Szegedi Népszava, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-07-02 / 145. szám
kezd a bécsi megszálló haderők elsősorban a szovjet megszálló erők főparancsnokságával s amennyiben ennek a hozzájárulását elnyeri, magyar zászlók alatt és magyar vezetés alatt forgalomba helyezi 540, tehát valamennyi hajónkat a Dunán. Tudomásunkra hozták azt is, hogy meg fogják vizsgáltatni sürgősen, van-e még olyan hadseregfelesleg, amely eladó és amelyet mi használhatunk. Ebben az esetben a hadsereg felszerelési feleslegek vásárlására adott 10 millió dolláros hitelt fel fogják emelni számunkra. A magyar békecélok A magyar békecélokról beszélve, ezt mondotta a miniszterelnök: " Mi azt ajánlottuk és már tárgyalásaink során felkerestük a Szovjetunió külügyminiszterét, Molotov urat is, hogy járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezlete, hogy mi magunk lehessünk a magyar békecélok ujrakezdeményezői a külügyminiszterek értekezlete előtt s így nem kell vállalnia egyetlen nagyhatalomnak sem a kezdeményezés nehézségeit, hanem egyszerűen az állásfoglalásra szorítkozhatnak. Ezt a beadványunkat és szóbeli előterjesztésünket a nagyhatalmak külügyminisztereinek ígérete szerint megfontolás tárgyává fogják tenni együttlétünk idején. SZEGEDI NÉPSZAVA ,Szeged, 1946 július 2. „Szükséges, hogy leszámoljunk a múlttal" Rendkívül figyelemreméltó volt, amit Nagy Ferenc belpolitikai magatartásáról mondott. Szükséges,, hogy leszámoljunk azzal a múlttal, amely bennünket ebben a háborúban az összeomlásba sodort bele. Felemlítik ennek a múltnak azokat a jelenségeit, amelyek nyugalmat, kenyeret, békességet jelentettek a nép számára s könnyen jelentettek, mert nem volt háború. Igyekeznek szembeállítani a jelennek minden nehézségével, minden szenvedésével és hibáival is a múltnak előnyeit. Megpróbálom néhány szóval felvázolni, mit jelentett ez a múlt. Jelentette a békességet, mert hiszen nem kezdhettünk háborút senkivel saját elhatározásunkból. Jelentette a nyugalmat, de jelentette a temetőnek a nyugalmat. Jelentette a kenyeret, de azt a kenyeret nagyon keservesen kellett megkeresni azokkal szemben, akik az ország gazdasági életét a kezükben tartották. A műV azt jelentette valójában, hogy politikailag elnyomták a magyar népet. Elnyomták a magyar népet, mert ha ez a nép nem élt volna a politikai elnyomottság állapotában, akkor sohasem engedte volna odafejlődni a magyar politikát, hogy belemenjen ebbe a szörnyű háborúba. Ha a magyar népnek politikai szabadsága lett volna, akkor érvényesíteni tudta volna a maga befolyását s akkor egészséges irányban fejlődött volna a magyar élet és nem mentünk volna a katasztrófa felé. Nyugalom volt Magyarországon. Persze, hogy nyugalom volt, mert azok a milliók, akik elégedetlenek voltak a magyar berendezkedéssel, nem szólalhattak meg. Nem szólalhattak meg, mert a csendőr, a szolgabíró, a főispán, a polgármester, a segédjegyző és mindenki egyetlen feladatot ismert, hogy az államot megvédje a néppel szemben, hogy a kormányt kiszolgálja a nép ellenében. „Lehetünk Délkelet-Európa Dániája“ Emelt hangon jelentette ki Nagy Ferenc: Lehetünk Délkelet-Európa Dániája, ha az akarunk lenni. Lehetünk Európának egyik legszociálisabb országa, mert rajtunk áll, a magyar népen, hogy erőinknek gyümölcsét, a magyar termelésnek az eredményeit mire fogjuk felhasználni. De azt, hogy ezt elérjük, el kell viselnünk a demokrácia kezdeti nehézségeit s bármilyen nehéz az életünk és a sorsunk, mégis el kell utasítanunk magunktól minden öszszahasonlítást a múlttal, mert a múlt a mi számunkra a letfínt nap, a demokrácia pedig a kelő nap. A kelő nap, amelynek irányában meg fogja ez a nép találni a boldogulását. Most már a reakció elleni harcról beszélt a miniszterelnök, hangsúlyozta azt, hogy küzdeni kell minden olyan csökevény ellen, amely a fasizmus maradványaként itt-ott még kiütközik. Nem tudják felmérni azok, akik a demokráciának ellenségei, hogy milyen irtózatos kár származik minden magyar dolgozó emberre ebből, amikor Budapesten az Oktogontéren agyonlőnek a felszabadító vörös hadsereg katonái közül két tisztet. Beszéde végén kijelentette a miniszterelnök, hogy a belpolitikában tisztázni fogják a még tisztázatlan kérdéseket. A közeljövőben tanácskozások fognak megindulni a pártok vezetői között, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az ellentéteket megszüntessük. Végül annak a reménységének adott kifejezést Nagy Ferenc, hogy a magyar parasztság, munkásság és haladó értelmiség együtt meg tudják teremteni a boldog, minden dolgozó ember számára kielégítő életet. „Papdi György az egykori harcos bajtársról. A miniszterelnök beszédének elhangzása után megkezdődött az aratóünnepély, amelynek lezajlása után a Hungáriában egyszerű közebéd volt, amelyen a köztársasági elnököt a Kisgazdapárt nevében Madarász János köszöntötte. A Szociáldemokrata Párt részéről Papdi György elvtárs, a párt szegedi főtitkára mondott üdvözlő beszédet, hangsúlyozva, hogy a Szociáldemokrata Párt Tildy Zoltán személyében az államelnökön kívül mélységes tisztelettel veszi körül az egykori harcos bajtársat, aki a legveszélyesebb és a nemzetre nézve sorsdöntő időkben együtt harcolt a nemzet szabadságáért és függetlenségéért a Szociáldemokrata Párttal és a közös harcot, amely végül is a demokrácia győzelmével végződött, politikai vérszerződés pecsételte meg. A Szociáldemokrata Párt a demokrácia tökéletes megvalósulása felé vezető útón mindenkor követni fogja Tildy Zoltánt, a harcos fegyvertársat. A Magyar Kommunista Párt nevében Tombácz Imre, a Nemzeti Parasztpárt részéről dr. Somogyi Imre, a Polgári Demokrata Párt nevében pedig dr. Papp Róbert üdvözölte Tildy Zoltánt. Délután a köztársasági elnök és kísérete a honvéd helyőrség hősi emlékművének felavatásán vett részt, majd a Vasutas-stadionban rendezett sportünnepségre hajtatott. Este a színház nagysikerű díszelőadást rendezett a magas vendég tiszteletére. Az előadás után a köztársaság elnöke kíséretével a város által rendezett szűkkörű vacsorán vett részt. Vasárnap délelőtt a magyar államfő alsó, majd felsőtanyára látogatott el, délután pedig Kecskemétre utazott. „Köztársasági elnök Kecskeméten“ Kecskemét, Július 1. Vasárnap délután a köztársasági elnök Kecskemétre érkezett, ahol barackünnepséget rendeztek. A ünnepség során Tóth László polgármester és Kovács Jenő, a nemzeti bizottság elnöke üdvözölte a köztársaság elnökét. A köztársasági elnök az üdvözlést megköszönte, majd a városházán rendezett barackkiállítást szemlélte meg. A barackünnepség után Tildy Zoltán köztársasági elnök többek között a következőket mondotta: Kezemben tartom az új forintot és a stabil pénzt. Tudom, hogy ezt is megpróbálják egyesek valamilyen módon elrontani, nem vagyok üldöző természetű, de nem riadok vissza bármilyen szigortól sem a nemzet árulóival szemben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a köztársasági elnök különvonatán visszautazott Budapestre. „Soha belenyugodni abba nem fogunk 1^^ Debrecen, julius 1. A’vasárnapiarató ünnepen Nagy Ferenc miniszterelnök nagyjában és egészében megismételte a szegedi beszédében már elmondottakat. — Miközben mi a világ vezetőivel tárgyaltunk Washingtonban, Londonban és Párisban — mondotta, — addig, — mint most értesülök — a csehszlovák külügyminiszter benyújtott egy beadványt a külügyminiszterek értekezletéhez, amelyben azt kérte, járuljanak hozzá a nagyhatalmak, hogy a magyar»—csehszlovák lakosságcsere lebonyolítása után 200.000 magyart kiutasíthasson Csehszlovákiából. A nemzet minden rétegének a nevében a leghatározottabban tiltakozom az ellen a szándék ellen és bejelentem azt, hogyha ennek az akciónak megakadályozására tett intézkedéseink, lépéseink nem találnak megértésre a nagyhatalmaknál, Magyarországon a békétlenség állapota állandósulni fog. Soha belenyugodni abba nem fogunk, hogy ezer év óta a maguk földjén lakó, becsületes magyar embereket, földmíves embereket elüldözzenek ősi lakóhelyükről és ezáltal szaporítsuk ennek a szerencsétlen országnak amúgy is mérhetetlenül sok baját. Mától kezdve csak a Valéria-téren lehet élelmiszert csereportékáért árulni Külön termelői és fogyasztói árat állapít meg a piacbíró Szeged az értekezletek városa. Ezeken az értekezleteken, az utóbbi időben jobbára közellátási kérdésekben számos figyelemre méltó ötlet merült fel, sok határozat, sőt véghatározat született, amelyeknek sorsa közös: megbuknak a végrehajtáson. A főispán és a polgármester a piac megrendszabályozását tűzte ki céljául. Soktagú bizottság számos esetben ülésezett, szűkebb soktagú bizottságot küldöttek ki, a vége az lett, hogy hétfőn hajnalban csupán dr. Savanya Ferenc piacbíró, Horváth József, Székely László jelent meg és — a Szegedi Népszava. Igen, a Szegedi Népszava, amely — mint budapesti fivérei, a Népszava és a Világosság — harcol a kizsákmányolás, a kapzsiság, a megnem értés és tunyaság ellen és a mai időkben nincs fontosabb célja, mint az, hogy a stabilizációt megelőző legnehezebb időben biztosítsa a dolgozó szűkös kenyerét. Minden dicséretünk Horváth Józsefé és Székely Lászlóé, ezé a két kitűnő szociális, fáradhatatlan emberé és minden elismerésünk dr. Savanya Ferencé, aki terhes hivatali munkája mellett is ellátja a piacbíró nehéz tisztét. De nem mulaszthatjuk el annak megerüsítését sem, hogy Dénes Leó polgármester azonnal és készségesen teljesíti az ármegállapító bizottság kívánságait és ebben hűséges munkatársa dr. Tölcséri tanácsnok is. A két ünnepnapon kis forgalom mellett nem változtak az árak. Hétfőn is 500 volt a jó barack és meggy, 250 a körte, 120 az alma, 30 a káposzta és a kel, 35 a tojás, 65 a borsó és zöldbab, 15 az uborka, 12 a lök, 200 a burgonya, 50 a hagyma, 20 a kisaráb és 120 a zöldség. A Marx tér egyetlen rendőrt kapott, ez sem volt könynyen található, a Tisza Lajos körúti piacot sem ellenőrizte rendőr. Így aztán sokan lépték túl a megállapított árat és különösen a tojást verték fel az egyaránt szemérmetlen eladók és vevők. Sikerült elkapnunk özv. Szűcs Istvánnét, aki Újszegeden Bérkert utca 39 alatt lakik és 700- ért adta a barackot. Átadtuk a rendőrnek. Megállapítottuk, hogy a gyümöcs árát a nagybevásárlók verik fel. Ezek között legerősebb a Horváth Testvérek cég, amely a budapesti községi élelmiszerüzemnek vásárol és a legkisebb fajtájú barackért is megadja a maximális árat. Viszont vonakodik leadni a 20 százalékos dézsmát. A közellátási kormánybiztos hatásköréhez tartozik az, hogy ezt a kérdést tisztázza. A hétfői piac tapasztalatai alapján a bizottság a polgármesternek előterjesztést tett és ennek alapján Dénes Leó elrendelte, hogy a piacon külön fogyasztói és termelői árat kell megállapítani. A Marx-téren a termelői ár az érvényes, a Tisza Lajos körúton és a szegedi összes kereskedésekben pedig kizárólag a fogyasztói áron lehet eladni. A két ár között 30 százalék különbség van a gyümölcsnél, 20 százalék pedig a főzelékféléknél. Tekintettel arra, hogy a termelők egy része vonakodik a maximális áron eladni és ilyenkor cserekereskedelemről beszél, a polgármester elrendelte, hogy élelmiszerrel cserekereskedelmet folytatni kizárólag a Valéria téren lehet. Ez annyit jelent, hogy aki a Marx téren, Tisza Lajos körúton, vagy másutt élelmiszert kínál, az csak pénzért adhatja és köteles is pénzért adni. A jövőben fokozott rendőri készenlét lesz a piacokon és a piacbíró is nagyobb segédletet kap. A bizottságnak feltűnt, hogy a közellátási felügyelőség eddig életjelt sem adott magáról, holott hangadónak kellene lennie úgy a bizottságban, mint a piacon. Jó volna, ha ez a tiszteletreméltó hivatal is felébredne. A Szegedi Népszava egyébként a piacok éber figyelésén felül minden olyan jelenséget szemmel tart, ami a mai nehéz időkben a munkásság érdekeit sértheti, vagy jogos felháborodását provokálhatja. Budapesten becsukták az úgynevezett luxushetyeket. Szeged ezidáig dicséretes mérsékletet tanúsít, de vigyázni fogunk arra, hogy egyetlen étteremben se lehessen a mai időkhöz nem illen dőzsölni Ez nem jelenti azt, hogy a polgár munkája után illendően ne szórakozzék, de azt sem jelenti, hogy úgy és olyan formában költekezzék, amely méltán válthat ki elkeseredést azok között, akiknek kenyérjegyük beváltása is gondot okoz. (e. h.) Hálna izt szörp Szeredainál Kárász-utca 10. és Cserzy Mihály-utca 3.