Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

Szeged, 1921 február 25 HI. évf. 45. sz. Péntek Kifizetési árak: Egy évre 360 kor. — Félévre ISO kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kinivarm­ ucca io. Telefon 153 szánt. Nem! Nem! Soha! Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Zákány Gyula szólalt fel elsőnek. Kéri a pénzügyminisztert, hogy sürgősen tárgyaltassa le a benyújtott törvényjavaslatokat. A tisztviselő osz­tály helyzetének javítására minden lehetőt meg kell tenni. Foglalkozik a liberális biok alakulásá­val. Nem tartja olyan nagy mumusnak, mint azt a sajtóban feltüntetik. Ha semmi másra nem jó, mindenesetre jó lesz arra, hogy a keresztény­gondolatot prédikálókat tömörítse. A cenzúrára vonatkozólag kijelenti, hogy az újságíró kamara felállítását tartja helyesnek, kapcsolatban az 1914. évi XIV. t.-c. módosításával. A kormány iránt sem bizalommal, sem bizalmatlansággal nincs. Közép­­úton áll. Amennyiben a kormány a keresztény nemzeti alapon áll, támogatja. Mózer Ernő: A szomszédos államokkal gaz­dasági összeköttetést kell teremteni a produktív munka megkezdésére. Nem ért egyet a pénzügy­­miniszterrel, mikor a takarékosságról szólva azt fejtegette, hogy a külügyminisztérium költségveté­seit erősen meg kell nyirbálni. Erős külpolitikai organizációra az országnak nagy szüksége van. Külügyi képviseletünket erősen ki kell építeni. Hadseregünket leszerelik, erőnket elvesztettük. Ezt a diplomáciának kell pótolni. Nagy hibát követett el a kormány, mert nem forszírozta erősen a ba­ranyai kérdést. Európának erős Magyarországra van szüksége, mikor vörös zászlókat lenget a szél a Felvidéken. A vörös rohamot csak Magyar­­ország tudja kivédeni. Ezután Pallavicini György őrgróf emelkedett szólásra. A kormányelnök helyesen cselekedett, mikor a Házban komoly kérdésként vetette fel a király-kérdés kikapcsolását. Örömmel veszi tudo­másul a külügyminiszternek ama kijelentését, hogy a külpolitikában az állandóságot akarja szem­ előtt tartani. A cenzúráról szólva megállapítja, hogy a cenzúrát rosszul kezelik. A cenzúrát teljes egé­szében eltörölni nem lehet, de a belpolitikai cen­zúrát el kell törölni. A kormány megerősödött Hegedűs pénzügyminiszter személyének megjele­nésével. A politikai vezetést kritizálja. A tények azt mutatják, hogy egységes pártszövetségből tör­tént kiválások, csoportosulások folytán a kellő politikai vezetés nem volt benn. Nagyatádi Szabó István állandóan kormánypolitikai gondolatoknak a vezére, de visszaélnek a nevével. A képviselők járják a városokat és falvakat, a parcellázás dolgában mint kormánybiztosok és Drózdy Győző képviselő, ki bűnvádi eljárás alatt áll, egy népszerű füzetében nagyatádi Szabó Ist­vánnal íratott egy bizonyos előszót, amelyet nem hiszi, hogy nagyatádi Szabó István itt volna. Kéri a kormányt hogy az erdőkérdést gondolja meg és a fa- és erdőbiztonságot szüntesse meg. A szabadforgalom korlátozását azért, hogy pusz­títsa a meglevőt, nem szabad megengedni. Ebben a két kérdésben nem látja azt az erélyt, amelyre szükség van. Minden más kérdésben támogatja a kormányt. Drózdy személyes megtámadtatás címén szólal fel. Kijelentette, hogy népszerű füzetéhez az előszót csakugyan nagyatádi Szabó István írta. Orbók Attila szólalt fel ezután. A nemzet­gyűlés kezdete óta négyféle program felett vitáz­tunk s jóformán semmit nem valósítottunk m­eg. Az egyetlen dolog a föld­reform megvalósítása. Ebben az országban munkára, békére van szük­ség. Nagy társadalmi és gazdasági problémákat kell megoldani. A király kérdést nem tartja ak­tuálisnak. A nemzet érdekét három dologgal biz­tosíthatjuk: a konszolidáció megteremtésével, ag­rár­demokráciának a biztosításával s a közsza­badságok helyreállításával. A cenzúra kérdését illetőleg nem támogatja a kormányt, ha a cenzúrát tovább fenntartja. Utána sokoropátkai Szabó István emelkedett szólásra. A kormány iránt bizalommal viseltetik. Kifogásolja, hogy egymásután hoznak törvényeket, de ezek közül csak azokat hajtják végre, amelyek a népre, a falu népére kötelességeket raknak. A házhelyekről szóló törvényt szintén meghozták és sok helyen nem hajtják végre. A földreform igaz­ságos végrehajtását követeli az egész vonalon. A szabad forgalom sű­re. A cenzúra kérdésben az az álláspontja, hogy a szabad sajtóra szükség van, de a sajtó legyen nemzeti érzelmű, akkor jöhet a sajtószabadság. Ezután Patacsi Dénes Rassay Károly közbe­szólására ismertette az ő hazafias jellegű forra­dalmi szereplését, majd Kenéz Béla elnök napi­rendi indítványt tett. A legközelebb ülés hol­nap, pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik. Napirendre kerül a kormányprogram vitájá­nak folytatása és Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ternek italmérési jövedékről szóló törvényjavas­latának tárgyalása. Az ülés egynegyed 3 órakor véget ért. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! .­ .­.~r •-=«=?=•■■ -...... » Nem lesz békés egyezkedés a város és a gázgyár között. A város a február végén lejáró gáz- és villany egységárakat a gázgyárral való kölcsönös megegyezés útján akarta újból megállapítani. A gázgyár képviselői hajlandók is voltak erre, de kijelentették, hogy a várossal kötött egyezséget szentesítés végett még ez esetben is döntőbizott­ság elé viszik. A gázgyár képviselői ugyanis azzal érveltek, hogy a várossal kötött megállapodást bárki megfellebbezheti, nekik pedig megfellebez­­hetetlen határozatra van szükségük. A budapesti döntőbizottság már fel is szólította a várost, hogy e hó 28-ig jelentse be azok neveit, kiket a tár­gyalásra kiküld. Érdekes, hogy a döntőbizottság leirata február 15-én kelt, ami azt bizonyítja, hogy a gázgyár már akkor is döntőbizottságra gondolt, midőn még hajlandónak mutatkozott a kölcsönös megegyezésre. A döntőbizottságban Szeged várost valószínűleg Kertész Ferenc szegedi származású fővárosi mérnök fogja képviselni. A döntőbizott­ság egyébként felek jelenlétében előreláthatólag kétszer fog tárgyalni. Először, midőn megalakult és másodszor, midőn kihirdeti határozatát. Azt, hogy a­ döntőbizottság milyen összegben állapítja meg az új egségárakat, előre nem lehet tudni. Thuróczy Mihály dr. főügyész azonban mindent elkövet, hogy az új egységárak magasabbak ne legyenek, mint amennyi a szerződésben meg van állapítva. Ára 2 korona Tárgyalunk Nyugatmagyarország ügyében Az osztrák külügyminisztérium épületében ma délelőtt 11 órakor kezdődtek m­eg azok a ta­­nácskozások, amelyeket a nyugatmagyarországi kérdés m­egoldása ügyében a­­két kormány szak­előadói folytatnak. Magyar részről Csáky Imre gróf volt külügyminiszter vezeti a tárgyalásokat, míg osztrák részről Davy külügyi osztályfőnök. A mai ülést Pogatscher követ rövid beszéd­del vezette be, amelyben a megjelenteket üdvö­zölte és eredményes munkálkodást kivánt. Csáky gróf válaszában szintén annak a reménynek adott kifejezést, hogy a tárgyalások eredménnyel fognak végződni. Délután 2 órakor a tanácskozásokat meg­­szakították és este 6 órakor újból folytatták. Osztrák részről hangoztatják, hogy teljesen ki van zárva az, hogy a parlamenti pártok bele­egyezése nélkül az osztrák kormány végleges megegyezésre léphetne. A belügyminiszteri tárca a miniszter­­tanácson A kormány tagjai a mai napon gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze, melyen az általános politikai helyzet megvitatásán kívül a belügyi tárca betöltésével fognak foglalkozni. Erősen tartja magát az a hír, hogy a kormány tagjai ragaszkodnak Tomcsányi Vilmos Pál végleges belügyminiszterségéhez és az igazságügyi tárca élére dr. Kószó István kép­viselőt szándékoznak kinevezésre előterjeszteni. Értesülésünk szerint — bár a kombináció feltét­len nyeresége volna a kormánynak — dr. Kószó István a felajátott tárcát, mint annyiszor — ezúttal is vissza fogja utasítani, ha csak a pártfegyelem nem kényszeríti őt álláspontjának megváltoz­tatására. A törökök követelései Párisból jelentik: A Matin ma reggeli száma hosszú londoni tudósítást közöl az angolai és konstantinápolyi delegátusok kibéküléséről. Teg­nap este egyezett meg egymással a két török bi­zottság és abban is megállapodtak, hogy egysé­ges delegáció fogja képviselni a konferencián Törökország érdekeit és a delegáció vezetését Begir Saniy Keiy, az angolai kormány külügy­minisztere veszi át. Mindjárt össze is egyezte­tették követeléseiket és jegyzéket szövegezték meg, amelyet a londoni konferencia mai ülésén fognak előterjeszteni. E török jegyzék főbb követelései ezek : 1. A franciák ürítsék ki Sziliciát, a görögök pedig Szmirnát. 2. A semlegesített­­ tengerszoros ismét Ottoman fennhatóság alá kerüljön. 3. Az európai határt el kell t ini az Emos-Midis vonalig. 4. A pénzügyi ellenőrzés kiküszöbölendő, Ör­ményországról, amelynek léterét Musztafa Kemal pasa kormánya egyszerűen tagadja, egy árva szó­val sem­ tesz említést a jegyzék. Észtország függetlenségi ünnepe. Teg­nap ünnepelte a testvér Észtország az orosz iga alóli felszabadulásának második év­fordulóját. A magyar megbízott ezen ünnepség alkalmával adta át a kormányunknak az észt függetlenséget elis­merő nyilatkozatát. Az észtek erős faji öntudatára nagyon jellemző, hogy nemzeti ünnepeiken nem­csak a saját, hanem a velük rokon finn és ma­gyar nemzet színeit és himnuszait is szerepelte­tik a faji összetartozandóság szimbólumaként. Itt megemlítjük, hogy a magyar-észt kereskedelmi összeköttetés fölvétele a legközelebb várható. Ma utoljára épp. A négy ördög díszelőadása a Széchenyi-moziban. Rendes helyárak. Előadások 4, SAG, V-_­8 9 órakor.

Next