Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-02 / 77. szám
Szeged, 1924 április 2., szerda. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , 14.000 K .Negyedévre, 42.000 K Egyes szám ára 800 kor. Szerkesztőség és kiadói hivatal: Kisfária utca 10. n. Telefon: 153, Kihirdették az ítéletet a Hitlerpörben München, április 1. Ma délelőtt 10 órakor hirdették ki az ítéletet a Hitlerpörben. Hitler, Poehner, Kriebel és Wéber egyenkint 5 évi várfogságot kaptak. A költségek viselésére és 2000 arany márkára iiették ezenfelül őket. A pénzbüntetést be nem fizetés esetén 20 napi várfogságra változtatják át. Ha az elitéltek büntetésükből hat hónapot kitöltenek, akkor a büntetés további tartamára feltételesen szabadlábra fogják őket helyezni. Ludendorffot felmentették és a vele szemben felmerült eljárási költségeket az állampénztárra hárították. Frick, Roehm, Brückner, Wagner és Pernet vádlottakra bűncselekményben való segédkezés címén egyenként egy évi és három havi várifogságot és 100 arany márka pénz büntetést szabtak ki, illetve nem fizetés esetén további várfogságot. Ezenkívül elmarasztalták Vöket a költségek viselésében. Ezek az elitéltek a büntetésük hátralévő tartamára haladéktalanul szabadlábra helyeztetnek, feltételesen 1928 április 1-ig. A per valamennyi vádlottjánál beszámították a vizsgálati fogságot, mégpedig Hitlernél négy hónapot és két hetet, Wébernél négy hónapot és három hetet, Kriebelnél és Poehnernél egyenkint két hónapot és két hetet, Brücknernél négy hónapot és egy hetet, Roehmnél és Fricknél négy hónapot és három hetet, Pernetnél és Wagnernél pedig egyenkint két hónapot és három hetet. Frick, Roehm és Brückner ellen kibocsájtott elfogató rendeletet hatályon kívül helyezték. Az ítéletet a közönség minden tüntetés nélkül fogadta. Az ítélet, illetve felmentés mint az elnök bejelentette, négy szavazattal történt. A Hitler-perben az ítélet indokolásának befejezése után Rőder dr. védő engedelmet kért, hogy néhány szóval javaslatot tehessen arra, hogy függesszék fel a Hitler elleni letartóztatási végzést. Az elnök kijelenti, hogy a bíróság ebben nem illetékes, mert az ítélet a kihirdetéssel azonnal jogerőssé vált. A letartóztatási végzés felfüggesztése érdekében az ülésen kívül az államügyészséghez kell javaslatot tenni. Ludendorff tábornok kijelentette, hogy felmentését szégyenletesnek érzi, mert bajtársait elítélték. A tiszti ruha ezt nem érdemelte meg. A nézőközönség körében viharos éljenzés hangzott fel, mire az elnök Ludendorffnak ezt a megjegyzését, mint nem helyénvalót, visszautasította ; hasonlóképen megrótta a közönség tetszés nyilvánítását is. Fel a tettek mezejére! Az országház hatalmas termében, a különféle egyesületek helyiségeiben, ünnepélyek, estélyek stb. alkalmával beszéd-beszéd után hangzik el. A tavasz eljöttével pedig egy-egy gyűlésen elhangzó erős és szenvedélyes hangok fognak belevegyülni még az erdők, mezők lágy zsongásába is. Mennyi szószátyárkodás, mennyi üres frázis! Hány uj Demosthenes, hány uj Ciceró akar születni nap-nap után ! Ez azonban nem volna baj, ha valamennyi a keresztrefeszitett magyar igazságnak hirdetője a megsüketült magyar fülek, az elvakult magyar szemek felnyitója, az elfásult magyar lelkek életrekeltője volna! De sajnos, nem így van, mert a becsületes magyar szót kutyák ugatása és sakálok üvöltése harsogja túl. Ezen üvöltések egy ízben már nemzetünk gyászos tragédiájának előidézői voltak, legyünk tehát résen, hogy ez meg ne ismétlődjék! De hát mi legyen ellenük a fegyverünk? Semmi cselre sem a szó, hanem a tett ! Magyar embernek sohasem volt a beszéd a kenyere, hanem akarat és tetterő jellemezte minden időn keresztül. Ameddig az anyaföldnek egyszerű szülötte nem politizált, nem korteskedett, nem szónokolt, addig nem ismételgezte meg lelkét a sok álnok fondorlattal kicirkalmazott zsidó csalafintaság. Sokan talán azt vallják, hogy a mostani nehéz időkben szükség van beszédekre, szónoklatokra, hogy azok a hazafiságot, az irredentizmust, a hazaszeretetet a lelkekben ébrentartsák. Ha azonban egy magyar embernek nem elég édes hazánk szent testének megcsonkítása, ha nem férkőznek szívéhez elszakított testvéreink millióinak fájdalmas jajkiáltásai, ha nem elég a bennünket körülvevő tengernyi szenvedésnek és nyomornak látása, ha nem korbácsolja a vért arcába az a sok megaláztatás, amelyet ellenségeink részéről el kell tűrnünk, akkor nem fognak rá hatni a legügyesebb szónokok érzelgős páthosszai sem ! A nemzeti becsületet, a hazaszeretetet nem lehet beledisputálni senkibe sem, annak benne kell lenni a vérünkben, az anyatejjel szívtuk azt magunkba! Azokkal szemben pedig, kiknek szívében magyar becsület s hazaszeretet nincs meg, hanem akik ehelyett a hazafiatlanság és a szemitizmussal egy húron pendülő nemzetköziség aljas tivornyáiban tobzódnak, többé már nem a szavak hatalmával, hanem a magyar fajvédelem által diktált kérlelhetetlen és szigorú eszközökkel kell fellépnünk ! De már ne sokat várjunk, m mert nemsokára ütni fog a tizenkettedik óra. Elértünk már azon határkőhöz, ahol fel kell tartóztatnunk a mindinkább növekvő gonoszságot, amely gyáva módon a demokrácia hamis jelszava alatt rejtőzik. Az ugyanis nem demokrácia, amit ők csinálnak, mert az igazi demokrácia alapfeltétele a polgári erények szigorú felfogása, nem pedig a nemzetköziség és nem a nemzeti eszme iránt való közömbösség. A demokrácia alatt értjük a becsületes munka érvényesülését, az egyes társadalmi osztályokat elválasztó falak ledöntését és valamennyiünknek összefogását egy közös cél érdekében , hogy szabad hazában szabad nép éljen! Ez azonban addig nem fog megtörténni, míg idegen fajzatok saját hazánkban eszköz gyanánt használhatnak fel bennünket céljaik elérésére. Poincaré rászedte IRUIerandot Páris, április 1. A köztársaság elnöke azt remélte, hogy a parlamenti leszavaztatás után Poincaré segítségére lesz az ő kedvenc terveinek a megvalósításában , abban, hogy olasz vagy spanyol mintára, de enyhébb formában, diktatúrát vagy direktóriumot állítson fel és ezért unszolta Poincarét, hogy ne vonuljon vissza. A direktórium élén vagy maga Millerand, vagy Poincaré állana, a tagjai pedig kiváló gazdasági szakemberek lennének. Poincaré úgy látta, mintha vak eszköze volna Millerandnak. Tisztában volt azzal, hogy az elnök terve a parlamentarizmus sírját ásná meg, valamint azt is látta, hogy ilyen módon a nagy nemzetközi problémákat megoldani nem lehet. Sokáig kérette magát, majd pedig hajlandónak mutatkozott a kormányalakítás elvállalására, de egyben megkérdezte, hogy szabad kezet engednek e neki a miniszterek névsorának az összeállításában. Milterand igent mondott és nagyon elképedt, amikor Poincaré jelentéktelen politikusok helyett igazi parlamenti tekintélyeket nyert meg az új kabinet számára, de most már nem volt más választása és kénytelenségből megerősítette az új kormányt. Megkezdődnek Oroszországgal a gazdasági tárgyalások A moszkvai külügyi hivatal, amely teljesen felkészült már a valamennyi európai állammal lefolytatandó gazdasági tárgyalásra, programjában a Magyarországgal való tárgyalást a kisantant államaival való tanácskozások idejére tartotta fenn. A tárgyalások pontos idejét még nem határozták meg, de Kraszinszky, aki most az oláhokkal való tárgyalásokat vezeti Bécsben, máris puhatolódzott avégből, hogy mikor lehetne az orosz—magyar tárgyalásokat előkészíteni. A moszkvai gazdasági körökben ugyanis nem hivatalos úton már megindult az akció avégből, hogy a magyarországi gazdasági élet tényezőivel összeköttetésbe lépjenek a jövendő tárgyalások előkészítése és megbeszélése végett. Arról sem határoztak még, hogy az orosz—magyar delegátusok hol fognak a zöld asztalhoz ülni, eddig még csak arról volt szó, hogy legalkalmasabb volna a tárgyalásokat valamelyik semleges állam városában tartani meg. dl ik évfolyam, 77. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross-SzfiTett Hizetall fiókjának, a MANSz, a Magyar Naizstl Sziietsig is a Turál- SzSlatsif kiratilos tagja. Megjelenik minden nap korán reggel. A középiskolai reformjavaslat tárgyalása A nemzetgyűlés keddi ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirenden a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Az első felszólaló Várnai Dániel követeli a numerus clausus hatályon kívül helyezését. A javaslatot nem fogadja el. Utána Illés József kormánypárti képviselő szólal fel. Mint a felsőoktatás 25 év óta működő tagja szólal fel. Tehát reá nézve itt szakkérdésről van szó. A törvényhozásnak fel kell emelkedni arra a magaslatra, amelyet meg kell tartani minden vitánál, nem szabad pártpolitikát és szenvedélyt vinni a politikába. Elismeri, hogy a népoktatás kiépítése ép olyan fontos, mint a középiskolák megreformálása, de reámutat arra, hogy már a múlt évben széleskörű ankétot hívtak össze, amelyen részt vettek, a magyar pedagógia legkiválóbb képviselői és ezen kimondották, hogy a 15—20 éves ifjúság iskolán kívüli oktatása törvényhozásilag rendezendő és hogy a népművelésre vonatkozó törvényjavaslat megalkotása feltétlenül szükséges. Ezen az alapon az iskolán kívüli oktatásról szóló törvényjavaslat már készen is van a minisztériumban. A középiskolák reformjára szükség van, mert középiskolai oktatásunk hanyatlóban van. Mint a jogi fakultás tanára tapasztalta, hogy épen a magyar történelem és a latin nyelv ismeretében mutatkoznak hiányok, a tanulók között. A régi oktatás egysége keveset adott, de jót. Ha ezt el akarjuk érni, nem szabad új tantárgyakat bevezetni az iskolába A javaslat alapelvét helyesli, de a reform kérdése nem a javaslatban foglalt rendelkezésekben fordul meg, hanem azon, hogy milyen módszerrel tanítanak a tanárok. Az oktatásnál legfontosabb a tanterv. Nem enciklopédikus ismeretet kell adnunk, redukálni kell a tárgyakat, de minden tárgyban a lényegest kell tanítani, nem az elméletre, hanem a gyakorlatra kell súlyt helyezni. Legfontosabb a tanterv összeállítása. A javaslatot elfogadja. Ezután Meskó szólal fel: Magával a javaslattal nem kíván foglalkozni, mindaddig, amíg a szegény tanyai gyermekek nélkülözik a népoktatást, nem járulhat hozzá egy ilyen javaslathoz. A gyermekek védelme szempontjából szólal fel. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy az elemi és középiskolák tanítását a téli időszakban 9 órakor kezdjék meg. Ezután Maday Gyula szólal fel: Igen fontosnak tartja a nyugati kultúrába való belekapcsolódásunkat. Ezt kell szolgálni a javaslatnak is, amelyet örömmel üdvözöl. Beszéde végén hangsúlyozza, hogy a tanárok fizetését a bírói státushoz hasonlóan külön kell rendezni. Maximálni kell a tanulók létszámát az egyes osztályokban. Az iskoláknak hazafias szellemben és fegyelmezettség mellett kell működniük. A javaslatot elfogadja. Szilágyi Lajos: Nem tartja megengedhetőnek, hogy Petőfi műveit cenzúrázzák. A törvényjavaslattól nincs elragadtatva. Le kellett volna vonni a forradalom tanulságait A reáliskola nem új típus. Lendvai: Hermafrodita típus. Klebelsberg gróf: Ismételje meg a Ház előtt Lendvai: Hermafrodita típus. Az elnök Lendvait rendre utasítja. Klebelsberg gróf: Ismételje meg a Házon kívül. Szilágyi Lajos: A gymnáziumokban sokkal kevesebb eredményt értek el, mint a katonai iskolákban. Ennek oka az, hogy nem képezik ki a tanárokat a nevelésben. Nagy súlyt kell fektetni a Franciaországban meghonosított tanhelynevelésre; ez nem azonos a flöjddel, mert ez a szerszámok ismertetésére helyezi a fősúlyt és esztergályos, lakatos és más munkára. A javaslatot nem fogadja el. Kiss Menyhért a következő felszólaló: Megállapítja, hogy a középiskolák hibája az volt, hogy egyrészt sok oldalúak voltak, sokat tanítottak, de az élettől távol állottak. Nálunk igen nagy súlyt fektetnek a latin nyelv tanítására, holott ez ilyen nagy mértékben sem Olaszországban, sem Franciaországban nem tapasztalható. Hosszasabban bírálja a javaslatot és azt nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, mire az ülés 2 órakor véget ért. A POLITIKA hírei A nemzetgyűlés folyosóján olyan hírek terjedtek el, hogy Bethlen miniszterelnök újból pártközi értekezletet kezdeményez. Ezt a hírt Szcitovszky házelnök megcáfolta. Az egységespártban remélik, hogy a törvényjavaslatok kellő időre tető alá jutnak. Olyan hírek is felmerültek, hogy a kormány a nemzetgyűlést esetleg feloszlatja a szanálási törvényjavaslat megszavazása után. Ezen hírek nem felelnek meg a valóságnak. A nemzetgyűlési mandátumok tudvalevőleg 1926. június 26 án járnak le és a szanálási program utolsó féléve 1926.június 30-ával ér véget. A görög államforma kérdése Athén, április 1. Április 13-ára tűzték ki a népszavazás megejtését. Ezen a napon eldönti Görögország lakossága az államforma kérdését. A köztársaságra fehér, a monarchiára sárga cédulára fognak szavazni.