Szegedi Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 249-271. szám)

1921-11-01 / 249. szám

1921 november 1., kedd SZEGEDI­­ NEMZEDÉK Délmagyarország fővárosában** Magyarországi utunknak talán a legszebbik napja volt a szegedi. Amikor Szatymazon a vonatból kiszállottunk, a főispán, a polgár­­mester és a főorvos a legszívélye­­sebben üdvözölt bennünket. Bőséges reggeli után egyik tanyáról a másik tanyára hajtattunk. Majd ismét egy gazda vendégei voltunk, akinek vendégszerető nejében a magyar asszony minden üdeségét és szép­ségét csodáltuk. Elmondták sonka és a bor mellett az oláh megszállás minden kálváriáját, mely tényleg a legszégyenteljesebb rablás lehetett. S itt a magyar nem átkozott, de sírt. Egyik kolozsvári egyetemi tanár érdekes előadást tartott a fajokról és a magyar fajnak a többi fajokkal való rokonságáról és elvegyüléséről. A templom mellett elhaladva, az iskolát látogattuk meg, ahol,,dicsér­tessék az úr Jézus Krisztus“ köszön­téssel fogadott az ifjúság. Az isko­lában egy tanuló a térképen meg­mutatta, hogy hol van Svájc. Erre bizonyára betanították, de minden­esetre nagy figyelmességre vall. Nem hisszük, hogy­­a szerb meg­szállás alatt levő Bánátban olyan oktatásban részesül jelenleg a tanuló ifjúság, mint itt. Délre autókon és kocsikon Sze­gedre érkeztünk. Itt értesültünk arról, hogy milyen garázdálkodás folyik a szerbek megszállta magyar területe­ken. Tönkreteszik az éhező Európa élelmezését. Minden kommentár fe­lesleges. A Tisza-szállóban kellemes meg­lepetésben volt részünk. Apácák által vezetett 200 magyar ruhás gyer­mek fogadott bennünket. A hölgyek is magyar ruhában jelentek meg s rit­kán látható oly remek kép, melyet az ebédasztalnál láttunk. Az ebédnél a polgármester beszélt és társaink válaszoltak. Asztalbontás után hölgyek kíséretében megtekintettük a várost, az alsóvárosi templomot, ahol Péri guardián a vörös uralomról tartott kimerítő előadást. Hiszen Szegedről mozdult meg a polgárság Horthy vezetésével. Visszatérve, elkísértünk egy úri hölgyet otthonába, ahol a családnál, Hodács Jánosnál két élvezetes órát töltöttünk. Hodács kocsigyártó ud­varában kis házak sorozata van, mindenféle úri és gazdasági kocsi­val. A munkaszerető, kiváló mester nagyszerűen megvendégelt bennün­ket. Látszik, hogy iparága virágzik. Lakása jól berendezett olajfestmé­nyeivel, zongorával stb. A falon két szép lánya képe látható. A szőke Marieca büszkeséggel mutatja mun­káit. Csak ő beszél valamelyest németül, Cholnoky tanár fordítja le a köszöntőket. Azután a legjobb hangulatban távozunk e kitűnő ma­gyar családtól. Majd egy másik családhoz hívtak. Általában azt ta­pasztaltuk, hogy a magyar még nem tette magát túl egy bizonyos palota stíluson, párizsi ízlésen és nemzeti jellegét nem juttatja kellően kifeje­zésre. Ezt tapasztaltuk a budapesti hatalmas parlamenti épületnél, de a polgári házakban sem jut kellően kifejezésre a nemzeti művészet. A Tisza-szállóba visszatérve, pom­pás halászlét kaptunk. Élveztük a paprikást, amely nagyon is ízlett. Este húzta a cigány, megindult a tánc és persze járták a csárdást is, majd éjfélkor visszautaztunk Buda­pestre. *) Szegeden járt svájci hírlapíró leírása egy zürichi újságban. A forgalmi adó befizetése körül a közönség körében még mindig igen nagy a tájékozatlanság s e körül­­m­ény az okozója annak a kényszerű állapotnak, melyet a pén­zügyigazga­­tóság vív a forgalmi adózók tábo­rával. E nagyfontosságú magán- és köz­ügyben kérdést intéztünk Kőrössy Lajos pénzügyi főtanácsoshoz, aki munkatársunknak e fontos adónem mikénti befizetését, kifejlődését, az adóalanyok magatartását e fontos adónemmel szemben a következők­ben ismertette: A forgalmi adó kötelező bejelen­tése október 16-án már lejárt, de a bejelentő lapok és a gyűjtőívek a közönség részéről mind a mai napig nem érkeztek be úgy, hogy a pénz­ügyigazgatóság a kitűzött határidőt kénytelen meghosszabbítani. Minden forgalmi adóköteles tar­tozik szabályszerű felbélyegzett be­vételi könyveket és feljegyzéseket ve­zetni és azt naponta lezárni. A napi forgalmat kitevő összeg után az 1 és félszázalékos forgalmi adó bélyeg­ben tüntetendő ki. Ettől eltérő le­rovás­­módot az eddig kibocsájtott körrendelet nem enged meg. A forgalmi adó készpénzben való lerovására egyelőre sem szükség, sem lehetőség nincs. A pénzügy­minisztérium ugyanis egyes kisebb adózókra az általányozás rendszerét már nemsokára életbe lépteti. Ezen engedményt főleg azok vehetik igénybe, akiknek jövedelmük sze­rényebb és napi bevételüknek ösz­­szege meglehetősen eltérő nagy­ságot mutat. Ezen feltételekhez még a megbízhatóság, rendes könyv­­vezetés, (a nyers bevételek összege is feltüntetve) is feltétlenül szüksé­ges. E tekintetben még várjuk a pénzügyminiszter részletes utasí­tásait. Általában úgy áll a dolog, hogy a forgalmi adót lehetőleg bélyegek­kel rója le a közönség. A készpénz­ben való forgalmi adófizetés már nehezebb úgy a felekre, mint az államra nézve, mert a feleket bi­zonyos időszaki (havi, negyedévi) zárlatok elkészítésére kötelezi, más­felől a forgalmi adónak készpénzben való lerovása személyzetszaporítást vonna maga után, ami semmi esetre sem lenne gazdaságos. Sokan kérdezték, hogy a forgalmi adót mikor kell lerónni ? Erre azt a választ adhatjuk, hogy a lerovásnak már az esetenként ki­tűzött határidő elteltétől­­számított 24 óra alatt kell megtörténnie. Miután pedig a mai nappal a forgalmi adótörvény életbeléptetésétől számított második hónap is eltelt, a pénzügyigazgatóság ellenőrizni fogja az adózókat, hogy a forgalmi adó­bélyegeket felragasztják-e üzleti könyveikben. Az adózó felek figyelmét felhívjuk még arra a körülményre, hogy a forgalmi adóbélyeget vagy a ke­rületi bélyegraktárakban, vagy a dohánytőzsdékben lehet vásárolni, kikre nézve kötelező a forgalmi adó­bélyeg nagymennyiségű beszerzése. Ha e tekintetben panasz merülne fel, úgy a közönség nagyon helye­sen tenné, ha az árust figyelmez­tetné a pénzügy igazgatóság ez irány­ban kiadott szigorú rendelkezé­seire. Ami pedig az elmúlt két hónap­ban a forgalmi adó eddigi összfor­galmát illeti, erre vonatkozólag a feltorlódott munka miatt csak a jövő hetekben adhatunk tiszta képet. A nagyobb városokban és köz­ségekben a pénzügyigazgatóság érintkezésbe lép a városi és községi hatóságokkal a forgalmi adó törvé­nyes kezelése érdekében, melynek következménye lesz a forgalmi adó áthárítása helyi kezelésbe. Ez az áthárítás indokát abban leli, hogy a törvény a városoknak és községeknek módot nyújt a bevétel egyharmad része erejéig való részese­désre s úgy remélhető, hogy a ható­ságok a pénzügyigazgatóság tevé­kenységét teljes erővel támogatják. Végül figyelmeztetjük a közön­séget, hogy a forgalmi adót bélye­gekben a legrövidebb idő alatt rója le, mert a késedelmezők 5—50 K-ig terjedő adópótlékkal róhatók meg. Aki pedig a törvény szigorú ren­delkezéseire dacára nem forgalmi adóbélyeget használ, a megrövidített adó háromszorosát tartozik meg­­fizetik­. Ugyancsak e büntetés jár annak is, ki az adót nem kellő időben rója le vagy a törvényesnél kisebb összeget fizet be. A pénzü­gyigazgatóság a forgalmi adót méltányosságból felére számít­­hatja le, a további leszállítást azon­ban csak a pénzügyminiszter esz­­közölt­eti. . Mi mindent elkövetünk, hogy a forgalmi adó befizetéseinek módo­zatát megkönnyítsük az adózó ala­nyoknak. Ebből kifolyólag a szolgá­lati idő alatt mindenkinek készség­gel állunk rendelkezésére, ki a for­galmi adó befizetésével még mindig nincsen tisztában s ezért célszerű­nek tartanánk, ha az érdekelt adózó felek népszerű forgalmi adót is­mertető szakkönyveket szereznének be, melyek már a legolcsóbb árakon is megvásárolhatók, honnan kerekedett. Az emlékoszlopos­­ hantok körül mindenütt az élet kavarog és áldoz az elhunytaknak egy pillanatot. Csak a te sírod környéke elhagyott, csak neked nem áldoz senki, jó Dugonics András. Az idetévedt élet színfoltjai sírodra pillantanak, aztán érzéketlen tovább mennek. Talán nem ismernek . . . De íme két kipirult arcú drászsap­­kás ifjú áll meg a síremlék előtt. A havas Hargita fiai. Ni itt nyugszik Dugonics And­rás — mormolják a nevét álmél­­kodva. A harc után a sík homokban egy-egy nyom marad csak . . . Dugonics András ... és zavar­talanul beszélgetnek az Etelkáról, majd a Jolánkáról. Majd jönnek „Az arany perecek“ „A gyapjas vitézek“ „A jeles történetek“ szép sorjában. Mennyi emlék, mennyi jelesség. A nyelv, mely az ő tollában minden szépre hajlott . . . Ám a mohhal fedett kőoszlop hallgatott s ez a hallgatás olyan volt, mint egy édes és szomorú ki­sérő muzsika a lángoló arcú ifjak beszédéhez. Az álmodó kő hallga­tott . . . Ő nem, nem, valami őszi szelíden mosolygó derű volt ebben a hallgatásban, mint amikor az ezüstös haj és a fáradt szemek alatt halkan mondja egy fáradt ajk. Köszönöm jó emberek. Köszönöm , a megemlékezést, köszönöm! Majd néma hosszú hallgatás. A temető belsejéből szellő suhant át s attól a fakeresztek össze zizegnek. Mintha valamit beszélnének! Az életről, mely egykoron itt tűnik el az őszies avarban s itt fog hall­gatni a lombtalan fában, a fűben, a kövekben, a temető végtelen bá­­natjában, a borostyán alatt, mint most odalenn a porladó rég elmúlt nagy szivek hallgatnak. Aztán a szellő is tovább áll ... S az Ősz méla borongása öleli át Dugonics András temetőjét. (n—s) i adó és a közönség A pénzügyigazgatóság ellenőrizni fogja az üzleti köny­veket ,a feljegyzéseket — A forgalmi adó egyharmad részét a vámosok és községek kapják — A közönség nem akar forgalmi adót fizetni A munka is Urke telepein Nemik a hasit ! Dugonics András sírja előtt ilyenkor halottak napja előtt már népesek a temetők. A­­Felsőváros felé vezető kis utcákban már a kora délutáni órákban sűrű rajokban ban­dukolnak a kegyeletnek áldozó ha­landók. A Vásárhelyi-sugárút végén balra, csöndesen, álmatagon húzó­dik meg Dugonics András temetője. A népes temetői kis utakat, a jelte­len és a hatalmas kőoszlopokkal ékeskedő sírdombokat, kimondha­tatlan odaadással érintik a fákról lepergő fáradt levelek. Keskeny indás ösvényeken áttör­tetve érünk oda, hol jó öreg Dugo­nics András pihen. Mély csend ho­nol az ősi fák és a százados avar alatt, mintha itt együtt porladnának mindama acélos akarnokos magyar szivek, melyek az életben sikeresen dobogtak elárvult nemzetünkért. Mohos kőoszlopa bánatosan te­kint szét, a körötte nyüzsgő világra. Hantja süppedd immár, mint porlik alant a valaha értünk forrón dobo­gó szív. — Porlad fent a kő. — Az aranyos névtáblán elfakultak már a betűk, mint az emlékezés. És a suttogó, fényt hintő lombok, mohos fatörzsek között sűrü szövevényét fonja, bogozza a sötét borostyán. Körülötte fájdalmas némasággal nyújtogatják karjukat a fák. Sugárt koldulva a hunyó naptól, majd ösz­­szekapaszkodnak és riadtan hajla­doznak a szélben, mely Isten tudja Ismeretterjesztő előadások A Szegedi Katholikus Nővédő Egye­sület Elnöksége 1921. november 4-én kezdődőleg székházának (Korona­ utca 18. sz.) földszinti termében sorozatos ismeretterjesztő előadásokat rendez, kizárólag női hallgatók számára, amelyre a t. tagokat és női vendégeket ezennel tisztelettel meghívja. , Kezdete mindenkor délután pont 5 órakor (17 óra). Pontos megjelenést kérünk, mert az előadás megkezdése­kor az ajtót bezárjuk. I. sorozat: a) Vallástan és történelem. Előadó: Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5-től fél 6 óráig. b) Egyháztörténet és szertartástan. Előadó: Dr. Krämer Tamás fél 6— 6 óráig. Előadási napok: 4. 7. 9. 11. II. sorozat a) Vallástan és történe­lem. Előadó : Dr. Erdélyi László egye­temi tanár 5-től fél 6 óráig. b) Neveléstan. Előadó: Dr. Komarik István jezsuita páter fél 6—6 óráig. Előadási napok: nov. 14. 16. 18.21. III. sorozat a) Vallástan és történe­lem. Előadó: Dr. Erdélyi László egye­temi tanár 5 fél 6 óráig. b) Gazdaságtan. Előadó: Hauser Rezső Sándor délután fél 6—6 óráig. Előadási napok: nov. 23. 25. 28.30. IV. sorozat: a) Vallástan és történe­lem. Előadó : Dr. Erdélyi László egye­temi tanár 5 fél 6 óráig. b) Egészségtan. Előadási napok: dec. 2. 5. 7. 9. v. sorozat. a) Vallástan és történe­lem. Előadó: Dr. Erdélyi László egye­temi tanár 5 fél 6 óráig. b) Erkölcstan és társadalomtan. Hősök kultusza. Előadó: Tarcsafalvy Anaklét tábori lelkész. Előadási napok: dec. 12. 14.16.19. Az előadások után szent gyónás. Közös áldozás december 20-án délelőtt 8 órakor a belvárosi templomban.

Next