Szegedi Népszava, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-221. szám)

1947-07-01 / 146. szám

Uh 146 siésü. ára 40 iliér S£sgedy 1947. jtiüus !,kedd szEiiEE illám A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT LAPJÁ Július a sziiatksíaiekí A vüág minden országában^ vá- 'rosaibán és falvaiban mégáll nÖi^ hány órára a muniva fs ünnepíikf a nemzetközi szövetkezeti hónápol, ^ szövetkezeti eszmét és ezen kér* ijesztői az összetogáfS, szövetkezei fontosságát. Magyarországán 'az idei ünnep küíönösen jefentős, meri hosszas hónapokig tartó huza-vona lés a reakció mesterkedései után Jtóáai elvtárs vezetésével' sikerüli megalkotni a szövetkezeti törvényi 0'nlius a munka és aratás hónapjai^ iBinely foko'zottabban hangsufyozza, imit jelent szövetkezőnek lenni ésí •mütßtja — ahogy ' a lermészetben) ^gy év kemény mmí^ája után Ineg^ i (éíik a vetés — mit végeztünk eá j laz elmúlt évben, mennyit sikejrülb • Elérni az igazi s^övctkezfeti demo.^ t kráciábóf, tanítottunk,^ és példák | hnltattunkí-je? Sikeruft-e a nemtörö" ! Üömség és rosázhiszejníi^éggei' fél'í I Jrevezetptt parasztságot és a többu j Mofgozó réteget számunkra az egyetl- | [len hef^’eg útra, á szövetkezésre An-* < [zetni. Hiába hozunlí [örvénj"ekeTi5 I biztosituiilc jogokat és adunli fehe- i íőségéket a dofgozóknak, ha nem = tértik és nein élnek azzaf., i í A szöv’ctkeiíés gondolata nem uj j 'ke.Mü, hanem az emberiséggef egy- j ádösf Amióta megiefent az embéV i ía' földön évezrfedekl^í ezpíőtt, rá-' 1 'jött arra^' hogy magára 'hagyatva, j legyedül káptéíe’n a ferm'észet eröir i ívei szembe szállni és csak ugyj 1 ■tűdja életét fenntártam, ha össze,- ' 'tart és szövélkezíifc egymássaT. En- ; ^ek imldáját 'íátjuk áz ősi faíu,-» j közösségi életben, amikor közösen i művelték a fatii földjeit, ezt lát-< \ juk a középkori céliszen-ezetekben^ j fahoí az azonos szakmája mester- pmbérek tömörüffek és védték meg (érdekeiket. A hűbéri As abszofur | iisztikus rendszer kiaiakuiálsával, | ; alamint a fiberalis szabádA-erseny j Kis kapitalizmus íeílépéséve/ az cl- ; (nyomott népek már tpdatosgn ke^- | íresik a gyógymódokat, keresik é • védekezési formát és ezt a modern | (szövetkezéti mozgalomban taíálták j még. A kapttaíizmus gyorsan fet i ismerte ennek veszélyességét és i igyekezett fejlődésében" meggátohii, , (vagy — ahol ez nein sikerült — ! Sa maga egyéni érdekeire hasznájta ki, meghamisitva a tiszta szöA-efn kezeli eszmét ,és létesítette hirhedü itökés, szöA-ekezeí álruhába bújta« íLott válíalkp^ait. Visszaélve a tu­datlan és jóhiszemű embereié bi-* zaímával, kicsalta összerakott kfe tőkéiket s ajapitotta meg a mind'^ Egyikünk áftaf jói ismert áfszöveb' kezeCeíiét s ezek SQgitségéveí még jobban kizsákmányolta tagjait. Az ell^jiforradalmi reakcáó mid­iden erőAmf igyekemtt a m’únká^- ^ág tiszta^ szövetkezeteit eftiporni és megsemmisileni és bár látszatered- ményd ért eí, a'2i eszme élt továbH B a felszabadufás után ismét fel^ lemelték a szöAvitkezés zászlaját, ki-» harcolták a szöA'etkezeti törvénytiy Dofgozó föfdműA^s, ha feínézeí légre egy tavag^i eső, vagy nAárS (zápor után s megfátod fölötte a szivárváijyt, jusson eszedbe: ez á szövetkezés az összefogás szine és alatta békésen, harmonikpsap meg­fér minden dofgozó. Értetek, jövőtökért, sorainkon ki^ Vűí álló dolgozókért fe kiharcolta a Szociáldemokrata Párt a szövéff- kezeti törvényt és küzdött 75 éyen át töretlen hittef a munkásság fo­gaiért.' ■ t­Hivupk mindenliit, hogy össm- fogássaf, szövetkezéssef felráithes-i púk á gazdasági demokrácíács az>ön itui' a dofgozók országát, a szociá- íista MagyáPoi'szágot , Az országos választmány kétnapos kon!erenciá|a meghatározta a Szociáldemokrata Párt választási magatartását Riadókészüifségben a Szociáldemokrata Párt — Munkába a szociáidemokrata diplo­mácia — Bőhm és Ries eivtárs Prágába utazik — Szükség van e a választójogi tör­vény reviziójára — Mogalakuinak a szociáldemokrata választási bizottságok Papái György: Ax orsxág bixalnta a Sxociáldemokrata Párt felé fordult ' A Szociáldemokrata Párt oiszá“ gos választmányának vasárnapi níé- ísén Ries István efvtárs, igazságügy-’ iniuiszter m^/ndta ef küípofítikai J>e-' íszámofóját. Mindenekefött a nem,-^ rég íezajfott dunaviiígyi szocialista konferenciára utalt, amely igen aí^ ícaCmas intézménynek mnfaíkozoíC a szomszédos népek együttműködés^ ínek kiépítésére. HangoztaUa a Szoyr jetunióval való egj’üttmüködés szűk-< lségességét és rámutatott arra, hogy; a'Prágával és'Belgráddal való kap-* csólatok, kiépifése szintén beíetag“ tozik a Szovjetunióval' való baráti légkör megteremtésének munkájába. Rhes miniszter ezután a Marshall’- tervet ismertette és kijelentette, hogy lezt a Szociákdemokrata Pért igen ‘fetentősnek és fontosnak tartf<i, ler^ mészetesen azonban cs<^k abban azs leseiben, ha végrehaftását poiifiküt* felféfeCékhez nem kötik. ' Véleménye szerint egyébként a jiárisi tárgj^alás az eCsö igazi béká- konferencia. A konferencián Ma­gyarország is bejelentette érdekejL- Iségét és elküldte megfigK’előkénti Bede István londoni követet. ■ Kiemelj Ries miniszter azt is, hogy amikor Európaszerte a leg-' Vadabb réiphireket terjesztették aj magyár politikai helyzetről, akkor! ö Szociáidemgkraia Párt vezetői isi-’ mét magukra vdCíaiták azt a /eí* adatok, hogy heCyreactifják Magyar^ ország főhirft a küffötdőn, kiutaz­lak Zürichbe, Párisba’ és politiku­sokkal való eszmecserék, valamint rádió- és sajtónyilatkozatok során •megcdfofíák g hazüg (lirekeí. YégxB bejelentette' az igazságűgymlniszter, hogy kedden Bőhm Vilmossal együtt Prágába utazik. Az utazás célja a két ország együttműködésének to­vábbi kiépitése. A konferencia következő szónoka Marosán György elvtárs, nemzet gyűlési képviselő volt, aki a pári Szervezési kérdéseiről számolt be éí futalt Szakasits Árpád előzó'napi be iszédére, amelyben meghatározta c ipárt magatartását a kJözeCgő vákaízs- tássac Rqpcsotaban. Marosán szerii ez a beszéd a Szociáldemokrata Pár iot riadákészüCtségbe hetyezfe. Köt fnünk kell magunkat ahhoz a szem ponthoz — mondotta —, hogy ptí fifikai jnuCf tekintetében komprof ‘miifáCf, vagy akár csOf\ ataposai gyanusitfuitá eíemekét távoő tartsul pártunktól. Bejelentette végül, hog; a párt íe^agyobb eséménye a kö zeíjövőben az augusztus I9-'i or iszágos pártnap lesz, amelynek al halmával az ország minden részé bői többszázezer embert várnak Bú dapestre. — A választáson külön listává índilííínk — mondotta Marosán elv társ. — önállóan, de a v’álas.ztá.'; Bzövets'ég közös programot, köző propagandát fefent w reakefó eltsr A szavazó cédulákon a Független íségi Frontba tömörült pái'tok neví Blatt fel lesz tüntetve, hogy •az ii lelő párt a . függetlenségi Fron tagja­A választójogi törvény reformjá ,val kapcsolatban a köwtkezőkí mondotta Marosán elvlárs: — Nagj’on gondosan mérlegeljül hozzá nyuíjnnk-e a régi választt jogi töi’vényhcz? Lehet, hogy en-' nek a megvaítozlatíísáyiaí két-három-» százezer reakciásc ■ íilrekeszfünk, megyrire azonban ez a magyar de-' mokráciának? Ki kell azonban fel­tétlenül rekeszteni azokat, akiket a ihélistázás során wütikai okokból mozdítottak el állásukból. .4- kor­határnak, 20 évről 22' évre való fel-^ ^melése nem célszerű. így lénye- Igesen nem érintjük a régi választó- jogi törvéjiyí, hanem csak a leg­szükségesebb változtatásokat hajtjuk Végre . . , i. Ezután Bőhm Vilmos elvlárs szo-* {íaít fel. Közölte, hogy most visszai- Jieíl utazni Stockholmba, azojnban három hét múlva visszajön, hogy: arésztvegyen a választások clőkéiszi"' lésében. — A Szociáldemokrata Pártnak! győztesként keCC kikerükni a vátaszi-i fást harcbók — mondotta. — Vá-* íasztási bizottságokat alakitunk. Na-* pokon belül kimennek a pártszer-^ 'Vezetékhez az ufasilások, amelyeket! Végi’e kell hajtani. A rcferálumok után élénk és gasszinvonalu vita következet^, amelynek során felszólalt Papái!.. 'György, a Szociáldemokrata Párt' Szegedi szervezetének föfilkái-a is« pki a ' szociakisfa nevelés fontgssúp- gára makaíoU rá- Foglalkozott a leg- llitóbb lezajlott politikái váltság kér- jdésével és m^állapitotta: nem voUt péjeíkén, hogy a vákság legnehezebbe perceiben az ország bizalma a SzoH cidkdemokrata Párt feté fordult. Yé- gill a. választási előkészületekről be-' Szélt Papdi efvtárs. Az országos pártváíasztmány ülé* Se Kisházi Ödön elnöki zárószav^ után az Internacionúlé eHiangzásá- yal ér), véget. , , i Rles István Prágából Mosskvába megy A csehszlovák szociáldemokrata párt meghívására kedden utazikf Prágába a magyarországi szociál­demokrata küldöttség, amelynek tag­jai Ries István, Bőhm Vilmos ® Marosán György. A prágai utazási kéjtségteíenül hozzá fog jánifni a* délkefeteurópai tárgyalások békéjé- 1 íhez és fejíödésjéhez. Ries Istváüf j Prágábóf a kormány raegbizásábóg i IMoszkyábá megy, hogy ott részt> fvegyen azokon a tárgyiafásokony iamelyek a potsdami egyezmény, ügyeivel foglalkozik. A különiista nem jelenti azt, hogy megalkuszunk a jobboldallal Forradalmi szocialisták vagy unk, tiszta kártyákkal játszunk, a reakciósok ne reménykedjenek bennünk — Uj világ van keletkezőben és nincs többé visszavezető ut Sgakasi s Arpáti nagy beszéde a Ktmfi-gárda össz­vezetőségi ülésén-fi « parlamenti, l tiem lehet kormányoziiii \ demokrácia feladata, iiogy olyan nemzet­gyűlést válasszon, amely szilárd, egyakaratu szövetséget állít a koalíciós kormányzás mö­gé. Term ész,tcsen mi továbbra is fenn akarm jak tartani a kovUciót minden körülmények között- Készen vagyunk választási szövetség- te a Nemzeti Függetlenségi Frontba tartozói pártokkal, 'hogy elejét vegyük a demokra­tikus erők szétforgácsolódásának. Országos pártv'álasztmányiink tudomásul vette, a párt vezetőségének azt a készségét és azt a ha* tározatot is^,J^ogy « Szociáldemokrata Párt külön listán indul á választási küzdelem,• ben. Természetesen a külön lista nem Jelenti azt, hogy mi megalkusznnk bármiféle jobb­oldali áramlattal. Ha most ki^ngsiilyozznk különösképpen a mimkásegység, a Kömmu* nista Párt és a Szovjetunió iránt érzett' barátságunkat, ezt azért is tesszük., liogj’ <t reakciósok ne reménykedfenek bennünk^ TiSííta kártyálckal akanmk játszani: nem ákanink álarccal a nép 'közé menni. Nem akarunk másnak látszani, mint amik va­gyunk; forradalmi szoctalisíák. Feladatunk, hogy rámuta.<’sunk a nép előtt, hogy iif ,w’- lág van keletkezőben _és megmagyarázzuk a kétkedőknek, nincs többé visszavezető ut. Szabad és tiszta választásokat akarunk, nem csonkítjuk meg a választási jogokat, akár kár, akár nem. A demokratikus alapelvek változatlan fenntartásához kötöttük le ma* gunkat. választói- győzelmünket 'kemény munkával vívjuk ki. Nem akarunk más de-" mqkratikiis pártokfcl szavazatokat hódiianu Végül ránuilatott arra, ez a választás nem nevezhető niég a döntő űíjközetneki llég sok csata lesz, amíg bekövetkezik ^ igazi, nagy és végső dönlés ‘órája.- Vívja m'eg a párt ezt a választási harcot roppant komolyan, hiszen Ut á ma- 'gyár demokrácia és a Szociáldemokrata Párt det-halál kérdéséről van szót í /ju.uuf/cöi^ luuiuo OKI. z\ ozuuiai­i demokrata Part Künfí-gárddja, hét- i * főn défután összvezefőségi üfést tar- \ tott, amelyen Szahasits Árpád elv- ' j társ, főtitkár nagy beszédet rríon- J j dott. Hangoztatta, hogy a magyart ' j ^emohrácia most sorsdöntő nqpo-i ' i hat él- Felszaháduláspnk óta soha­* ; bem volt annyira fontos, hogy mi- ' íyen magStarfást tanúsítunk az ese- ' j fményekkef szemben, mint ma. Azt * I (elénk tornyosufó sufyos probfémáf- ' i (kát csak ^ szßtCernPeg és csclshyéi- ( \ sileg egységH' Szoeiätdemohraffl 1 párt képes incgotdani. I — Mi szo/háldemokralák — mondotta 1 ~ nyűgedt hlkiismerdtel vállaljuk orszásr ■ világ előtt ß felelősséget mindazért, amit j I tettünk. Változatlanul az az ^karat hat át ' i J)ennünket, hogy ebben az országban a szo,- i ciáldemokrápiát teremtjük és tartjuk fenn, , ; Változatlanul az a felfogásunk és ebben tel- j ; jesen egyet ériünk a Magj-ar Kommunista ^ ; Párttal is, hogy Magyarországon a demc- í krácia alkotmányának valtoza lurml fenn kelt . 3 maradnia és a magyar népet a demokrácia ‘ í utján 'kell a szociális haladás .felé veZeár ( { mink. Kívánjuk, hogy a Kisgazdapárt ki- Ü 3 heverje sulyes vjíságát és okulva a történtö- t' ! ken_, .megerősödjék demokratikus jrlltgébeii ./ j és demokratikus pártként megmaradhasson- i ha meg tud maradni. De ez nagy kérdés, il I nrert mindazok jitán, amik történ/'ek. niég -I j mindig olyan képet mnlat a Kisgazdapárt, ft I mintha közelebb vclná az r Ilenforradalom.­í hoz, mint a demokráciához. Ali nem lál- ; szat-demokráciát akanmk és nem is a bir- , I k;\k demokráciáját, hanem a gondolkodó fők b I demokráciáját, .anicly szilárd gazdasági ala- pokon épül. Nemcsak a jogokban, hanem a ,) I ke'nyérben való egyenlőségért is küzdünk,- t -Most már .kétségteiei űl kiderült, hogy ei-

Next

/
Thumbnails
Contents