Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1921-04-12 / 81. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! Ezek és hasonló műveletek az egész ország­ban a termelő s vele párhuzamban a fogyasztási szövetkezetek alapját vetnék meg. Mindezzel csak az ország népének jólétét segítenénk elő amit az államnak, mint legfőbb hatalmi tényezőnek , minden vonalon gyakorolnia is kell. Olyan cél ez ami minden áldozatot megér s m­ivel a Máv­ vonalainak fásítása az ország jólétét szolgálja s amellett nem is kiván nagy befektetést, remél­jük, hogy az hamarosan valóra is válik. (B.) Főtárgyalás a Tisza pörben A budapesti büntetőtörvényszék előtt ma reg­gel kezdődik a Tisza pör főtárgy­alása. A főtárgyalás rendkívül érdekesnek ígérkezik. Úgy hírlik, hogy a védelemnek nagyobb összecsapása lesz a váddal. Szóváteszik a védők, hogy a perrendtartás értelmében képviselheti-e Ulain Ferenc ügyvéd Al­­mássy Denise grófnő sértettet? Kifogásolják, hogy ilyen minőségben vegyen részt a tárgyaláson, mert Ulain Ferenc dr. a bűnperben tanúként is szerepel . Így csak akkor maradhat a tárgyalási teremben, ha már vallomást tett. Az eddigi jelek szerint Kéri Pál első kihallga­tása során csak igen szűkszavúan általánosságban akar védekezni. Hadikölcsönkötvények kamat leszállítása A hadikölcsönök tervezett kamatleszállítására vonatkozólag Teleszky János volt pénzügyminiszter a következőket mondotta: — A kamatredukciónak semmiféle formában és semmiféle mértékben nem vagyok barátja, hanem amennyiben államadósági kölcsönkötvé­­nyekbe fektetett vagyon is bevonandó a pénzügyi rendezés terheinek viselésébe, ezt a vagyonvált­­ságnak megfelelő formában az összes fix kamato­­zású értékpapírokra való kiterjesztése után vigyék keresztül. A hadikölcsönkötvények tulajdonosai a többi vagyon kategóriák tulajdonosainál nem kedvezőt­lenebb, hanem ellenkezőleg lehetőleg kedvezőbb elbánásban részesüljenek. Figyelmen kívül nem hagyható, ho­ éppen a hadikölcsönjegyzés által sikerült első ízben az állami kölcsönkötvényeket a nép széles rétegeibe bevezetni és ezen kérdés az állambecsület kérdése is. Ezen szempontokból a magyar államadósságokról szóló törvényjavaslat feltétlenül módosításra szorul. Zokon ne essék . .. Két cikk — Ánk­feld sógor — Egy cikk fekszik előttem, amely itt Szegedé­ben látott napvilágot. E cikk címe: „Felső- Balástya a legelőn fejés tárgyában“, ami ártat­lannak és ravasznak elég ravasz cím, mert csak az alcímben árulja el igazi célját, hangozván imigyen : „bacillusok elleni „búvár“ és a tanyai antiszemitizmus“. Ez már többet mond, sőt min­dent elárul. Azt is, amit nem akar. Ha a külön­ben igen rosszul megírt cikken átverjük magunkat, megláthatjuk ama fortélyt és szemita ravaszságot, mellyel e perverz race a maga érdekeinek védel­mét minden kérdésbe bele­viszi, kezdve a tehén­­fejéstől a legelőn fejés tárgyában menesztett kül­döttségig. No mert a Szegedi Napló, amely a forradalmak szitásában, vezetésében s a nemzeti kormány, a nemzeti hadsereg elleni hajszában oroszlán érdemet biztosított magának, még min­dig úgy látja a zsidó kérdést, mint látták a Bródi­­féle népszínműírók, akik faji ösztömüktől hajtva sosem mulasztották el az alkalmat, hogy színpadi termékeikbe egy „szellemeskedő“, joviális és „rokonszenves“ zsidót ne állítsanak be. Ilyen szellemes és joviális zsidót állít be ez újságpapír Ániszfeld, vagy ahogy ő mondja: Ánicfeld „sógor“ személyében — akit leír imigyen. Keressük a csoportban az Ánicfeldnek szólított gazdát. Ott áll ő is az első sor­ban, ugyanaz az öltözet, ugyanaz a nap­égette arc, ugyanaz a nyelvjárás, mint a többié. Ániszfeld sógor pedig a héber vallású tanyai kisgazda, úgy is mint a nemzetközi zsidó imperializmus szimbóluma szép csőn- SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK desen félresimitja hosszú bajuszát és ő is hozzászól a dologhoz. Nos, miután a vitéz és paszomántos Ánk­­feld de Felsőbalástya a dologhoz hozzászólni ke­gyes vola, az csak magától értetődő és termé­szetes, hogy a küldöttség elérte célját. Mert hisz azt csak nem lehet elképzelni, hogy a mihez a „napbarnított“ arcú, magyaros nyelvjárású Ánic­feld hozzá szól, az ne sikerüljön! . . . Egy zsidó, akit hozzá még Ánicnak is hívnak, aki napbarní­­tott s aki mielőtt beszédbe kezd, félre simítja „hosszú“ bajuszát, akárcsak a többi szittya (azt a rézfánfütyölő fotográfusát ennek a kis Naplónak!) ez ilyen zsidó, az­ csak imponál még a polgár-­ mesternek is. Nemde ? Ezt a tényt le is szögzi a beszámoló imigyen. A deputáció is teljes eredménnyel végző­dött ilyenformán és ennyi egyetértésre nem tagadhatta meg a kivánságot a polgármester sem. Megígérte, hogy a kérést pártolni fogja a tanács ülésén. De nagy baj történt. A tanács, nyilván mert nem látta személyesen Ank­feld napbarnított arcát, sem a magyaros bajuszpedrését, hát elutasította a kérelmet. Ezt így adja be a Napló, így azután tovább is legelőn kell fejni a felsőbalástyai menyecskéknek, nem enged­ték meg a riskák otthonhullását, csak a ba­­cilus ellen még sem kell kúvárat építeni. Azért a héber vallású Ániszfeld-gazdák ezen­túl is békességgel megértik a szót a tanyá­kon a Lippai Imrékkel, a Bárkányi Mihályok­­kal és a többiekkel. De nini! Most látjuk csak milyen jó, hogy a tanács elutasítólag döntött. Hisz ez mesteri hűség-próbája az Ank­feld sógor békesség-szere­­tetének, mert hisz még ez­ elutasító végzés után sem fogja összerúgni a patkót a Lippai Imrékkel és a Bárkányi Mihályokkal. Erről a Szegedi Napló biztosítja a magyar közvéleményt, tehát egészen nyugodtan lehetünk: Felső-Balástyán egyelőre nem borul fel a társadalmi béke. Hogy a kakas csípje meg ezt a kis huncut Ánicfeldet! . . . Ugy­e, szegény magyarom, eddig halvány fogalmad sem volt, hogy ilyen értékes Ánicok is találhatók a Felsőbalástyán ? De valamit mégis atálunk a Szegedi Naplónak: ha van még több ily nemes Ánicfeldje, tartsa őket még egy kis ideig a hűvösen, mert most jön a jóvátételt . . . teccik tudni. És ha megtudja, hogy mi milyen gazdagok vagyunk az Ánicfeldekben,­­ még majd rájuk találja tenni kapzsi kacsóit. És minek a nemzetet ilyen veszélynek és ilyen veszteségnek kitenni ?... (A másik cikkről holnap.) Napi hirek Ma: Naptár: 1921. április 12. Kedd. Kath. és prot. Gyula. Napkelte 6 óra 3 perc. Napnyugta 5 óra 44 perc. Időjárás: Száraz idő várható. Somogyi könyvtár: Zárva. M­u­z­e­u­m­: Zárva. Városi Szinh­áz: Lebonnard papa. Belvárosi-Mozi: Amerika gyöngye. Széchenyi-Mozi: Lélekidomár. Bezdán Lajos makói prépost, püspöki helynök súlyos betegségéből a napokban szeren­csésen felépült. A nagytudású főpapot fölgyógyu­­lása alkalmából Szegedről is számosan üd­vözölték. A finn követ ünneplése. A Turán Szövet­ség Budapesten az Országos Kaszinóban Sétárd Emil finn követ tiszteletére vacsorát adott, melyen a kormány is hivatalosan képviseltette magát. Részt vettek a vacsorán: a Körösi Csom­a Sándor Társaság, a Turáni Társaság és a­ Magyarországi Turán Szövetség mint testvér egyesületek, továbbá a bolgár és török konzulátus. Apponyi üdvözölte a finn követet, majd dr. Cholnoky Jenő, a Turán Szövetség nagyvezére fejtette ki a szövetség ma­gasztos céljait. A Szegedi Törvényhatósági Szabadoktatási Bizottság vasárnapi előadásán Alayer Aldrion főgim­náziumi tanár négy és fél évig orosz hadifogságban gyűjtött érdekes néprajzi anyagából adott elő szemel­vényeket. Előadása elején megemlékezett a csehek által Krasznojarszkban gáládul kivégzett 16 magyar katonatisztről és előadását ezek emlékének szentelte. Élénk előadásában ismertette a kalmükök, kirgizek és tatárok életmódját, családi életét és vallását. Kifejtette, hogy e népek­ a cárizmus uralma alatt vallási szervezettségük segélyével őrizték meg nemzeti jellegüket és a cárizmus bukása után vallási szerve­zettségüknek volt köszönhető, hogy nem kerültek a vörösök befolyása alá. Mayer tanár érdekes anyagá­nak csak kis részét adta elő, de kilátásba helyezte, hogy adandó alkalommal szívesen folytatja ismertetését. Adomány: Szekeres Gáspár koszoni megváltás címén 150 koronát adományozott hadiárva gyermekek részére. Átvehető a kiadóhivatalban. A gyalogezred önkéntesei mulat­sága. Kedves víg estén mutatkoztak be a szegedi gyalogezed önkéntesei vasárnap este a város fiatal­ságának. A Tisza szállóban rendezett estélyen Janki Kocsárd tábornok és Swoy Kálmán vezérkari ezrede­sen kívül a tisztek is nagy számban jelentek meg családjaikkal. Az irredenta és művészi számokból összeválogatott szórakoztató műsort a közönség meg­érdemelt lelkesedéssel hallgatta végig. A műsor után­­reggelig tartó tánc következett, mely sokáig kedves emlékében fog maradni a fiatalságnak. Az önkénte­sek bebizonyították, hogy nemcsak jó katonák, ha­nem jó táncosok is. Murka Gáspár temetése. Murka Gáspárt, a majdnem minden országban megfordult cigányprímást a város közönségének őszinte és impozáns részvéte mellett temették tegnap délután 2 órakor. Koporsója előtt két cigánybanda húzta fáján keserűn s mögötte nyurga cigány fiú vitte eltörött hegedűjét. Az uj akácfák veszedelme. Alig egy pár héttel ezelőtt megkezdődött a forradalom alatt kiirtott fáknak újakkal való pótlása. A nagykörú­ton már el is ültettek 400 drb. akácfát. Egyelőre csak ennyit és bár az egész nagykörút befásitá­­sára elegendő akácfa áll rendelkezésre, a tanács ama félelem miatt, hogy a fiatal fákat kitördelik, mégsem rendelte el az egész nagykörút befásitá­­sát. Ez a félelem alaposnak bizonyult. Még ki sem rügyeztek, ágat sem hajtottak az új fák, már­is veszedelemben forognak. Az utcán játszó vá­sott gyerekek a legnagyobb kíméletlenséggel va­lósággal pusztítják a fiatal csemetéket. Ott játsza­doznak körülöttük, belekapaszkodnak gyenge tör­zsükbe, jobbra balra ráncigálják, hajladoztatják és járókelőknek, akiknek szíve lelke örült midőn az uj fákat elültették, hideg fut végig a hátán látván ezt a vandál pusztítást. De igy van ez nemcsak a nagykörúton, hanem az alsóvárosi Mátyás-téren és a felsővárosi templom­ téren is, ahol kisérletképen szintén elültettek néhány fát. A felügyelet elsősorban a rendőrség és a háztulaj­donosok dolga, de azt tőlük sem lehet követelni, hogy állandóan résen legyenek. A fákra való felügyelet azonban kötelessége mindenkinek. Aki észreveszi, hogy valahol rongálják a fákat, annak ezt nem szabad szó nélkül tűrnie és meg kell akadá­lyoznia. Kívánatos volna, ha az iskolákban a fák védelméről a fiuknak előadásokat tartanának és állandóan figyelmeztetnék őket arra az áldásra, melyet lombos fa áraszt. A hatóság egyébként szigorúan üldözi a fát rongáló gyermeket és a rongálásért a szülőket teszi felelőssé. Pusztulásban a Fehértó halállománya. A fehértó vize a hetek óta tartó esetlen időjárás miatt napról-napra apad, úgyhogy a halállományt kipusztulás fenyegeti. Id. Lévay Béla evégből azt javasolja, hogy a halakat minél előbb ki kell halászni és hogy kelendőségét fokozzák, kilóját 40 korona helyett 20 koronáért kell piacra venni. A tanács a gyorsabb halászat végett fenekes há­lókat szereztet be, de a hal kilóját nem 20 henem 30 koronában állapítja meg. 20-án megnyílik a városi gőzfürdő. A városi gőzfürdő, mely az egész télen át szünetelt, e hó 20-án egy hónapi időtartamra megnyílik. Ismeretes, hogy midőn a múlt év őszén a gőz­fürdőt üzembe helyezték, azt a szénhiányon kívül főleg a közönség részvétlensége miatt kellett be­szüntetni. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a gőzfürdő megnyitása nem volt kellőleg hirdetve. A város most a gőzfürdő üzembehelyezését már hirdetni kezdi, hogy erről a közönség minden rétege tudomást szerezzen. Az elsőrendű kádfürdő használati díja 20 korona lesz, vagyis jóval ol­csóbb mint a városban levő magánfürdőben. Olcsó napok azonban az idén nem lesznek. Move hir. Folyó hó 12-től kezdve naponta friss házikenyér kapható, kilója 12 korona. Műve szövetkezet, Klauzál-tér 5. szám, 672 A Népfőiskolások Országos Széchenyi Szö­vetsége vasárnap d. e. népes közgyűlést tartott, ahol Kószó István dr. nemzetgyűlési képviselő len­dületes elnöki megnyitója után a közgyűlés elfogadta az alapszabályokat és utasította az elnökséget, hogy eszközölje ki azok jóváhagyását. Az elnöki záróbeszé­dében kérte a tagokat, hogy minden vasárnap d. e. 10 órakor tartandó szakosztály-gyűléseken minél na­gyobb számban jelenjenek meg. 1921 április 12. kedd.

Next