Szegedi Napló, 1922. március (45. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
2 A komlányban nem lets ▼áltozáe. A Magyarország írja: Az aktuális kérdések közé tartozik a kormány rekonstrukciójának ügye is. Erre vonatkozólag az az értesülésünk, hogy ebben az irányban Bethlen miniszterelnök részéről a kezdeményező lépések megtörténtek. A minisztertanács szombati határozata után ugyanis a miniszterelnök felkérte a kereszténypárti miniszterek közül azokat, akik a titkos szavazás mellett foglaltak állást, hogy tekintettel arra, hogy a szavazás a kabineten belül nyílt kérdés volt, maradjanak bent a kabinetben. A kereszténypárti miniszterek többségénél ilyen irányban meg is van az elhatározás és a készség. Az ellenzéki passzivitás kérdése. Értesülés szerint a Rassay-párt és a függetlenségi és 48 as párt között megindult fúziós tárgyalások igen komoly stádiumba jutottak és eltérés közüttük már csak kisebb jelentőségű pontokon van. Mindkét oldalon azt remélik, hogy ezeket a nehézségeket is sikerülni fog leküzdeni és a két párt összeolvadása megtörténik. Balla Aladár a passzivitás tervéről a következőket mondotta: — A függetlenségi pártban igen komoly formában merült fel a paszszivitás gondolata. Ennek okai igen súlyosak; a múlt nemzetgyűlés az alkotmányjogi problémák közül egyetlenegyet sem oldott meg, a most összeülő törvényhozótestület szintén nem országgyűlés lesz, hanem nemzetgyűlés, amelynek főfeladata az alkotmányozó kérdések elintézése. Soha a világon nem fordult még elő, hogy egy ilyen konstituautót szűkített választójog mellett hívtak volna össze. — Közjogi nonsens, hogy most nem a nép minden rétegét hívják fel akaratnyivánításra, hanem Európa legszűkebb választói joga mellett akarnak választatni. Még súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány most is rendelkezik a kivételes hatalommal, amely tulajdonképpen a háború idejére szól. Éppen ezért nagyon meggondolandó, hogy ne helyezkedjünk-e a passzivitás álláspontjára, habár a párt még nyílt szavazás mellett is a legjobb kilátásokkal veszi fel a küzdelmet é S legalább hatvan hetven mandátumra számítunk. Végleges állásfoglalás előtt megváltak, mig a választójogi rendelet végleges és hiteles formában nyilvánosságra kerül és mig a többi ellenzéki pártok, különösen a szociáldemokrata párt is döntenek magatartásukról. Csütörtökön este központi igazgatósági bizottsági ülést zártuk és itt fogjuk a határozatunkat meghozni. A függetlenségi párt köréből közült velünk, hogy a péceli kisgazdapárt 1500 taggal csatlakozott a függetlenségi párthoz és ezt a lépést azzal okolja meg, hogy arra a munkapártnak a kisgazdapárttal történt fúziója következtében szánta el magát. Zsámboky Miklós a zsubay quartett cellistája a legkiválóbb magyar művész. SZEGEDI NAPLÓ Szerda, 1922 mércitől A kereskedelmi és iparkamara kritikája a gazdasági és pénzügyi politikáról. Teljes ülés a kamarában. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ma délután teljes ülést tartott. Wimmer Fülöp elnöki megnyitója után Cserzy István fogalmazó előterjesztette az elnöki jelentéseket, köztük Reiniger Jakab üdvözlését az ügyvédi kamara elnökévé történt megválasztása alkalmából. Az általános gazdasági helyzettel kapcsolatosan Tonelli Sándor dr vezetőtitkár fölolvasta a kamara nagyszabású elvi deklarációját, amely országos figyelmet érdemel. A felirat, amelyet megküldenek a miniszterelnöknek, a kereskedelemügyi és pénzügyi minisztereknek, megsemmisítő kritikája a mai gazdasági és pénzügyi politikának. Vigasztalan kép. A fölirat vigasztalan képet vetít a magyar közgazdaság állapotáról. Iparunk most kezdi érezni teljes hatásában az ország megcsonkításának szomorú következményeit. Nagyiparunk még a belföldi szükségletet sem tudja kielégíteni. Pang a kézműipar és nincs remény az építőipar föllendülésére sem. Az építkezés megindulása csak az általános gazdasági föllendülésnek lehetne egyik jelensége. A vasúti tarifaemelés illuzóriussá teszi az építkezés terén nyújtott kedvezményeket. A kereskedelmet valósággal megfélemlíti a pénzszűke bizonytalansága. Az elmúlt évben a korona átmeneti javulása, most pedig különösen a szokás emelkedése állította megoldhatatlannak látszó feladatok elé kereskedelmünket. Az ipar és kereskedelem azt látják, hogy az államhatalom a fináncpolitikának egész súlyával rájuk nehezedik, ezzel szemben nem adja meg a fejlődési lehetőségeket. Egyes vonatkozásokban ipar- és kereskedelemellenes tendenciák érvényesülnek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az újjászervezés munkájában idegen segítségre alig számíthatunk. A kalandos tervekről, amerikai milliókról és az egyéb csodaszerű segítségekről le kell mondanunk. Rablókölcsönöket, mint Ausztria teszi, nem szabad elfogadnunk. A terhek viselésében az egyenlő elbánást követelik a kereskedők és az iparosok. A mai rendszer méltán megrendítheti a jogegyenlőségbe és az egyenlő elbánás elvébe vetett hitet. Folytonosan a mezőgazdaság államfentartó jellegét hangoztatják, az adóztatás azonban aránytalanul nehezedik az iparra és kereskedelemre. Kormánytámogatással valóságos hadjárat folyik a kereskedelem ellen, amely már az iparra is átterjed. Ez a hadjárat bizonyos faji jelszavak hatása alatt indult meg és oda vezetett, hogy már a kurzus árnyékában született szervezetek is érzik azt a veszedelmet, amely a beszerzési csoportok, központok és központi jellegű intézmények, álszövetkezetek, katonai és egyéb hatósági jellegű műhelyek versenyében fenyegeti őket. A privilégiumok ellen. A felirat hivatkozik a Szegedi Kereskedők Szövetségének a beszerzési csoportok illegitim versenye ellen indított akciójára és más érdekcsoportok panaszaira. Száz évesnél régebbi keresztény cégekkel megtörtént, hogy elvették trafikjogukat és odaadták beszerzési csoportnak. Az iparosok körében állandó a fölzúdulás katonai üzemek és álszövetkezetek ellen. Kötelessége a kamarának, hogy felemelje a szavát olyan jelenségek láttára, hogy állami kedvezések egész sorozatával létrehozott szervezetek és úgynevezett szövetkezetek, melyek részjegytőkéiket nem tagjaiktól, hanem az állam kasszájából kapták, nemcsak céljukon túlmenőleg illegitim versenyt támasztanak a többi gazdasági alanyoknak, hanem még külön monopóliumokon és privilégiumokban is részesítetnek. Kitér a memorandumban a Mezőgazdák Szövetkezetének szénmonopóliumára, a favorizált szervezetek vezetőinek provokatív és sértő magatartására. Ezek a dolgok gyengítik az adózóképességet és a nehéz kockázattal, sok teherrel dolgozó kereskedővel és iparossal szemben az árdrágítás látszatát keltik. Itt volna az ideje, hogy a háborús gazdálkodás ezen szomorú emlékeivel végleg szakítsunk. A kötött gazdálkodásnak csak úgy volna valami értelme, ha ezzel a termelés fokozása járna, de éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Példákkal bizonyítja a fölirat, hogy a központosítás és monopolum gátja a forgalomnak és elősegítője a drágaságnak. A pénzügyi kibontakozás útja. Kifejti a felirat, hogy az adózás és rendeletek terén meglepetésekkel és fölösleges zaklatásokkal sújtják a kereskedelmet és az ipart. A forgalmi adó és a vasúti tarifa felemelése meglepetésszerűen jött, az érdekképviseleteket meg se kérdezték, utóbb pedig észrevételeiket teljesen figyelmen kívül hagyták. A kamara nem abban látja a kormány pénzügyi feladatát, hogy minden jelentkező hiányt újáaadók mechanikus beállításával ellensúlyozzon. Ez fatalizmus és Ausztria sorsára juttat bennünket. A kibontakozás útját (bár elismeri, hogy akadályok is merülhetnek föl) így jelöli meg a fölirat: 1. Egész állami háztartásunkban, de különösen azokban az ágazatokban, melyek a nagy nyilvánosság ítélete alól el vannak vonva, a szélsőségig vitt takarékosság elvének a meghonosítása. 2. A forgalomban levő pénzmennyiség szaporítása helyett a pénz cirkulációjának gyorsítása, hogy a gazdasági életben játszott szerepét be tudja tölteni. E célból szükségesnek mutatkoznék a föld forgalmának részleges fölszabadítása, hogy azok a kisbirtokosok, akiknél a tapasztalatok szerint nagy pénzkészletek vannak tezaurálva, földet vásárolhassanak. 3. Gazdasági életünk súlypontjának áthelyezése a mechanikus adóemelésekről, lineáris tarifaemelésekről és újabb emissziókról a produktív tevékenység előmozdítása és az alkotó impulzusok elnyomása helyett azoknak kifejlesztésére. 4. Végezetül — last but not least — minden eszközzel a politikai nyugalom atmoszférájának a megteremtése, a még tapasztalható forradalmi hangulatoknak a levezetése és a bizalomnak a helyreálitása. Egyéb dolgok. A teljes ülés egyhangú helyesléssel fogadta el a feliratot, amelyért köszönetet mondott Tonellinek. A szövetkezetek ügyével kapcsolatosan fölszólalt Vértes Miksa és ismertetett egy levelet, amelyet a Köztisztviselők Termelő és Jogosztási Szövetkezete szegedi fiókjának vezetője intézett a főispánhoz. A levél azt vitatja, hogy a szövetkezetnek tagjain kívül joga van mást is ellátni. Vértes e fölfogás ellen a kereskedelem nevében tiltakozik. Landesberg Jenő dr titkár beszámolt a kamara adóügyekben való tevékenységéről. Ezen a téren is hasznos munkát fejtenek ki állandóan. A pénzügyminiszterhez fölterjesztést intéz a kamara forgalmi adó lerovásának megkönnyítése érdekében, mert a rendeletet mostani formájában nem lehet végrehajtani. Bokor Adolf tiltakozik az immorális fölfogás ellen, amely a rendeletekben a kereskedők ésiparosok ellen megnyilvánul. A fényűzési adó alá eső tárgyak bejelentésénél például az alkalmazottaknak kell megerősíteniök a főnök adatait. Boda Bertalan fölsorolta a forgalmi adózás hibáit. Glücksthal Lajos kifejtette annak a tarthatatlanságát, hogy a forgalmi adót bevételnek számítják, amely után jövedelmi adót kell fizetni. Kertész Béla dr annak szükségességét hangoztatta, hogy a kereskedő- és iparostársadalom egységesen tagadja meg a lehetetlen intézkedések betartását. Pálfy József dr a húsiparosok sérelmét ismertette. Róka József (Battonya) a vidéki iparosok bajait panaszolta el. A kamara fölkarolja az elhanyagolt kéményseprőipar érdekeit és részt vesz a kéményseprők csabai kongresszusán. Landesberg Jenő dr másodtitkárnak érdemei elismeréséül a kamara megadta a titkári címet. Menyhárt Gáspár direktort, Tóth Károly drogkari dékánt, Jankó Ágoston torontálmegyei, Daimel Sándor békésmegyei alispánokat, Pick Jenő szalámigyárost, Dobay Ferenc gyulai ipartestületi elnököt és Reisner Artur gyulai gyufagyári igazgatót levelezőtagnak választották. Ezután az indítványok kerültek sorra. Az angol szövetekkel a gyárak szélre beleszőnek egy vékony selyemszálat. A vámhivatal ezt selyemmel kevert szövetnek minősíti és mint ilyet, jóval drágábban vámolja. Schwartz Manó indítványára a kamara eljár ennek a tréfás, de költséges tévedésnek megszüntetése érdekében. Ugyancsak Schwartz Manó indítványára lépéseket tesznek, hogy megkönnyítsék az útlevél szerzését. Reitzer Lipót indítványára a kamara feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az export idejére zárt vonatok álljanak rendelkezésre, mert különben sok áru megromlik. ■■ HHHM újat és használtat jutányos áron InUK EPEKET ECKSTEIN GYEr ^BUHI ■ irodaberendezési vállalata Budapest, IV. Párisi u. 1. Tel.126 06