Szegedi Napló, 1922. május (45. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
Ara 3 korona. Pályaudvaron 3.50 korona. Szerda, 1922 május 3 . XLV. évf. 99. szám .ELŐFIZETÉsi AK: Egész évre 960— 480.— Aitgyed „ 240.— Így hóra 80—SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ES IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel. Szerkeszt. és kiadóUT. Tisza Lajos körut 71 Telefon : szerk. 1 kiadóhir 102 Posványkeresők, Szeged, május 2. A miniszterelnök nyilatkozott. Vasárnap Egerben egy beszédet tartott, melyben tisztázta az egységes párt álláspontját a felekezeti békének megteremtése és föntartása érdekében és fixírozta azt a fölfogást, amelyet a mögötte csoportosult politikai párt a munkáskérdésben vall és követ. Konciliáns és nobilis volt ez a beszéd. És bár a tenorja s az eszmei tartalma előttünk rég ismeretes, kétségtelen volt, azt hogy elhangzott, hogy elmondatott, örömmel vettük és örömmel regisztráljuk. Az ország egész politikai életére nagy hatással lesz ez a beszéd. Seregnyi akaratlan és gonoszindulatú félreértést küszöböl ki, tengernyi tudatlan és mesterséges ködöt oszlat el. Egy egész hazugságkampányt ver le az igazság ellenállhatlan offenzívájával és megriasztja a gonoszokat, innen is, túlról is, a gonoszokat, akik ,a napi politikai előnyök kedvéért a felekezeti békét veszélyeztetik.“ • Demokráciát követelt a miniszterelnök , a keresztény erkölcsök eszmei tartalmának ellenőrzése alatt álló nemzeti demokráciát. Van-e, lehet-e becsületes érzésű polgára ennek a hazának, aki a miniszterelnöknek ezt a követelményét nem honorálná ? Bethlen István ebben a beszédében nem adott új programot Nem újság az, amit elmondott, nincsen abban semmi nem. Teleki Pál, már közel két és fél esztendeje, ezzel a programmal azonos elveket fejtett ki itt Szegeden. A jövendő Magyarország egy és egyetlen lehető programja ez, melynek hármas sarkalatos pontja: a nemzeti érzés, a keresztény valláserkölcs és a demokrácia. Ezeket a pilléreket, melyek a boldogabb jövendő Magyarország gyönyörű pantheonját hivatottak tartani, a hazafias magyar gondolkodás már régen megjelölte, kiválasztotta. De a rágalom hadjárat rothadónak mondotta ezeket a pilléreket; az önérdek politikáját követők egy részének ez a három pillér sok volt, a másik részének pedig kevés. Azokat, akik a félreértéseket előidézik, akiknek exisztenciája azt követeli, hogy az ország érdekében munkáló kormány tevékenységének nehézségek, gátak és akadályok kerüljenek az útjába, azokat jobb belátásra bírni, kapacitálni, meggyőzni úgy sem lehet. A mocsárban, iszapban élő teremtvényt hiába helyezzük kristálytiszta forrásvizbe, — ha nem tudja ezt a tiszta vizet mocsárrá, iszappá változtatni, elhurcolkodik onnan. Bethlennek ezt a beszédét olybá vezetjük, mintha tiszta forrásvízzel cserélte volna föl a magyar közélet mocsaras, posványos elemét. És el vagyunk készülve rá, hogy — mielőtt arra határoznák magukat, hogy kihurcolkodnak a nem nekik való elemből — a szélsőségek, a posványkeresők megkísérlik a kristálytiszta politikai elementumot — eliszaposítani. Választási mozgalmak. A keresztény egységes párt nagygyűlése a fővárosban. — Windischgrätz herceg miskolci beszámolója. Batthyány programbeszéde. — Rassay-párt gyűlése. — A szocialisták véglegesen megállapították a listájukat. Budapest, május 2. Vasárnap délután négy órakor tartotta a keresztény egységes tábor a zászlóbontó nagygyűlését a budai Vigadó nagytermében. Az ülésen Benárd Ágostor elnökölt és megnyitó beszédet tartott. Utána Wolf Károly emelkedett szólásra. — Két évvel ezelőtt ugyanezen a helyen fejtettem ki programmomat és azt mondottam, célom a keresztény Budapestért harcolni és most még a legnagyobb ellenségeim sem tagadhatják, hogy célomnak megfeleltem. Most nagy elhatározás előtt állok. A közgazdasági munka szinteréről át akarok térni a politikai küzdelmek szinterére is. Mi a törhetetlen keresztény magyar érdekekért fel akarjuk venni a harcot. — Keresztény Testvéreim! !ekem nem szcetter és piskóta kell, nekem az integer Magyarorszg kell. Ezután Ernszt Sándor szólalt fel. Azzal kezdte, hogy nem a programpontok a fontosak, hanem az ideális főirány. Azt kérdezték tőlem, hogy kinek a híve vagyok. Én a köztársaságot nem akarom! Én eddig keresztényszocialista voltam és ma is azt vallom, hogy a szociális haladás útján kell haladnunk és zászlóink alatt a legszegényebb embertől kezdve mindenkinek szabad az út. Vasárnap a keresztény ellenzék Miskolcon tartotta nagygyűlését, melyen Windischgrätz Lajos herceg és Weisz Konrád tartott nagy beszédet nagyszámú közönség előtt. Nagykanizsán a liberális ellenzék gyülésezett. Rassay alig ezer ember előtt tartotta beszédét. A gyűlésre felvonultak a szociáldemokraták, de többen megjelentek azok közül is, akik nem voltakhivatalosak a gyűlésre. Rassay beszédét sűrűn szakították félbe közbeszólásokkal s többször a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A szociáldemokraták végre vasárnap este megegyeztek abban, hogy a főváros északi kerületében a listán első helyen Vázsonyit, másodikon Ugront, harmadikon Sándor Pál, negyediken Szterényi, ötödiken Bródi Ernő lesz a jelöltjük. Mára a listát sikerült véglegesen megállapítani. A pártban beállott szakadást ezzel nem tudták kifoltozni mert Ugron és Szterényi kijelentették, hogy semmi szín alatt sem lépnek vissza a demokrata pártba. Szentesen Batthyány gróf mondott programbeszédet. A beszédet azzal kezdte, hogy egyenlő jogot követel minden polgár számára. Külpolitikai téren a nyugati civilizáció barátságát kell rendezni. A királykérdésről a jelen volt rendőrtisztviselő intézkedése alapján nem beszélhetett. Végül kijelentette, hogy októbista ma is, mert az októbrizmus jelentette 1918 ban Magyaroszág állami önállóságának visszanyerését. A szilágyi kerületben vasárnap alakult meg a keresztény kisgazda és földmíves párt. A gyűlésen Kohut Adorján bogárdi földbirtokos, az egységes párt hivatalos jelöltje mondotta el programbeszédét. Április 30-án tartottak népgyűlést az érsekvadkerti községben, az Andrássy—Friedrich-párt ottani jelöltje Huszár Elemér érdekében. A gyűlésen résztvett és beszédet akart mondani Rakovszky is akit azonban a község polgárainak haragja szóhoz jutni nem engedett. A balassagyarmati választókerület keresztény kisgazda- és földmivespárti hivatalos jelöltje, Scitovszky Béla úr most már másodszom utazza be választókerületét. A szegedi választási kampány. A központi választmány szerdán délben ülést tart, amelyen a választást vezető elnököket fogják kijelölni.* A felszólamlásokat, amelyeket a választási lista ellen tettek, már letárgyalta a választmány és a kiegészített listát átküldték a bírói bizottságnak. Az első kerületben lázasan folyik a szervezkedés. A kétnapos országos vásár csak a nyilvános agitációt bénította meg, de a belső munka annál intenzívebben folyik. Bárczy István állítólag pénteken érkezik Szegedre. Vasárnap tartja meg programbeszédét, melyre több elvbarátja is leutazik. A második kerületben erős munka folyik Pálfy Dániel érdekében. A szociáldemokraták budapesti központja egy Kkédly Anna nevű képviselőjelöltet küldött Szegedre, aki egy szociáldemokrata pártgyűlésen vasárnap Peidl Gyula érdekében szónokolt. A harmadik kerületben, ahol a Reszd-párt a diada biztosi reményében is komoly agitációs munkát végez, új jelölt neve bukkant föl: Kordás Pál, balástyai gazdáé, akinek két megbízottja, Palotás Mihály és Veszelka Mihály eljárt Paraszkay járásbirósági elnöknél és ajánlási ívet vásárolt. Tabódy Zsolt nyugalmazott ezredesről azt beszélik, hogy nem vállalja a jelöltséget. A mindszenti kerületben Szakáts József nagy diadallal folytatja körútját. Egyik ellenfele, az ébredővezér Győrfy István, vasárnap Mindszenten tartott programbeszédet. / Teleki Pál pártjának Intéztisége. Vettük a következő névsort: Pártelnök: Kelemen Béla dr. Társelnökök: Cziegler Arnold, Pálfy József dr. Széll Gyula dr. Tóth Imre dr. Várhelyi József. Elnöki tanács: Andrássy Lajos, Rick Bernát, Bogály Kálmán, Boros József dr. Dobay Gyula dr. Dragodán Pál, Faur Kornél, Gerle Imre dr. Gróf Árpád dr. György Vilmos, Hirsch József, Jánossy Gyula dr. Kiss Ferenc, Kószó István dr. Kovács József dr. Kőrössy István, Lippay György dr. Menyhárt Gáspár dr. Nágel Manó, Pálfy Dániel, Rogdán Gejza, Sajtos Samu dr. Schmidt Ferenc, Somogyi Szilveszter dr. Villax Bála. Ügyvezető-igazgató: Tórófi Béla dr. Igazgatók : Polgár Péter dr. Szeless József dr. Igazgatói tanács: Aczél Géza, Andrássy Kálmán dr. Angster Jenő, Ádám Vilmos, Balogh Károly, Barcsay Károly, Birdoss Béla, Barkányi Zoltán, Báthy László, Berzenczey Domokos, Balló István dr. Benedek Imre, idb. Bokor Pál, Bozsó János, Brucsener Ede, Bunford Josárt József, Csengeri János dr. Csikós-Nagy József dr. Csonka Nándor dr, idb. Danner János, Dely Géza, Erdélyi András, Farkas István, Falta Marcel dr. Fejős Ferenc, Félegyházy Pál, Fluck Dezső, Gaál Endre dr, Gyuritza Sándor dr, Hauser R. Sándor, Hajnal István dr, Hodács János, Horváth István, Horváth János, Hutter Károly, Imre József dr, Jároy Géza, Juhász István, Karácsonyi Guidó, Kaufmann György dr, Klement Antal, Krachtusz Ferenc, Krämer Tamás dr. Korber Ernő dr. Kopasz János, Lábasa Endre, Lendáczki Sándor, Lendvai Ágoston, Lévay Ferenc dr. Mayer Antal, Mayer Márton dr. Machánszky László dr. Makay Zádor, Márky Sándor dr. Mihályi Adolf, Nagy Gyula, Nováky Árpád, idb. Nyáry György, ifj. Nyáry György, Peidl Imre, Pillich András, Prakotty Károly, Prerogg József, Preszly Aladár, Prungel Antal, Rack János dr. Ricz Lipót dr. Rainer Ferenc, Regdon Károly, Römer Miklós, Sándor Ignác, Segesváry Dezső, Sereghy Mátyás dr. Schütz István, Szabó István, Szabó Kálmán, Szakács József dr. Szakáll József, Szandtner Pál dr. Seide Rezső, Szijártó Albert, Taschler Endre, Tatarek Béla, Tápai Dezső, Telbisz György, Temesváry Lajos dr. Tóth Károly dr. Tóth I Péter, Vajda Manó, Veszprémy Dezső, Vénig Gyula, Vidacs Aladár dr. Wéber Mátyás, Zentbauer János, Zsembery Károly. titkárok: Ifj. Bokor Pál dr. Endrényi Imre, Erőskövy Dezső dr. Grasselly Károly dr. Hunyadi Vass Gergely dr. Kelemen László dr. Kerner Imre, Magyar József, Magyary István dr. Márky Imre dr. Regdán Sándor dr. Szilassy Casar dr. Szlávik Péter dr. Vén Ferenc dr. vitéz Kemény 8 mon. Pénztáros : Kaszó Elek. Ellenőr: Schulteisz Károly dr. Ezután következik az 500-as bizottság névsora.