Szegedi Népszava, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

Igényes eredménn­yel vizsgáztak a szabadt rendőrnyomozó tisztek -az asztalok mögött, tapadókon kofxolt­­ruhás férfiak ülnek. A vizsgáztatói asztalnál rendőrtisztek. A r­endlörnyom­­ozótisztek vizs­gáján vagyunk. A kofs­Uruh­ás, civilek rend­őrségi nyomozók, akiknek ruh­aellátása igen mostoha. Egyenruhát nem hordanak, állító­­lag azonban a közeljövőben kap­nak öltönyö­ket. A rendőrtisztek élén a vizsgáztató bi­zottság: dr. Kemény Gábor rendőrvezérőr- fiagy, a rendőrség országos szaktanilmá- figi felügyelőségének velője, dr. Soproni János alezredes, a rendőrség demokratikus átnevelésének országos intézője, továbbá Ilóczky Béla rendőrszázados. Kemény ve­zérőrnagy mellett dr. Cserey Gyula alez­­­redes,, a Szegeden megtartott nyolchetes tan­folyam vezetője. Körülöttük ülnek a tan­folyam előadói; dr. Vastagh Zol­án, dr. M­­ucsi Péter, dr. Fábri István, Keleti­ Béla Zoltán Ferenc,­­Kovács Attila, Kotuzmány Gyula, Szűcs Mihály, Vörös Balogh István a szegedi kapitányság tisztjei.­­ Harminchat hallgató vizsgázik szóbelileg. Az írásbelit már szombaton megtartottik Jól sikerült. A feleletek is jók. Egymás után számolnak ha a nyomozótisztet tudá­sukról. Fegyverhasználat, állampolgársági jog, régi és új rendőrségi forradalmak Szén­­ István korában, lábnyomok viz­sgálata, Kos­suth politikája, a rablás, lopás és sikkasz­­t közti különbségtétel, kereskedők és­ iparosok ármegjelölése és m­ás, széles kört felölelő problémák ismertetése hangzik el egymás után. A feleletek kielégítőek. Ha nem is tud­­­ják pontosan formába önteni mondanivaló­jukat a­­tanulók­, akik Szegedről, Vá­­­sárhelyről, Szentesről,­ Makóról­, Gyuláról Békéscsabáról, Kecskemétről és más közeli kapitányságokról kerültek ki, tudásuk "ala­­pos és legtöbbjük gyakorlatból is­merit A bizottság megelégedett. ^ Befejezésül Kemény Gábor ^Vezérőrnagy megköszöni Diczfalussy Ferenc vezérőrnagy­­­nak, hogy otthont nyújtott a tanfolya­mnak, a tanfolyam vezetőjének dr. Cserey Gyula ezredesnek és az oktatóknak önfeláldozó munkáját. Méltatja az eredményt, amely a legjobbak közé tartozik az országszerte meg­tartott tanfolyamok közül. Éppen ebben a városban, ahol a közelmúltban megmutat­kozott, milyen erők lappanganak a háttér­ben, szükséges hangsúlyozni, milyen fel­adatok állnak a rendőrség előtt. Ezután kih­irdették a vizsgák eredményét. A harminchat hallgató közül kitüntetéssel végzett Antal Balázs, Balta László, Föl­deák Sándor (Szeged) és Gyulai Petrovcz Antal, 10 jeles, 18 jó és 4 elégséges ér­­­demjegyet osztott ki ■ bizottság. Elégtelen nem volt. ■ " Befejezésül Diczfalussy Ferenc vezérőr­nagy, a kapitányság vezetője mondott kö­szönetet az előadóknak és a tanfolyam hall­gatóinak, akik nehéz anyagi és szem­élyi körülmények között vállalták a túlmunkát, vagy ültek be idős fejjel a padokba,, hogy jobban szolgálják a rendőrségen keresztül a fiatal magyar demokráciát. Utána Gyulai Petrover Antal a fiailgaink nevében mon­dott köszönő beszédet. , A Szegedi Népszava munkatársát dr. Ke­­ivén­y vezérőrnagy tájékoztatta a rendőr­ség tanulmányi helyzetéről. A világnézeti tájé­koztató tanfolyamon a rendőrség minden tagja már ,átesett. Szegeden április 9-én indul meg a következő nyomozótiszti tan­folyam. A tisztek részére Budapesten hathó­napos magasabb tan­f­olyamot indítanak, a leg­énység részére járóbarántöri, liszthelyet­tesi és őrsparancsnoki kurzust szerveznek. rendőrséghez újonnan bekerülő tisztek a hároméves ren­dőrakadémiát végzik m­ajd el. A rendőrség szaktanulmányi felügyelője, Niki nemrég a rendőrség u­jjászer­vezése terén elvégzett munkájáért a Magy­ar Köztársaság­­ren­d tiszti keresztjét kapta, kísérőivel együtt ked­den időzik vissza Budapestre. Tagg­yűlést tartott­ a Szegedi Medikus Kdr Vasárnap tartotta meg ezévi taggyűlését ,az elmúlt egyetemi félévben megalakult Sze­gedi Medikus Kör. Az ülést Honti Géza elvtárs orvostanh­allgató nyitotta­­meg, majd Vikor János elvtárs népjóléti államtitkár­­számolt be az utolsó­ másfél év egészség­­ügyi újjáépítéséről és a jövő feladatairól ,melyeket m­ár a mostani medikuso­­nak kell majd megoldaniuk. Azután Vidos Ferenc, a budapesti Medikus Kör kiküldötte üdvözöl­­­te ai szegedieket, és fővárosi medikusproblé­­mákat ismertetett. Ormoshegyi Magda és Körössi­­Sándor ismertette a Budapesten lezajlott medikus hetet, ilelőleg a tanügyi reformot. Ezután megv­álasztották a har­­minctagú intézőbizottságot, amelynek veze­tője Korpássy Béla Unár lett. Ha­vi 8 forintért naponta új angol képeslapot, fo­lyóiratot, újságot kölcsönözhet a HA30S könyvek feliras, Oroszlán­ utca 8. WMMIl a WBlfi Vilii 1947. I^'Ub L ivOBiiiniiiiiWBii II iini««iwiliMura»r'iiinm A Stefánia ennek játasóterén modern uszodát akar építeni a város Tervek, gondok, ötletek „Szeged fürdőváros“ kialaki** tására — Milyen strandolási lehetőségek lesznek a nyáron ?­ ­ A háború­i előtti időkben szép^ fejlődésnek indult szegedi nyári strandéletet az országon végigvo­­­nd írló pusztitó zivatar teljes^ tönk­­(Tfetettie s a felszabadulás szám első, \esztendö nyarán jóformán ang vol !strandolási és nyári üdülési leh­e­­tőség ~Szegeden s még a múlt esz­­­tendőben is nagyon kezdetleges le­­­hetőségek nyíltak a szabad fürdé­­­sre és strandolásra. A tavasz is­­idmét aktuálissá tette a nyári fürdő­­szés kérdését , a városházán már­­erősen készülődnek a­ nyárra. Egy­előre azonban csak tervekről­ van sezó, s indokolt érdeklődéssel várja,­­mindenki, hogy mi lesz ezekből a­­tervekből? A város mindenekelőtt­­tovább ak­arja fejleszteni és modern­­partfürdővé ak­arja kiképezni az tujszegedi strandot. Ezekbe a tel­­­kekbe, azonban az idei, de valószínű­­­leg még a jövő nyárra is beleszól a hu­dépítés. A híd előtt több mint lz­ méter hosszúságú partszakaszt igény­be vesz majd a hídépítő munka.­­Ez a terület volt a strand legérté­­­kesebb része. Gondoskodni kell fezen a területen lévő összes strand­­berendezéseknek­, zuhanyoknak, víz­vezetékeknek, épületeknek áthelye­­zséről. A város sokezer személy befogadására alkalm­­s strandépüle­­­tet akar emelni az árterületnek fezen a részén. Az építkezéshez a­­lóversenytéri épületek anyagát­­akarják felhasználni. Ter­vbe vették­­egy nagyméretű uszoda építését is,­­arj helyet a szegedi parton állítaná­­n­ak fel. Sebestyén Endre főmérnök edig egy egészen új ötlet tervét­­dolgozta ki­ A terv szerint a Ste­­fánia-sétány jelenlegi gyermekjáté­sszóferén­ egy modern uszodát épi­­t­enének s az uszodát kapcsolatba­­hoznák a tiszai uszodával s motoros átkeléssel az t­jszegedi partfürdő­­­vel. ... Szép gondolatok, életrevaló ötle­­tek — sajnos egyelőre azonban csak szervek s nem teh­ét tudni, hogy m­indezekből mi valósut meg. A vála­l­os súlyos pénzügyi gondokkal küzd , s mindezekhez sok pénz kell. Vi­­­­­zont Szeged fürdőváros jellegének r­svisszaszerzése olyan fontos dolog, hogy a megvalósításhoz feltétlenül f­­eg kell találni az anyagi fedezetet is. Egyelőre m­ég viz borítja az uj­­sze­gedi strandterületet, de ismerjük a Tiszát, az áradás néhány nap­­alatt lehúzódhat s néhány hét­­múl­va már olyan idő lehet, hogy mege­­lkezdődhet a nyári­­élet a Tisza part­­ján- Fel­­­ell erre készülni, mert a Város lakosai, dolgozó polgárainak szezrei nem mehetnek d,ivatos für­dőhelyekre üdülni, hanem szerel­­­­nék itthon eltölteni kellemesen a fnyarat. A nyári előkerületeknek f igyetlenegy' konkrétuma eddig az, iQ^'- d város az ujszegedi gyermek­­'fidülőtelepet rendbehozan­d, s­­ így a sze­génygyermekek nyaralása már 'biztosifva van. MEZEY JUTKA A háború­­borzalmaiból felocsúdó Euró­­pában csak lassan indult meg az élet. Különösen állt ez a nemzetközi kapcsola­tokra és a kereskedelmi életre. Magyaror­­szág, amelyet hiján a legjobban sújtott a háború Közép-Eur­ópában, óriási k­ián­yo­­tat szenvedett é­s mindenki tudta, hogy egyelőre lehetetlen a hiányzó j­avakat tel­jes m­ennyiségükben belföldön előállítani, be­hozatalra szorulunk. Külföldi behozatal azontban még a normális időben is vagy népies valutába, vagy pedig belföldi áruba került. Ezt kellett ugyanis a külföld cik­keiért cser­ébe adnunk­ .Óriá­si fontosságú volt tehát, hogy minél immárabb találjunk olyan árut,­­amelyre a külföldnek szü­ksége van és amelyet Magyarország felesleges mennyiségben elő is tud állítani. .A m­agy­ar kereskedelemügyi kormányzat Rónai Sándor elvtárs kereskedelemügyi mi­niszterrel az élén, c­sodát műveit. ..Államközi szerződések tömege lehetővé tette, hogy Ma­gyarország külkereskedelm­e két év alatt óriási lendületet t­egyen. .Alig van Európá­nak olyan állama, de a ten­gerentúli or­szágok néhánya sem kivétel ez alól, ahol ne ismernék jól a demokratikus Magyar­­ország új árucikkeit és ne adnának érte szívesen az ő gyártmányaikból. Az évtizedek óta exportált szegedi pap­rika, előáll­ásához nem kellett gyárüzem, nem kellett külföldi nyersa­nyag, nagy meny­­nyiségben állt rendelkezésre és exportké­pes volt. Ez volt a legelső exportcikk. Másodsorban a másik szegedi, jobban­­mondva tápéi különleges­ségünket ismerte m­eg a külföld, a fonott gyékény- és csuhé­­szatyrokat. - z PaprikExport származási bizo­yítvánnyal Ha nem vesszük figyelembe a Szeged felszabadul­­sa utáni »illegális­ paprikaex­­portokat, azt a hatalmas paprikáimen­nyisé­­get, amely az 1944—1945. év lején jutott át a kevéssé őrzött hatád­on Romániába és csak a hivatalos exportot számlítjuk, még így is tekintélyes eredményhez jut­unk. Csakn­em má­sfél évvel a felszabadulás után, 1940 április 1­1­én adta ki a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara az első származási bizonyítványt, amely nélkül Ma­­gy­aror­szágból exportkTildenmag nem juthat­­­­t ki külföldre. 20,5 kiló paprikát küldött egy szegedi exportőr Zürichbe. Ugy­ancsak Svájc­­inak ebbe a kereskedelmi gócpontjába indult a második szegedi küldemény, 200 gyékény­­szatyor. ■ . ■ ( Ezzel megindulta­­ a száll­mányok. Zü­rich után m­á­s svájci váro­sok kaptak sze­gedi árut, majd a svéd Götesborg, a dániai Koppenhága, ismét a svéd vm­os. Stock­holm lett a szállítmányok célja. Közben folyt a paprikaszállítás Svájcban, majd a norvégok is megizlették a szegedi papríkuit. A Palesztinai Tel-Aviv után az északarae­­rikai Wilmi­seg használt é­elaih­ez m­agyar­­paprikát, vagy — ahogyan ott angolul hív­ják — "vörösborsot". A szegedi paprika karrierje Ha összegezzük, a mai napig Szegeden kiadott szárma­si bizonyítványok adatait, a következő eredményekhez jutunk: Svájcba kiment 1655 kiló paprika , 1340 fonott szatyor, Své­dország 800 kiló ,paprikát és 600 szatyrot rendelt é­s kapott, a dánok 1415 kiló paprikát ehettek eddig, a nor­végok 600 kilót. Belgiumba is szállítottak 800 kiló paprikát az ügyes szegedi pap­­rikaexportőrök, míg P­alaozliml 1012 és Észak-Amerika 300—320 kilót kapott Sze­ged nevezetességéből. A szegedi összexport te­­hát 8000 kiló paprika és csaknem 2000 darab szatyor. .A jóvátétel keretében is nagymenn­yiségű papirika n­ent külföldre. .Szeged és Kalocsa környéke, a­erét magyar paprika termő vi­dék Csehszlovákiának körülbelül 4—5 va,­­agon, a Szovjetuniónak pedig az id ismult Jv­­ben­ ravilegi­ 46 vagon paprikát szállított. Az egyik hires szegedi műasztalosüzem ( Szex Zürich, Göteburg, Koppenhága, Stockholm, Tel-Aviv, Winnipeg Az egész világ megismerte és keresi a szegetíli paprikát ­Sollab­ali, I borkősav, keserüsé­s legolcsóbban Szeredainál Cserzy M.-u. 3. és Kárász­ u. 10. Nagykereskedőknek engedmény. 10.000 remekbe készült, far­agott kártya- és cigarettadobozt exftorlilt Svájcba. Külön­böző lebonyolítási teli nehézségek miatt ezt a nag­y kereslet ellenére sem lehet folytatni. A rókusi konzervgyár is nagymenn­yiségű konzervet és gyümölcsízt szállított külföldre és jóvátételre is nagy árumennyiségeket for­dított. Ezeket az üzleteket azonban a gyár b­udapesti központja bonyolította le, úgy- ahogy az exportot nem lehet százszázalékosan szegedinek minősíteni. Gazdasági szakembereink derűlátása A h­áború előtt világhírű volt a segedi kerületgyárak kötéláruja. Még Indiába is­­elkerült a sasgedi gyártmány é­s az egyik szegedi gyár az angol haditenngerészet ré­szére­ is gyártott kötélárut, e­z a cikk ma nem exportképes, a nyersanyaghiány m­iatt még a belföldi szükséglet fedezése is ne­­h­ézségekbe ütközik. . Gazdasági szakembereink az ur­alás utánra hatalmas gazdasági fellendülést várnak.­ A demokratikus pártok hároméves tervének végreh­ajtása során Magyarországon a régi színvonal fölé emelkedik az élet. A hábonús önellátás helyett belföldön a tervgazdálko­dás, külföldi viszonylatban pedig élénk export-importtevéken­ység várható. A mn­­■gyar áru, am­ely a belföldön elegendő men­y­­nyiségben kerül forgalomba, ismét nagy mennyiségben jut ki­­ külföldre és ett üregbíti majd a magyar ipar és az ország jóhirét. (B. P.) Tanoncfigyülés a Garami Ernö-otthonban­ ­ A Szociáldemokrata Ifjú­sági Moz­­alom a Gara­m Ernö-tanoncotthon­­ban tanoncgyülést rendezett, ame­­lyek­ fiatal elvtár­saink nagyszám­­­ban jelentek meg. Perjész Károly felvtárs, iparostanonciskoldi tanár­­intézett elsőnek beszédet az ifju­­­­sághoz, kiemelte az ipar rendkívüli­­szerepét a magyar életben és hang­­súlyozta, hogy a jövendő magyar ipar és ezzel az­­egész ország sorsa­­a tanoncifjúság s­ezében van. Fi­gyelmeztette rilgatóit a szakmai to­vábbképzés fontosságára, valamint a minőségi termelés szükségességé­­­re, mert csak ezzel tudjuk ellen­­­súlyozni a környező államok men­y­­­nyiségi termelését- De fontos a la­­ncenciffu­g szellemi képzé is, k­ert csak ezáltal valósulhat meg a javak egyenlő elosztása, aminek egyedüli biztosítéka a szociális de­­m­okrácia.­­ Ezután Szűcs Jenő elvtárs beszélt a tanoncifjakhoz és kijelentette,­­hogy az ország bennük látja a jö­­­vendő magyar demokrácia alap-­­lérét. A gyűlés után a tanoncok a több pandukat tárták elő. El­mondották, hogy az újszegedi ken­­­dergyárban délután 2 órától este 110 óráig dolgoztatják ők­et, horot­t tanonctörvény nyújt fehető­­sséget a tanoncok ipste 8 óra utáni­­igényf bevételére. A köztisztasági te­­lepen dolgozó­­tanoncok­­panasza az,­­hogy kihagyták őket a bakancs­­juttatásból, amelyben a telep mint idén más dolgozó részesült. A pa­­rzokra Szűcs elvtárs válaszolt, m­egígérve azoknak felvizsgálását jól orvoslását. A tanoncifjúsá­gi ab­­ban a biztos tudatban oszlott szét, hogy a Szociáldemokrata Pártban érdekeinek leghivatott­abb védelme­zőjére talált. I . Újra­tárgyalják Miskolczy Zoltán ■rvosczázitos igazolási ügyét­ ­ Mint ismeretes, dr. Miskolczy Z­oltán orvosszázadost az elsőfokú igazolóbizottság háromévi csökken­tett díjazás melletti szakmunkára í­télte, mert beigazolódott, hogy Mi­­­skolczy jobboldali magatartást tanu­­­­sított, a hozzá beosztott munkaszol­gálatosokkal rosszul bánt, egyet pe­­­dig, akit ő maga operált meg, szi­mulálásért M jelent, az illető nem is tért többé vissza Ukrajná­­ból, ahová elhurcolták­ Az igazol bizottság először igazolta Kolozyit, majd újabb adatok alap­­­ján újrafelvétel során hozta meg határozatát A határozat elleni fel- lebbezésnek­­nincs helye, csupa alaki jogsérelem­ esetén. A néptár­­­sság igazolási fellebbezési tanácsa hétfőn foglalkozott dr. Miskolczy Zoltán ügyével, elfogadta a véde­­lemnek azt az érvelését, hogy alaki jogsérelem történt, helyt adott­ a fellebbezésnek és a védelem bizo­­nyításkiegészítési indítványának, írt a tár­gy­alást.elnapoata.

Next