Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Segíts magadon! Hozzászólás a tisztviselő-kérdéshez Alig van fájóbb sebe ma a magyar közélet­nek, mint a tisztviselői kérdés. E téren is olyan nehézségek mutatkoznak, melyek előtt a leg­nagyobb optimizmus is meginog. Hogyisne, mikor még mindig folyamatban van a meg­csonkítás é­s a­helyett, hogy kifelé lábalnánk a bajból, még mindig befelé tartunk. Küszöbön áll Nyugatmagyarország elszakitása s miig Magyar­­ország folyton zsugorodik össze, mint szalonna héja a parazson, addig a vonatok naponta zúdít­ják ide a menekülteket, kiknek legtöbbje tudva­levőleg tisztviselő. Ez is minden érvnél erősebb érvként bizo­­nyítja, hogy a tisztviselői kérdés megoldása csakis és kizárólag a mi feladatunk, amely kérdésnél csupán a magunk erejére és leleményességére vagyunk utalva. „Leleményességet“ mondtunk és nem szán­dékosság nélkül. Mert csakugyan leleményesség kell hozzá, hogy ma az élet nehézségeinek Csimborasszóin a hivatalnok, a tisztviselő át tud­jon vergődni. Mindent az államra tolni igen kényelmes, de nem célra vezető. S ha valaha, úgy most lett alkalom és időszerűvé a mondás: segíts magadon, az Isten is segít rajtad. Hogy ez valóban így is van, arra igen jellemző példát tudok felhozni, amely minapában történt velem s amely annyira ide vág, hogy kár volna fel nem használni már csak a példaadás és az okulás szempontjából is. Úgy történt a dolog, hogy nemrégiben meg­hívást kaptam egy estebédre. A társaságot nem ismertem, vonakodtam hát, de’ váltig' biztatgat­­tak, mennék el, mert látok valamit. Kiváncsi vol­tam, hát el is mentem. De nem bántam meg. Tizenkét tisztviselőnek voltam itt a vendége — tizenkét tisztviselőnek, (nagyobbrészt menekültek) akik össze­tették a nyomorúságukat, hogy be­bizonyítsák, mennyi és milyen erő van az össze­fogásban. S ha erre az estebédre, gondolok, ma is hálás vagyok dr. Török József tanfelügyelő barátomnak, aki ezt a „közös konyhát“ megszer­vezte és lankadatlan szorgalommal fel is virá­­goztatta. Azt mondják, nincs két magyar, aki meg­tudná érteni egymást. Itt láttam csak be, hogy milyen nagy hazugság ez a mondás. No, mert tizen­két magyar férfi és nő vegyesen, olyan testvéri szeretettel él itt egy közös asztal mellett, mintha csak testvérek volnának. Kosztjuk ízletes és bő­séges. A fő cél az volt, hogy ne a vendéglők és kifőzések hidegsége honoljon itt, hanem a meleg szeretet és kölcsönös megbecsülés. Egy özvegy úri asszony bocsátotta rendel­kezésünkre ebédlőjét s a konyháját. Ő a mama, akit mindnyájan szeretnek, becéznek. Ki van mondva, hogy tizenkettőnél többen nem vehetnek részt a társaságban s ha valamelyiknek távoznia kellene, az üres helyre jelentkezőt csak szavazat­tal vehetik maguk közzé. Igen ízletes és bőséges az ebéd is, a vacsora is. Háziasan megy itt min­den, vehet mindenki annyit, amennyi éppen ízlik. A tisztviselői járandóságok természetbeni beszolgáltatásán kívül minden résztvevő havi 600 koronát fizet, amelynek megtakarított része a tár­saság közvagyonát szaporítja. Most kerti bérlet­ben fáradozik Török doktor s ha megkapja, jö­vőre még olcsóbban tudja ellátni a­­ családot. Mondhatom, még most is melegség tölt el, ha a kedélyes estére gondolok, ahol 12 magyar tisztviselő találja meg naponta — legalább az étkezés idejére — a hiányzó otthon és a családi szeretet édes és nélkülözhetetlen melegét. Amint hallom, a sikerült kezdet után, most több hasonló asztaltársaság van alakulóban, me­lyek mindenike a Török tanfelügyelő terve sze­rint toborzódik s amelynek mindenike a vendéglői ridegség helyett az otthon melegét is pótolni igyekszik tagjainak. Sipulusz mondta egyszer, hogy az emberi­ség igazi jóltevője, aki megmosolyogtatja és fel­deríti az embereket. Sajnos, az idők változtán, ez a mondás is változott, még pedig imigyen: — Az az emberek jóltevője, aki pótolni igyekszik a sok-sok elvesztett otthont s a családi szeretet édes melegségét. És Török tanfelügyelő eme jóltevők közzé tartozik. Bár csak sikerülne a terve és minél több hontalan és gonddal küzdő magyar tisztviselőt gyűjthetne hasonló kedélyű, igazi otthont pótló asztaltársaságba. " — nos. SZEGED! ÚJ NEMZEDÉK Forrongás Délázsiáában A Boszporus partján nagy nyomorgó szláv tömeg koborol. Musztafa Kemal innen is nagyban toborozza katonáit. Kemal úgy nyilatkozót , hogy gondja lesz rá, nehogy a Fekete-tenger vörös legyen. Az antant keleti politikája a Kaspi-tengertől Indiáig végzetes társadalmi, nemzeti és állási forrongást idézett elő. A legnagyobb baj az, hogy az antant kelet politikája ellentmondó. A perzsa felkelők előnyomulnak, m­íg az angol csapatok hátrálnak. Perzsa bolsevisták már Teheránt, a perzsa fővárost fenyegetik, sőt Baku körül is feltűntek. A forrongás egész Előázsiára kiterjedt. Angol cégek a csapatokkal, együtt elhagyták Perzsiát. Már többé-kevésbbé Délázsia is forrong a sze­rencsétlen mohamedán politika miatt. Kamel angóiai kormánya megerősödött. Tárgyal Moszkvával és Rómával. A franciák nyíl­tan bevallják, hogy a keleten kiesett lábuk alól a talaj és Szicíliát és Szíriát gyorsan eva­kuálják. A délszláv alkotmány Délszlávia alkotmány módosításáról a Kurír a következőket írja: A javaslat 26. §-a a követ­kező tartalmú lesz: A király­háború indítási joga csak akkor érvényes a jövőben, ha a parlament is hozzájárul, kivéve ha a k­itámadás hirtelen jön. A 31. §. így szól: Jugoszlávia királya a Karagyorgyevics-ház leszármazottja, a mai trón­örökös Sándor régens herceg, kihalás esetén a nemzetre visszaszáll a szabad királyválasztási jog. A 44. §. a következő: A kamara 300, a szenátus 100 tagból áll. A 63. §. szerint minden­­fontos államügyet,­­mielőtt parlamenti tárgyalás alá kerül, 56 tagból álló szakértő testület bírálja meg. Mii hírek Mai s Napj­ó. 1921. január 22. Szombat, Vince és pro». Artur. Napkelte 7 é. "0 perc -'rip­­nyagta4 ó. 27 perc. időjárás, száraz, helyenkint fagyokkal. Somogyi k­ö­ny­vtá­r Zárva.­­ Múzeum: Zárva. Városi Színház: Ripp van Vink­e. Belvárosi-Mozi : Sivatag leánya. Széchenyi-Mozi: Repülő autó. A Csanádi püspök Szegeden. Glahfeider Gyula dr. csanádegyházmegyei püspök pénteken délelőtt Makóról Szegedre érkezett. A főpásztor a belvárosi plébánián szállt meg, ahol Várhelyi József prépost látta vendégül. A tiszteletére adott ebéden résztvett Aigner Károly dr. főispán ,és Somogyi Szilveszter dr. polgármester is. A püs­pök egyházi ügyekben érkezett Szegedre és innen még pénteken délután Budapestre utazott. A Kath. Nővédő Egyesület február 4-én a Tisza-szálló nagytermében közművelődési es­télyt rendez, melyen az ünnepi beszédei p. Zad­­ravetz István püspök mondja. Jegyek már váltha­tók Koro­na­ u. 18. d. u. 2­5 óráig. A szegedi gazdák gabonaértekezlete. A közélelmezési miniszter a szegedi gabonabeszol­gáltatás felülvizsgálatával dr. Demeter miniszteri osztálytanácsost bízta meg, kinek jelenlétében péntek délelőtt nagyszámú szegedi gazda részvé­telével értekezlet volt a városháza közgyűlési ter­mében. Az értekezleten résztvett Somogyi Szil­veszter polgármester és Halmos Jenő a szegedi gabonakirendeltség vezetője és a gabona beszol­­gáltatási bizottságok elnöke, ki a gabona beszol­gáltatás eddigi eredményéről tájékoztatta a mi­niszteri kiküldöttet. E szerint a Szeged város által beszolgáltatandó 175 vagon gabonamennyi­ségből ez idő szerint még csak 75 vagonnal szol­gáltattak be, vagyis még 100 vagon van hátra. A hiányzó mennyiség beszolgáltatása azonban fo­lyamatban van. A város házi kezelésbe veszi a tiszai halászatot. Scultéty Sándor városi főszámvevő javaslatára azzal a tervvel foglalkozik a város, hogy a Tisza folyó halászatát házi kezelésbe veszi.­­A város halászati területe Porgánynál kezdődik és a vedresházi vonalnál végződik, a Maros pedig egész Leléig halászható. A halászat vezetésével egy városi tisztviselőt bíznak meg. K. Déry Rózsi gyásza. A városi színház becézett kedvencét, az örökké vidám Déry Rózsit fájdalmas csapás érte. A napokban elvesztette forrón szeretett édes­anyját, akinek temetésére a művésznőt táviratilag hívták Budapestre. Művész társai és a város előkelősége a nagy csapás al­kalmából a részvét igaz és őszinte kifejezésével siettek enyhítteni a művésznő fájdalmát. Az újszegedi kertészek a m­agas vám ellen. Újszeged megszállása óta gyümölcsfa cse­mete úgyszólván alig kerül a szegedi piacra. A facsemeték nagy részét ugyanis az újszegedi ker­tészek nevelték, akiknek azonban a megszállás miatt nem állott módjukban, hogy a facsemetéket Szegedre szállítsák. Horváth István újszegedi kertész a szerb hatóságoknál kieszközölte ugyan a szállítási engedélyt, de a facsemeték szállítása mégis elmaradt a városnak fizetendő vám miatt. A város ugyanis métermázsánként 300 korona vámot, követel amiből egy-egy facsemetére 10—15 korona esik. Ez természetesen nagy mértékben megdrágítja a facsemeték árát és a Szegedre szállításuk épen e miatt el is maradt. Szegeden pedig új gyümölcsfákra nagy szükség volna, an­nál is inkább, mert csemete iskola a város te­rületén egyetlen egy sincsen. Az újszegedi kerté­szek most a minisztérium útján próbálják kiesz­közölni a vámmentességet. A háziipari felügyelőség mozgalma. A földmivelésügyi minisztérium fennhatósága alatt működő szegedi háziipari felügyelőség vezetője, Fehér Ignác két újabb tanfolyam tervével foglal­kozik. Az egyiket Alsótanyán nyitják meg, ahol a mezőgazdasági szerszámok készítését fogják be­mutatni. A tanfolyam ingyenes lesz és a résztve­vőknek csupán a feldolgozásra szükséges faanyag beszerzéséről kell gondoskodniuk. A tanfolyamot Fehér Ignác vezetésével az Alsóközponti Mező­­gazdasági Egyesület tartja és az időtartamát négy hétre tervezik. A másik tanfolyam halászháló és hálószerszámok készítésére nyílik meg. A tanfo­lyam tartama egy hónap és kiterjed magára a halászatra és a halászati módozatokra is.­­ A Belvárosi Moziban szombaton este lesz a szezonban utoljára eleven malacok kisor­solása. Szombaton még minden előadáson egy-egy eleven malac kerül kisorsolásra teljesen ingyen. A hiányzó deszkaátjárók pótlása. A kül­­városrészekben a nyírt csatornák és árkok felett átvezető deszkahidak nagy részét felszaggatták és feltüzelték. Minthogy hiányuk a közlekedést nagy mértékben megnehezítette, új átjárókról kellett gondoskodni. A hiányzó deszkaátjárókat most cementlapokkal pótólja a mérnökség. — Órák és ékszerekk javítását mérsékelt áron vállalom. Órák és ékszerek nagy választékban. Fischer József ékszerész, Kárász­ utca 14., Korzó-kávéház mellett A Szegedi Torna Egylet tánccal egybe­kötött teadélutánja folyó hó 23-án délután 5 óra­kor a Belvárosi mozi dísztermében lesz meg­tartva. Kovácsszén biztosítás. Az Ébredő Gaz­dasági Szövetséghez csatlakozott kovács és laka­tos iparosoknak érkezett első kovácsszén szállít­mány kiosztatott. Hogy minden iparos az üzeméhez szükséges kovácsszenet mielőbb megkaphassa, a még nem csatlakozónak felhivatnak, saját érde­kükben csatlakozásukat alsótiszaparti vámépület­­ben jelentsék be. Ezek is a napokban érkező ko­vácsszénből már részt kapnak. Telefon­szám 15—66. V^AWAWAWA^AAA^/s/A^^iVWWWVVW Kis hírek. Az oláhok elvben kimondották, hogy azok, akik az oláh csapatok elől elmenekültek, "vissza­térhetnek, de előbb minden személyre külön miniszteri döntés szükséges. " A magyar követ­ség az első gyorsvonattal Bukarestbe érkezett. Az orosz szovjet közegészségügyi népbiztos­­sága megtiltotta az orvosok magánprakszisát s elrendelte a közegészségügyi szolgálat szocializá­lását. — Az osztrák műszaki Unió azt kívánja a kormánytól, hogy a Németországhoz való csatla­kozást március 1-én az antant akarata ellenére is vigye keresztül. — A budapesti cseh követség tagadja, mintha a kis­ántantnak Magyarország felosztása volna a célja. — Február 1-én meg­indul Budapest és Belgrád között a hajóforgalom. ISN­ január 22 Kemál pasa győzelme a görögök felett A Chicago Tribune konstantinápolyi jelen­tése szerint Kemál pasa csapatai általános offenzívát kezdtek a görögök ellen. Állítólag arra kényszerítették az utóbbiakat, hogy Izmidet ürítsék ki. A törökök megszállták Brusszát. A kemalisták szerint 4300 görög került fogságba és 17 tábori ágyút, valamint nagy lőszertartalékot zsákmá­nyoltak.

Next