Szegedi Uj Nemzedék, 1921. március (3. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-02 / 49. szám
Szeged, 1921 március 2011. évf. 49. sz. Szerda Előfizetési árak: Egy évre 360 kor. — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kálvária-ucca 10. Telefon 1153 szám. Nem! Nem! Soha! Tavasz vézetve, ha a magyar munkásság — mint nem is oly régen — ismét idegen érdekek kéjvágyának dobná oda a testét. A magyar polgárság sosem kereste és akarta a harcot és főként a testvér harcot nem, de — hála a múltak tanulságának! — meg se futamodik többé tőle. Zs. Alig olvadt el a februári hó és jég, még alig-alig érezni a messze tavasz újra életre keltő, fuvalmát s már is kezdenek sarjadozni a forradalmi mozgalmak. Ma — csakúgy mint a vörös uralom bukása után — két lap jelenik meg a fővárosban, egy reggeli és egy esti. A nyomdászok — béremelést követelve — letették a munkát s helyüket részben az egyetemi ifjúság karhatalmi alakulata foglalta el, ekként téve lehetővé, hogy az ország közönsége e mozgalmas napokban tájékoztató nélkül ne maradjon Aki a dolgok mélyére lát és tudja, milyen rugók munkájának az eredménye ez a nyomdászsztrájk, azt ez egy pillanatig sem lephette meg. Nagyon kevés stratégiai ismeret kell hozzá, hogy az ember előre lássa, miért készül haza Vázsonyi-Weiszfeld, miért buzgólkodnak Giesswein és Baltazár atyák s miért csapkodja diadalmasan szárnyait ismét a liberalizmus főnix madara, mely a rege varázslatos megújhodását akarja szemünk előtt bemutatni, hogy az elhamvasztott namvakból uj erőre kapóban, megifjulva miként kél ismét a magasságba. A munkás mozgalmak csak a vak eszközei ennek a célnak s oly sajnálatos, hogy magyar emberek tette, magyar gyomrok korgása, magyar munkások lázongása nem arra szolgál, amire voltaképen hivatvák, hogy itt munkás véreinknek emberi életet, tisztes megélhetést, gondtalan öregséget biztosítsanak, hanem arra, hogy idegen érdekek hatalmi törekvéseit támogassák. A szabadkőműves zsidók bázeli határozata nyíltan vallomást tesz ez igazságról, mondván: a munkásmozgalmak a legjobb és legbiztosabb eszközei a keresztény társadalom izgatásának, csak arra kell vigyázni, hogy a munkások igényei mindig fokoztassanak s valamikép ki ne elégíttessenek. Ez nyílt, őszinte és magyaros beszéd, mely csak a mi sokszor és unosuntalanságig ismételt tételünket igazolja, még pedig azt, hogy a munkásság kezébe kerítette ugyan a sújtó kalapácsot, de azt, hogy hova és mikor üssön le vele , azt mindig a háttérben ólálkodó zsidó tőke dirigálja. Így érthető, hogy nálunk nincs is és nem is lehet igazi szocializmus s igy érthető, hogy nálunk sosem a munkásság igazi érdekei állanak a munkásmozgalmak hátterében, hanem mindig és kizárólag az internacionális zsidóság faji érdekei. * A zsidóság érdeke léptette a munkásságot általános sztrájkba itt Szegeden is a nemzeti kormánnyal szemben, a zsidó szabadkőművesség érdeke volna, hogy itt felboruljon ismét minden, annak igazolásául, hogy csakis a liberális vizeken evezhet zátony nélkül az ország sokat hányatott hajója. Mi tudtuk, hogy sokan várják epedőn és reménytelien a tavasz közeledtét, mi tudtuk, éreztük, hogy még mindig vannak, akik a várva várt tavaszi orosz offenzívától remélik Lenin napjának felvirradását Magyarországon. Nos hát csalódni fognak. Itt nem borulhat fel többé a rend, itt nem lehet többé a zavarosban halászni. Mi igenis nyíltan és fennen hirdettük és hirdetjük, hogy a magyar munkásság minden jogos érdekét szivünkön viseljük s minden jogos harcában fegyvertársaknak tekinthet bennünket. De hirdettük és hirdetjük azt is, hogy a legelkeseredettebb harcra vagyunk elkészülve és felfegy A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az állami italmérési engedélyről szól pénzügyi javaslatához elsőnek Nagy János szólalt fel. Keresztény erkölcsi és nemzetvédelmi szempontból akarja megvilágítani a javaslatot. A kormány eddig az italmérési engedélyt nemzetgazdasági és pénzügyi szempontból vizsgálta. Szerinte az állam rossz gazda, amikor a szeszmérésből hasznot akar szerezni, mert a befolyó jövedelmeknél sokkal többet költ azoknak a betegségeknek a gyógyítására, amelyek az alkohol mértéktelen élvezetének hatása alatt állanak elő. A fegyházban levők túlnyomó százaléka az alkoholizmus következtében került oda. A korcsmák és italmérő üzletek mindig melegágyai voltak a társadalom-ellenes agitációk elterjedésének. Véleménye szerint kiskorúaknak nem volna szabad italmérési engedélyt adni. javasolja, hogy 14 éven aluliak korcsmákba ne járhassanak. Hogy ilyenek a kiszolgálást ne végezhessék. Javasolja, hogy a korcsmákban táncvigalmat és sztrájktanyát ne lehessen tartani. Kéri, hogy javaslatait fogadják el. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Ezután Schlachta Margit szólt hozzá az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslathoz. Ugyanazon állásponton van, mint Nagy János. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Ezután Kolozsy Endre szólalt fel a javaslat mellett. Az italmérések számát a lélekszám aránya szerint kellene megállapítani az egyes községekben. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Benkő Gábor felszólalása után az elnök napirendi indítványt tett. Javasolja, a hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, március 2-án szerdán délelőtt 10 órakor tartsa. A Ház elogadta az elnök indítványát. A fővárosi általános nyomdássztrájk ügyében Milotay interpellációt intézett az összkormányhoz. A nyomdászsztrájk nemcsak fontos közgazdasági érdekeket érint, nemcsak egy osztály érdekeit érinti, hanem mélyen érinti azokat a nagy jelentőségű politikai és állami érdekeket, melyek a nemzetgyűlés fokozott munkáját igénylik. Mielőtt rátérne arra, hogy a kormánynak mi az álláspontja ezzel a sztrájkkal szemben, rövid összefoglalást tesz a sztrájk politikai előzményeiről. Az a helyzet, hogy a nyomdai munkaadók ,és munkások között kollektív szerződés állott fenn közel 25 éven át. Ennek a kollektív szerződésnek érvénye legutoljára 1920. november havában járt le, akkor megújították egy évre. 1920. szeptember elsején lépett életbe egy bérjavítás. Ezelőtt már kétszer javították a nyomdai munkások bérét. Az utolsó évben tehát kb. 125 százalékkal emelkedett a nyomdai munkások bére. 1921. február hó 5-én jelentkezett a munkásság újabb béremelési követeléssel s 1009—1200 koronában jelentette be amit heti bérként követel. A munkaadók megígérték, hogy március hó végén olyan béremelésben részesítik a munkásságot, amilyenre képesek lesznek. Február 25-én az volt a megállapodás, hogy a vasárnapi ülésen tárgyalás alá fogják venni a követeléseket. Hétfőn reggel a személyzet az összes üzemekbe azonos szövegű nyomtatott ultimátummal jelentkezett, amit természetesen elutasítottak és így valamennyi üzemben megszüntették a munkát." A munkásságnak ez az elhatározása annál alkalmasabb arra, hogy bizonyos politikai jelleget adjon a mozgalomnak, mert mindenki tudja, hogy a nyomdászok szakszervezete a legjobban kiépített munkásszervezet, amely úgyszólván egy nemzetközi központi szervezet alatt áll. A következő interpellációt intézi a kormányhoz : Mit tud a kormány a budapesti nyomdászok által indított sztrájk előzményéről és okairól? Micsoda intézkedéseket szándékozik tenni a sajtószabadság biztosítására és abban az irányban, hogy a munka az üzemekben felvétessék. Gróf Teleki Pál miniszterelnök kéri a Házat, hogy miután még egy másik ily irányú interpelláció is van, annak előterjesztése után adhassa meg a választ. Ernst Sándor: Bizonyítani nem tud, de azt hiszi, hogy összefüggés van a moszkvai központ és a sztrájkmozgalom között. Szükségesnek tartja asztrájk politikai részére rámutatni. Nemcsak arról van szó, hogy a legjobban fizetett szakmában kezdődött a sztrájk, hanem arról, hogy követelik a bizalmi rendszer felállítását. A bizalmi rendszer szervezésével azt követelik, hogy csak azon munkás kapjon kenyeret és állhasson munkába, aki az ő szervezetük tagja. Interpellációjában kéri az összkormányt, hogy van-e tudomása arról, hogy egyes munkaágakban sztrájk van ? Hajlandó-e minden munkásnak a munkához való jogát és szabadságát az egyes erőszakoskodó szervezetekkel szemben megvédeni és ha igen, milyen módon? Gróf Teleki Pál miniszterelnök : A kormánynak már jó ideje tudomása van ezen készülődő mozgalmakról. De tudomásunk volt és van arról is, hogy ezek a mozgalmak nem csupán belső bérharcokként jelentkeznek. Mindezeket a jelenségeket abból a szempontból is kell megítélni, amelyből az egész Európának politikai mozgalmait. Itt egy óriási harcban vagyunk a béke és háború között. Hozzáfűzhetem, hogy Brémában összegyűltek a bolsevista propaganda vezetők és beszámoltak arról, amik történtek és azokról a lehetőségekről, amelyeket a bolsevizmus propagandája előttük feltárhat. Mindenütt van ilyen propaganda, ennek első és legfőbb célja az, hogy a konszolidáció nálunk se lehessen teljes. Ez érdeke sokaknak. A konkrét esetet illetőleg a nyomdászok sztrájkja úgy kezdődött, amint azt Milotay elmondotta. Egy 6 oldalas lap előállítási költségei meghaladják a 2 koronát. A munkaadók nincsennek abban a helyzetben, hogy számítást tehessenek arra nézve, hogy a lapot mennyiért nyomathatják, mert ehhez hiányzott a papírárak kalkulációja. Áprilisban már meg tudják ezt tenni s akkor hajlandók belemenni a lap árának emelésével kapcsolatban a munkabérek emelésébe. A munkások ezt visszautasították. Ma az bírt a legnagyobb súllyal, hogy eltérve a kollektív szerződéstől, egy szokatlan lépésre határozták magukat, hogy nem a főnök egyesülethez fordultak, hanem minden vállalat munkásai egyenesen az üzemekhez. Mindenesetre ez a gazdasági életben szokatlan cselekedet volt. Egyes lapvállalatoknál bizonyos automatikus helyzet van, t. i., hogy egyes nyomdaalkalmazottak bérének emelésével az összes szer- Ára 2 korona A SZÉCHENYI-MOZIBAN ma utoljára DAMASKUS CSILLAGA Petrovichsal és Lucy Doranoal a főszerepben és Lehmann úr kalandja. Előadások fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Rendes helyárak.