Szegedi Uj Nemzedék, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-03 / 50. szám
Szeged, 1925., március 3., ke I Xieresztény politikai napilap Előfizetési Ara: i../,: l:dnapr* , SO.OlJO K ?nSm ara 1500 kor.. . i-'ir- 18 iinnppnap 3000 K I-- ■í.iVVI›f¡;\*g és ifi/itto hivati!: Xál›iria~utea 10. ti 11 itifon: 153, gyAra: 1000 korona. Vll-ik évfolyam, 50. szám. Fős* nkecxtő i DÓBA? Orul Adr fi Sxrüss-Sfifalí kíjainíisli, i MANSz, a K3iai tad! Szeieisli ÉS I Tarts' SzÉiOíSÉs dratalas Megjelenik miaáayt nap aztán !'ej:ge). I'ostatakarékpénztári számla 8815 oljuk a harcot! Sokan, akik ellenségei a magyar nemzetnek, azt hitték, hogy megkonditják felettünk a lélekharangot. De a magyar közmondás tartja, hogy akinek halálát költik, az még sokáig fog élni. Soha nagyobb igaza még nem volt közmondásnak, mint a mi esetünkben. Mert mi fogunk élni, akarunk élni. Azt a "rést, melyet a Szegedi Új Nemzedék jelentett a nagy, nemzetközi, vörös tengerben, betömni nem engedjük, sőt tágítani fogjuk. Munkás testvéreink, kikkel hosszú évek óta dolgoztunk becsületesen a boldogabb Magyarország fölépítésén, megtántorodva a csillogó ígéretektől, elhagytak bennünket s azoknak a zsoldjába szegődtek, akik az ország kizárólagos ártalmára törekednek. Jól tudjuk már, mit jelent ez az uralom, épp azért küzdöttünk az ellen minden erőnkkel. Meg akarták tehát konditani felettünk a lélekharangot, mert azt hitték nyilván, hogy munkásaink félrevezetésével megfojtják és elnémítják örökre az alföldi metropolis egyetlen keresztény lapját. Ők tehát elmentek, elmentek, úgy ahogy magyar ember nem szokott becsületességénél és jeleménél fogva, kenyéradó gazdájával bánni. Az ő viselkedésük mögött egy egészen idegen szellem és idegen felfogás húzódott meg a szombat esti politikai kirobbanásban. Ám lássák a következményeket! Abszolút új kezekbe tették le, hátat fordítván mindannak, amit eddig vallottak. Mi pedig álljuk a harcot. Ha nem is bontakozhatunk ki abban a terjedelemben, ahogy szeretnők és olvasó közönségünk megérdemli, ha nem is tudunk azonnal minden igényt kielégíteni, a magunk elvi meggyőződéséből semmit sem tágítunk és továbbra is csak azon az útón megyünk előre, melyet keresztény meggyőződésünk és fajtánk szeretete ír elő. A nehézségeket néhány nap alatt leküzdjük s a lélekharanghúzók csalódására ismét a régi terjedelemben, még gazdagabb tartalommal fogjuk olvasó közönségünk érdekeit, az ő támoga- Mi az igazság? (Saját tudósítónktól.) Nyomdaszemélyzetünk jogtalan munkabeszüntetése kapcsán egyes fővárosi és vidéki faji újságokban oly tartalmú közlemények jelentek meg, amelyek a valósággal teljesen ellenkeznek. A való tényállás az, hogy nyomdánk személyzete teljesen ugyanazon munkabéreket kapta tőlünk, mint a szociáldemokrata munkások, amit a heti bérjegyzékünk is bizonyít, mely szerintegy szedő heti keresete 663-771 ezer korona volt . Így havonta egy szedő 3 millió korona körül keresett. Tehát nem a munkabér miatt vonultak ki tőlünk, hanem azért, mert csillogó ígéretekkel elkábítva a szociáldemokrata pártba akartak belépni, amihez mi természetesen hozzá nem járulhattunk, hanem követeltük tőlük a 2 heti felmondás betartását, amit megtagadtak és törvény ellenére felmondás nélkül kiléptek. A faji sajtó valótlan és rágalmazó tényállításai miatt a sajtópert folyamatba tesszük valamennyi ellen, nem hagyva ki azt a sajtóterméket sem, amely fásukkal és jó indulatukkal szolgálni, dicstelen múltjában meggyőződésből hadakozott az ellen, ami a magyar ember előtt szent s most szubvenciót húzva rá egy követ ellenségeinkkel. Végül még azt kívánjuk megjegyezni, hogy mi sohasem voltunk fajvédő újság, hanem minden párttól és hatalomtól független, keresztény és nemzeti alapon álló sajtóorgánum vagyunk, amely elvei ellenére eddig sem alkudott meg és nem fog megalkudni ezután sem. A szociáldemonkraták szovjet pénzzel agitálnak Illagyarországon is A kormány megrendszabályozza a bolsevikokkal paktáló vörösöket. Budapest márc. 2. Az a szenzációs nyilatkozat, amellyel két bécsi szökevény lerántotta a leplet a vörös Moszkva és a magyarországi szociáldemokrata párt bensőséges viszonyáról, érthető feltűnést keltett nemcsak a sajtóban, hanem a politikai életben is. Általános az a nézet, hogy a szociáldemokrata frakció képviselőtagjainak működését illetőleg nem parlamenti bizottságra, hanem hűtlenség címén törvényes eljárásra van szükség. Ha a vörös pénz tényleg bejött az országba, akkor a szociáldemokrata párt még elvesztette azt a kevés erkölcsi jogclmét is, amit eddig magának vindikált, ahhoz, hogy másokat felelősségre vonjon a kommunizmus után történt dolgokért. A „Rote Hilfe“ kommunista szervezet pénzeinek a magyarországi szociáldemokrata párt részére történt igénybevétele dolgában Rakovszky Iván belügy-miniszter rendeletére megindult a nyomozás. Ennek során fogják kideríteni, milyen természetű összeköttetésben állott a szociáldemokrata párt a bolsevikiekkel és azok szervezeteivel. A nyomozás és az egész eljárás szigorúan titkos, a jelentéseket közvetlenül a belügyminiszternek terjesztik fel. Öt hét múlva lesz a németbirodalmi elnökválasztás. Berlin, márc. 2. Ebert elnöknek csütörtökön lesz a temetése nagy gyászpompával. Az elnökségre eddig négy név jött kombinációba. A német nemzeti pártok jelöltje Wahlraf, a szociáldemokratáké Loebe, a demokratáké Petersen, a centrum párt jelöltje Marx, volt kancellár. A törvény előírása szerint a szavazást öt hét múlva kell megtartani, ami annyit jelent, hogy harmincötmillió német szavazópolgár járul az urnák elé, hogy leadja szavazatát az elnökjjelöltre. Akié a sajtó, azé a hatalom. Az Éme kulturdélutánja. (Saját tudósítónkról.) Az Ébredő Magyarok Egyesületének szegedi csoportja kiválóan sikerült kulturdélutánt rendezett vasárnap 4 órai kezdettel a Keresztény Otthonban. Lábos Endre ÉME elnök üdvözlő szavai után Dobay Gyula dr. emelkedett szólásra. Széles perspektívájú beszédében a tárgyilagos és átfogó kritika szemüvegén át fejtegette a keresztény sajtó elsőrendű szükségességét. Eklatáns s a múltból vett szomorú és megdöbbentő adatokkal és érvekkel bizonyította, hogy akié a sajtó, azé a hatalom. Szólót a Szegedi Új Nemzedéket én orvtámadásról, melyből a keresztény társdalomnak le kell vonnia a magábaeszmélés, öntudat és egység parancsoló konzekvenciáit. A nagy tetszéssel és komoly megfontolásokkal fogadott beszéd után a levente cigányzenekar pompás összjátékkal adta elő a Sivoy koncert-indulót, majd Papós Ettika monológja szerzett derűs perceket. Meleg ünneplésben részesítette a közönség Egyed Lenke színművésznőt, aki Geber Jenő zongorakísérete mellett vidám nótákat adott elő. Piukovich József dalokkal és ötletes pantomimekkel aratott nagy sikert. Roland Jaester bűvész-mutatványokkal jeleskedett. Kifogástalan volt a „Biró előtt“ c. parasztkomédia előadása, melyért Tompos Andrást, Róth Jánost, Szélpál Istvánt és Piukovich Józsefet illeti elismerés. A műsor többi számait a levente zenekar töltötte be művésziesen. Az előadóterem kicsinynek bizonyult a nagyszámú közönség befogadására. A Protestáns Irodalmi Társaság vasárnapi ünnepsége. Szépen sikerült országos ünnepséget rendezett vasárnap délelőtt és délután a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Szegeden, ahová ez alkalommal leérkeztek Kapy Béla dr. dunántúli evangélikus püspök, Bánffy Miklós gróf és Soltész Elemér református tábori püspök. Az ünnepség a protestáns egyházak templomaiban istentisztelettel kezdődött. Délelőtt 11 órakor matiné volt a Belvárosi Mozi helyiségében, melyen Kolozsváry Bálint dr. egyetemi tanár megnyitója után Kapy Béla dr. evangélikus püspök nagyszabású beszédben foglalkozott a kereszténység és a nemzeti érzés viszonyával, mint amelyek szervesen és elválaszthatatlanul össze vannak forrva. Bánffy Miklós gróf „A császár titka“ című novelláját olvasta fel. Vörös Nándor dr. menekült református lelkész művészi zongorajátékkal, Vass Manci operaáriákkal, Missó Ernő operaénekes dalokkal, Szabó Margit versinterpretálásokkal tették tökéletessé a matiné sikerét. Záró beszédet Soltész Elemér ref. püspök tartott. Az ünnepség har Korda Máriával a rabszolgakirálynő péntektől a BELVÁROSIBAN