Szegedi Napló, 1922. március (45. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

2 A komlányban nem lets ▼áltozáe. A Magyarország írja: Az aktuális kérdések közé tartozik a kormány rekonstrukciójának ügye is. Erre vonatkozólag az az értesülésünk, hogy ebben az irányban Bethlen miniszterelnök részéről a kezde­ményező lépések megtörténtek. A minisztertanács szombati határozata után ugyanis a miniszterelnök fel­kérte a kereszténypárti miniszterek közül azokat, akik a titkos szava­zás mellett foglaltak állást, hogy tekintettel arra, hogy a szavazás a kabineten belül nyílt kérdés volt, maradjanak bent a kabinetben. A kereszténypárti miniszterek többsé­génél ilyen irányban meg is van az elhatározás és a készség. Az ellenzéki passzivitás kérdése. Értesülés szerint a Rassay-párt és a függetlenségi és 48 as párt között megindult fúziós tárgyalások igen komoly stádiumba jutottak és eltérés közüttük már csak kisebb jelentőségű pontokon van. Mindkét oldalon azt remélik, hogy ezeket a nehézségeket is sikerülni fog le­küzdeni és a két párt összeolva­dása megtörténik. Balla Aladár a passzivitás tervéről a következőket mondotta: — A függetlenségi pártban igen komoly formában merült fel a pasz­­szivitás gondolata. Ennek okai igen súlyosak; a múlt nemzetgyűlés az alkotmányjogi problémák közül egyetlenegyet sem oldott meg, a most összeülő törvényhozótestület szintén nem országgyűlés lesz, ha­nem nemzetgyűlés, amelynek fő­feladata az alkotmányozó kérdések elintézése. Soha a világon nem for­dult még elő, hogy egy ilyen kon­­stituautót szűkített választójog mel­lett hívtak volna össze. — Közjogi non­sens, hogy most nem a nép minden rétegét hívják fel akaratnyivánításra, hanem Európa legszűkebb választói joga mel­lett akarnak választatni. Még sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a kor­mány most is rendelkezik a kivéte­les hatalommal, amely tulajdonkép­pen a háború idejére szól. Éppen ezért nagyon meggondolandó, hogy ne helyezkedjünk-e a passzivitás álláspontjára, habár a párt még nyílt szavazás mellett is a legjobb kilátásokkal veszi fel a küzdelmet é S legalább hatvan hetven mandá­tumra számítunk. Végleges állás­foglalás előtt megváltak, mig a vá­lasztójogi rendelet végleges és hite­les formában nyilvánosságra kerül és mig a többi ellenzéki pártok, különösen a szociáldemokrata­ párt is döntenek magatartásukról. Csü­törtökön este központi igazgatósági bi­zottsági ülést zártu­k és itt fogjuk a határozatunkat meghozni. A függetlenségi párt köréből köz­ült velünk, hogy a péceli kisgazda­párt 1500 taggal csatlakozott a füg­getlenségi párthoz és ezt a lépést azzal okolja meg, hogy arra a munka­pártnak a kisgazdapárttal történt fúziója következtében szánta el magát. Zsámboky Miklós a zsubay quartett cellistája a legkiválóbb magyar művész. SZEGEDI NAPLÓ Szerda, 1922 mércitő­l A kereskedelmi és iparkamara kritikája a gazdasági és pénzügyi politikáról. Teljes ülés a kamarában. A Szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara ma délután teljes ülést tartott. Wimmer Fülöp elnöki meg­nyitója után Cserzy István fogal­mazó előterjesztette az elnöki je­lentéseket, köztük Reiniger Jakab üdvözlését az ügyvédi kamara el­nökévé történt megválasztása al­kalmából. Az általános gazdasági helyzet­tel kapcsolatosan Tonelli Sándor dr vezetőtitkár fölolvasta a kamara nagyszabású elvi deklarációját, amely országos figyelmet érdemel. A felirat, amelyet megküldenek a miniszterelnöknek, a kereskedelem­ügyi és pénzügyi minisztereknek, megsemmisítő kritikája a mai gaz­dasági és pénzügyi politikának. Vigasztalan kép. A fölirat vigasztalan képet vetít a magyar közgazdaság állapotáról. Iparunk most kezdi érezni teljes hatásában az ország megcsonkítá­sának szomorú következményeit. Nagyiparunk még a belföldi szük­ségletet sem tudja kielégíteni. Pang a kézműipar és nincs remény az építőipar föllendülésére sem. Az építkezés megindulása csak az ál­talános gazdasági föllendülésnek lehetne egyik jelensége. A vasúti tarifaemelés illuzóriussá teszi az építkezés terén nyújtott kedvez­ményeket. A kereskedelmet valósággal meg­­félemlíti a pénzszűke bizonytalan­sága. Az elmúlt évben a korona átmeneti javulása, most pedig kü­lönösen a szokás emelkedése állí­totta megoldhatatlannak látszó fel­adatok elé kereskedelmünket. Az ipar és kereskedelem azt látják, hogy az államhatalom a fináncpoli­­tikának egész súlyával rájuk nehe­zedik, ezzel szemben nem adja meg a fejlődési lehetőségeket. Egyes vonatkozásokban ipar- és kereske­delemellenes tendenciák érvénye­sülnek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az újjászervezés munkájában idegen segítségre alig számítha­­tunk. A kalandos tervekről, ame­rikai milliókról és az egyéb csoda­­szerű segítségekről le kell mon­danunk. Rablókölcsönöket, mint Ausztria teszi, nem szabad elfogad­nunk. A terhek viselésében az egyenlő elbánást követelik a ke­reskedők és az iparosok. A mai rendszer méltán megrendítheti a jogegyenlőségbe és az egyenlő el­bánás elvébe vetett hitet. Folyto­nosan a mezőgazdaság államfentartó jellegét hangoztatják, az adóztatás azonban aránytalanul nehezedik az iparra és kereskedelemre. Kormány­­támogatással valóságos hadjárat fo­lyik a kereskedelem ellen, amely már az iparra is átterjed. Ez a had­járat bizonyos faji jelszavak ha­tása alatt indult meg és oda veze­tett, hogy már a kurzus árnyéká­ban született szervezetek is érzik azt a veszedelmet, amely a beszer­zési csoportok, központok és köz­ponti jellegű intézmények, álszövet­kezetek, katonai és egyéb hatósági jellegű műhelyek versenyében fe­nyegeti őket. A privilégiumok ellen. A felirat hivatkozik a Szegedi Kereskedők Szövetségének a be­szerzési csoportok illegitim ver­senye ellen indított akciójára és más érdekcsoportok panaszaira. Száz évesnél régebbi keresztény cégekkel megtörtént, hogy elvették trafikjogukat és odaadták beszer­zési csoportnak. Az iparosok köré­ben állandó a fölzúdulás katonai üzemek és álszövetkezetek ellen. Kötelessége a kamarának, hogy fel­emelje a szavát olyan jelenségek láttára, hogy állami kedvezések egész so­rozatával létrehozott szervezetek és úgynevezett szövetkezetek, me­lyek részjegytőkéiket nem tagjaik­tól, hanem az állam kasszájából kapták, nemcsak céljukon túlmenő­­leg illegitim versenyt támasztanak a többi gazdasági alanyoknak, ha­nem még külön monopóliumokon és privilégiumokban is részesítetnek. Kitér a memorandumban a Mező­gazdák Szövetkezetének szénmono­­póliumára, a favorizált szervezetek vezetőinek provokatív és sértő maga­tartására. Ezek a dolgok gyengítik az adózóképességet és a nehéz koc­kázattal, sok teherrel dolgozó keres­kedővel és iparossal szemben az árdrágítás látszatát keltik. Itt volna az ideje, hogy a háborús gazdálko­dás ezen szomorú emlékeivel vég­leg szakítsunk. A kötött gazdálko­dásnak csak úgy volna valami ér­telme, ha ezzel a termelés fokozása járna, de éppen az ellenkezőjét ta­pasztaljuk. Példákkal bizonyítja a fölirat, hogy a központosítás és mono­­polum gátja a forgalomnak és elő­­segítője a drágaságnak. A pénzügyi kibontakozás útja. Kifejti a felirat, hogy az adózás és rendeletek terén meglepetések­kel és fölösleges zaklatásokkal sújt­ják a kereskedelmet és az ipart. A forgalmi adó és a vasúti tarifa fel­emelése meglepetésszerűen jött, az érdekképviseleteket meg se kér­dezték, utóbb pedig észrevételeiket teljesen figyelmen kívül hagyták. A kamara nem abban látja a kor­mány pénzügyi feladatát, hogy min­den jelentkező hiányt újáa­adók mechanikus beállításával ellensú­lyozzon. Ez fatalizmus és Ausztria sorsára juttat bennünket. A kibontakozás útját (bár elismeri, hogy akadályok is merülhetnek föl) így jelöli meg a fölirat: 1. Egész állami háztartásunkban, de különösen azokban az ágazatok­ban, melyek a nagy nyilvánosság ítélete alól el vannak vonva, a szélsőségig vitt takarékosság elvé­nek a meghonosítása. 2. A forga­lomban levő pénzmennyiség szapo­rítása helyett a pénz cirkulációjának gyorsítása, hogy a gazdasági élet­ben játszott szerepét be tudja töl­­­­teni. E célból szükségesnek mutat­koznék a föld forgalmának részle­ges fölszabadítása, hogy azok a kisbirtokosok, akiknél a tapasztala­­tok szerint nagy pénzkészletek van­nak tezaurálva, földet vásárolhas­sanak. 3. Gazdasági életünk súly­pontjának áthelyezése a mechanikus adóemelésekről, lineáris tarifaeme­lésekről és újabb emissziókról a produktív tevékenység előmozdítása és az alkotó impulzusok elnyomása helyett azoknak kifejlesztésére. 4. Végezetül — last but not least — minden eszközzel a politikai nyu­galom atmoszférájának a megte­remtése, a még tapasztalható for­radalmi hangulatoknak a levezetése és a bizalomnak a helyreálitása. Egyéb dolgok. A teljes ülés egyhangú helyes­léssel fogadta el a feliratot, amelyért köszönetet mondott Tonellinek. A szövetkezetek ügyével kapcsolatosan fölszólalt Vértes Miksa és ismertetett egy levelet, amelyet a Köztisztvise­lők Termelő és Jogosztási Szövet­kezete szegedi fiókjának vezetője intézett a főispánhoz. A levél azt vitatja, hogy a szövetkezetnek tag­jain kívül joga van mást is ellátni. Vértes e fölfogás ellen a kereske­delem nevében tiltakozik. Landesberg Jenő dr titkár beszá­molt a kamara adóügyekben való tevékenységéről. Ezen a téren is hasznos munkát fejtenek ki állan­dóan. A pénzügyminiszterhez föl­terjesztést intéz a kamara for­galmi adó lerovásának megkönnyí­tése érdekében, mert a rendeletet mostani formájában nem lehet végre­hajtani. Bokor Adolf tiltakozik az immorális fölfogás ellen, amely a rendeletekben a kereskedők és­­iparosok ellen megnyilvánul. A fényűzési adó alá eső tárgyak be­jelentésénél például az alkalmazot­taknak kell megerősíteniök a főnök adatait. Boda Bertalan fölsorolta a forgalmi adózás hibáit. Glücksthal Lajos kifejtette annak a tarthatat­lanságát, hogy a forgalmi adót be­vételnek számítják, amely után jövedelmi adót kell fizetni. Kertész Béla dr annak szükségességét han­goztatta, hogy a kereskedő- és iparostársadalom egységesen tagadja meg a lehetetlen intézkedések be­tartását. Pálfy József dr a húsipa­­rosok sérelmét ismertette. Róka József (Battonya) a vidéki iparosok bajait panaszolta el. A kamara fölkarolja az elhanya­golt kéményseprőipar érdekeit és részt vesz a kéményseprők csabai kongresszusán. Landesberg Jenő dr másodtitkárnak érdemei elismeréséül a kamara megadta a titkári címet. Menyhárt Gáspár di­rektort, Tóth Károly dr­­ogkari dékánt, Jankó Ágoston toron­­tálmegyei, Daimel Sándor békés­megyei alispánokat, Pick Jenő sza­lámigyárost, Dobay Ferenc gyulai ipartestületi elnököt és Reisner Artur gyulai gyufagyári igazgatót levelező­­tagnak választották. Ezután az indítványok kerültek sorra. Az angol szövetekkel a gyárak szélre beleszőnek egy vékony selyem­­szálat. A vámhivatal ezt selyemmel kevert szövetnek minősíti és mint ilyet, jóval drágábban vámolja. Schwartz Manó indítványára a ka­mara eljár ennek a tréfás, de költ­séges tévedésnek megszüntetése érdekében. Ugyancsak Schwartz Manó indítványára lépéseket tesz­nek, hogy megkönnyítsék az útlevél szerzését. Reitzer Lipót indítványára a kamara feliratot intéz a keres­kedelemügyi miniszterhez, hogy az export idejére zárt vonatok áll­janak rendelkezésre, mert különben­­ sok áru megromlik. ■■ HH­­HM újat és használtat jutányos áron InUK EPEKET ECKSTEIN GYEr ^BUHI ■ irodaberendezési vállalata Budapest, IV. Párisi­ u. 1. Tel.126­ 06

Next