Szegedi Uj Nemzedék, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

1925 április 1., szerdán SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Berzencsey műszaki főtanácsos elő­­adása az egyetem elhelyezéséről A Mérnök és Építész Egylet szakülése­s többsége a tiszaparti megoldást tartja (saját tudósítónktól) A Mérnök és Építész Egyesület tegnap d. u. szak- * ülést tartott. Az ülésen, melyen Thie­­ring Oszkár dr. miniszteri tanácsos elnökölt, nagy számban­ vettek részt az egyesület mérnök és építész tag­jai, továbbá az egyetemi tanári kar képviselői, valamint igen sok egyéb érdeklődő. Thiering Oszkár dr. megnyitó sza­vaiban rámutatott arra, hogy mily nehéz az egyetem elhelyezésének kérdése. Egyrészt azért, mert annak­idején, a rekonstrukció alkalmával nem gondoltak arra, hogy Szeged egyetemet kap és ezért nem is hagy­tak erre a célra megfelelő helyeket, másrészt pedig, mert a városnak és az egyetemnek egymástól különbö­zőek a kívánságai. Ezeket azonban össze kell egyeztetni. Végül rámutat a terek fontosságára, melyeket a vá­rosnak egészségügyi szempontból sem szabad csökkenteni. Majd felkéri Berzenczey Domonkos műszaki fő­tanácsos, városi főmérnököt az egye­tem új épületeinek elhelyezéséről szóló előadásának megtartására. Berzenczey előadásában mindenek­előtt azokat az okokat fejtegeti, me­lyek az egyetem elhelyezésének prob­lémáját fontossá teszik. Ezek között a legfontosabb az, hogy az egyetem ittmaradását csak ezáltal lehet biz­tosítani. A kérdés megoldásánál a város rendezési és fejlesztési szem­pontokat tartja a legfontosabbnak és azt hiszi, hogy az egyetem érdekei­vel sem kerül azért összeütközésbe. Rátér ezután a felmerült három meg­oldási módra. Ezek: Újszeged, a Mars-tér és a templom körüli belvárosi terület. Az újszegedi megoldás kétségtele­nül a legszebb, mert itt a debrece­nihez csaknem hasonlóan lehetne el­helyezni az összes klinikai, bölcsé­szeti és egyéb egyetemi intézeteket. De ennek a megoldásnak számos, igen nehéz akadálya van, így Újsze­geden vizműtelepet, csatornázást, szivattyútelepet kellene létesíteni, ami a városnak 16 milliárdba kerülne. Számolni ke­ll azonkívül azzal is, hogy az újszegedi ártér négy méter­rel mélyebben fekszik, mint Szeged. Ennek következtében egy akár szerb, akár oláh területen történő töltéssza­kadás miatt Újszegedet négy méter magas ár borítaná el. Figyelemmel kell lenni végül arra is, hogy az egyetemek Újszegeden való elhelye­zésével a sétány meg lenne csonkítva és az a nagy forgalom miatt veszí­tene üdülőhely jellegéből. A Mars téren 11 és háromneged holdnyi föld áll rendelkezésre. Itt igen célszerű volna elhelyezni az egyete­met, mert a város fejlődési iránya is erre gravitál. Előnye volna e megoldásnak, hogy itt közműveket nem kellene létesíteni, mert azok már készen vannak. Hát­ránya azonban az egyetem szempont­jából, hogy a város közepén a nagy­forgalmi utak között az egyetem el­helyezése nem volna kellemes, to­vábbá, hogy ezen a környéken az utak burkolatlanok és emiatt nagy a por, ami a klinikákban ápolt he­l­­gekre káros lenne, bár ezen az utak újra burkolásával részben segíteni lehetne. Egy másik hátrány lenne, hogy a Mars-téren történő építke­zéssel Rókus egy részének fejlődését segítenék elő, míg a Belváros sokkal sürgősebb rendezése elmaradna. Szerinte meg kell ragadni az al­kalmat, hogy az egyetemi építkezés­sel a belváros rendezését is keresztül­vigyék. Ismerteti ezután a Tiszapart és az Iskola­ utca közötti rész vi­szonyait. Ha itt építenék fel az egyetemet, akkor a város egy na­gyon szép városrészhez jutna, mely méltó kerete volna a fogadalmi templomnak. Az építkezés ily mó­don volna megoldandó, hogy jogi, bölcsészeti, földrajzi, természet­­tani és egyéb intézetek az iskola­­u­rai frontra kerülnének, míg a kli­nikai épületek a Tisza-parton az Erzsébet-rakparti részre, ahol tiszta, pormentes levegőben volna része a klinikai betegeknek. A központi egyetemi épület a kultúrpalotával szemben a Rudolf-térre kerülne. Fontos előny, hogy e területen a közművek szintén rendelkezésre ál­lanak. Sajnos, e szép megoldás ellen - mondotta Berzenczey főtanácsos - nyomós ellenérveket is lehet felhozni Ezen a területen a városnak nyolc holdat kellene kisajátítani, ami 16 milliárdba kerülne. Nagyobb akadály azonban, hogy a kisajátítandó he­lyeken levő házak lebontásával 197 ki­ebb nagyob lakás szűnne meg, melyen lakást igen nehéz volna el­é­vezni. Jellemző különben e terület fejlődésének elmaradottság, hogy a 10 holdat kitevő területen csak ezer ember lakik. Előadását annak a hangsúlyozásával végzi, hogy sze­rinte a Templom-tér, Ipar-utca, So­mogyi-utca, Iskola-utca és Erzsébet­­rakpart közötti terület volna a leg­alkalmasabb az egyetem céljaira. De helyesnek tartaná, hogy ezen a terü­leten csak a jogi, bölcsészeti fakul­tások, valamint az egyéb intézeteket helyeznék el, míg a klinikákat a Mars-téren. Berzenczey Domookosnak nagy­­értékű, élénk tetszéssel fogadott elő­adásáért Thiering Oszkár elnök a Mérnök Egylet nevében köszönetét fejezte ki, majd megnyitotta a vitát, amelyben elsőnek Riegler Gusztáv orvosprofesszor adta elő az egyetem álláspontját. Nem tartja he­lyesnek, sőt higiénikus szempontok­ból egyenesen kárhoztatja az egyetem újszegedi elhelyezését. Már jobb megoldásnak véli a Mars-téri meg­oldást, de a legideálisabb a Tisza­­parti elhelyezés. Csengery János dr. rektor szintén a Tiszaparti elhelyezés mellett foglal állást. Wimmer F. az Iparkamara és a kereskedők állás­pontját adja elő. A tanyai vasút és a vásárcsarnok számára kell a hely a Mars téren és így legcélsze­rűbbnek véli a tiszaparti elhelyezést. Schmidt Ferenc a dohánygyár körül szeretné elhelyezni az egyetemet, mert szerinte a fogadalmi templom körül való elhelyezés útját állná a fejlődésnek. Biró Benő műszaki ta­nácsos és Kovács József dr. főorvos ellenzik és irreálisnak tartják a do­hánygyári elhelyezést, mivel az Sze­ged legegészségtelenebb vidékei közé tartozik. Kubinyi Pál egyetemi tanár külföldi példákkal világítja meg a szétszórt pavilion-rendszer hátrányait. A modern klinikai építkezéseknél inkább emeleteket építenek és igyekez­nek a laboratóriumokat és klinikákat egységesen elhelyezni Amikor a modern higiénia a napsugarat és a levegőt követeli, hagyjuk meg a város számára a tereket és adjunk ebben a pár városban a klinikák szá­mára levegőt a Tisza-partján, ahol az építőművész számára is a leg­szebb megoldás kínálkozik. Az élénk tapssal fogadott fel­szólalás után Berzenczey Domonkos vá­laszol az elhangzottakra és újból a Tisza-parti elhelyezést jelöli meg a legszerencsésebb megoldásnak. Az ülés fél nyolckor ért véget. A felszólalók a legjobbnak Telefon: Irodai 2—58.Belvárosi Mozi. Telefon: Pénztári 5—89. Április 1, 2, 3, 4, 5-én szerdától vasárnapig Minden idők leghatalmasabb filmje 111A „P A R A M O U T“ Rádiós filmgyár ez idei nagy attrakciója ! ! ! Tízparancsolat Szózat az emberiséghez 2 részben 14 felvonásban mindkét rész egyszerre. Gyönyörű természetes színezésű felvételek I­I­I Eredeti zenekísérettel Mérsékelten felemelt hely. Előadások kezdete: fél 6 és fél 9. Vasárnap 3, fél 6 és fél 9. Korzó Mozi. Telefon: 11­85. Ápril. 1-én, szerdán. Gabriel de Gravone a Száguldó karék­ f^S­z­erepPj v I Hetedik menyország Tragikomédia 6 felvonásban azonkíviü: A pazar kísérő műsor. Előadások kezdete: 5,7,9. A szerb kormány lemond. Belgrád, március 31. A félhivata­los Novosti mai számában beje­lenti, hogy a kormány már holnap benyújtja lemondását. A lemondás­nak csak pártpolitikai érdekessége van. A radikális és demokrata mi­niszterek számaránya továbbra is megmarad, mindössze személyi vál­tozások lesznek. A horvátoknak semmi kilátásuk sincs arra, hogy miniszteri tárcához tudjanak jutni, a kormányválság tehát semmiféle hatással sem lesz a jugoszláv po­litikára. X Varrógépek javítása lelkiismerete­sen és legolcsóbban Singer Co. Varróg­ép Részvénytu­rsasHgn.il Sz­god, Kigyó utca 5 az.im 815 hírek jhiitk <gj liteabeg, hluek így hufib», iliiek lg; litinl Srik IgutigbiiB, Klink lagjtroniig filtámtdáikbtB. 6nn, n aptár: 1925 április 1. Szerda hát. és prot. Hugó. időjárás: Száraz idő, hőemelkedéssel. Somogyi könyvtár: Nyitva délelőtt 10—1, délután 4—7-ig. Múzeum: Nyitva délelőtt 10—1. Egyetemi könyvtár: Nyitva délelőtt 8—1, délután 3—8 ig. Szerkesztőségi órák naponta délelőtt Vill-Vil óráig. A nyomdai és az éjjeli szerkesztőségi telefonszám 17—19. Sugdosó. . . Elveszett a lovam Idros fa erdőbe Jaj de felfáradtam, babám ! A nagy keresésbe . . . Tudniillik nagyon telkemre vettem Leveldi Kozma vasárnapi oktatását a­z ujságíró kötelessége irányában, hogy ne csak gáncsoskodjunk, hanem dicsér­jünk is. Így aztán külpolitikai okokból nyakamba vettem a várost, hogy talál­jak valamit, amit igen nagyon dicsérni lehet. Most aztán egy kis zavarban vagyok és a tollszár helyett szégyen­lősen rágom a zsebkendőm csücskét. Mert hát keresni csak kerestem . . . Vájjon a „jó“ és a „finom“ azonos fogalmak ? Jó erkölcsöket kerestem, találtam finom“ erkölcsöket, jó—zan gondolkodás helyett, tanáram „finom“ gondolkozást, a jó égrendtől egy kissé megijedtem, mert a rikkancs épp kiáltotta az„Est“-et. Mondok magamba’ gyerünk másfelé, hátha talán mégis! Láttam igen elegáns hölgyeket, nohát ezek legalább jól tudnak öltözködni, füstölgök magamban, de mikor jobban odanézek, hát látom ám, hogy nem is igen vannak felöltözve. Szégyenletemben elmerültem a sza­bályrendeletek tömkelegébe . . . körü­löttem a város pogárai vakarták a fülüket. Felültem a villamosra, nohát! Leszálltam. Itt meg orra bukok, nézem hát a flaszter volt — hát ez se ! Ahogy ezentúl lefelé nézek, látom a pógárok lábbelijét, elfintorítottam az orromat. Elmentem a Kelenbank mellett és néz­tem a börzeárfolyamokat, néztem a kecskebéka állapotát a fűzfa tetején, meg lenn is, a Somogyi telepen a sza­nálás folyamatát, a Kroó testvéreket szabad­lábon, az új adópalotán az építkezési ízlést, az Aigner telepen az egészségügyi állapotokat, a rókusi is­kola ügyének a haladását, a közgyű­lés közérzetét, a városi birkák kínos halálát a vágóhídon, a földbérek igaz­ságosságát, a paprikatermelők jóindu­latú pártfogását, a hétfői rendkívülit, kerestem a rókusi temetőből ellopott kereszteket, az újszegedi padokat, a torony alól elodázott köpködőt, nohát! Egye meg a fene a más macskáját, abba­hagytam a keresést, elmentem a pincérek jótékonysági asztaltársaságá­nak halvacsorájára, a hoppra, a pap­rikás elsőrendű, jó, jó, nagyon jól Helyben vagyunk, Szegedébe ezt már igen nyugat lelkiismerettel lehet di­csérni . . . Pótválasztás lesz a győri vál­asztókerü­letben. Győrből jelen­tik: A szavazást este 8 órakor le­zárták. A szavazatok összeszámlálása hosszabb időt vesz igénybe és így az eredményt legfeljebb szerdán a déli órákban hirdetik ki.­­ Érkezett éjfél­­után fél kettőkor. A szavazatok össze­olvasását éjjel 1 órakor fejezték be. Eredmény a következő: Bárczy Dezső 1524, Németh Károly 1428, Vámbéry Rusztem 1335. Az érvénytelen szava­zatok száma 74. A választási elnök Bárczy és Németh között április 7. és 8-ra tűzte ki a pórtválasztást. Egyh­ái zene. Sz­udán délelőtt 10 órakor IV. Károly király halála évfor­dulóján a fogadalmi templomban a Belvárosi Énekkar König Péter Requeim­­ét és Liberáját adja elő. Csernák Elemér vezetésével orgonán Agócsi László játszik. J Brentano, az Egyesült Államok buda- P‘’8l­ követe 'em''nflo't..

Next