Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)
1921-02-25 / 45. szám
1921 február 25 Halálozás. Böröcz Imre, Szegeden jótékonyságáról közismert vendéglős 72 éves korában f. hó 34-én meghalt. A határátlépések ügye. A magyar és szerb kormány között, még a múlt év folyamán a kölcsönös határátlépésekre vonatkozólag közös megállapodás létesült. A szerződés értelmében a határátlépés 20 kilométeres körzetben határátlépési igazolvánnyal történik. A megállapodás dacára naponként megtörténik, hogy a röszkei szerb csendőrszázados teljesen indokolatlanul visszautasítja a szabályszerű határátlépési igazolvánnyal ellátott földbérlőket. Az érdekeikben súlyosan megsértett gazdák a szerb konzulátushoz fordultak panasszal. A forradalom történetének szegedi adatai. A belügyminiszter felhívására egy bizottság alakult Szegeden a célból, hogy az októberi forradalom és a tanácsköztársaság történetének szegedi vonatkozásait összegyűjtsék. A határidő e hó végén jár le, midőn a bizottság az összegyűjtött adatokat a városi tanács útján felterjeszti az Országos Levéltárba, ahol az ország minden részéből beküldött adatgyűjtemény alapján megírják a forradalom történetét. Az adatok közt különösen érdekesek dr. Csaba Jenő piarista tanár által öszszegyűjtött iskolai és vallási életre vonatkozó adatok, melyek már számuknál fogva is hozzájárulnak ahhoz, hogy a megírandó mű minél alaposabb és kimerítőbb legyen. A „Magyarság“ tizenkét regét ad egy év alatt. A magyar hírlapirodalom egy kiáltószava a Milotay István dr. szerkesztésében megjelenő „Magyarság“ ma már meghódította az ország közvéleményét. Most mint értesülünk a „Magyarság“ gárdája jelentős nyításra határozta magát: február 16-tól kezdve regényt is közöl. A magyar szépirodalom legkiválóbb képviselői tettek már kötelező ígéretet, hogy egy-egy eredeti új regényüket a „Magyarság“ rendelkezésére bocsájtják. A „Magyarság“ minden hónapban egy regényt, egy évben tehát összesen tizenkét regényt fog közölni. Az első regény Komáromi János művészi tollából való, címe: „Jegenyék a szélben.“ A lap olvasói tehát nemcsak a pontos és kimerítő információk sorozatát fogják kapni kedvenc újságukban, hanem a legmagasabb irodalmi szenzációkat is. Kérjen mutatványszámot a „Magyarság“ kiadóhivatalától. (Budapest, VII. Miksa utca 7. sz.) Sipos Iván — öngyilkosságot követett el Nagyváradon. Különös körülmények között követett el öngyilkossági kísérletetNagyváradon Sipos Iván. Sipos Szegedről került Erdélybe és egy ideig Nagy- Váradon a „Magyar Szó“ szerkesztője volt. Legutóbb ismét Nagyváradon élt, pár nap óta súlyos lehangoltság nyomai mutatkoztak rajta. Tegnap a kávéházban novellát olvasott fel, amelynek tárgya az volt, hogy egy hó veronállal megmérgezte magát. A novella felolvasása közben Sipos pórt vett be, ami az asztalnál ülőknek feltűnt. Azt hitték, tréfál. A novella felolvasása után átült egyik kabaré színésznőhöz. A vele való beszélgetés közben még négy port vett be, majd hirtelen összeesett. A mentők gyomormosást alkalmaztak. A nyomozás megállapította, hogy Sipos veronállal mérgezte meg magát. Állapota súlyos, tettének oka, hogy nem tudott rendesen elhelyezkedni s folyton " anyagi gondokkal küzdött. — Ma utoljára kerül bemutatásra a Négy ördög, melyet eddig tizenöt zsúfolt ház nézett végig a SzéchenyiMoziban. Bár a mozi igazgatósága mindent elkövetett, hogy még egy-két napig műsoron tartsa ezt a brilliáns filmalkotást, de Budapest, Győr és a többi nagy városok már hónapokkal ezelőtt lekötötték s így kénytelen lemondani a meghosszabbításról. A közönség köréből igen sokan akadtak, akik többször is megnézték a filmet, nem győzve betelni annak minden jelenetének nagy hatásával és páratlan szenzációs bravúrjaival. Felmentett pénzhamisítók. A múlt évben szokatlan nagy mérvet öltött pénzhamisításnak egy mozzanata nyert befejezést tegnap a törvényszéken. A vádlottak Tóth Mátyás és Sarnyai Imre dorozsmai lakosok voltak. Tóth Mátyás, aki pénzhamisításra való szövetkezés miatt egyszer már jogerősen el lett ítélve, egy pénzbélyegző gépet akart készíteni, de munkájában csak a klisé elkészítéséig jutott. Sarnyai Imrének az volt a szerepe, hogy lebélyegzetten bankjegyeket követitsen Tóth Mátyás kezéhez. A tervezett üzelmeket a rendőrség közbe lépése folytán nem hajthatták végre s igy a bíróság a vád és következményei alól mindkét vádlottat fölmentette. Az ügyész az ítélet ellen fölebbezést jelentett be. — Bemutató: Tegnap este mutatta be a Belvárosi Mozi a Repülő lovas II. részét, mely páratlan izgalmakban, új trükkökben és a szereplők halált megvető produkcióikban még sokkal inkább felülmúlja az első részt,melyet igazol az a három zsúfolt ház, amely mindháromszor — az utolsó helyig — megtöltötte a Belvárosi Mozi hatalmas termét. Az előadás keretében fellépett Dömötör Ilona, kinek úgy hangja, mint szépsége teljesen magával ragadta a publikumot olyannyira, hogy csakis Meyerbeer: Hugenották, Stranza, Denevér, Rubinstein , Vándorfecskék és Balázs Árpád. Magyar dalai eléneklése után lehetett folytatni az előadást a legnagyobb ovációk kíséretében. Vigh Manci és Sziklay Jenő Budapest dédelgeti kedvencei a Lilli bárónő operett legújabb kreációst táncát mutatták be (Radagan), kik szintén kénytelenek voltak a közönség újabb és újabb tombolására a táncot megismételni. A szenzációs műsort ma utoljára mutatja be a Belvárosi Mozi. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK A vitézi telkekről. A közönség tájékoztatása céljából, de kiváltképen a téves felfogások és félreértések eloszlatása végett a vitézi szék szükségesnek véli eddigi működéséről a következő tájékoztatási hírt adni: „A vitézi szék a kormányzó által 1920 szeptember 25-én hivatott egybe és ugyanaznap tartotta első alakuló ülését. A vitzi telkek gondolata a kormányzó nemes szívének és becs előrelátásának eredményeképen születvén meg, ezért a vitézi szék alakuló ülésén az elnöki tisztet a kormányzónak ajánlotta fel egyhangú lelkesedéssel. Vitézi telket mindezideig senkinek sem adományoztak Az első adományozások előreláthatólag ez év március havában fognak történni. A vitézi szék ezideig előkészítő munkálatokkal foglalkozik. Nevezte-en megalkotta a vitézi intézmény szervezeti szabályzatát Meghatározta a vitézek által teljesítendő közszolgálati kötelezettségeket Megállapította a vitézi szék működési és tanácskozási ügyrendjét. Előkészítette a vitézi telkek adományozásáért folyamodók kérvényei elbírálásának módját és rendjét és előkészületeket tett a vitézi telepek felszereléséről való gondoskodás tekintetében. Ez alkalommal megemlítjük, hogy amidőn a kormányzó a vitézi szék elnökségét elfogadta, csupán egyetlen feltételt szabott és pedig azt, hogy a vitézi szék legyen azon intézmény, amelynél a protekció semminemű formája se érvényesülhessen. A vitézi szék e feltételt teljes mértékben magáévá tette és munkálatait arra az elvre építette fel, hogy vitézi telket csak olyan kaphasson, aki igazán kiváló vitézségű és tántoríthatlan hazafias érzésű Ennek megfelelően a vitézi szék a pályázatok elbírálására vonatkozóan úgy határozott, hogy minden egyes pályázati folyamodványt a vitézi szék minden tagja külön-külön bírál és osztályoz és csak azután kerül a kérelem a vitézi szék összesülése elé és terjesztetik végleges döntés végett a kormányzó úr elé. Figyelmeztetjük tehát a pályázókat, hogy a protekció vagy kijárás által célt nem érthenek, sőt ezáltal érdemességük elbírálását kockáztatják. A kormányzó elvi állásfoglalása alapján a vitézi szék tiszteknek vitézi telket kérő folyamodványát csak oly esetben fogadhatja el, ha a tisztek egyrészt kitüntetéseiket az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükért nyerték, másrészt pedig alávetik magukat azoknak a kötelezettségeknek, melyeket a vitézi rend szervezeti szabályzata előír. Így esősorban vitézi telkükön önmaguk gazdálkodnak s a járásuk területén élő legénységi vitézi telkeseknek egy szemétben elöljáróivá és igy mintegy családfejévé válnak. E tekintetben enyhébb elbírálás alá csak azok eshetnek, kik saját földjüknek vitézi hitbizománnyá való átalakításával válnak a vitézi rend tagjaivá.“ Vakmerő rablógyikosság a szegedi tanyákon A gyilkos Szegeden bujkál Néhány nappal ezelőtt a Szeged határában lévő Kossuth-kút és a demarkációs vonal mentén fekvő özv. Szenti Istvánné tanyájára beállított Nyíri János büntetett előéletű elcsapott mozdonyvezető. Nyíri, ki Szenlinének bizalmas ismerege volt,azelőtt már többször megfordult pitarban T A.hevezett napon T vir Gsrepity"Kakva" veszekedni kezdett a kikapósol özvegy asszonnyal és a veszekedés önkivületében vizzel teli bádog kannát vágott a szép asszony fejeshez. A” ŐiffútSágtalanfiutés következtében Szentiné összeesett és néhány perc múlva meghalt. S a gyilkos látva borzalmas tettét, sietve elmenekült. ...." E gyilkosságot csak 2 nap mulva fedezték fel. A szomszédoknak ugyanis feltűnt, hogy a tanya ál- TStarga^dárfiánál kóborolnak a szántóföldeken. Mivel pedig Szentiné sem mutatkozott, rosszat sejtve átnéztek a magányos tanyára, hol rémes kép tárult eléjük. Szentinét a szobában vérben fekve találták és a szoba teljesen ki volt fosztva. A szomszédok a felfedezést azonnal jelentették a csendőrségnek, kik rögtön kimentek a helyszínre a nyomozás megindítása végett. Az eddigi nyomozás adatai szerint hogy a rablógyilkos Szegedié ,szökött. — Egy szegedi ember sikeres vállalkozása. A napokban Szegedre érkezett egy régi kedves ismerősünk, Alföldi Károly, aki Szegeden egy virágzó üzletet vezetett, amig a háború el nem sodorta tőlünk. Hosszú katonáskodás, majd hadifogságban való sínylődés után Budapesten telepedett meg, ahol a Janina részvénytársaság igazgatóságába hívták meg. Alföldi elmondotta, hogy a Janina részvénytársaságnak sikerült olyan papírt beszerezni, amely vetekszik a legjobb hírű francia gyártmányokkal, úgy hogy most már a magyar dohányzók nem szorulnak reá, hogy mindig más és más külföldi papírokkal kísérletezzenek, aminthogy Budapesten alig is használnak más cigarettapapírt és hüvelyt, mint Janinát. Ez a papír különben orvosi vélemények szerint is a legjobb. — Hamis csontfogakért, arany- és brilliáns ékszerekét legtöbbet fizet Gáspár, Kölcseyutca 2. Ór - és ékszerjavitás olcsón. — Órák és ékszerek javítását mérsékelt áron vállalom Orák és ékszerek nagy választékban. Fischer József ékszerész, Kárász-utca 14., Korzó-kávéház mellett Tőzsde, Zürich, 1921. febr. 23. Zárlat: Berlin 9.87, Newark 604.—, Milánó 2202, Zágráb 410,, Prága 7.50, Budapest 117 és fél, Bécs 130, Bukarest 8, oszt. bélyegzett 090, Varsó 067. Valuták: Napoleon 1565—1585, font 1990—2020, dollár 490- 510 fr. frank 37.50—38.—, márka 820—840, lira 1830 — 1370, osztrák korona 70—74, rubel 2------2,20, lei 635—655, sokol 625—645, sv, frek 83.-----84,— kor, dinár és fr, dinár 12,70—13,20, lengyel márka 52—58, Devizák : Amsterdam 175- 173, Bukarest 655—685, Koppenhága és Krisztiánia 9200—9400, Berlin 822— 852, olasz 1800—1910, Prága 6360—3900, Stockolm 11600— 11600, Svájc 8400—8650, Wien 70 és fél—75 és fél, Zágráb 330-350. AZ ÖSSZES IDEGEN PÉNZEK szerb, román és egyéb pecsétes pénzek beváltását és beszerzését legelőnyösebben, tőzsdei napi áron eszközli Bank- és Pénzváltóüzlet Vaspálya u. 5 Szeged-állomás mellett. Telefon 689. Pénztári óra egész nap. Ezüst evőeszköz 1200 Vért Párisi körút 39. szám. Házmesternél. Özv. Böröcz Imréné úgy a saját, mint gyermekei és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, apa, após és nagyapa Böröcz Imre vendéglős életének 72. évében e hó 24-én hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 26-án délután fél 4 órakor lesz Brüsszeli körút 32. számu gyászházból a felsővárosi gyevi temetőbe. Az engesztelő szentmiseáldozat 26-án délelőtt 10 órakor a felsővárosi templomban fog az Egek Urának bemutattatni. . Szeged, 1920 február 24. A gyászoló család. Meghívó: 313 A Városi Nyomda és Könyvkiadó R. T. folyó évi március hó 5-én délután 5 órakor saját helyiségében megtartandó I. évi rendes közgyűlésére. részvényeseit meghívja. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése az elmúlt üzletévről. 2 Mérleg- és veszteség-nyereség számla előterjesztése. 3. Határozathozatal az üzleti nyereségnek mikénti feloszlásáról, valamint a felmentvény megadása tárgyában. 4. Egy igazgatósági tag és a felügyelőbizottság választása. 5. Esetleges indítványok Jegyzet. (Alapszabályok 14 §-a ) A közgyűlésen csak azok a részvényesek bírnak szavazati joggal, akik részvényeiket és azoknak még esedékessé nem vált szelvényiveit, illetőleg ideiglenes részvényelismervényeiket legalább három nappal a közgyűlés előtt a részvénytársaság főpénztáránál letétbe helyezik. Mérlegszámba 1920 december 31-én. Vagyon: Pénztárkészlet 17.56177 K . Berendezések 759.339 95 K. Adósok 2,266 723.07 K. Áruk 4,250.010 K. Összesen: 7 293.624.79 K. Ieher: Részvénytőke 3,000.000.8 K. Hitelezők 3,195 480 38 K. Átmeneti tételek 511.970 89 K. Hadinyereségadótartalék 250 000 K. Nyereség 336.173,52 K Összesen 7.293.624,79 K. Szeged, 1920 dec. 31. Az igazgatóság. Megvizsgálta és helyesnek találta a felügyelőbizottság.