Szegedi Uj Nemzedék, 1922. október (4. évfolyam, 224-256. szám)

1922-10-01 / 224. szám

1922 október 1. vasárnap. A megadóztatás helye Helyhez nem kötött foglalkozásnál a fél a lakóhelyén adózik. Helyhez kötött foglalkozásnál az üzlet helyén. Ha valaki egy községben több üzletet vagy foglalkozást folytat, mindegyik után külön kell kivetni az adóját. A fő- és a fiókvállalatok külön-külön adóznak abban a községben, amely­ben egyik-másik van. Építési vállalatok összes jövedel­mük után a vállalat székhelyén adóznak. Az adó mértéke Az önálló keresetből élők adójá­nak kulcsa 5—10 százalék aszerint, hogy az illető községnek mennyire van szüksége a község terheinek fedezésére. Az általános kereseti adót ugyanis az állam teljes összegében átengedte a községnek. Ennek ellené­ben e kereseti adó után semmiféle állami, községi vagy vármegyei pót­adót se szabad kivetni, kivéve útadót. A szolgálati és bérjárandóságok, továbbá a járadékok után fél száza­léktól progressive 7 és fél százalékig emelkedő a kereseti adó kulcsa. Tehát egy átlagos gyári munkás a mai 100 koronás órabérrel hetenkint megkeresett 4.800 korona után hetenkint 80 korona adót fog fizetni. 6.000—7.000 korona heti kereset után 125 koronát, 9.000—10.000 korona heti kereset után 275 korona adó fizetendő hetenkint. Minthogy a munkások ezt az adót a gyárosra, ezek pedig az iparcikkre fogják át­­hárítani s minthogy ez a processus a kereskedelmi alkalmazottaknál meg­ismétlődik, ezen a réven körülbelül 5 százalékos újabb drágulás fogja a fogyasztót sújtani. Az állandó üzlethely nélkül működő házalók 2—3000 korona évi átalányt fizetnek, ezenfelül minden segéd vagy ló után 5—500 koronát. Külföldiek, ha mint utazók folytat­nak üzletet, 5000 korona évi kereseti adót kell fizetniük. Az adó kivetése Minden adózó köteles minden év február havában a községi elöljáró­ságnál (a városi adóhivatalnál, kerü­leti adószámviteli hivatalnál) vallo­mást benyújtani a megelőző évi jövedelméről. Kivéve a szolgálati alkalmazottak, mert ezek adóját a munkaadó már évközben hetenkint (havonkint, negyedévenkint) köteles levonni és beszolgáltatni. Akik sza­bályszerű üzleti könyveket vezetnek, a veszteség- és nyereségszámlát is — esetleg zárt borítékban — bemu­tathatják , de ekkor még nem köte­lesek. A bevallásban fel kell sorolni nem csupán a tiszta nyereséget, hanem a nyers jövedelmet és a kiadásokat is, továbbá az üzleti álló és forgami tőkéket, az alkamazottak számát és járandóságait, a lakás- és üzlethelyiség bérét, mészárosoknál a levágott állatok számát, bérkocsisok­nál a lovak számát. Aki a bevallást februárban önként nem adja be, az adónak 25 száza­lékát, ha pedig hozzá intézett felhí­vásnak sem felel me, 50 százalékát fizeti bíróság fejében. Az adóalap megállapítása Az adóalapot (vagyis a tiszta jövedelem mennyiségét) vidéken a pénzügyigazgatóság, Budapesten az adófelügyelő állapítja meg. E hatá­rat ellen az adózó ekkor még nem felebbezhet, hanem csak a község. Az adózó csak később, midőn a község magát az adó összegét kive­tette és erről fizetési meghagyást kézbesített, fellebbezhet 30 nap alatt a felszólamlási bizottsághoz. A pénzügyigazgatótág (adófel­ügyelő) az adózót beidézheti, kihall­gathatja, tanukat, szakértőket vehet igénybe, hiteles nyereség- és veszte­ségszámlát kívánhat be, könyvvizs­gálatot rendelhet el, különösen meg­okolt esetben az üzleti könyveket a könyvvizsgálatig lefoglalhatja. Meghívó: A szeged Felsővárosi Iparoskör folyó évi október hó 1-én délután 4 órakor saját helyiségében (Martonosi-féle vendéglő) választmányi ülést tart, amelyre a választmányi tagokat és a tisztikar meghívja az elnökség. Ma vasárnap délelőtt féltízkor lesz a Bugyi-féle gépkiállítás megnyitása és a tanműhely felszentelése. A tagok onnan gróf Teleki Pál diszdoktori avatására mennek. A gépkiállítást Teleki Pál gróf déli félegykor látogatja meg. A Mezőgazdasági Kamarai tagok virilis joga. A Kereskedelmi és Ipar­kamarák tagjainak adója a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállí­tásánál kétszeresen számít. Ezzel szem­ben, a mezőgazdasági érdekképvise­letről szóló 1920. évi XVIll-ik törvény­cikk nem tartalmaz rendelkezést arra­­nézve, hogy ugyanezen kedvezmény a mezőgazdasági kamarai tagokat is megilletné, holott nyilvánvaló, hogy hasonló jogon a kedvezmény reájuk is kiterjesztendő lett volna. A Duna-­ Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara ezen visszás helyzetet orvoslandó felírt a belügyminiszterhez és kérte a mező­gazdasági kamarai tagok adójának kétszeresen való számítását elrendelni, illetve, hogy a községi és törvényha­tósági törvény megalkotásánál a mező­gazdasági kamarai tagok ezen kedvez­ménye törvényben biztosíttassék. Hisz­­szük, hogy a felterjesztésnek meg is lesz a kívánt hatása, m­ert nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy egy agrár­államban az agrár­érdekeltség keve­sebb jogokkal bírjon, mint az ipari és kereskedelmi érdekeltség. Tőzsde A magyar korona zürichi jegyzése: 0.21 és fél Nemzetközi pénzpiac. (Zürich, szept. 30. Zárlat): BudaPst 0.2hb­ (Nyitás 0.21 —), Berlin 0.83, Newyork 5.37, Milánó 22.75, Zágráb 1 86, Prága 16 60, Varsó 0.06, Bécs 0,­­7, Bukarest 0.—, osztrák bélyegzett 1­.0­8. Hivatalos deviza-árfolyamok. Amster­dam 970—995, Bukarest 1500—1600, Kop­penhága 524—534, Krisztiánia 40300—40400, London 11125—425, Berlin 170—190, Milánó 1050-100, Páris 1900­­-19500, Prága 7800- 8200, Stockholm 663—678, Szófia 1550-1650, Zágráb 780—820, Newyork 2500- 2575, Varsó 0 31­0.32 A Magyar Állami Jegyintézet által megállapított hivatalos árfolyamok: Valuták: Svéd korona 515 00—519.50, dán korona 423 50, norvég korona 332.00, font 11125--11425, hollandi forint 970--995,dollár 2500—2575, fr. frank 17000—195.00, márka 170—190, líra 10500—110 00, osztrák korona 310 —3­20, lei 15.00-16 00, szokol 78.00— 82.00, sv. frank 470.00—485.00, korona dinár 31.20-32.80, lengyel márka 00.31-00.32 Terménytőzsde. Hivatalos árfolyamok: Új­búza tiszavidéki 10.860—10900, egyéb 10.800-850, óbuza tiszavidéki 10 950-11.000, egyéb 10 850—950, rozs 7400—7500, árpa 6850—7000, tengeri 9100—9200, zab 6450— 6600, repce 16500—17000, korpa 51—52 SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Apró hirdetés Apróhirdetések dija 10 szóig 80 Km Birn­den további szó 3 K« Vastagabb betűkkel szedett szavakat kétszeresen sszámítonk. Vr* VMÖkröl a hirdetést öliah »valakely gakban la­bakOldhatok nr* TalalonsiEMi 158. “Wh­o Sasdai jegyzés szerint naponként leg­magasabb árat fizetünk hulladék rá« Bárt, ólomért horganyon, Szvaton és Kucses, Püspök-bazár Tisza L.-körut, kivatját múlt frakkot és Ferenc József­­kabátot veszek, Krier Feketesas a 21. énekarlok figyelmébe­n Pillich­­telepen 1 szobás konyhás lakás kap­ható esetleg 832 négyszögöl kertből való részesedéssel. Bővebbet­ az ÖMH. szegedi kirendeltségénél (Vásárhelyi-sugárut 2) C­sipkebogyó (Hecsedi) passzirozva kisebb-nagyobb mennyiségben naponta frissen kapható. Maschek, Róka­ utca 8. I. Hizvezetőköl állás üresedásben báró Gerliczy deszki kasté­lyban. Pályá­zók uradalmi számtartói hivatalhoz Desz­ken forduljanak. Hadiözvegyek előnyben részesülnek, de mindenesetre édesebb gyermeknélküli asszonyok legyenek. — Háztartás minden ágában, disznóölés, tarhonyakészités, szappanfőzés és befő­zésben való jártasság megkivántatik. ­Asztaltűzhelyek­/ díszesek, valamint fehér feyencelapocs­­kákkal kirakottak is készen kaphatók Kónya György épület- és műlakatosnál, Felsővároson, Szent László­ utca 7. 550 Telefon 308, 4 középiskolát végzett fiuk tanoncul felvétetnek. LEGJOBB FEHÉRSÜTEMÉNYEK Wolf Jakab és Fia hirosves slitfiléjéből, FÉLBARNA ÉS rozs­kenyér Kertész Sándor utóda Grósz és Rudnay közkedvelt sztfidéjéből NAPIÁRAK MELLETT Központi Tejcsarnokrt. összes • 1580 Törött fléprészek Liakáso­­san végez, használt gépeket mezővásárol gépgyára Szeged, Vitéz u. 19. Telefon 960. 1571 Eladó téglaégetti telep hozzátartozó földdel. Tudakozódni lehet dr. Magyar János ügyvádnál, Kiskundorozsma. 1582 S­avas hizat való sertés alatt, vagy kukoricáért elcserélendő. vilai­­ Hajnal­ utca 27. szám. 1581 Szeged Alföldi Takarékpénztár Részvénytársaság a Devizaközpont bizományosa. Vesz: mindennemű idegen valutát; eszközöl: hmciímíimi a napi hivatalos árfolyamon; teljesít: tőzsdei megbízásokat a legelőnyösebb feltételek mellett. Pénttári órák: Délelőtt fél 9-től fél 1-ig. Délután 3-tól 5-ig. M. kir. államrendőrség szegedi főkapitánya. 13087/1922. ált 1560 Hirdetmény. A szegedi sörraktárosok panaszt emeltek amiatt, hogy a gyárosok, illetve kereskedők cégjegyével ellátott hordókat, palackokat és egyéb tartányokat a fogyasztók egy része nem szolgáltatja vissza az elárusítónak, hanem jogtalanul elidegeníti. Az elidege­nített tartályok azután rendszerint potom áron azon házalók, zsibárusok, illetve ócskafémárusoknak adatnak el, akik ezek összevásárlásával üzletszerűen foglalkoznak. Miután ezen visszaélések mind nagyobb mérveket öltenek s a gyárosok, raktárosok és kereskedők jelentékeny károsodását okozzák, figyelmeztetem a közönséget, a házalókat, zsibárusokat és ócskafémkeres­­kedőket, hogy a gyáraktól átvett és azok cégjegyzésével ellátott bárminő tartályokat az elárusítónak adják vissza, jogalan elidegenítésétől tartózkodjanak, azon egyé­neket, akik ilyen söröshordókat, söröspa­lackokat adnak el, illetve vesznek, a leg­közelebbi rendőrnek adják át, annyival is inkább, mert az eladók ellen a büntető törvény 355. §-ába ütköző sikkasztás vét­sége, a vevők ellen­ pedig a büntető törvény 370. §-ába ütköző orgazdaság vétsége, illetve az 1879. évi XL. t­c. 129. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás miatt a bü­n­­tető eljárás azonnal megindíttatik. Ezenkívül a fentiek azt is panaszolták, hogy sokan a birtokukban levő palackokba, azoknak visszaadásáig, az egészségre ve­szélyes és a palackokat azoktól nehezen, vagy alig kitisztítható folyadékot (sósav, kénsav, benzin, petróleum, terpentin és más mérgező tulajdonságú anyagokat) töltenek, illetve azokban tartanak. Az illeték­ellen az eljárás a közegészségügyi törvény 7. §-a, illetve az 1879. évi XL. t­c. 127. §-a alapján fog megindittatni. Szeged, 1922 szeptember 19. Dr. Rottka Sándor s. k., rendőrfőtanácsos. Szeged szab. kir. város adóhivatalától. 19416/1922. adh. szám. 1576 Hirdetmény. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottsága I. évi augusztus 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén kimondotta, hogy a munkanélküliség kedvezőtlen következmé­nyeit munkaalkalmak nyújtásával óhajtja megelőzni és ennek költségeit köztehervi­selés útján kívánja biztosítani s evégből a város minden­­es polgára egyszer s min­denkori hozzájárulás gyanánt na­iy 22-ik évben f­aalelt állami egym­aradék 10 százalékát kölülni a nyomor­­enyhitő alapra 1022. évi októbar hó 10-ik napjáig a városi adóhi­­vatalnál kell kötni. Felhivatnak ennélfogva az adófizető pol­gárok, hogy fizetési kötelezettségeiknek a hazafias célra való tekintettel haladéktala­nul tegyenek eleget annál is inkább, mert a mulasatokkal szemben a vágre­­hajtási eljárás fog megindittatni. Szeged, 1922 szeptember 26. Városi adóhivatal. Pk. 11. 14219/1922. szám. 1578 Hirdetmény. A szegedi kir. járásbíróság Zádori József­­né sz. Fogas Mária dorozsmai Forráskút dűlő 19. sz. alatti lakos részéről a 23000- 1919. 1. M. számú rendelet alapján előter­jesztett kérelemre az állítólag eltűnt Zádori József volt kiskundorozsmai lakos holttá­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokot ki nem rendelt. Az eltűnt neve Zádori József, született Kiskundorozsmán, 1878 február 20. szülei­nek neve Zádori József és Maróti Borbála, házastársának neve Fogas Mária, gyerme­keinek neve György és Mária, laknak va­lamennyien Dorozsmán, az eltűnt foglalko­­zása földmives, utolsó lakhelye Dorozsma, csekély vagyonú, bevonult 1914 július 28. a budapesti 1. népf. gyalogezred, katonai rendfokozata közvitéz eltűnésére vonatkozó egyéb adatok 1916 szeptember 14-én irt utoljára a román frontról, ahol állítólag hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlé­­téről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holttá­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményeiről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számí­tott 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig beje­lentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánítás érdekében határozni Arnold 8. k., kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Róxsai irodatisz, Szeged, 1922 szeptember 15.

Next