Szegedi Uj Nemzedék, 1924. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1924-07-03 / 151. szám

Ezután Hornon­nay Tivadar terjeszti be interpellációját és abban az állam­vasutak szegedi nevelő- és tápintézete megszüntetésének a kérdését teszi szóvá. Rámutat arra, hogy a szóbanforgó in­­ternátusnak a megszüntetése az amúgy is nehéz viszonyok között élő vasúti alkalmazottakat igen súlyosan érintené. Kérdi a kereskedelmi minisztert, hogy hajlandó-e megtenni a szükséges intéz­kedéseket az iránt, hogy a vasutasok gyermekei nevelése érdekében az állam­vasutak költségén továbbra is tartsák fenn az internátust. Az interpellációt kiadják a keres­kedelmi miniszternek. Esztergályos János a zalaegerszegi internáló tábor ügyét teszi szóvá ten­denciózusan rikító színekkel festve az ottani állapotokat. A belügyminiszter cáfoló válasza után még többen interpellálnak. Közülük csak Homonnay második interpellá­ciója érdemel említést. Homonnay in­terpellációjában arra kéri a kultusz­minisztert, hogy az állami tanítókat részesítse a többi állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban. Az ülés 7 órakor ért véget. A POLITIKA hírei A nemzetgyűlés az indemnitási vita be­fejezése után végre megkezdte a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a Ház tagjai még a nyári szünet előtt okvetlenül befejezzék Klebelsberg kul­tuszminiszternek a tanárképzés módosí­­tásáról szóló javaslatát. Ma az a hely­zet, hogy a fővárosi javaslat tárgyalását pénteken már megszakítják és a szom­bati ülésre már nem tűzik ki, hanem szünet előtt letárgyalnak még egy néhány kisebb javaslatot. A győri pót­választás eredménye Győr, július 2. Szerdán reggel hirdet­ték ki a­yőri pótválasztás eredményét. A pótválasztás alkalmával leadtak ösz­­szesen 9119 szavazatot, amelyből érvény­telen volt 149. A szavazásnál 158-al több választó jelentkezett, mint az első választásnál. A szavazás eredménye a következőkép oszlik meg: Malasits Géza szociáldemokrata 4546, Bernolák Nándor dr. keresztényszocialista 4424.. Malasits Gézát tehát 122 szótöbbséggel megválasztották Győr 11. kerületének képviselőjévé. ____ Amerikaellenes tüntetések Japánban Tokió, július 2. Az új amerikai kiván­dorlási törvény életbeléptetése alkal­mával a nagyobb japán városokban a japánok elleni tüntetésre került sor. A tüntetéseken magasrangú tisztviselők és körülbelül 20.000 tartalékos tiszt is részt vett. A Japánban tartózkodó ame­rikaikat a hatóságok felkérték, hogy lehetőleg ne tartózkodjanak az utcán, nehogy a tömeg inzutálja őket. Egy japán ember Tokióban az amerikai nagykövetségről letépte az amerikai zászlót és elmenekült. A rendőrséget és a katonaságot megerősítették, hogy az Amerika elleni tüntetéseket meg­akadályozzák. Korzó Mozi. _________Telefon: 11­85._________ Július 2. és 3-án szerdán, csütörtökön. • Edie Pole-val a főszerepben A dsungel bestiája Izgalmas amerikai történet 6 felv. Egyidejűleg: Paul Hartmann főszereplésével A lakatlan­ ház. Detektív történet 6 felvonásban. E­ladások 5, 7 és 9 órakor. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1924 július 3., csütörtök. megint bolondokat ír „fiz Est" Csapnivaló rossz a szegedi informátora . A tényeket tudatosan elferdítik (Saját tudósítónktól.) A fő forradalmi uszító szerdai számában ordító betűkkel jelent meg egy cikk, amely arról szá­molt be, hogy Szeged városa ellene van a numerus claususztak s a közgyűlés legközelebb felír a nemzetgyűléshez a numerus clausus eltörlése tárgyában. A borzas tudósítósító, egy alig ismert fiatalember ezenkívül Somogyi Szilvesz­ter dr. polgármester beszédjét is úgy állította be, mint aki elitélte volna a numerus clausus alkalmazását. Nehogy sokakat megtévesszen az Az Est valót­lanságoktól hemzsegő tudósítása, teg­nap kérdést intéztünk a polgármester­hez, aki is a numerus claususról, mint érvényben levő törvényről való fel­fogását a következőkben körvonalazta: — Beszédemnek az illető kitételei nem vonatkoztak a numerus claususra. A numerus clausus, az törvény és annak esetleges megszüntetése a törvény­hozásra tartozik, mert törvény csak törvénnyel helyezhető hatályon kívül. Miniszteri rendelettel törvényt nem lehet megszüntetni. Én beszédemben csak annak a kívánságnak adtam kifejezést, hogy mivel az egyetemre csak meg­határozott számú hallgatót lehet fel­venni, azért elsősorban csak szegediek legyenek felvehetők a szegedi egyetemre. Eddig szól a keresztény intranzigens felfogásáért közszeretetben álló polgár­­mester nyilatkozata, amelyből távolról sem lehet azt következtetni, hogy ellene lenne a numerus claususnak. Azonban a valóság az, hogy volnának egy néhányan néminemű szíriai vonatkozású bevándorolt magyarok, akik indítványt szeretnének benyújtani a numerus clausus ellen, ha a közgyűlés elfogadná. Erre pedig egyelőre remény nincs, tehát hiába­való vol a cionista Az Est örvendezése. Iíz elítért szegedi hadseregcsalók perulitást kérnek A kérelemmel tegnap foglalkozott a vádtanács (Saját tudósítónktól.) A háború első őszét éltük meg, amikor a Kárpátok havasain és Galicia kietlen mezőin pusztult, veszett a jobb sorsra érdemes magyar katona. Hosszú katona vonatok szállították a hősök ezreit és a vége­­hosszat nem érő katonavonatok után, terhesen megrakott élelmiszer-szállító vonatok dübörögtek. A monarchia biztos éléstára szinte kifogyhatatlan volt a határokon küzdő katonáink számára. A hadsereg főparancsnokság rendel­kezései szerint katonáinkat a háború első esztendejében csak a magyar Alföld táplálta. Innen futott ki az acélos búza, innen a hús, az állatok takarmánya, egyszóval minden ami szükséges ahhoz, hogy egy lelkesedéstől áthatott had­sereget győzelemre sarkaljon. De mi is történt akkor. Míg a fekete katona­­vonatok vígan száguldottak a határok felé, addig az élelmiszer-szállító vonatok üresen, füstölő gabonával, rodhadt szalonnával futottak be a hadtáp ál­lomásokra. Itthon a háború kerekarcú felmentettjei, a háború tovább folytatásáért rikoltozva hadseregszállítókká csaptak fel. A had­­seregfőparancsnokság nem nézte, hogy kinek adja a megbízásokat. A háború első esztendejében a cukor nagykeres­kedő szegedi zsidó gabonát szállított, a másik zabot, a harmadik szalonnát. Az átvevő katonaság gyakorolt némi felügyeletet, hogy milyen minőségű élelmi cikk került a vagonokba, de mindig és kivétel nélkül dolgozott a pénz, amely ledorongolt minden lelki­ismeretet, elfojtott minden kritikát. A hadtáp állomásokra olyan élelmiszer­­szállító vonatok jutottak, miknek már a közelébe sem lehetett menni oly ki­­állhatatlan bűzös szag tódult ki a vagonokból. S míg véreink napokon át küzdöttek az éhséggel és pusztultak ritt halált, addig odahaza, a messzi gyászos szemű Alföldön a hadsereg­­szállítók élték vis életüket. 1915. esztendő tavaszán azután megmozdult az élő lelkiismeret. Börtönökbe kerültek a had­seregcsalók, kik minden ellenségnél nagyobb és veszedelmesebb piócái voltak a drága magyar vérnek.­­ Az igazságszolgáltatás több évi bör­tönöket mért a hinterland rákfenéire. A börtönökbe kerültek a hadsereg­csalók, kiknek Vázsonyi kellett, hogy jöjjön, demokratikus érzelmeivel, hogy meg­nyíljanak a hadseregcsalók bör­tönei. 1918 nyarán kiszabadultak a hadseregcsalók, elfeledve nekik minden bűnt, minden vétket, amit elárvult ma­gyarságunkkal tettek. Azóta többször híre járt, hogy a szegedi hadseregcsalók perújítást kér­nek és új tanuk légióival próbálják igazolni ártatlanságukat. Nem­régiben azután tényleg perük újra felvételét kérték a szegedi hadseregcsalók. A szegedi törvényszék vádtanácsa tegnap tárgyalta az egyik ilyen perújítási kérel­met, de érdemileg még nem határozott ez ügyben. Ez csak a legközelebb tör­ténik meg. A piarista főgimnázium elmúlt és jövő tanéve Prelegg József igazgató nyilatkozata a gimnázium elreálosításáról (Saját tudósítónktól.) A 200 év óta fenn­álló szegedi piarista gimnázium néhány nappal ezelőtt végezte be hivatalosan az 1923—24 évi tanévét. És mondhatjuk a tavalyihoz képest elég szép eredmény­­nyel. A tanulók 81 százaléka jeles és jó osztályzattal hagyta el a gimnázium év­­százados, komor épületét, hogy a vakáció örömeiből annál jobban vehesse ki a részét. A gimnázium belső életében igen ke­vés esemény történt. Fara Imre dr. és Boharcsik Pál dr. tanárok távoztak el az intézetből. Előbbit Magyaróvárra, utóbbit pedig Budapestre helyezték át. Helyüket Kovács Alajos és Teli Sándor váci piarista tanárok már be is töltötték. Az elmúlt tanévben ünnepelték Nováky Bertalan tanár 50 éves iskolai működésé­nek jubileumát. Az intézetnek a tanév elején halottja is volt: Sümegi Gyula ma­tematika és fizika tanár, akit városszerte megnyilvánuló részvét mellett helyeztek örök nyugalomra. Az érettségi vizsgálatok eredménye: Jelesen érett 5, jól érett 15, érett 17. Hat tanulót szeptemberi javítóvizsgára utasí­tott a vizsgálóbizottság. A gimnáziumba összesen 672 tanuló iratkozott be, akik közül jelesrendű 48, jó 155, elégséges 347, elégtele­n 122. A „Szegedi Új Nemzedék" munkatársa felkereste Prelegg József igazgatót, aki a jövő tanévre vonatkozólag a következő­ket mondotta: — 1924—25 évi tantervben még eddig, a multévitől eltérően semmi lényegesebb változtatás nem történt. Most a legaktuáli­sabb kérdés az iskola jövendő sorsának eldöntése, amely valószínűleg már a kö­zeli hetekben meg fog történni. — A piarista gimnázium jövendő sor­sának eldőlését Szegednek mondhatni egész keresztény társadalma a legfoko­­zottabb figyelemmel kíséri. Ismeretes ugyanis, hogy az új közoktatásügyi tör­vény egyik paragrafusa a szegedi piarista gimnázium reálosítását rendelte el, amely ellen a gimnázium igazgatósága felter­jesztést nyújtott be a minisztériumba. Kérdést intéztünk az igazgatóhoz arra nézve, hogy a kérdést mikor és milyen eredménnyel intézik el. — A kérés javunkra szolgáló elintézése — felelte az igazgató — majdnem telje­sen bizonyos. Hiszen az egész város tár­sadalma, a hatóságok, sőt a többi szegedi gimnáziumok is pártoló leveleikkel kísér­ték kérésünket. A jubilálások alkalmából összegyűlt régi növendékeink, köztük töb­ben a jelenlegi közéletünk igen jelentős alakjai is tiltakoztak az intézet elreálosí­­tása ellen. — A múlt héten — fejezte be az igaz­gató — levélileg informáltam a helyzetről Kuruc Gyula dr. egyetemi tanár, minisz­teri tanácsost, aki remélhetőleg minden tőle telhetőt meg fog tenni ügyünk érde­kében. A miniszternek már nem is lesz más dolga, mint a kérésünket ratifikálni. A döntést néhány héten belül várjuk. A tapolczai tavasbarlang Igen érdekes és tanulságos tanulmányi kirándulásról tért vissza tegnapelőtt a sze­gedi állami főreáliskola 43 növendéke. Firkás Oszkár dr. és Takáts István taná­rok vezetése mellett a Balaton vidékét, továbbá Pécs városát és környékét járták végig. Balatonfüred megtekintése után az ősi tihanyi Árpád-kori kolostor alsó ré­szében, megilletődötten szemlélték az ifjak I. Endre királyunk egyszerű, de nagy idők­ről regélő sírhelyét. Majd a badacsonyto­maji híres bazaltbányához kapaszkodtak fel, ahol nagy érdeklődéssel szemlélték egy, az előző nap 270 kg. dinamittal lerobbantott sziklafal kőrengetegét, mely­nek darabjaiból vésőkkel és kalapácsok­kal, mesteri ügyességgel vagdalják az utcatevezésre alkalmas bazaltkockákat. Majd Tapolczán tértek éjjeli szállásra az ifjak, ahol nem várt fogadtatásban s ven­dégszerető elbánásban volt részük. A kis városnak beillő 7000 lakosú nagy­község intelligenciája ugyancsak kitett magáért. Daday Dezső dr. tanár előzőleg értesülést szerezvén a főreáliskola kirán­duló csapatának érkezéséről, rendkívüli nagy körültekintéssel a tapolczaiak ven­dégszerető házában egyenként és kette­sével helyezte el a kirándulókat, akiket a kedves családok gazdag uzsonnával s kitűnő vacsorával vártak. A békeévek régi vendégszeretetének letűnt világa elevene­dett meg újra a szegedi diákok előtt, akik előtt — sajnos — a hagyományos alföldi vendégszeretet inkább csak han­goztatott, mintsem gyakorolt lelki tulaj­don. Mutatja ezt az is, hogy a nyári hó­napokra egy-két városi gyerek tanyai el­helyezése éppen a tehetősebbeknél mi­lyen nagy nehézségekbe ütközik, így hát igazi magyar vendégszeretet csak a Du­nántúlon van igazán. A tapolczai családok szinte versenyeztek a megvendégelés nagyszerűségében s büszkélkedtek sze­gedi vendégeikkel, akiknek kedvéért nem egy helyen valóságos házihangversenyt rendeztek a vendéglátóház erre az alka­lomra összegyűlt ismerősei. Másnap a korai idő dacára a vendéglátóház mind­egyike szeretettel kísérte ki az állomásra a maga vendégdiákját, akiket — bármikor visszavárva — adtak át vezető tanáraik­nak. Valamennyi tanulót még az útra is bőven ellátták elemózsiával, sőt nem egy tanuló hátizsákjába még valódi badacsonyi bor is került, még­pedig a javából. Az egész kirándulás legfényesebb ellá­tásán kívül még egy rendkívül érdekes dolgot tapasztalhattak a reáliskolások Ta­polczán. Nevezetesen leszálltak a Tapolcza városka alatt mintegy 20—25 m. mélység­ben levő úgynevezett tavasbarlangon. Ezt a barlangot 1912-ben fedezték fel, egy ta­polczai polgár kútjának javítása alkalmá­­mával. Egy keskeny nyíláson előrenyo­mulva egy hatalmas szobanagyságú mész­kőboltozatba értek, melyet nemrég elhunyt legkiválóbb geológusunkról, Lóczy terem­nek hívnak. Lóczy volt t. i. az, aki a bar­lang feltárására buzdította a külön e célra alakult 11 tagú barlangbizottságot. A bi­zottság elnöke Berger Károly lekötelező szívességgel kalauzolta az ifjakat a bar­­langlabirintusban, mely több hatalmas te­remből áll s melynek üregeit a víz sok évezredes maró és koptató munkája hozta létre. A fő érdekessége a barlangnak az, hogy az egyik teremben nagy kiter­jedésű s mintegy 9 méteres mélységű tó van, mely kétségkívül összefüggésben van Jön! A Korzó Házi nagy attrakciója Magyarországon először, Budapestet megelőzőleg.

Next