Szegedi Népszava, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

Jin. év^r&Ri. 74 Ar* 40 fillér Szeged, 1947. április 1. kedd SIEGEDI NÉKZAYft A Szociáldemokrata Párt nem teremt különbséget a falu és város népe között Szakasits Árpád nagrylelentőségü beszéde a parasztkongrcssznson Budapest, március ,31- A Szociál- <5emokraia Párt paraszt^ongl-esszu- pa. vasárnap folytatta tanácskozá- jsait. Szeder Fei'cnc elvlárs, párt- 'VEzelöségi tag, nemzetgyűlési kcp\l- selő »Parasztság ,és szocializmus« leimmel tartott előadást. A Szódát- demokrata Pártnak az a törekvése mőndotta a többi között —, hőgij felemelje ezt a réteget, élettéfictö- í^éget és kulturáj biztosítson neki p végre a parasztság is eniberieie. \tet élhessen ebben az országban. Takács Ferenc plvtáré, löídmive- lésügyi államtitkilr »Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet« cimmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy a Szociáldemo- jkrata Párt hároníévcs gazdasági Itervében 6.7 milliárd forintból piitfiárdot kiván a mezőgazdaság jejCeszíésére [orditani- Fontos fel­adat a mezőgazdaságnak szerszá­mokkal való ellátása, gépesítése. A magyar viszonyoknak megfelelő szö- vetezeli rendszert kell megterem- ileni. A meglévő szövetkezcLeket mű­ködőképesekké kell lenni, sürgősen rendezni kell a mezőgazdasági hi­telek kérdését. Ezután lelkes taps <is éljenzés közepette Szakasifs Árpád elvlárs, ininiszterelnőklieíyettes emelkedett szólásra. Beszéde elején hangoztat- ía: — A Szociáldemokrata Párt büsz- Ice arra, hogij Magyarországon leg- íelőször vetette fel az ipari manlzá^ sok és paeaszß'üg szörndst gének gondolalút A szervezett munkás.ság a Szociáldemokrata Párt erejét messze mfeglialadó áldozatokat hó- Kott a szegény parasztság megsegilö> sere. Büszkék vagyunk ezela-e az áldozatoki'a, de őszintén meg kell mondanom, hogy p.em sokra men­tünk ezekkel. A magyar parasztság óriási tömegei njozdülatlaiiul ma­radlak. Maradiságuk, mozdulatlan- iságuk a haladásnak nagyon komofy akadály volt. ' — Ennek a mozdulatlanságnak egyik oka az^ hogy nincs egységes parasztság. Súlyosabb, veszedelme­sebb, kegjetlénebb hierarchia és osztálytagozódás található falun, taint általában a társadalomban. A szegéiig parasztot még a gróf sem inézte te olyan halálos gőggel, mini a 2—300 holdas gazda. Azt hiszem, még nem sokat ért meg .a falu népe lábból, ami ma végbemegy'. Azt észre kellett vennie, hogy a magyar tör­ténelem legnagyobb ténye volt, hogy ledöntöttük a feudalizmust. Csak éz a (kérdés, hogy a falu népé luda- lábaii van-e ennek a változásnak és nem homályositja-e el szellemét 0 földreform végrehajtása során tör­tént nem is kevés igazságtalanság. Gondol-e arra, hogy tizeket az igaz­ságtalanságokat korrigálni lehet és {cell ís, de ezek közel séta juthatnak tahhoz az óriási jelentőségű tény­hez, hogy nincs többé magyar feuda- 'tizmús. Ezt kell bevinni föfdmives tömegeink tudatába. Most szántottuk. Cel a földet a demokrácia számára, Ijjersze, hogy sok baj van vele. Az is bizonyos, hogy az elvetett mag között sok volt az ocsu. A mi fel- iadalünk az, hogy ha aratásra kerül majd a sor,kiválogassuk a tiszta bu- Kaszßmck közül az ocsut. Ma minden oldafról nagy udvarlások folynak a parasztság kegyéért, tjgy fest, mint­ha kiváltságos helyzetet akarná- (nak teremteni nekik. Mi szociúlde- fnokratál; nem udvariunk a pa­rasztoknak, de nem is teremtünk {különbSéyet a falvak és városok né., (pe között A mi pártunk itemcsok )ßZ Ipari mtmkások pártja, hanem minden dolgozó párt ja. Azt akarjuk, hogy a legszélesebb területen in­duljon meg, vagy fofy'talódjék afel- Világositó munka. Nekünk nem keCl iplyan demokrácia, amelyben a ve- pérürü viszi a nyájat- Mi azt akar~ juk hogy gondolkodó emberek de- piokráciöja légyén a magyar demo­krácia. ForradalnTasilani kell nem- psak a lelkeket, hanem elsősorban |űz agrártermelést. , A falu és a város életszinvouala között ne Icígyen IcíkíGüh&ég I — A demokrácia fejlettebb élet­formát jelent, ajnefyet csak fejlet- flebb termelési eszközökkel lehet ímegteremteni. ' Forradalmasitani fikarjuk a falut- Etég volt a lulásfól vakiilúsig való vCreftékezZsböl. A íkülterjes gazdálkodásunkat l>elter- jes gazdálkodássá g,karjuk átalaki- (tani és agráripari üzemek tömegével, lakarjuk behálózni az országot A (magyar ipar termelőképességét a le­hető legmagasabb foklüa akarjul^ pmölni, hogy olyan életviszonyokat fteremtsünk,_ hogy a legszegényebb ^mber is azt mondhas,sa; érdemes (élni. Arra törekszünk, hoijg a falu ^s a város kulhtráfa, éCdszinvonala Jfcözött ne legyen különbség. Félelem •nélküli élet csalc ott lehetséges, ahol Ibiztositva van a^ kemér biztonsága. (Még nagy küzdelmelc várnaE ránk A régi rend őrei még itt (jjnek kö­röttünk. itt voltak az összeesküvők (és ift vannak most Suíyőké.k, akik meg akarják ngérgerni a falvakban jps városokban mutatkozó elégedet. lényégét, nyugtaiaríságQí, vissza, fukar fák hozni a.régi úri Maggaror~ ^ísiágot, hogy itfra szabad vadász- ferülélé legyen a földesuraknak és pankárokildk. ■ — Mi nem Elégszünk meg egyédül a politikai demokráciáváf, gazda- '^ági ddinökráciát is akarunk, ezért JÓ hír a ssegedi hereshedőhnek: fliapirendre tűzzük a nehizeti jöve­delem fokozásának, de igazságos taegosztásának kérdését. Tőrek- istünk az árak leszorítására, az ag- fúrottő összébb csukására. A falusi pmber munkája nem lehet kisßbb értékű, mint a városi emberé. Amit pii akarunk, aj. egy mopdatbán sü­víthető össze: emberi élétet. aká' funk botdog és szabad hazában én pékét az egész emhérisegnek. A ma­gyar demokrácia még bein befejezeti J.ény, fenyegetik nwíg belső és külső brök, de hiába, meg nem ingathat­ják, mert az értelmen épül fel, a (dolgozó tömtegek öntudatán és ama blázáiit akaratán, hogy 'soha többé fízohjasQrba nem akarnak visszeu füllijedni — fejezte be hosszantartó Selkes tapssal fogadott beszédét a tainisztere'lnökheíyettes. Pártunk földműves fíisotíságai minden megyében. Járásban, hösségben, városban t A Szociáldemokrata Párt paraszt­kongresszusának harmadik nap­ján Túrt' István elvtárs nemzetgyü- líési képviselő a mezőgazdasági ne pesség szer\'ezési kérdéseii-ől tar­tott előadást. Szurdi István elvtárs, nemzetgyűlési képviselő ugyancsak szervezési kérdésekkel foglalkozolt- Kállai Sándor elvtárs, pártveze- tőiségi tag bejelentette, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt minden mégyé" 'bén, fúrásban, községben, városiban földmüvesbizotisáyolzaí dilit fet, amelyeknek hatáskörébe tartozik majd a tennelés és értékesítés, a ■Szövetkezetek működőképessé váló ítételc, a falu hitelkéjdéselnek na- ipirendenlarlása, válamint a terme­lés minden időszerű kérdése. Is- ímertelte a földmivesbizollságok szérvezjeli szabályzatát, amelyet a kungresszus elfogadott. ( A vita bezárása után Szeder Fe­renc elvtárs, iiártvezetőségi tag 'hangsulyozla, hogy ez a kongres:- fßzus'a Szociáldemokrata Pártnak uf \utra való lépését jelenti. Hatalmas lépést jelent a mezőgazdasági nér pesség megszei-vczése felé. A kon­gresszus célja az volt, hogy meg- jválgssza azt az orszíágos bizottságot, lamely rpaga Veszi kezébe az ország inegszervezéscnck nagy munkáját, A Szociáldemokrata Párt, amely az iössre?» dolgozók, a miinká.sság, pa- jras^Lság és haladó értelmiség pártja, égy piklanalra sem féledkezeít meg ia mezőgazdasági munkásságról. Az egyik felszólaló javasolta: piondjunk köszönetéi a ngomdá-. szoknak azért, hogy Sulgokék reak­ciós lapjának megfeteniséi leheteU lenné lelték. j Szeder Ferenc végül a munkás- egység fontosságát bangsülyozta és fokozott munkára szólitptla fel a kongresszus tagjait. ) A kongresszus halározali javas­latot ífogadott ej, amelynek értel- mében a Szocp'ddemokrata Párt me~ zögazdasági akcióprogramfánalz és d hároméves gazdasági tervnek vfp-> re haj fásában teljes erővel részi vcsz‘ Hangsúlyozta a határozati javaslat a földműves szővelkczelek fonlos- (ságát és rámxitat arra, hogy csak a parasztok és ipari munkások közös munkájával lehet felépiten iaz uj, \szabad, demokratikus országot. f A Szociáldemokrata Párt három­napos kongresszusa ezzel végeiért. Április elsején bevezetik a mezőgazdasági mun­kásság társadalamhiztositását .K parasztkongresszus során Kőmives Jó­zsef elvtárs, az OTI elnöke történelmi ie- leutöségü újítást jelentett be: április 1-én megkezdődik p mezőgaxdasági munkaúálla- lók betegségi, rolcl-antságí ts öregségi bizn iositúsa az OTI keretein belül, A biztosif- tásba az egy holdnál kisebb birtoka mun­kások részesülngi:- Ezek száma niinlegj" há­rom-négyszázezer. Augusztus elsejével az öt- boldas határig terje.sztjük fi Ö biztos/iást. Nagyobb birtokkal rendelkezők már úgy sem vállalnak mimkút idegenben, ezzel le­hát elérjük, hogy minden földmunkás az OTI tagj I lesz. A biztosilás terheit a munkaadó viseli éa azokat vagn' a földadóvá/ egj’ütt számolja el, vagy bél\-eg formájában róhatja le. Négyheti munka után már joga van a műn- kavállalónak orvosra, gyógyszeire, korházi ápolásra, vagy szanatóriumra. A rítezőgaz- dasági munkások betegség esetén ugyanazo­kat a szolgáltatásokat élvezik, mint az ipari biztosiloltak, rokkanlság és öregség eselén járadékuk kisebb. Az adóközösségi megállapodások az év végéig változatlannl érvényben maradnak A kereskedők tárgyiiagos érveléseit elfogadta a pénzügyminiszteri kiküldött Mint azt a Szegedi Népszava va-. jsáriiap már jelezte, dr. Pákozdi István pénzügyminiszteri titkár hét­főn Szegedre érkezeit, hogy a ke-' íreskedők adózási problémáit meg­hallgassa és elintézze. A pénzügy­iminiszter kiküldöttjét nagy nj-ug- (talansággal fogadták a kereskedők. Ennek a nj'Ugtalanságnak legfőbb pka ?z volt, hogy a pénzügymi- jniszter 'liz, ? pénzügyigazgatóság és iaz érdekelt szakmák között erre az lévric megkötött adóközösségi meg- lállapodást csak junius 31-ig foga- (dott el kötelezőnek és j,gy alapos Volt az a feltevés, hogy a mínisz- (térium emelni akarja a fejadót. Hét­főn déletőlt a különböző szakmák képvi.selüi keresték fel a pénzügy- igazgatóágon a miniszteri titkárt- lés ügy látszott, hogy a kincstár és a kereskedők között megegjTezésre jiincs remény. • Délután 6 órakor dr. Pákozdi Ist­ván, dr- Mészáros Lajos pénzügy- iigazgalóhehTettes ér dr. Csáti Fe­renc pénzügyi titkár kíséretében az lérdekeltek meghívására a kereske- időtestület egyesületi helyiségébe iá-, itogatott el. Ekkor már forrpontra hágott az izgalom és raindcnld fe- iszüllen várta, hogy a pénzügymi- (niszteri előadó mißten ajánlatot tesz á szegedi adóközösségeknek. írjuk imindkét tárgyaló fél, tehát aze^es kereskedői szakmák adóközösáegei-' nek me'gbizoltai, valamint a kincs­tár képviselőjének javára, hogj' ez iaz ülés méltó volt úgy a tisztes ke- reskehőtárrsadalomhoz, mint a de­mokratikus kormány adóügyi ex­ponenséhez. Lucs Ferenc dnök. Völgyi Vilmos, 'dr. Haraszthy Géza, (Fenyő Mátyás, Dózsa, Pál, Zaviza •Lajos, Kende Sándor, Aczél Alfréd

Next

/
Thumbnails
Contents