Szegedi Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-02 / 122. szám

Szeged, 1921 junius 2., csütörtök. Ára 2 korona. Ifl-ik évfolyam, 122 szám. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára : Egész évre . . 480 — „ Fél évre . . . 240.— „ Negyed évre . 120.— „ Egy hónapra . 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Nem! Nem! Soha! Gróf Andrássy Gyula válasza Sándor Pál támadásaira Kedd d. u. ülés. — Hegedűs pénzügyminisz­ter a korona árfolyamának hullámzásáról. A nemzetgyűlés kedden délutáni ülésén gróf Andrássy Gyula személyes kérdésben szólalt fel. — Sándor Pál azt mondotta, hogy én Pál­­fordulással otthagytam a liberalizmust és az­ti­­szemita lettem. Én levontam a tapasztalatok ered­ményét és azt a következtetést vontam le, h­ogy az ország érdekében szükséges annak a fajnak bizonyos térfoglalását korlátozni,­­ visszaszorítani és a keresztény öntudatot, a keresztény összetar­tást felismerni és erősítetni, de amikor a keresz­tény irányzat élére állottam, mindent megtettem, hogy ez a politika a mérséklet útján haladjon. Ne tegye lehetetlenné e munkát Sándor Pál azáltal, hogy mindenkire ráfogja, hogy ő okozta a forra­dalmat azért, hogy bebizonyítsa, hogy a zsidóság­­nem vett részt a forradalomban. Sándor Pál azt az utat választja, hogy mindenkit, szövetségest és barátot bepiszkit, csak azért, hogy fehérre mossa saját falát.­­ A forradalomnak ezer és ezer oka van. Ezek közül Sándor Pál sokat említett, de ezeknek az okoknak a léte nem bizonyítja azt, hogy a for­radalom felidézéséhez sajnos, a zsidóság tempera­mentuma és sajnos, hazafiatlansága is hozzá nem járul. Sándor Pál adatai részben igazak. A fő ok nem az, hogy Ausztria elárult, hogy Németország elárult, mert Németország a leglojálisabban küz­dött velünk. Nem is az a fő ok, hogy hadvezére­ink követtek el hibákat, mert hiszen antantvezérek is követtek el hibákat, hanem, hogy sokkal erő­sebbek voltak, mint mi. A forradalom lerontotta a békét. A forradalom megakadályozta, hogy ka­tonáink legyenek akkor, amikor Magyarország védelméről volt szó. Amikor arról volt szó, hogy határainkat megvédjük, akkor bejött a dezetista banda és megakadályozta, hogy jó békét kössünk. Azért nem tudtunk jobb feltételeket elérni, mert teljesen harcképtelenek voltunk akkor, amikor tár­gyalni kellett volna velük. Sándor Pál azt mondotta, hogy vak voltam, amikor 1918. október 28-án nem láttam, hogy forradalom van. Ezt bizonyítani akarja Windisch­­grätz emlékirataival. Windisch­grätz úgy látszik nem emlékszik azokra az időkre. Akkor nem volt bé­kénk, sem pedig fegyverszünetünk az antanttal. Azt mondottam akkor, hogyha Őfelsége felszólítja az antantot, hogy csapatokat küldjön Bécsbe és Budapestre, — ezt nem fogják megtehetni, mert távolabbi helyekről nem küldhetnek csapattesteket és ennek következtében azzal fogják vádolni a királyt, hogy ellenséges haderőkkel támogatta trónját. Azt a naivitást nem teheti fel senki rólam, hogy október 27-én azt hittem vol­a, hogy nincs forradalom, hiszen egész vállalkozásomnak kiin­dulópontja az volt, hogy forradalom küszöbén állunk. Tudtam, hogy csak a legerősebb akció mentheti meg a nemzetet s ezért vállalkoztam csak arra a misszióra, hogy Németországtól elszakadva, különbékét ajánlunk fel. Akkor azt volt a nézetem, hogy a forrada­lom legfőbb oka az, hogy a magyar közönség azt hitte, hogy mi akarjuk továbbra is a háború­t. Abban a meggyőződésben voltam, hogy a forra­dalmat csak azzal a lépéssel lehet megakadályozni. Azt tudtam, hogy nem lehet teljesen megelőzni, hanem szükséges a béke biztosítása és ugyan­akkor az országban a legnagyobb erővel kell fel­lépni a forradalmárok ellen. Ezután azt mondja Sándor Pál, hogy én mentettem meg Károlyit attól, hogy letartóztassák. Konstatálom, hogy én soha senkinél, aki hivatalos állásban volt s akinek érdekében lett volna Ká­rolyit elhallgattatttt, nem jártam közben. Különben a mai napig nem is tudtam, hogy Károlyi elfoga­­tását elhatározták volt. 1917 nyarán azt tartottam, hogy Károlyit inkább vezetni kell, nem pedig összetörni. Attól féltem, hogy az a kísérlet, hogy őt összetörjék, belőle mártírt fog csinálni és neki ez nagy poli­tikai tőke lesz. Őfelségénél mindig azt kértem, h­ogy lehetőleg sürgősen vizsgáltassa meg azokat a vádakat, amelyek Károlyi ellen elsősorban a rokonok által, így Károlyi Imre által emeltettek. Ha bűnös, akkor én kívánom legjobban, hogy bezárják, de ha nem, akkor tisztázódni kell a dolognak. Rátért ezután arra a kérdé­sre, hogy ő kül­ügyminiszter akart volna lenni. Ő nem akart ma­gyar külügyminiszter lenni, mert akkor törvény szerint csak közös külügyminisztert ismert. Meggyőződése az volt, hogy csak akkor kapunk tűrhető békét, ha a Duna völgyében bi­zonyos rendet tudunk teremteni. Amikor kinn voltam Svájcban, azt a meggyőződést szereztem, hogy van kilátás arra, hogy Ausztria és Magyar­­ország külön el fog ismertetni az antant által. Amikor azt mondja Sándor Pál, hogy itt maradhatott volna, meri állítani, hogy alig volt Magyarországon ember, aki annyira exponálta életét, mint ő, sőt nemcsak életét, hanem egész politikai reputációját. Sokszor lehetett volna már miniszterelnök. Hogy félelem vezette volna Svájcba, erre nézve kijelenti, h­ogy azért ment Svájcba, hogy dolgozzék Magyarország integritása érdeké­ben. Sokat tárgyalt, sajnos, eredménytelenül. Mikor a kereszténypárt élére állottam, végzi Andrássy — tudtam, hogy ilyen támadásoknak ki leszek téve, de ez nem tart vissza attól, hogy továbbra is a keresztény nemzeti politika irányí­tásában dolgozzam. (Élénk helyeslés és éljenzés a keresztény párton.) Ezután Bleyer Jakab állott fel szólásra. Hangoztatja, hogy vissza kell­­állítani Szent István birodalmának kereteit. Csak keresztény gondolat mentheti meg Szent István Magyarországát. Magyarország ke­resztény restaurációja belekapcsol bennünket a világkereszténység történetébe. Mi eddig izoláltan éltünk, ez az izoláltság nem tarthat sokáig ke­resztény népek között, az elszakított népek köré­ben mind erősebben fokozódik az a vágy, hogy az anyaország kereszténységével újra együtt dol­gozhassanak. A A keresztény kurzus gondolata nem antiszemitizmus, de lehetetlenség, hogy az ország egy kis százaléka uralkodjék az ország felett. Nekünk nem liberális, hanem keresztény jogrend kell. A keresztény kurzus munkát jelent, céltuda­tos munkát. Eddig a keresztények munkájából mások termeltek maguknak drágaköveket. A pénz­ügyminisztert sikereihez nemcsak nagy akarat­ereje, rátermettsége és tudása, hanem fanatikus hite és nagy szuggesztív ereje vezették. A kisebb­ségek jogai számunkra csak papíron vannak meg. A Wilson-féle önrendelkezési jogot a trianoni béke lábbal tiporta. Ezután az elnök megteszi előterjesztéseit, amelyek során bemutatja Szeged város kérvényét, amelyben a főrendiház visszaállítását kéri. Be­mutatja továbbá Sopron város kérvényét, amely­ben a destruktív sajtó felelősségre vonását köve­teli. A kérvények ki­­daltak a kérvényi bizottságnak. Ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja a következő napirenddel: 1. Az 1920—21. évi költségvetés folytató­lagos tárgyalása; 2. az interpellációs és indít­­ványkönyv felolvasása; 3. a jegyzőkönyv hite­lesítése. Az ülés este fél 8 órakor ért véget. A nemzetgyűlés szerdai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Zeüssöly­ Károly szól elsőnek a költségvetés­hez. Támadja Bethlen István gróf miniszterelnököt s konstatálja, hogy a miniszterelnök mostani po­litikája eltér korábbi politikájától, majd azt mondja, hogy a miniszterekben nincs meg az erkölcsi felelősség érzete. Vass József: Annyi erkölcsi érzék van ben­nük, mint önben. Rassay Károly: Követeli a sajtószabadságot, az internálások megszüntetését, a gazdasági sza­badságot és a kivételes állapotok megszüntetését. A pénzügyminiszterhez szólva azt látja, hogy a pénzügyminiszter szimfóniájába zavaros hangok is vegyültek. A pénzügyminiszter e hangokat a külföldi spekulációnak tudja be. Aggodalommal nézi a pénzügyminiszter valutajavító politikáját. Foglalkozik a polgári és katonai hatóságok jog­köri kérdésével és sürgeti azok végleges rende­zését. Külpolitikai orientáció tekintetében helyesli Sándor Pál tegnapi beszédében elmondott kül­politikai nézetét. Bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt és a költségvetést nem fogadja el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Ralsay kérdései közül kettőre válaszol. Az egyik kérdés, amivel foglalkozni akarok, a valuta kis ugrása, a másik pedig, hogy miért kell költségvetést tárgyalnunk. A valuta ugrálása már elmúlt. Bizonyos gyengébb idegrendszerű emberek kis realizáláso­kat végeztek a külföldön. A valutát azonban nem a pénzügyminiszter, hanem a nemzet termelő munkája csinálja. A konszolidáció folyik hétről­­hétre. A magyar korona belső értéke is hétről­­hétre emelkedik. A magyar korona belső ereje most leverte a külföldi ultimo spekulációt, még­pedig minden intervenció nélkül. A korona saját maga felment és még fel fog­ menni. Semmi in­tervencióról sincs szó, de nem is tehetjük ezt, mert a magyar­ államnak nincsenek hozzá milliói. Munkámért vállalom a felelősséget a nemzet előtt. Semmi baj nincsen. Egész nyugodtan lehetünk mindannyian. A korona belső értéke folyton emel­kedik és meg fog állapodni. Hogy mikor? Mind­addig, amíg a pénzcserén túl nem vagyunk, nem szabad a dologhoz hozzányúlni, mert hiába emel­ném a koronát jobban, mind több és több hamis bankót kelene becserélnünk, ami csak növelné az államadósságot. Minthogy a nemzetgyűlés kívánja, kijelentem, hogy a becseréléskor egyetlen egy jó­hiszemű ember sem fog károsodni. Némely köz­ségben átveszem a kevésbé jól lebélyegzett pénzt is, mert nem akarom szegény p­arasztot mások hamisításáért megbüntetni. Tervem az, hogy a jövő héten a százasokat kicseréljük és azután az­­apróbb címleteket. Június első hetében az önálló magyar jegyintézet is megkezdheti működését. Az út, amelyen én haladok, helyes. A másik k­érdés az, hogy miért kell a költ­ségvetést tárgyalnunk. Kijelenti a pénzügyminisz­­ter, hogy az alkotmányos ellenőrzés e­lfeltétele az, hogy költségvetési törvény legyen. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a mostani nemzetgyűlés alkotmányosan egy új rendszerű költségvetést alkot, mert a régi költségvetési törvények az Osztrák-Magyar monarchiáé voltak, amely ma nem létezik. Erre a költségvetésre szükség van, mert zárszámadást nem lehet anélkül csinálni. Törvény nélkül nem működhet az állami szám­szék. Nekem nemcsak azért van szükségem erre a költségvetésre, mert a jövő évi költségvetést június 16-ig előterjesztem, de önöknek is kell, hogy le­gyen költségvetési törvényünk, mert anélkül nincs zárszámadási jog és ennek hiánya illuzórikussá teszi a felelősségrevonást. Kérem a Házat, hogy mivel ma június 1-e van ezt a költségvetést Szerkesztőség és kiadó­­hivatal­­ , Szeged, Kálvária­ utca 10. szám. Telefon 153. Felelős szerkesztő ZSIRKAY JÁNOS Kiadja: A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. A Széchenyi-mozin­an­ma utoljáraAz aranykígyó Helene Makowskával a címszerep­en és 90 nap** kalandordráma, Előadások 5,7,9. TelefonlG 33 tf

Next