Szegedi Napló, 1922. szeptember (45. évfolyam, 200-223. szám)

1922-09-01 / 200. szám

il bBlagminiszter utasításai­­Döntés a búzavaluta, követési program ................................és a városi kereskedelmi iskola ügyében Véget ért a rendkív­ü­l közgyűlés A folytatólagos rendkívül köz­­gyűlést gyér érdeklődés mellett nyi­totta meg tegnap délután negyed 5 kor az elnöklő Somogyi polgár­mester. Hamarosan Körmendy Má­tyás ismert indítványára kerül a sor, mely­­a városi földhaszonbéreknek búza értékre való átváltoztatása célozta. Eördögh Lajos ib. tanácsnok tar­tott erről a témáról kimerítő ismer­tető előadást a bizottsági tagoknak — természetesen különös tekintet­tel az ugrásra és felszólalásra kész kisgazdákra. Körmendy Mátyás az indítvá­nyozó szólal fel ezután. Elsősorban sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy a mezőgazdasági bi­zottság amaz ülésén, melyen e kér­déssel foglalkoztak, ő maga nem le­hetett jelen. Itt azt határozták, hogy az 1921. Xll. 31. előtt kiadott földek haszonbére 150 százalékkal emel­tessék föl, akként, hogy a bérleti összeg búzára számíttassék át. Kör­mendy meggyőződött arról — úgy­mond —, hogy a város 42 ezer hold földje 88 ezer méter mázsa búzát hozott békében, melynek mai értéke 462 millió korona volna. A város ezért csupán 20 millió korona jöve­delmet élvez. Végül javasolta Kör­mendy, hogy a bérösszeg ne 150, hanem 200 százalékkal emeltessék föl. Papp István bizottsági tag a ta­nácsi javaslat elfogadását javasolja. A polgármester szavazás alá bo­­csájtja e kérdést, melynek eredmé­­nyeképen megállapítja azt, hogy a többség a 150 százalék, tehát a ta­nácsi jvaslat mellett döntött. Körmendy és társainak másik in­dítványára került ezután a sor, mely a követési program végrehajtását célozta. A tanács ezt elutasítani ja­vasolta, ehez Körmendy is hozzá­járult, de azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetésbe 30 millió koro­nát irányozzanak elő a költségve­tésben. Taschler főjegyző: Erről lehet beszélni. Kováts József dr. Londoni em­lékeiről és tapasztalatairól beszélt, majd szóvá tette, hogy a Kossuth Lajos s sugárút kiköveztetését már húsz évvel ezelőtt is javasolta. Mi- Kadam utakat kell csinálni, a Szem István­ téren járók kétoldali sérvet kapnak. Kormányos Benő úr a villamos vasútról beszél. Somogyi polgármester: Kedves bizottsági tag úr, — nem erről van itt szó ... Majd fölvilágositja Kor­mányost, aki megnyugvással foglal ismét helyet. Peták József a tanyai utakról be­szél, melyek zötyögősek és sötétek. A városban világítanak s igy el le­het kerülni a rossz utat. A 30 mil­lió egy harmadát — úgymond — fordítsuk a tanyavilágra, hadd le­gyen ott is egy kis igazság. Somogyi polgármester őt is meg­nyugtatja, majd Csonka Gergely és Papp István szólal föl. Előbbi­­ makadam­ útról, utóbbi római em­­lékeiről beszél. Födi Ferenc áll föl ezután szó­­lásra. Somogyi polgármester: Tessék Födi úr! Mi tetszik? Födi: Nem vagyok mérnök, mégis tudom, miért rossz a csorvaiut. Ezután a polgármester kimondta a verdiktet, mely szerint a tanácsi javaslatot elfogadták. (No de leg­alább mindenki kedvére kibeszélget­hette magát.) Gaál Endre dr tanácsnok a vá­rosi kereskedelmi iskola fokozatos megszüntetésének tárgyában ter­eszti elő a tanácsi javaslatot. Hosszasan indokolta, hogy a vá­rosi kereskedelmi iskola fönntartása nem indokolt. Nem akarja a város egyszerűen beszüntetni, mert módot ad a növendékeknek arra, hogy tanul­mányait a diák ott fejezhesse be, ahol azt megkezdte. Ez még három évet jelent, amely idő alatt sok minden történhet. A város is táj­olja, hogy egy iskolát szüneteltetnie kell, de nincs más megoldás és kéri a tanácsi javaslat elfogadását. Bokor Adolf, Kormányos Benő dr, Tóth Imre dr és Lippai Lajos dr szólalnak föl és mindannyian a ta­nácsi javaslat éllen. Tóth József, az állami felsőkeres­­kedelmi iskola igazgatója a tanácsj­avaslat mellett szólal föl, amelyre Lantos Béla válaszol. Többek kö­zött Tóth igazgatót úgy aposztro­fálja, mint aki a kultúra fáklyáját nem lobogtatná eléggé fennen. Tóth igazgató személyes megtá­­madtatás, illetve inszinuálás címén szólal föl. Szavazás útján Tóth Imre úr na­­pirendretérési indítványát fogadta el a nagy többség. A polgármesteri előterjesztések után a közgyűlés véget ért. a kopinlagzsi iissgakciit­m­ah Mgitellhez Budapest, augusztus 31. (MTI.) A belügyminiszter, akit a kormány a Horthy Miklós kormányzó által megindított országos iisegakció vi­déki részének vitelével megbízott, a a mai napon adta ki utasításait a mozgalom megszervezésére. A miniszter felhívja a főispáno­kat, hogy a törvényhatóságok terü­letére kiterjedő működési körrel egy-egy központi bizottságot alai­­ít­­sanak olyan társadalmi és hivatalos elemekből, a közigazgatás főbb tiszt­viselőiből, a nemzetgyűlési képvise­lőkből, egyházak, tantestületek és egyéb közjótékonysági egyesületek vezetőiből és a társadalom olyan hölgy- és férfitagjaiból, akiknek hi­vatásuk, vagyoni körülményeik, vagy jótékonysági hajlamaik biztosítják az akció sikerét. Minden városban, községben pedig helyi bizottság alakul hasonló összeállításban. A pénzkezelés az állampénztárak­ban hivatalosan történik, arra különösen felhívja­ a miniszter a figyelmet, hogy a mozga­lom céljának és rendszerének szé­leskörű ismertetésével népszerűsít­sék az ügyet. Emeljék ki, hogy a mozgalom teljesen kizárja a mun­­kátlanságra vezető munkanélküli se­gély gondolatát. Készpénz-segélyeket csak a legindokoltabb esetben sza­bad adni, ahelyett természetben szer­zik be és adják ki a segélyeket. Éppen ezért a gyűjtés nem szorít­kozik egyedül pénzre, hanem még szívesebben veszik a romlásnak ki nem tett természetbeni adományokat, gabonát és egyéb élelmiszereket, fűtőanyagot és ruházati cikkeket. A miniszter a mozgalom további folyá­sát is éber figyelemmel kíséri s az útbaigazításai nyomán megtörtént szervezésről két hét alatt, azontúl pe­dig havonta kétszer részletes tájékoz­tatást vár a főispánoktól. SZECHESZT1-MOZI Telefon 16—33 Péntek, szombat és vasárnap kizárólagos joggal Magyarorszá­­gon először. Petrovics Szvetiszláv a legszebb magyar filmszínész és Bánky Vilma a legszebb filmszínészr.Ő lépnek fel az új évad legelső kitűnő magyar filmdrámában Szerelem a vérpadig c. 5 felvonásos mesterműben. Azonkívül ZIGOTTO, FATTT és Ő vigj­iteknlí­vpoptik ho­zz p­éldá­t előadásuk. Hétköznap 1­, 1 és 9, va­sárnap és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor kezelődnek jegyek délelőtt 10.12-ig, délután 3 órától. irodai kisasszonyt keres a Szegedi Napló Friss Hírek Szegedi Híradó kiadóhivatala, írásos ajánlatokat, fi­zetési igény megjelöléssel a kiadó­hivatali igazgatóhoz adandók be. A Széchenyi-mozi megnyitó dísz­előadása pénteken, szeptember 1-én es­z. SZEGEDI NAPLÓ Péntek, 1922 szeptember 1 Áru csere-forgalom a gazdák között A Magyar Gazdaszövetség üzemi osztályt állított fel s azt a célt tűzte maga elé, hogy a gazdáknak egy­más közötti áru csere forgalmát elő­mozdítsa. Ennek az akciónak nagy jelentősége éppen most mutatkozik a nagyobb mérvű takarmányhiány folytán. Igen sok gazda lesz, aki kénytelen takarmányt vásárolni nyilvánvaló, hogy sokkal előnyö­sebben jut hozzá, ha azt­­ közvetle­nül termelő gazdatársától szerzi be olyan áruért, amelyből viszont neki van feleslege. A Dana—Tiszaközi Mezőgazda­sági Kamara azért felhívja a gazdá­kat, hogy akiknek bármiféle eladó cikkük van, a Magyar Gazdaszövet­ség üzemi osztályával (Budapest, IX. Üllői út 25) a készletek és árak pontos feltüntetésével közöljék, vi­szont írják meg azt is, hogy milyen más cikkekre volna szükségük, pél­dául: fa, stb. Lépjenek az üzemosz­­állyal érintkezésbe azok a gazdák is, akiknek takarmányra van szük­ségük, de egyébb eladó cikkekké rendelkeznek, amelyeket mintegy csereképen takarmányért átadni haj­landók volnának. Ezen bejelentések birtokában Magyar gazdaszövetség üzemi osz­tályának módjában lesz a gazdák között az áru-csere forgalmat meg­indítani. — Nyári szabadságról. Tonelli Sándor dr, a kereskedelmi és ipar­kamara vezető titkára nyári szabad­ságát letöltve a mai nappal vissza­tért és hivatalában működik. SzeptemiiBF DtSdhgn megsís­lik­ az új iskolát­ Szeged, a nagy diákváros mai nap­ Ság — Az iskoláztatás nehézségei — Újabb terhek a szülőkön A jó pár évvel ezelőtti Szegednek a képe tárul elénk, ha az őszbe in­duló délelőttökön végignézünk a városon. A messzi Bácska és Bá­nát idegenajku gyerek hada bámész­kodott ezen időtájban a platánok alatt és a tucatszámra készített úgy­nevezett konviktusi uniformisba buj­álvá furcsán néztek ki a pöttöm­egénykék, akik tíz esztendővel a há­­ukon, reglamát jöttek tanulni, meg magyar szót, — ide, a magyarság végvárába, ahol hamisítatlan a zen­gése a nyelvnek és zsírtól csöpögős a túrós csusza meg a csirkepap­rikás. Ide jöttek közénk, hogy a tiszta magyar szellemtől áthatott falak kö­zött magukba igyák nyolc éven ke­resztül a magyar kultúrát és harco­sai legyenek lent a végeken a ma­gyar eszmének. A háború után elzáródtak a ka­­puk a fiuk előtt és most Szeged, a lágy iskolaváros, üres. A szeptem­ber lágy őszi hangulata az elmúlás minden fájdalmával juttatja eszünkbe ezen időknek a zsivajgó, lármás diák életét, amit ma nélkülöz a város. Szeged középiskoláinak létszáma állandóan csökken. Ennek, mint már említettük, az az oka, hogy teljesen el van zárva azoktól a területektől, ahonnét a diáksereg rekrutálódott. Azonkívül nagyban csökkenti a lét­számot az állandóan emelkedő drá­gaság, amely nem kerülte el a könyvkereskedéseket sem. Az iskola­könyvek hallatlanul drágák, úgy hogy a megéhetéssel küzdő csalá­­dok nem képesek fiaikat taníttatni és a sokkal eredményesebb ipar pályák felé húzódnak. Ma már min­denütt felismerték az ipar és az ipari munka gazdasági jelentőségét, ennek folytán az iskolák létszáma is fokozatosan csökken. Újabban eddig nem létező terhek is szakadtak a szülők nyakába. A közoktatásügyi miniszter rendeletére ugyanis az összes állami iskoláknál a téli idők beálltával az iskola fű­téséről a szülőknek kell gondoskod­­niok. Ez nagymértékű tehermentesí­­tés az államra nézve, de annál sú­lyosabb teher a szülőkre, akik között ma is jóval több a szűkös viszonyok között élő tisztviselő, mint azok, akik fiuk érdekében eze­ket a legújabb terheket is viselni tudják. A rendelet szerint minden szülő a tanterem fűtéséhez napi 12 kilogram szénnel köteles­­hozzá­járulni. Az új iskolaév a legtöbb szegedi intézetben szeptember ötödikével kezdődik meg. Mint ismeretes, a gimnáziumok első osztályába csak felvételi vizsgák letétele után vehe­­tők fel a tanulók. A felvételi vizs­gák a beiratások alkalmával történ­nek. A felvételi vizsgák eddigi ered­ménye mindenütt kielégítő, amennyi­ben a tanulók rendszerint megfelelnek a követelményeknek. — HalÁld­ás. Kátay László sze­gedi földbirtokos 74 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése szept. 1-én délután 5 órakor lesz Tisza Lajos­ körút 3. sz. alatti gyászházból. Az engesztelő gyászmise szept. 2-án délelőtt 10 órakor lesz a felsővárosi templomban. 721

Next