegedett Bottka Sándor dr főka­pitány állapota már örvendetesen­­ javult. Borbola Jenő dr rendőrta­­­­nácsos, a kapitányság helyettes ve­­­zetője, aki szintén beteg volt, ma­­ már ismét elfoglalta a hivatalát . — A cseh állam lefoglalta a I konopisti birtokot. A kép írja : * Prágai tudósítás szerint Ferenc Fer- I­dinánd trónörökösnek, Vilmos csá- I szárral való találkozása révén vi- I­lágtörténemi nevezetességű kono- I pisti uradalmat, Ferenc Ferdinánd I gyermekeinek magánbirtokát, a­­ cseh­szlovák állam saját tulajdoná­­­nak nyilvánította.­­ — Kinevezés. A vallás és k­öz­­­­oktatásügyi miniszter Ton­elli Sán­dor dr-t, a kereskedelmi és ipar­kamara titkárát a Ferenc József tudományegyetem jog- és állam­­­tudományi karának javaslatára fel­ne'•e£te az 1921—22. tanévre szer­vezett államtudományi államvizsgá­­lati bizottság kültagjává. — Kié legyen a Wodianer­­vagyon. A férfiágon már kihalt Wodifiner bárói család, mint öre­gebb szegedi polgárok még emlé­keznek rá, szegedi származású. A família gazdagsáfrányi­ megalapozói a zsidó vallásról a római katolikus vallásra tértek át. A jótékony ha­gyatékairól most is ismert nevű Wodianer Albert báró, aki a maga idejében nagy szerepet játszott a magyar társadalmi életben és aki a főrendiház tagja volt, fia volt Wodianer M­óric bóc­i bankárnak, aki később bárói rangra emelkedett. Albert báró huga térjezett Ferry Anna grófnő, 1919 deceraberében halt meg Grazban. Dúsgazdag volt a hölgy és végrendeletében az­ egész Wodian'er vagyont unoka-­ öccsére, Ni­m­­es János grófra hagyta, s aki már a grófnő életében kapta­­ meg a budapesti és bécsli palotá­kat és sok millió értékű­ ékszereit.­­ Most az elhalt Ferry grófné rokonai­­ L­­ileben bárónő és Wachtzer lovag pörrel töm­ed­ták meg a végrende­letet. Or­vosszakértőket és sok ta­nút neveztek meg annak bizonyí­tására, hogy Wodianer Anna bárónő az olasz Ferry gróf három éve el­halt özvegye beszámíthatatlan volt. Grauban különc életet élt, nagy­­szem kastélyában teljesen elzár­kózott, éjszakeán­feént cs­ukor kocsi­ban tett sétakocsizásokat háziorvo­­­sával és ápolópejével, nappal aludt.­­ A fölpörösök zárlatot kértek az­­ óriási Wodianer-vagyonra, ebben a tiszaparti szegedi bérpalotán is. — Népegészségügyi kiállítás Szegeden. Az amerikai Vöröskereszt anya- és csecsemővédő akciója, a népegészségügyi múzeum és a Falu­szövetség február 2-ától 5 éig a Gizella-téri városi főgimnázium földszinti helyiségeiben anya-, gyer­mekvédelmi és általános népegész­ségügyi kiállítást rendez. A Falu­szövetség higénikus tanyai és fa­lusi kislakások építkezésére vonat­kozó szemléltető gyűjteményt állít ki. A kiállítással kapcsolatban a gyermekek, általában a tanuló ifjú­ság értelmi fejlesztését előmozdító, tanulságos építő játékot mutatnak be. A kiállítás tartama alatt isme­retterjesztő előadásokat tartanak naponkint délután 4 órától kezdve a városháza közgyűlési termében. — A Kassban február 5 én dél­után 5 órakor fővárosi művén délután, Fehér mű­tor! Helyárak 30—60 koro­náig. Jegyek Petőnél. — Szentgyörgyi István kapja a Szinnyei-Merse-dijat. A Sziny­­nyei-Merse Társaság idei szobrász­díját, mint Budapestről jelentik, a Szegeden jól ismert Szentgyörgyi István kapja, aki a szegedi fahonvé­­dot készítette. A tájképdíjat az idén nem adják ki. — Hamis szegedi hírek a budapesti sajtóban. A szegedi államrendőrségnek a tiszt-ügyben folytatott nyomozásáról hamis fai­rek jelentek meg egyes fóvárosi lapokban. Egyik budapesti esti lapban­­olyan tudósítás jelent meg, hogy Szegeden is elpa­­namázták az ellátta dánok­­liszt­jét, az államrendőrség hajnali há­rom órakor előállított és őrizetbe helyezett két tekintélyes kereske­dőt, akiknek neve összeköttetéseik révén a fővárosban is ismert, to­vábbá a közélelmezési hivatal egyik vezető állásban levő tisztvise­lőjét és még egy „szenzációs” őrizetbe helyezésről regél a tudósítás, be­­ígérvén az ugyancsak „szenzációs“ fejleményeket. Ezzel szemben a valóság az, hogy a rendőrség a ki­hallgatások után az ügy valamennyi szereplőjét elbocsátotta és azt ál­­lapította meg, hogy bűncselekmény senki részéről nem történt, csupán hivatali szabálytalanságról lehet szó és ezért az ügy iratait meg­­küldötte a polgármesternek.­­ Nem tesszük kirakatba a most érkezett csodaszép ezüst reti­­külöket, ezüst evőeszközöket és cigaretta-tárcákat, tessék azokat üz­­letemben megtekinteni. Fischer Test­vérek, ékszerészek Szeged. 2638 — Bajok a filmcenzura kö­rül A mozisok körében régóta sut­togják, hogy 8 filmcenzuránál pár­­tolgodnak, hogy a dolgok nem mennek úgy, amint kellene. Meg­történt az, hogy egyik mozgószín­­házban a „Newyork rejtelmei“ c. filra előadását csak felnőttek néz­hették véggig, amíg egy másik mo­ziban ezt a korlátozást nem rendel­ték el. Megtörtént az az eset is, hogy egy budapesti mozitulajdonos Bécsben filmet vásárolt. A külföldi filmek lekötésénél kötött szerződés­ben van egy pont, amely szerint, ha a filmet a cenzúra kifogásolja, az ügylet lebonyolítása meg nem történtnek tekintendő. A budapesti mozgószínháztulajdonos utóbb sze­retett volna kibújni a szerződés alól és ezért — állítólag — oda­törekedett, hogy a szóban levő filmet a cenzúra letiltsa. Szombaton a filmcenzúra elnökénél följelentést tettek, ami helyben a följelentők elő­sorolták mindazokat a vádakat, amellyel a cenzúrát illetik. A film­­cenzúra elnöke, Horváth Elek mi­niszteri tanácsos a vádakat közölte a főkapitánysággal, ahol nyomban megindították az eljárást. Beidéztek több mozist, akik közül az egyik arra kérte a főkapitányhelyettest, hogy a mozisok birtokában levő cenzúraengedélyeket hasonlítsák össze, mert abból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a filmcenzúrá­­nál történtek-e visszaélések. A film­cenzúra titkárát, Radnóti Gézát az­zal vádolják, hogy a filmgyáraktól elfogadott fordítómunkát és ezzel a cenzúránál levő állása összeférhe­tetlen lett. A vizsgálatot folytatják. z Tört aranyát, ezüstjét adja el Tóthnni. A Budape­sti Hírlapra ha elő­fizet, vonatérkezés után lakására kézbesítjük és ingyen kapja az ez évi „Kincses kalendáriumot.* Elő­fizetés egy hóra 60 korona, negyed­évre 170 korona. Előfizetést fölvesz Szalay-hirlapiroda, Kigyó-u. 1. sz. Telefon 437. — Bocsánat, nagyságos ur! A Magyarság-ban olvassuk az alábbi kedves történetet: Bethlen István gróf vasárnap este a fele­ségével s egy igen előkelő francia úrral és annak feleségével vacsorá­zott a Brisztolb­­n. Vacsora után a zártkörű társaság kiült a hallba és Bethlen István itt magához intette a pincért. — Kérek két pohár likőrt! A pincér azonban igy felelt: — Bocsánat, nagyságos nő, ha likőrrel nem szolgálhatok . . . — Miért? — lepődött meg a miniszterelnök. — Azért nagyságos ár, mert törvény van rá, hogy vasárnap nem szabad pálinkát kiszolgálni. Bethlen még jobban meglepődött , most már a részletek iránt kezdte faggatni a pincért. — Mikor hozták azt a törvényt? — Néhány héttel ezelőtt nagysá­gos ur. .. — Ja úgy! Akkor köszönöm, — legyintett a kegyelmes ur. De azt már nem tette utána: várjon a pincér törvényi sztéléjét, avagy a szives fölvilágositást köszönte- e meg? Valószínűen az utóbbit. — Landesberg Jenő dr vidéki előadásai. Landesberg Jenő dr, a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára vasárnap szakelőadásokat tartott Csabán és Gyulán. Az előbbi helyen ,az ipartestületben az ipar­­törvényről, Gyulán pedig a forgalmi és a fényűzési adóról tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást.­­ A Kassban február 4- én és 5 én rendezendő művészestéknek más-más műsora van. Minden este 3 egyfelvonásos, tréfák, magánszá­mok, duettek, táncszámok. Jegyek Petőnél.­­ Rendkívül kedvező alka­lom értékes tárgyak vételére. El­adó női fehér boa, selyem blúz, 42 számú remek lakkcipő, ezüst cigarettatárca, selyem női kalap, etno. Mind vadonat­új, használatlan. Megtekinthető a déli órákban Szé­­chenyi­ tér 16. sz., I. emelet, lépcső följárattal szemben. X Tört aranyat legmagasabb ár­ban vásárol Iritz Dugonics-tér 11. X Márkus Lilly, a magyar zongoraművésznők legkiválóbbja, február 9-én este 8 órakor tartja önálló zongora­estéjét. Műsor a plakátokon. Jegyek 20—100 K-ig Endrényinél. 2630 X Lady Hamilton második ré­sze, az „üstökös“ 6 felvonásban csütörtöktől vasárnapig a Korzó­moziban. Jegyeket ajánlatos már előre megváltani. GUMIBÉLYEGZÖKET késitt Ko­­r­oknay, Templom­ tér 3. As udvarban. VONALZOTT ÜZLETI KÖNTTEK LEGELSŐBBRENDŰ KIVITELBEN ENGEL LAJOSNÁL SZEGED, DUGONICS-TÉR 12. TELEFON 94. tSzlMobik­

Next