Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
Szeged, 1924 március 28., péntek. Keresztény poliikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , 10.000 K Negyedévre , . 30 000 K Egyes szám ára 600 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kisváris utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 600 korona. Vl-ik évfolyam, 73 szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. 1 Baross-SzlT8tsíg szegell fllkJÉBan, 1 UANSz, a Manar Nenzotl SzStetslgisa TariB' SzlTStség ifiTatalos rajja. Magjelenik minden nap korán reggel. A destrukció Már enyhébb a jég, már nyájasabb a napsugár, már mászik elő odvából a vipera fajta, mely egyszer már majdnem halálra mart, de fejére tapostunk, mert elég volt a méregből. Egyszer már majd beléje haltunk, lábbadozó betegei vagyunk még mindig a kígyómarásának, a sajtó destrukciójának. Nem volt elég a kártevése, ez a bús siralom, melyet osztályrészül adott a balsors általa s mert újra éled a keresztény, a magyar, tehát mérgezni kell tovább, hogy legyen belőle valódi kabaver. De már elég volt, türelmünkkel s a vendégjoggal tovább visszaélni nem lehet. Megindult a lavina, amely elsöpri majd e mételyt tenyésztő destrukciót, hogy ne mérgezhesse tovább a tömegek lelkét, ne sorvassza a nemzeti életerőt, a faji érzést, a feltámadt keresztény szellemet. Budapest, ahonnan a destruktív sajtó mérges gáztámadásaival kábulttá, beteggé, félholttá teszi az egész nemzetet, talpra állt és megállást parancsolt a nemzetrontás bűnös üzelmeinek. Meghallja-e az ország a főváros háborgó lelkének tiltakozó szavát, lesz-e visszhang e csonka hajában, mely bömbölő zivatarrá dagadva elsöpri a nemzetrontó élősdi bandát? Felébrednek-e a törvényhatóságok, a városok, a nemzeti és keresztény világnézet alapján a lazult pártok, egyesületek, sorra mind, hogy ökleiket megtorlásra emelve, kijózanítsák és észretérítsék ezt a mi türelmünkből és gyávaságunkból vakmerővé lett bűnös destrukció nemzetközi söpredéket ? Látjuk megmozdulni mindenütt s fölényes gúnnyal és pöffeszkedéssel, ismerve határtalanságig menő keleti béketűrésünket, nézik a keresztény és nemzeti gondolat vergődését. Álljunk talpra, mert már-már nyomorult jobbágyaivá lettünk az új honfoglalóknak, akik felszívták magukba e nemzet minden értékes javát. A kiáltás végig sikoltott a hazán, itt az ideje, hogy beléje fojtsuk a lelket e hazátlan szörnyetegbe. Meghallják-e ugyan mindenütt, meghallottuk-e mi is, itt a vidéken, akik elszántan, de alig látható eredménynyel viaskodunk a nemzeti és keresztény gondolatért? Megmozdul-e a keresztény társadalom, amelynek hátából szíjat hasíthatnak bármikor a Shylockok? Megérjük-e itt a magyarok ébredését? Nem akarjuk még mondani, hogy nem hisszük s van még némi hitünk a magyarok ébredésében is. Bárminő legyen is azonban a keresztény társadalom megmozdulása, a lethargiából az ébredés, egyetlenegy öntudatos keresztény magyarnak sem szabad elfeledkezni arról, hogy a vergődő keresztény nemzeti gondolat elháríthatatlan kötelességévé teszi a nemzetközi destrukció ellen a harcot, kötelességévé a mételyt hintő sajtótermékek bojkottját, az ellenőrzés gyakorlását magában a keresztény társadalomban, mert mindenki lelkit idének a tükre az az újság, amely napi lelki táplálékát képezi. A keresztény magyar társadalomban kell akkora morális erőnek A szanálási javaslatok a Ház előtt Győrffy hadbírót még nem helyezték vissza A nemzetgyűlés csütörtöki ülését egynegyed 12-kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során bemutatja a miniszter átiratát, amelyben értesíti a Házat, hogy IV. Károly király elhunyta évfordulóján, április 1-én lelke üdvéért a Koronázótemplomban ünnepélyes gyászistentisztelet fog tartatni, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök képviseli. A pénzügyi bizottság egyik tagságára választás útján való betöltése következik. Ezután áttérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Lukács György. Történeti visszapillantást vet a magyar középiskolák fejlődésére. A javaslatot elfogadja. Eöry Szabó Dezső szükségesnek tartaná, a népoktatásnak a nyolc osztályra való kibővítését. Ez a négy osztály pótolná a négy középiskolát. A reálgymnáziumok felállításával csak komplkáljuk a helyzetet. a középiskola, négy alsó osztályában egységesnek kell lenni a tanításnak. A humanisztikus iskolákban, a gimnáziumokban a görög nyelv helyett az angol, olasz, francia, vagy más modern nyelvek tanítását kellene bevezetni. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök beterjeszti az államháztartás egyensúlyának a helyreállításáról, a Magyar Nemzeti Bank felállításáról és az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Párisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, a közgazdasági és a közjogi bizottságba való kiadását és azoknak az együttes tárgyalását; kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott a cseh—szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottságon kívül a fent említett bizottságoknak is adják ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. (Eckhardt: Szörnyű egy eredmény. Ulain : Vád alá kell helyezni a kormányt. Lendvai: Hóhér javaslatok. Szilágyi: A második Trianon, eladták az országot.) Ezután Baross János a házszabályokhoz kér szót; kéri a nemzetgyűlés többségét, hogy a javaslatot adják ki tárgyalás végett a külügyi bizottságnak is. Bethlen István gróf Baross indítványának mellőzését kéri. Baross újból felszólal és kéri, hogy különösen a Csehszlovákiával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot utalják a külügyi bizottsághoz. Kéri a miniszterelnököt, ne élezze ki az ellentéteket. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Horváth Zoltán szintén kéri, hogy a miniszterelnök engedjen makacs álláspontjából. (Az elnök ezért Horváth Zoltánt rendreutasítja, mire az ellenzéken óriási zaj támad, a képviselők a padokat verve kiállják. Hallatlan, már nem lehet beszélni.) A zaj elcsillapultával Horváth Zoltán befejezi beszédét. Csatlakozik Baross javaslatához. Bethlen István gróf. A javaslat mellőzését kéri. A Ház így határoz. Utána Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér szót. Majd Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter válaszol Gömbös régebbi interpellációjára. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e Győrffy hadbírót visszahelyezni, nemmel válaszol. Az az intézkedés nem volt elhamarkodott és háromszor is alaposan áttanulmányozta az ügyet és amikor tisztán látott, akkor tette meg az intézkedéseket, éppen ezért nincsen szándékában az intézkedéseit megváltoztatni. Meg kell azonban emlékezni Gömbös érdemeiről, azaiért most mond köszönetet. Jól esett hallania, hogy Rupert beszédével szemben, — amelyben a katonaság elbocsájtását kívánta — megvédte a katonaságot. Ebben a kérdésben teljesen egyetért Gömbössel. Kijelenti, hogy többé nem fognak olyan honvédelmi miniszter, aki hajlandó volna kijelenteni azt, hogy nem akar már többé katonát látni. Igen is fognak még látni katonaságot, mégpedig jól nevelt hazafias lelkű katonaságot és pedig annyit, amennyit tartani lehet. Ha az antant hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos számú hadsereget fenntartsunk, nem tudja megérteni, hogy miként akadhat magyar ember, aki ez ellen tiltakozik. Az Interpelláló képviselő a választ nem, a Ház ellenben tudomásul veszi. Az ülés ezzel 3 órakor véget ért. és akkora szolidaritásnak lenni, hogy a destruktív szellemű sajtó fertőző szellemáradatának gátat vet. Aminthogy a magyar törvényhozástól is joggal várja el a magyarság, hogy törvényhozói jogánál fogva egyszers mindenkorra végez a liberalizmus köpenyege alatt végbemenő tudatos nemzetrontás gyalázatosságaival. Mert talán még nem jutottunk zsellérségre ebben a csonka hazában ? Poincaré bukása nem változtatja meg a francia külpolitikát Páris, március 27. A Matint felhatalmazták arra, hogy a köztársasági elnöknek a krízisről tett következő jelentését közölje. Ami a külügyi politikát illeti, Franciaország a Ruhr-vidékét mindaddig nem üríti ki, amíg a teljes összegű jóvátétel fizetésekre szert nem tesz. Ami a belpolitikát illeti Franciaországnak helyre kell állítani a költségvetés egyensúlyát, kölcsönt kell felvenni, de nem olyan kiadások teljesítésére, amelyeket a bevételeink nem fedeznek. Ha Poincaré nem tudna kormányt alakítani, akkor az államfő csak olyan kormány alakulásához járulna hozzá, amely határozottan el van tökélve, hogy az ország politikáját a már vázolt utakon vezese tovább. Arra az esetre azonban, ha az ország ennek a politikának a folytatásával szemben ellenséges magatartást tanúsítana, a köztársaság elnöke — ami saját magát illeti — haladéktalanul levonná azon konzekvenciákat, amelyeket szükségesnek tart. Lemenőben Poincaré csillaga Poincaré kabinetjének a bukása Berlinben nem okozott meglepetést és politikai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Poincaré visszatér, sőt ezt a kis intermezzot felhasználja arra, hogy a kényelmetlen minisztereitől szabaduljon. A Berliner Tageblatt megállapítja, hogy Poincaré csillaga parlamenti és külpolitikai tekintetben mégis csak lemenőben van. Poincaré vállalkozott a kormányalakításra Páris, március 27. Poincaré elfogadta a kormányalakításra vonatkozó megbízatást. Korányi és Andrássy a pénzügyi javaslatokról Budapest, március 27. A politikai világot most kizárólag a pénzügyi javaslatok sorsa foglalkoztatja. A jobboldaliak ismételten hangoztatták a folyosón, hogy rendkívül nagy az érdeklődés az országban aziránt, hogy a pénzügyi javaslatok tárgyalását minden parlamentáris eszközzel biztosíthassa a kormány és a többségi párt. Korányi Frigyes báró, az új pénzügyminiszter a javaslatokkal kapcsolatban a következőket mondotta: — Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról, hogy az az út, amelyet a helyreállítási tervezet és a Népszövetséggel egyetértőleg megállapított program épített ki, az ország részére a legjobb út, amelyen a jelenlegi bajokból kievezhetünk. Meggyőződésem, hogy az újjáépítési tervezet és az ezzel összefüggő pénzügyi intézkedések a legjobb utat jelentik, amelyen haladva az ország gazdasági rekonstrukció munkáját elvégezheti. Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról, hogyha az ország a súlyos helyzet belátása alapján a maga erejéből is támogatja és elősegíti ezt a munkát, akkor azt eredmény fogja kísérni. Ha ez az út bármely okból járhatatlanná válik, abban az esetben elkerülhetetlenül a legteljesebb katasztrófára vezet. Andrássy Gyula gróf a következőkép nyilatkozott: — A fontos csak az, hogy az ilyen módon megengedett rendszabályoknak meg legyen az eredménye és hogy az ország függetlenségét megóvjuk. A javaslatban az ország függetlenségét nem látom biztosítva és behódolást látok az ellenségeink és a külföld előtt a kölcsön érdekében. Félek, hogy a ránk kivetendő súlyos adók miatt nem tudunk majd talpraállni. A kölcsönt nyújtó államok a kezükbe tartanak minket és arra fognak ügyelni, hogy igazán talpra ne állhassunk, nem pedig arra, hogy valóba rendbe szedhessük az államháztartásunkat és a gazdasági életünket. Ugyancsak idevonatkozólag Mutschenbacher Emil a következőkben nyilatkozott: — Ami a jegybank felállításáról szóló törvényjavaslatot illeti, ez részben teljesíti a gazdák kívánságait, mert megengedi, hogy a bankok mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhassanak, amelyek hónapos lejáratúak. Követelik a gazdák, hogy a 6 hónapos lejáratú váltóknál még további 3 hónapos prolongációt engedélyezzen a jegybank. A háztulajdonosok és a lakbérjavaslat A felhatalmazási törvényjavaslatok keretében levő lakbérjavaslat a háztulajdonosokat nem elégíti ki, ezért a háztulajdonosok országos kongresszuson fogják kérni a lakbérjavaslat módosítását és követelni fogják, hogy a lakbéreket 3,5 százalékos aranyparitásban állapítsák meg. Harding, mint magánember Budapestre érkezett Csütörtökön reggel Harding az Orient-Expressel Budapestre érkezett. Megérkezése után azonnal a Dunapalotába ment. Dél felé Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel találkozott, majd Bethlen István gróf miniszterelnököt