Szegedi Napló, 1922. május (45. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
Szerda 1922 május 3 SZEGEDI NAPLÓ Nem építik fel az Iparostanonc otthont bármennyire kívánatos is. Szeged város tanácsa ez év január 3- án feliratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben kérte, hogy a jövő nemzedék kultúrájának emelése végett, járuljon hozzá, hogy iparostanonc iskola és tanoncotthon befogadására alkalmas épület emeltessék. A város erre a célra még háború előtt vásárolt telket, a közbejött események azonban megakadályozták az iparosiskola és otthon felépítését. A Kálvária utón lévő és most bérbeadott több mint egy holdnyi Taschler és Regdon-féle telkekről csak kevesen tudják, hogy annak mi a tulajdonképeni rendeltetése. A tervek szerint az internátus 200 gyerek befogadására lett volna alkalmas és szórakozóhelyeket, szép műhelyeket, játékteret, olvasótermet és könyvtárat létesítettek volna. A város tanácsának kérelme, hogy a tervezett iskola és otthon felépítését a sürgős állami építkezési munkák közé vegye fel a kormány — teljesen indokoltnak látszik. A minisztériumnak azonban más a véleménye, mert válaszában, mely most érkezett le a város tanácsához, többek között ezeket írja: — Bármennyire is kívánatosnak tartom, hogy a szegedi iparostanonc iskola önálló és megfelelő felszereléssel ellátott épületben nyerjen elhelyezést, a jelenlegi nehéz pénzügyi viszonyok a t. Tanács kérelmének teljesítését lehetetlenné teszik. Az indokolásban azt írja a miniszter, hogy a két százalékos pótadó a szükséges nagy kölcsön évi kamatának csak csekély részét fedezné. Gaál Endre dr tanácsnok ezzel kapcsolatosan azt mondta munkatársunknak, hogy az új országgyűlés összeülése alkalmával ismét megsürgeti az iparostanonc otthon ügyét. Korzó-mobi Telefonigazgatóság 4-55. Pénztár 11-86 Szerdán és csütörtökön A korzikai nász. farsangi dráma 5 felvonásban. A főszerepben Henry Kranes Azonkívül: A krcsinfi kisárfi műsor. Előadások fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Varga Mihály kötélgyárosnál Szegeden, mindehaemű raffia, kender, kötél zsineg, zsik, erce ponyva és hálók jutányos gyári áron kaphatók. Telefon 469. sz. 34 Izikvizgyárat állít fel a város. Az árvizsgálók plenáris ülése. — Kereskedők és vendéglősök kérelmei. Az árvizsgáló bizottság hétfőn délután plenáris ülést tartott. Tárgysorozatuk első pontjaként a szikvizgyárosok kérelmével foglalkoztak. Ezek ugyanis a gyári árat 4 K-ról K 4.5- re, a kiskereskedői árat K 5-ról K 5.50-re, a fogyasztói árat K 6-ról K 6,50-re kérték felemelni. Az árvizsgáló bizottság az áraknak ilyen arányú felemelését jóvá is hagyta és az új árak már kedden életbe is léptek. Megjegyzendő, hogy az új árakba a hűtési és kezelési költségek is bele vannak már számítva, míg a múltban különbség volt a behűtött és be nem hűtött szódavíz ára közt. Itt említjük meg, hogy Balogh Károly tanácsnok legközelebb részletes tervvel lép a város tanácsa elé, melyben azt fogja javasolni, hogy a város állítson fel hatósági sakokgyárat. Ajánlatát avval indokolja Balogh tanácsnok, hogy a szikvizgyártás igen jól jövedelmezne, különösen a nyári időszakban és erre való tekintettel a város sürgősen foglalkozzék a tervvel. Ezután a gyufa új árának megállapításával foglalkoztak. A budapesti központi árvizsgáló bizottság már felemelte a gyufaárakat és a szegedi árvizsgálók is új árakat állapítottak meg. Eszerint a svéd gyufa ára 300 dobozonként 206 K, rózsa szalongyufa 869 K és kénes gyufa 292 K. A fogyasztói ár dobozonként a svéd gyufánál K 3.40, rózsa szalongyufánál K 3.— és kénes gyufánál 3,20, a forgalmi adóval együtt. A külföldi gyufagyártmányokra nézve nem állapítottak meg új árakat, de megengedte a bizottság, hogy az igazolt beszerzési árhoz a nagykereskedők 8 százalékot, a kiskereskedők pedig dobozonként 30 fillért szállíthassanak fel. Az új gyufaárak a mai napon lépnek életbe. A kereskedők egy kérésével foglalkoztak ezután, mely furcsa, de ---------bizonyára praktikus. Azt kérték ugyanis a kereskedők, hogy az árukon valutában tüntethessék fel az eladási árat. Kérelmükre a válasz már meg is érkezett a minisztériumtól, mely megengedte ugyan, hogy a külföldi áruk értékét valutában tüntessék fel, de azzal a megszorítással, hogy a valuta mellé az árat magyar koronára átszámítva is ki kell függeszteniük. Az ülés karakterisztikumát a vendéglősök legeslegújabb áremelési kérelme adta meg. A bizottság két héttel ezelőtt szabaddá tette a menüárakat. A vendéglősök most a leves árát 5 K ban, főzeléket feltéttel 25 és az üres főzeléket 12 K-ban kérték megállapítani. A bizottság azonban nem tartja időszerűnek ezt az újabb áremelést, mert a mostani árak megfelelnek a mostani beszerzési viszonyoknak. Kérték a vendéglősök a sörárak felemelését is, mely ügyben az árvizsgálók csak a jövő héten fognak határozni. A hentesek és mészárosok viszont elmulasztották a bizottság egyik rendelkezését betartani, amennyiben az áralakulásokról minden csütörtökön beküldendő jegyzékről ez alkalommal megfeledkeztek. A bizottság tudomására hozta a húsiparosoknak, hogy amennyiben a jegyzék beküldését még egyszer elmulasztanák, a rendőrség útján fogja őket felelősségre rovonatni. A nyomozókat utasította a bizottság a tejárusok szigorú ellenőrzésére. A földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében fogják az ellenőrzést gyakorolni és a jogtalan árusoktól a tejet elkobozzák. Végül megállapították, hogy az élelmiszerek, de főként a tej ára 5—6 koronával esett. Lehet, hogy estek az árak, de a legtöbben, sajnos, nem vettük észre, hogy az Ilona utca rendezése tényleg benne foglaltatik az ezidei kövezési programban. De azt is megtudtuk, hogy ez nem egyéb írott malasztnál, mert ebbe a programba minden szükségletet és minden jogos kívánságot beállítottak. A kövezésre eredetileg három millióban preliminált összegből ma már csak négyszázezer korona áll rendelkezésre , ezzel a négyszázezer koronával szemben a tervezett és igényelt kövezési és túlrendezési munkálatok tizenkétmilliós szükséglete áll fönn. Ebből pedig, hogy ezt számokban kifejezzük, az következik, hogy a tervbevett és szükséges munkálatok megvalósítása csak abban az arányban várható, ahogy 4 aránylik a 120-hoz, tehát egyharmincad valószínűséggel. Perspektívának nagyon gyenge ez és a napi élet kiáltó követelőzése egyre türelmetlenebb, egyre ártóbb. A mérnöki hivatal az adott esetre nézve azt a fölvilágosítást adta, hogy a Hűtőhöz r-t.-nak kéréseiből egyelőre csak az elsőt teljesíthetik, a csatornát meg fogják csinálni. A mi véleményünk, mely a Hűtőház jogos kérelmeinek teljesíthetlenségének apropójából kialakult, az, hogy foktozó, ideig-óráig is csak félmegoldást nyújtó munkálatoknak nincs itt helye. Olyan szükséglet ez, melyet még áldozatok árán is ki kell elégíteni, mert Szeged gazdasági életének a kövezés és átrendezés pontos és nagyarányú keresztülvitele beláthatlan hasznot hozhat. Kölcsönt kell fölvenni, mely elegendő legyen az egész munkálat keresztülvitelére és befejezésére. Akkor meg lehetne azt is csinálni, hogy a nagyon forgalmas úttestek be nem váló aszfaltburkolatát kiskockákkal cserélik ki. Nagyon keveset válthat be a mérnöki hivatal a város ezidei követési programjából. Szeged városának sok akut, égető szükséglete van. Szinte kínos az a probléma, hogy melyik szükségletet elégítsük ki legelőbb, melyik a sürgősebb, melyik a kívánatosabb. És a mindennapos élet untalan, naponként rámutat a helyzet, a ma tarthatatlanságára; egyre szaporodnak az ú. n. „tehetetlen állapotok“ . Ott állunk velük szemben, tehetetlenül, lekötött kézzel, a segedelem akaratatával, de segítőképesség nélkül. Vagy talán mégis lehetne segíteni is, csak akarni kellene, gondolkodni és cselekedni ? Ebben a tekintetben pedig nagy, sötét rezignáció fogta el a lelkünket; alig hisszük, hogy történni fog itt valami, ami az állapotok, a helyzet javulását teremtené meg. A város napi életének egyik megnyilvánulását ragadjuk itt ki. Élesen rámutat ez arra, hogy az a „non possumus„, amelyben Szeged sínylődik, milyen torz állapotokat teremthet. A Hűtőház és élelmiszerszállító r.t. beadványt nyújtott be a város tanácsához. Ebben hivatkozik arra, hogy az általa létesített hűtőház fölépítése sok költségbe került, a vállalat sok embernek ad kenyeret s emelett Szeged város gazdasági életének egyik fontos tényezője. Ezután azt panaszolja, hogy az épület szuterrénje az Ilona utcai ■yitott csatorna következtében állandóan talajvízzel van tele, ami az üzem föntartását hátráltatja, azonkívül csökkenti a raktár rakfelületét, ami pedig közvetlen kárt is okoz. Ezért elsősorban azt kérik, hogy (mivel befogadócsatorna hiányában végleges közcsatornát nem lehet építeni) a nyílt árkot a gyár előtt tömjék be s helyette betoncsatornát létesítsenek, amint azt a Kertészutcában a Szikra gyufagyár előtt már megoldották. Kérik továbbá, hogy miután a térszín következtében az esővíz nem vezethető le, 70 centiméterrel töltsék föl az Ilonautcát és pedig a Kossuth Lajossugárúttól a Kisteleki utcáig. Utolsó kérelmük pedig az, hogy közlekedési szempontból legalább négy méter szélességben kövezzék ki az Honautcát. A részvénytársaság azt kéri a tanácstól, hogy ezeket a jogos kívánságokat a folyó évi kövezési programba vegyék föl.A mérnöki hivatalban érdeklődtünk a dolog iránt. És ett megtudtuk. 8 X Tűrt aranyát, ez Satlét adja el Tóthnál. Nem Tűrt rossz eredménnyel végződött a vásár. A vasárnapi állatvásár, melytől kereskedők, iparosok és fogyasztók egyaránt igen sok jót vártak, nagyon is gyenge és lesújtó eredményel végződött. A vásárra öszszesen 1527 darab marhát hajtottak fel és csak 201 darab jószág cserélt gazdát. Az eredmény tehát nagy meglepetés, mert hiszen a kormány legutóbbi rendelete, mely a marha kivitelét megszüntette, arra engedett következtetni, hogy a nagyr mennyiségben összevásárolt és így az országban bentrekedt marha olcsóbb pénzen lesz megvásárolható. A paraszt eszén azonban most sem lehetett túljárni. Nem adta el a jószágát, mert itt a tavasz, úton-útfélei, mezőn, dűlőkben, árkok oldalán — mindenütt legeltethet, nem kell takarmányért nehéz ezreseket áldozni és vár velük a jobb konjunktúrára. Az pedig valósággal meglepetés volt mindenkinek, hogy a vasárnapi vásáron a gazdák maguk vásárolták össze azt a 201 darab marhát, ami elkelt. Azélőmarha ára végeredményben még emelkedett is és így a hús árak legjobb esetben a régiek maradtak. Marha 80 -130 koronáig, borjú 110—150 koronáig és sertés 150—160 K-ig. Mindezekkel szemben nem tartjuk érdektelennek megemlíteni azt a nem épp könnyen megmagyarázható értesülésünket, hogy a bőr ára a legutóbbi napokban esett.