Szegedi Uj Nemzedék, 1924. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1924-07-03 / 151. szám
Ezután Hornonnay Tivadar terjeszti be interpellációját és abban az államvasutak szegedi nevelő- és tápintézete megszüntetésének a kérdését teszi szóvá. Rámutat arra, hogy a szóbanforgó internátusnak a megszüntetése az amúgy is nehéz viszonyok között élő vasúti alkalmazottakat igen súlyosan érintené. Kérdi a kereskedelmi minisztert, hogy hajlandó-e megtenni a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy a vasutasok gyermekei nevelése érdekében az államvasutak költségén továbbra is tartsák fenn az internátust. Az interpellációt kiadják a kereskedelmi miniszternek. Esztergályos János a zalaegerszegi internáló tábor ügyét teszi szóvá tendenciózusan rikító színekkel festve az ottani állapotokat. A belügyminiszter cáfoló válasza után még többen interpellálnak. Közülük csak Homonnay második interpellációja érdemel említést. Homonnay interpellációjában arra kéri a kultuszminisztert, hogy az állami tanítókat részesítse a többi állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban. Az ülés 7 órakor ért véget. A POLITIKA hírei A nemzetgyűlés az indemnitási vita befejezése után végre megkezdte a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a Ház tagjai még a nyári szünet előtt okvetlenül befejezzék Klebelsberg kultuszminiszternek a tanárképzés módosításáról szóló javaslatát. Ma az a helyzet, hogy a fővárosi javaslat tárgyalását pénteken már megszakítják és a szombati ülésre már nem tűzik ki, hanem szünet előtt letárgyalnak még egy néhány kisebb javaslatot. A győri pótválasztás eredménye Győr, július 2. Szerdán reggel hirdették ki ayőri pótválasztás eredményét. A pótválasztás alkalmával leadtak öszszesen 9119 szavazatot, amelyből érvénytelen volt 149. A szavazásnál 158-al több választó jelentkezett, mint az első választásnál. A szavazás eredménye a következőkép oszlik meg: Malasits Géza szociáldemokrata 4546, Bernolák Nándor dr. keresztényszocialista 4424.. Malasits Gézát tehát 122 szótöbbséggel megválasztották Győr 11. kerületének képviselőjévé. ____ Amerikaellenes tüntetések Japánban Tokió, július 2. Az új amerikai kivándorlási törvény életbeléptetése alkalmával a nagyobb japán városokban a japánok elleni tüntetésre került sor. A tüntetéseken magasrangú tisztviselők és körülbelül 20.000 tartalékos tiszt is részt vett. A Japánban tartózkodó amerikaikat a hatóságok felkérték, hogy lehetőleg ne tartózkodjanak az utcán, nehogy a tömeg inzutálja őket. Egy japán ember Tokióban az amerikai nagykövetségről letépte az amerikai zászlót és elmenekült. A rendőrséget és a katonaságot megerősítették, hogy az Amerika elleni tüntetéseket megakadályozzák. Korzó Mozi. _________Telefon: 1185._________ Július 2. és 3-án szerdán, csütörtökön. • Edie Pole-val a főszerepben A dsungel bestiája Izgalmas amerikai történet 6 felv. Egyidejűleg: Paul Hartmann főszereplésével A lakatlan ház. Detektív történet 6 felvonásban. Eladások 5, 7 és 9 órakor. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1924 július 3., csütörtök. megint bolondokat ír „fiz Est" Csapnivaló rossz a szegedi informátora . A tényeket tudatosan elferdítik (Saját tudósítónktól.) A fő forradalmi uszító szerdai számában ordító betűkkel jelent meg egy cikk, amely arról számolt be, hogy Szeged városa ellene van a numerus claususztak s a közgyűlés legközelebb felír a nemzetgyűléshez a numerus clausus eltörlése tárgyában. A borzas tudósítósító, egy alig ismert fiatalember ezenkívül Somogyi Szilveszter dr. polgármester beszédjét is úgy állította be, mint aki elitélte volna a numerus clausus alkalmazását. Nehogy sokakat megtévesszen az Az Est valótlanságoktól hemzsegő tudósítása, tegnap kérdést intéztünk a polgármesterhez, aki is a numerus claususról, mint érvényben levő törvényről való felfogását a következőkben körvonalazta: — Beszédemnek az illető kitételei nem vonatkoztak a numerus claususra. A numerus clausus, az törvény és annak esetleges megszüntetése a törvényhozásra tartozik, mert törvény csak törvénnyel helyezhető hatályon kívül. Miniszteri rendelettel törvényt nem lehet megszüntetni. Én beszédemben csak annak a kívánságnak adtam kifejezést, hogy mivel az egyetemre csak meghatározott számú hallgatót lehet felvenni, azért elsősorban csak szegediek legyenek felvehetők a szegedi egyetemre. Eddig szól a keresztény intranzigens felfogásáért közszeretetben álló polgármester nyilatkozata, amelyből távolról sem lehet azt következtetni, hogy ellene lenne a numerus claususnak. Azonban a valóság az, hogy volnának egy néhányan néminemű szíriai vonatkozású bevándorolt magyarok, akik indítványt szeretnének benyújtani a numerus clausus ellen, ha a közgyűlés elfogadná. Erre pedig egyelőre remény nincs, tehát hiábavaló vol a cionista Az Est örvendezése. Iíz elítért szegedi hadseregcsalók perulitást kérnek A kérelemmel tegnap foglalkozott a vádtanács (Saját tudósítónktól.) A háború első őszét éltük meg, amikor a Kárpátok havasain és Galicia kietlen mezőin pusztult, veszett a jobb sorsra érdemes magyar katona. Hosszú katona vonatok szállították a hősök ezreit és a végehosszat nem érő katonavonatok után, terhesen megrakott élelmiszer-szállító vonatok dübörögtek. A monarchia biztos éléstára szinte kifogyhatatlan volt a határokon küzdő katonáink számára. A hadsereg főparancsnokság rendelkezései szerint katonáinkat a háború első esztendejében csak a magyar Alföld táplálta. Innen futott ki az acélos búza, innen a hús, az állatok takarmánya, egyszóval minden ami szükséges ahhoz, hogy egy lelkesedéstől áthatott hadsereget győzelemre sarkaljon. De mi is történt akkor. Míg a fekete katonavonatok vígan száguldottak a határok felé, addig az élelmiszer-szállító vonatok üresen, füstölő gabonával, rodhadt szalonnával futottak be a hadtáp állomásokra. Itthon a háború kerekarcú felmentettjei, a háború tovább folytatásáért rikoltozva hadseregszállítókká csaptak fel. A hadseregfőparancsnokság nem nézte, hogy kinek adja a megbízásokat. A háború első esztendejében a cukor nagykereskedő szegedi zsidó gabonát szállított, a másik zabot, a harmadik szalonnát. Az átvevő katonaság gyakorolt némi felügyeletet, hogy milyen minőségű élelmi cikk került a vagonokba, de mindig és kivétel nélkül dolgozott a pénz, amely ledorongolt minden lelkiismeretet, elfojtott minden kritikát. A hadtáp állomásokra olyan élelmiszerszállító vonatok jutottak, miknek már a közelébe sem lehetett menni oly kiállhatatlan bűzös szag tódult ki a vagonokból. S míg véreink napokon át küzdöttek az éhséggel és pusztultak ritt halált, addig odahaza, a messzi gyászos szemű Alföldön a hadseregszállítók élték vis életüket. 1915. esztendő tavaszán azután megmozdult az élő lelkiismeret. Börtönökbe kerültek a hadseregcsalók, kik minden ellenségnél nagyobb és veszedelmesebb piócái voltak a drága magyar vérnek. Az igazságszolgáltatás több évi börtönöket mért a hinterland rákfenéire. A börtönökbe kerültek a hadseregcsalók, kiknek Vázsonyi kellett, hogy jöjjön, demokratikus érzelmeivel, hogy megnyíljanak a hadseregcsalók börtönei. 1918 nyarán kiszabadultak a hadseregcsalók, elfeledve nekik minden bűnt, minden vétket, amit elárvult magyarságunkkal tettek. Azóta többször híre járt, hogy a szegedi hadseregcsalók perújítást kérnek és új tanuk légióival próbálják igazolni ártatlanságukat. Nemrégiben azután tényleg perük újra felvételét kérték a szegedi hadseregcsalók. A szegedi törvényszék vádtanácsa tegnap tárgyalta az egyik ilyen perújítási kérelmet, de érdemileg még nem határozott ez ügyben. Ez csak a legközelebb történik meg. A piarista főgimnázium elmúlt és jövő tanéve Prelegg József igazgató nyilatkozata a gimnázium elreálosításáról (Saját tudósítónktól.) A 200 év óta fennálló szegedi piarista gimnázium néhány nappal ezelőtt végezte be hivatalosan az 1923—24 évi tanévét. És mondhatjuk a tavalyihoz képest elég szép eredménynyel. A tanulók 81 százaléka jeles és jó osztályzattal hagyta el a gimnázium évszázados, komor épületét, hogy a vakáció örömeiből annál jobban vehesse ki a részét. A gimnázium belső életében igen kevés esemény történt. Fara Imre dr. és Boharcsik Pál dr. tanárok távoztak el az intézetből. Előbbit Magyaróvárra, utóbbit pedig Budapestre helyezték át. Helyüket Kovács Alajos és Teli Sándor váci piarista tanárok már be is töltötték. Az elmúlt tanévben ünnepelték Nováky Bertalan tanár 50 éves iskolai működésének jubileumát. Az intézetnek a tanév elején halottja is volt: Sümegi Gyula matematika és fizika tanár, akit városszerte megnyilvánuló részvét mellett helyeztek örök nyugalomra. Az érettségi vizsgálatok eredménye: Jelesen érett 5, jól érett 15, érett 17. Hat tanulót szeptemberi javítóvizsgára utasított a vizsgálóbizottság. A gimnáziumba összesen 672 tanuló iratkozott be, akik közül jelesrendű 48, jó 155, elégséges 347, elégtelen 122. A „Szegedi Új Nemzedék" munkatársa felkereste Prelegg József igazgatót, aki a jövő tanévre vonatkozólag a következőket mondotta: — 1924—25 évi tantervben még eddig, a multévitől eltérően semmi lényegesebb változtatás nem történt. Most a legaktuálisabb kérdés az iskola jövendő sorsának eldöntése, amely valószínűleg már a közeli hetekben meg fog történni. — A piarista gimnázium jövendő sorsának eldőlését Szegednek mondhatni egész keresztény társadalma a legfokozottabb figyelemmel kíséri. Ismeretes ugyanis, hogy az új közoktatásügyi törvény egyik paragrafusa a szegedi piarista gimnázium reálosítását rendelte el, amely ellen a gimnázium igazgatósága felterjesztést nyújtott be a minisztériumba. Kérdést intéztünk az igazgatóhoz arra nézve, hogy a kérdést mikor és milyen eredménnyel intézik el. — A kérés javunkra szolgáló elintézése — felelte az igazgató — majdnem teljesen bizonyos. Hiszen az egész város társadalma, a hatóságok, sőt a többi szegedi gimnáziumok is pártoló leveleikkel kísérték kérésünket. A jubilálások alkalmából összegyűlt régi növendékeink, köztük többen a jelenlegi közéletünk igen jelentős alakjai is tiltakoztak az intézet elreálosítása ellen. — A múlt héten — fejezte be az igazgató — levélileg informáltam a helyzetről Kuruc Gyula dr. egyetemi tanár, miniszteri tanácsost, aki remélhetőleg minden tőle telhetőt meg fog tenni ügyünk érdekében. A miniszternek már nem is lesz más dolga, mint a kérésünket ratifikálni. A döntést néhány héten belül várjuk. A tapolczai tavasbarlang Igen érdekes és tanulságos tanulmányi kirándulásról tért vissza tegnapelőtt a szegedi állami főreáliskola 43 növendéke. Firkás Oszkár dr. és Takáts István tanárok vezetése mellett a Balaton vidékét, továbbá Pécs városát és környékét járták végig. Balatonfüred megtekintése után az ősi tihanyi Árpád-kori kolostor alsó részében, megilletődötten szemlélték az ifjak I. Endre királyunk egyszerű, de nagy időkről regélő sírhelyét. Majd a badacsonytomaji híres bazaltbányához kapaszkodtak fel, ahol nagy érdeklődéssel szemlélték egy, az előző nap 270 kg. dinamittal lerobbantott sziklafal kőrengetegét, melynek darabjaiból vésőkkel és kalapácsokkal, mesteri ügyességgel vagdalják az utcatevezésre alkalmas bazaltkockákat. Majd Tapolczán tértek éjjeli szállásra az ifjak, ahol nem várt fogadtatásban s vendégszerető elbánásban volt részük. A kis városnak beillő 7000 lakosú nagyközség intelligenciája ugyancsak kitett magáért. Daday Dezső dr. tanár előzőleg értesülést szerezvén a főreáliskola kiránduló csapatának érkezéséről, rendkívüli nagy körültekintéssel a tapolczaiak vendégszerető házában egyenként és kettesével helyezte el a kirándulókat, akiket a kedves családok gazdag uzsonnával s kitűnő vacsorával vártak. A békeévek régi vendégszeretetének letűnt világa elevenedett meg újra a szegedi diákok előtt, akik előtt — sajnos — a hagyományos alföldi vendégszeretet inkább csak hangoztatott, mintsem gyakorolt lelki tulajdon. Mutatja ezt az is, hogy a nyári hónapokra egy-két városi gyerek tanyai elhelyezése éppen a tehetősebbeknél milyen nagy nehézségekbe ütközik, így hát igazi magyar vendégszeretet csak a Dunántúlon van igazán. A tapolczai családok szinte versenyeztek a megvendégelés nagyszerűségében s büszkélkedtek szegedi vendégeikkel, akiknek kedvéért nem egy helyen valóságos házihangversenyt rendeztek a vendéglátóház erre az alkalomra összegyűlt ismerősei. Másnap a korai idő dacára a vendéglátóház mindegyike szeretettel kísérte ki az állomásra a maga vendégdiákját, akiket — bármikor visszavárva — adtak át vezető tanáraiknak. Valamennyi tanulót még az útra is bőven ellátták elemózsiával, sőt nem egy tanuló hátizsákjába még valódi badacsonyi bor is került, mégpedig a javából. Az egész kirándulás legfényesebb ellátásán kívül még egy rendkívül érdekes dolgot tapasztalhattak a reáliskolások Tapolczán. Nevezetesen leszálltak a Tapolcza városka alatt mintegy 20—25 m. mélységben levő úgynevezett tavasbarlangon. Ezt a barlangot 1912-ben fedezték fel, egy tapolczai polgár kútjának javítása alkalmámával. Egy keskeny nyíláson előrenyomulva egy hatalmas szobanagyságú mészkőboltozatba értek, melyet nemrég elhunyt legkiválóbb geológusunkról, Lóczy teremnek hívnak. Lóczy volt t. i. az, aki a barlang feltárására buzdította a külön e célra alakult 11 tagú barlangbizottságot. A bizottság elnöke Berger Károly lekötelező szívességgel kalauzolta az ifjakat a barlanglabirintusban, mely több hatalmas teremből áll s melynek üregeit a víz sok évezredes maró és koptató munkája hozta létre. A fő érdekessége a barlangnak az, hogy az egyik teremben nagy kiterjedésű s mintegy 9 méteres mélységű tó van, mely kétségkívül összefüggésben van Jön! A Korzó Házi nagy attrakciója Magyarországon először, Budapestet megelőzőleg.