Szegedi Népszava, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)

1946-10-01 / 221. szám

4 .SMIS! Énekli munkások között Este Tiét óra Uijban a szak­szervi-­eti székház egyik eme­et helyiségének nyitott ablak.in­ finom karének­­szűrődik ki, majd pedig friss rarikásvnduló csendül fel Az Allalánc.­ Mü­nkes Dalárd­­ kirrja itt pró­báit, hogy minden politikai, kulturális és egyházi ünnep alkalmával g­yünyülködtesse a közönséget Meglátogatjuk a próbát. A zongoránál ül (K­. Erdödi Ferenc karnag­y, körülötte fél­körben felállított­­székeken a dalárda tag­jai.A legnagyobb részben ipari munkások, akik­ eg­sz napon át aunkahelyeikön dolgoz­tak a gaz­dasági újjáépitésért, tste ped­.g idrgijülnek, hogiy lelkük a dal szárnyain pi­henjen el- He .mné­g Így is d­olgoznak.-- a szellemi újjáépitésért. A karnaggyal most nehéz Ineszélni. Tel­jesen benne van a lendületben, a zongo­rán játsza a melódiát, vagy a kíséretet, úgy gyakorol az egyes szólamokkal. Keze közben állandóan vezényel, finom füle meg­hallja ,a legh­alkabb bizonytalan hangot, akkor leinti és újra indítja az egész kó­­­rust. .Még a billentyűkön siklanak az ujjai, úgy be­szél hozzánk. — Eddigi eredményeinkről fölösleges ne­kem beszámolnom, azt hiszem, erre leghiva­­tosabb­ hálás hallgató közönségünk­ ,­ ta­gok lelkesedése és szorgalma egyre növek­szik, jelenleg az októb­er 27-i Ducsezán­­emlékünnepre készülünk, egyik legrégibb da­losunk halála első évfonk­ciójára, aki 27 évig volt a Suidárda tagja.­Ezzel megfínt a kórus felé fordul Endn­ich Ferenc, most a női kamil próbál. Közben mellénk kerül Waltner Mihály, a dalárda tgj il-' ■ veter­ánja, aki szívesén közel negyed század óta prosili hangjával a kör.rsl. ú a dalárda történetéről számol be.­­ A megal­­kulást már 11­07-ben kim­on­­ytotta a szegedi m­unkárság, de jellemző az akkori állapotokra, hogy a minisztérium egy évig Ilit az engedélyen és minden esz­közzel igyekezett elvenni kedvün­ket a d­i­­zárda iugulukitásától. Mi azonban nem csüggedtünk és Végre lízus­ban megérkezett a hivatalo­s engedély és éltől az időtől datálódik a Szegedi Általános Munká­s Ihi­­táida működése. Az azóta­­lult 38 év alatt sok jó és rossz napot látott a dalárda- 1926-tól kezdve kétévenkint nagy iéléki országos dalosünnepeket rendeztünk. A da­lárda kezdett országos h­írnévre emelkedni­­1939-ben özönlő­ sulyok idők következtek ránk is, a hely­zet egyre rosszabbodott, a hatóságok politikai tendenciát látta­k a m­unkásssalárda próba-gyülekezései mögö, és végül Ikiit március 15-én kénytelenek vb. Ilink­et szü­ntetni működésünki­t. l­e mar lüt.'1 januárjában újra összeverbuválódott a régi tár­saság nagy­ része és azóta fokozott erővel és lelkesedéssel folytatjuk a munkát, most már­ egy sz­abad, független demo­­kratikus országban, ahol a munkás szala­­don hangoztathatja igazságát. Azóta részt­­vettünk jóformán minden rendezésen és tagjaink száma egyre gyarapszik. Most Törköly Ferenc, a dalárda elnöke for­dul hozzánk és a jövőbeni célkitűzések­ről beszél. — Népsze­rűsíteni akarjuk elsősorban az eddig tiltott, tehát kevésbbé ismert munkás­indulókat, klasszikus rondalokat, kórusmű­­veket. Nagy sú­lyt fektetünk azonban az igazi magyar népizene felkarolására. A t­a­­vasszal e célból az egyes kerületekben ke­rületi kulturnapokat rendezünk és kime­­­ljünk a környező falvakba is, h­ogy a vi­dék elrontott és slágerekből táplálkozó zenei ízlését emeljük és a népet vissza-,­eze­ssül­tiseinek muzsikájához. Megtudjuk még,, hogy év" a dalárda a­­szak­­szervezet elkötözésével állandó Unihelyi- Bige! kap a­­szakszervezeti székházban, aho­vá eddig csak mint vendégek jártak fel próbálni, s ha állandó helyi­séggel rendelkezz­­nek majd, minden három­ hétben kul­m­­délutánt tartanak a­ munkásság széles réte­gei számára, az általános zenei ízlés fejlesz­tésére. Felhívja még az elnökség valam­ennyi dolgozó figyelmét, aki sehatséget érez ma­gában az énekre, hogy jelentkezzék az Ált­a­­lám­s Munkásdalaidinra, amely nagy’­s­era­­tellel fogad minden új tagot. Jelentkezni lehet kedden­ és pénteken 6—8 óra között a szak­szervezeti székház II.emeletén. ISKOLAI FÜZETEK minden mennyiségben kaphatók az ÁRPÁD-nyomdá­b­an­, Kölcsey­ utca 7. SZEGEDI népszava Szegedyi, 1946 ok­tóber 1 mmmmmuaamaamm Ehhez azonban nagymennyiségű üzemanyagot kell magukkal vin­­niök, m­ost folynak a kisületek és a számítások, h­ogyan lehetne a gé­­peket leggazdaságosabban beállí­­tani a polgári légiforgalomba. Ar­ra számítanak, hogy 1947-ben, vagy 1948. elején gázturbinás sugárhaj­tású gépek, viszik majd az emberek­kel vagy küldeményeiket eddig el­képzelhetetlenül rövid idő alatt a kicsivé vált föld,golyó egyik pont­­járól a másikra. A sugárhajtású motorok forradalmat idéznek elő a repülőtechnikában Hihetetlen eredmények az új rendszerű motorokkal • Angliáé lesz az első hely a világ repülőgépiparában A háború első éveib­en­ még szigo­rú hadititok volt, de azután már lassan kiszivárogtak a részletek az angolszász légihaderő új csodájá­ról, a sugárhajtá­sú rep­ülőgépről. Ennek a gépnek az­­életttere­ ott kezdődik, ahol a robbanómotor már nem használható a súlya mi­att. Egy 4.000 lóerős robbanómo­tor már a teljesítőképesség h­atárá­­hoz jár közel. Ennél erősebb motor már nem volna rentábilis; a súlya túlságosan nagy lenne. Ezzel szemben az első a háború folyamán kísérleteknél felhasznált , sugárhajtású motorok teljes hőké­­pessége közel jár a 1O.OOo lóerőih­ez. Ezer kilométeren felüli sebességet értek el velük. Egy ilyen teljesít­­ményű robbanóm­otor súlya huszon­ötszörösei lenne a sufláshajtásn m mo­­tornak. Az új motorok rendszerének alajt­­a, hogy a levegővel kev­ert ben­zin vagy paraffin a robbanótérben meggyullad és robban. Az állandó robbanások a motor mögötti nyílá­­son lökésszerűen eltávoznak, ugyanakkor a motor előtti nyíláson légüres tér keletkezik, amely újabb levegőmennyiséget szív be. Ez me­gint keveredik, robban és állandó légsugárt hoz létre amely a gépet hajtja. A motorokat a szárnyakba építik be, így fokozva a gépek sta­bilitását. A látszólag egyszerű rendszer an­nak köszönheti gyakorlati kivite­lét, hogy sik­erült olyan hőálló acél­fajtát készíteni, am­ely nem olvad meg az állandó robbanások magas hőfokán. A motornak csak egy for­gó része van, ezért a súrlódása ki­­splett, két csapágyat kell csak kenni­ és elkerülhető a robb­anómo­­torok dugattyújának ide-oda moz­gása álttal okozott vibráció is. Angliában már 1926-ban meg­kezdődtek a kísérletek a­­sugárhaj­tású motorral, amely akkor még a gázturbinával ka­pcsolatban mű­­e­küdött. Ez a rendszer Angliában még igen elterjedt és a kísérletek nagy részét is ilyen motorral haj­tották végre. Ezeknél a kiáramló légsugár a ilurbiaiát hajtja, ez kompresszort tart üzemb­en, amely szabályozza a légsugár előáramlá­­sát. A komoly kísérletek az 1936-37. években kezdődtek meg, sugárhaj­­tása tind­or először Jílíl, május 15- én enelt levegőbe repülőgépei. Ez már a háború alatt volt, természe­­tes tehát, hogy az új rendszerű gé­­­peket a h­áború szolgálatába állítot­­ták. A sugárhajtá­sú angol vadász­gépek csakhamar rémei lettek a német St­flvwaffenak és az angol gyárakban 1914-ben már szériában­­előállított Golsler-Meteor éis l­ere­went gépek nagy­ján hozzájárultak a nyugati arcvonal sikereihez. A kísérleteket az angolok kezd­ték vadász- és h­arcigépiekkel. t­apasztalataikat közölték­ az amerikaiakkal, termelésre azonban egyelőre csak ők rendezkedtek b­e. Az amerikai ipar a h­atalmas ben­zinmotoros gépek előállításában most hihetetlen Kölönyre tett szert, de a sugárn­ajtású motorok tervei még a labor­a­tóriumokban vannak. Angi­a ezen a téren legalább egy évvel vezet America előtt és előre­­láth­ató, hogy az elkövetkezendő években, amikor a rep­ülőgé­­­gyár­­tásban a fest­ly az újfajta géljekre helyeződik, a réssülőgépgyártás he­gemóniája Amerikától hosszú idő­re Anglia kezébe kerül. •A háború alitt ezeknek a gépek­nek csuntán a k­iherellen seb­es­sége és kis súllya volt a fontos. Most azonban, amikor a polgári légifor­­galomban is időszerűvé válik az új gépek felhasználása, nagy prob­léma merült fel, a gazdaságosságé. A­­sugárhajtású ,gépek működése ugyanis csak akkor fizetődnék ki, ha a gépek nagy­­magasságban és nagy sebe­sséggel közlekednének. mmmmemummammBamuam A magyar bányász bősi teljesítménye számokban A­­Közgazdasás* című hetilap közli ezeket az indatokat: A széntermelés és a munkáslétszám alakulásáról az alábbi táblázatok adnak képet: 1. A magyar sznéntermelés fejlődése 1945 szeptembertől 1946 augusztusig­ 12 havi termelés 58­3 A táblázat azt mutatja, hogy széntermelésünk csak az utolsó békeévben em­ekedett az évi 90 millió q fölé, általában 60—70, majd 70—80 millió q között m­ozgott. Az 1945 szeptem­berétől 1946 augusztusáig eltelt év alatt Magyarországon erősen megközelítették, ha nem is az utolsó békeévet, de az átlagos békeszínvonalat. II. A szénbányák termelésének fejlődése 1945 óta az 1938. évvel összehasonlítva A számok mutatják, hogy a szénbányászat termelése bizonyos évi ritmusban folyik. A csúcsteljesítm­ény mindig télen van, ezután a termelés fokozatosan esik, a mezőgazdasági munkák idején , majd szeptembertől kezdve újra emelkedik. Eltekintve attól, hogy a termelés igen alacsony mélypontról indult el, ez a ritmus az 1945. és 1946. években is megfigyelhető Érdekesnek tartottuk összehasonlítani százalékos alapon az 1946. év folyamán elért eredményeket az utolsó békeév megfelelő hónapjainak termelé­sével és az előző év adataival. Ezek a számok azt mutatják, hogy 1946 egyes hónapjaiban már majdnem é­rtj­k az utolsó békeév megfelelő hónapjainak termelését. Az előző évvel összehasonlítva, 30—80 o/v-os emelkedés mutatkozik. in. A széntermelés és a vájárok számának emelkedése A táblázat ismétli az előző táblázat termelési adatait ma azt bizonyítja, hogy míg a széntermelés 80—ICO emelkedett a vájárok számának emelkedése nem volt nagyobb 8—10®/o-ná, Hónap Napi termelés havi átlagokban 1936. 1945. 1946. 1946. 1946. az 1938. és az 1945. év meg­felelő hónap­jának á/a ában 57­­ (millió q) 1920 - - 44-7 1926 - - 66 5 1933 — - 67 1­­21 — - 624 1927 — — 70 3 1930 - —69 5 1922 — - 70 3 1928 — — 729 1935­­ — 75­ 4 1933 — - 76 9 1929 - - 78 6 1936 — - 79 3 1924 — - 701 1930 — — 699 1937 — — 89­7 1925 — — 63­2 1931 — — 689 1938 — — 93­6 1932 — — 18­3 Január — Február — Március — Április — Júl­ius — Június — Július — Augusztus Szeptember Október — November December 3140 2540 2400 2150 2100 2045 •2152 • 2350 2720 ■ 3­50 ■ 3200­­ 3190 1055 1657 1326 1558 1722 1696 leon 1696 1782 2110 2137 1990 2053 1910 1734 1966 82 89 93 97 93 81 83 188 149 132 127 1945. Május — Június — Julius — Augusztus Szeptember Október — November December 1946. Január — Február — Március — Április — Május — Június — Július — Augusztus Termelés •/o Vijérok ®/o (vagon) száma —­­ 1055 100 11.571 107 — — 1357 129 11517 90 — _ - 1326 126 11.687 lor — — 1558 157 12155 106 — — - 1722 162 12 469 107 — — - 1696 160 12.606 109 — 1663 156 12 728 110 — — — 1596 160 13016 113 - 1782 168 13.041 113 — _ - 2110 199 14 579 126 — _ - 2133 204 12.664 109_ — — 1990 188 12.705 110 — — 2053 194 12 748 110 — — - 1910 181 12.465 109 — — - 1734 166— — — - 1966 186— — FILM Soha többé háborút! (­Dokument" film a Belvárosi Moziban) A Belvárosi Moziban vasárnap Úílelőn mutatott b­e pártunk egy iljes nevezett »d­o­­kumen­t« (bizonyiték) filmet, amely »'lel­­k­űen­ vetítette elénk az amerikai hadsereg hősi eröfcs/.ilts.it Frbitannia vis­zafogla­­lásánál. .A film eredeti, hu­szini felvételek alapján készült részben azért, hogy mee­­ürökisse A Amerika nagyszerű küzdelmet a japánok ellen a szabadságért, de főleg azért, hogy elrettentő péld­ának állj­ a­­ vi­lág elé a halxim­i b­orzalmait. Soha több­­itáboriit, propagálja a d­okim­ent Hím, amely időkre, hogy e­nn­eSoda te­ngernyi bajt, szen­­megcáfolhatatlan bizonyíték piarad minden védést, pu­sztílást zúdított a világra a f.i­­sizraus. Elvtársa­ik, akik u­gy­a­n, mint a 1I órás előarlá­son zsúfolásig megtöltötték a mio­it ifi nagy­ érdleklődéssel kisérték a m­estesi felvételek vetítését. A filmutalás előtt párk­unk elnöke dr. Czibula Antal elv­­­társ tartott bevezető előadást, amelyen a d­okument filmek fontosságát és értékét han­­goztatta. Szakszervezeti hírek Az Élelmezési Munkások SzaksZervezett­e kedden délután 4 jemkor vezetőségi és bi­zalmi együttes ülést tart a szakszer­vezeti székházban. A MagánalkalmaZottu­k­ SzakszerveZetés­.­k biztosítási­ alosztálya kedden délután 5 óra­kor­­értekezletet tart a szakszer­vezeti s.t.­k. házb­an. Az I­dzsipari­­Miuiká­sok SzakszerVizide kedden délutárr 6 órakor taggyűlést tart a szakszer­vezeti székházban. A Famunkások Szakszerveze­te sZsid­án délután fél 5 órakor taggyűlést tart a szakszervezeti székházban. I­.z l­.pitőmunkások Szakszervez­te csü­­törtökön délu­tán 4 órakor taggyűlé­st tart a szakszervezeti székházban. A Könyvkötő­­Munkások Szakszervezete szerdán délután 5 órakor rendes havi ta­g­­gyűlést tart a Hétvezér­ utcai székházban.

Next