Szegedi Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-123. szám)
1925-05-01 / 98. szám
1925 május 1., péntek SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK sikerült mert a főtárgyaláson kihallgatott Bottka Sándor főkapitány azt vallotta, hogy ő a kérdéses sajtógyűlést előbb tényleg betiltotta . Így az akkor nála e tárgyban érdeklődő Tölgyes Gyula főmagánrádiónak tényleg ezt is mondotta. Vaószinüleg még azon nap azonba magkapta a belügyminiszter utasítását az engedély megadására s igy lehetséges, hogy a nála később érdeklődő Nagy Sándor vádlottnak azon kérdésére, igaz-e, hogy a sajtógyűlést nem lehet megtartani az felelte, hogy nem. Előadta még, hogy Tölgyes Gyula az általa tett jelentéseket mindig pontosan és hűen közölte. Ezek után Nagy Sándor vádlottnak a bizonyítás kiegészítése iránti további azon kérelmét, hogy Bottka Sándot főkapitány kijelentésének igazolására Borbola Jenő is hallgattassák ki, a királyi törvényszék elutasította, mert azt Bottka Sándor tanú vallomása után szükségtelennek tartotta. Minthogy vádlottak cselekménye az 1914 évi XLI. t. c 1 §-ába ütköző a 3 § 2 bek. szerint minősülő 2 rendbe rágalmazás vétségének tényelemeit meriti ki s minthogy azt mint a Sz. 33 §-a szerinti szerzők együtt és közösen követték el, ezért őket ebben bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként mérlegelte a királyi törvényszék Zsirkay János vádlottal szemben annak büntetlen előéletét és családos állapotát, viszont súlyosító körülményt fennforogni nem látott, ert tekintettel az enyhítő körülmények nyomatékos voltára a Btk. 92 § át alkalmazta a vádlott büntetését a rendelkező résben körülírt pénz büntetésekben szabta ki, mert ezeket találta bűnösségével arányban állóknak. Nagy Sándor vádlottnál annak büntetlen előéletét, továbbá, hogy sértettektől bocsánatot kérve, ezúton is igyekezett jóvátenni cselekményét, viszont súlyosító körülményt vele szemben sem látott a krályi törvényszék fennforogni, ezért tekintettel az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékos voltára a Btk. 92§ át alkalmazva, büntetését a rendelkező részben előírt pénzbüntetésekben szabta ki, mert bünösségével ezeket találta arányban állónak. Azonban vádlottak ezen büntetésének végrehajtását is, tekintettel azok társadalmi állásáral és hogy a cselekmény még abban az időben követték el, mikor a vesztett háború és a bolsevizmus következtében előállott országpusztulás fölötti elkeseredés intenzívebben élt még a lelkekben, mint rendkívüli méltánylást érdemlő okokra a Btk. § a alapján 3 évi próbaidőre felfüggesztette mert ettől az elítéltek magaviseletére, egyéniségüknek és életviszonyaiknak és az eset összes többi körülményeinek figyelembevételével kedvező hatást vár. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapszanak. Szeged, 1924 évi február hó 5. Dr. Juhász István s. k. sz. elnök. Dfj. Jónás Endre s. k. előadó. B 718/49—1924 szám. A magyar állam nevében ! A Szegedi Királyi Ítélőtábla a sajtó után elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Zsirkay János és Nagy Sándor ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a szegedi kir. törvényszék 1924. évi február hó 3. napján B. 5256/43—1921. szám alatt ítéletet hozott, vádlottak és védőjüknek a bűnösség megállapítása miatt bejelentett felebbezése folytán 1924. évi junius hó 9. napján tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben Dr. Muntyán István tanácselnök, Molnár István és Szenttamássi Miklós ítélőbírák vettek részt, a főmagánvád képviseletében Dr. Eisner Manó ügyvéd járt el, viszont a vádlottak közül Zsirkay Jánost Dr Télfy Endre védő, mint Dr. Némedy Gyula helyettese. Nagy Sándort Dr. Balogh Béla védő képviselte, a jegyzőkönyvet pedig Dr. Grál István tanácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vette, és a következően ítélt. A kir. törvényszék ítéletének azt a részét amely szerint Zsirkay János és Nagy Sándor vádlottak az Engel Vilmos mint aSzegedi Napló" kiadótulajdonosa sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében bűnösöknek mondattak ki, a Bp. 385. §. I a. pontjában m meghatározott okból megsemmisíli, nevezett vádlottakat e vád alól a Bp. 326. § 1 pontja és a Bv. 16. §. alapján s ennek következményeként az Engel Vilmos képviseltetésével felmerült költség fizetése alól is felmenti, a Tölgyes Gyula képviseltetésével felmerült költséget JOVO.O koronában állapítja meg, viszont azonban arra kötelezi Engel Vilmos főmagánvádlót, hogy Zsirkay János vádlottnak mai képviseltetésével felmerült költsége czimén a Bp. 482. §. 2 bekezdése értelmében 400000 koronát 15 nap alatt megfizessen, a kir. törvényszék ítéletének felebbezett többi részét a bűncselekmény megjelölésének a Bp. 327. §. 2. bek. a/ pontján alapuló azzal a helyesbbítésével hagyja helyben, hogy vádlottnak a terhükre fennmaradó egy rendbeli rágalmazásvétségében csupán azért bűnösök, mert Tölgyes Gyula főmagánvádlóról azt állították, hogymeghamisított főkapitányi interjúval szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyűlést az elsőfokú ítéletben Zárkay János terhére főbüntetésül JOQOOOK mellékbüntetésül 31000 Nagy Sándor terhére pedig főbüntetésül 5000, mellékbünetéssl 20000 koronában megállapított egyrendbeli pénzbüntetést az ekként megjelölt bűncselekmény miatt nyilvánítja kiszabottnak, és a Bp. 430. §. értelmében arra kötelezi a vádlottakat, hogy Tölgyes Gyula főmagánvádlónak mai képviseltetésével felmerült költsége eílen fejenként 25000 koronát 15 nap alatt meg fizessenek, a St. 40. §-ára alapított elsőbírói rendelkezést ezen és a Sz. 41. § a értelmében akként helyesbbik és egészi ki, hogy a pénzbüntetésekért, az államkincstár által netán előlegezendő, úgy a Tölgyes Gyt a főmagánvádló képviseltetésével felmerült költségért és pedig a biztosítékul letett összeg erejéig, a „Szegedi Új Nemzedék Alapvállalat R. T., a biztosíték által nem fedezett része erejéig a vádlottak egyetemet, ha ezektől behajthatók nem volnának: az említett lapvállalat R. T., ha pedig ettől sem volnának behajthatók: a Tevélz nyomdai műintézet Szeged felelős, s hogy e behajtások sikertelenségének megállapitása után hajtandó végre a behajtatatlan pénzbüntetés helyébe lépő fogházbüntetés; kimondja végül hogy ezen fokozatosság szerint hajtandó be a Tölgyes Gyula főmagánvádló mai képviseltetésével felmerült költség is. Indokolás:1. Zsirkay János védője a mai napon megismételte a kir. törvényszék által már eluasított és a valóság bizonyítása végett előterjesztett azt az indítványt, hogy Dr. Eckhardt Tibornak és Antal Istvánnak hozzá intézett egy egy levele felolvastassék. Minthogy semmi akadálya sem volt annak, hogy vádlott a levelek íróinak taokkénti kihallgatását a Sz. 53. §-ában megszabott, határidő alatt idtványozza, amit azonban elmulasztott, ennélfogva már a kir. törvényszék elött elkésetten előterje ízlett indítványát a kir. Ítélőtábla nem vehette figyelembe. (Sz. 53. § I. bek.) II Vádlott Nagy Sándor védője a Dr. Bottka Sándor nyilatkozata tekintetében vádlottnak a kir. törvényszék előtt és a mai tárgyalláson tett vallomásai közt mutatkozó ellentét felderítése végett Dr. Bottka Sándornak újból való kihalgatását, a főmagánvádlók képviselője pedig annak megállapítása végett, hogy vádlott és Dr. Bottka közt a beszélgetés az elsőfokú ítéletben leírt módon folyt le, és hogy vádlott a főtárgyaláson ennek megfelelő vallomást tett, aminek azonban a főtárgyalási jegyzőkönyvben nyoma nincs, az iratoknak a kr. törvényszékhez való visszaküldését indítványozta. Mindkét indítványt a kir. ítélőtábla azért utasította el, mert a kívánt bizonyítás fel- vételre és kiegészítésre az ügy érdemi el-birálhasa végett szükség nincs. (Bp. 393 §. lil. Érdemben: A kir. törvényszék által megállapított tényállás azzal a kiegészítéssel felel meg a bizonyítási eljárásnak, hogy a „Szegedi Uj Nemzedék* politikai napilap, tehát időszaki lap, melynek 1921. évi április hó 22-én Zsirkay János volt a felelős szerkesztője, kiadója a „Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részvénytársaság“, előállitója pedig a szegedi „Tevés* nyomda műintézet, s hogy a feljelentést 1911. évi junius hó 20-án, tehát az április hó 22 én megjelent cikk miatt a Bk. 112. §-ában meghatározott határidő alatt tették meg. E tényállás alapján a kir. Ítélőtábla megállapítása szerint is bizonyítva van az, hogy a „Szegedi Napló” 1921. évi április hó 21 én megjelent számában Tölgyes Gyuli főmagánvádló által megírt az az újdonság, mely szerint a főkaptány az 1921. évi április hó 24-ére a szegedi keresztény alakulatok által tervezett népgyűlést kitiltotta, illetőleg a népgyűlés engedélyezése érdekében benyújtó kérelmet elutasította, a valságnak megfelelt, amenyiben a népgyűlés megtartását a főkapitány csak felsőbb helyről jött utasításra, azután engedélyezte, miután Tölgyes, mint a „Szegedi Napló” akkori mnkatársa előtt, az ez által megírt cikk tartalmának megfelelően nyilatkozott, mihez képest vaótlan a vád tárgyává tett és vádlottak által megírt cikk tartalmának megfelelően nyilatkozott, mihez képest valótlan a vád trgyává tett és vádlottak által megírt cikknek az az állítása, mely szerint a Szegedi Napló „meghamisített főkapitányi interjúval szerette volna kadétre hányni a vasárnapi sajtógyűlést. E tényállás alapján helyes minősítéssel állapította meg a kir. törvényszék vádlottaknak a Tölgyes Gyula sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében való bűnösségét, és pedig annyival inkább mert ez a körülmény, hogy Nagy Sándor a vád tárgyává tett közlemény megírásakor esetleg nem tudott arról, hogy Dr. Bottka főkapitány a népgyűlést eredetileg nem engedélyezte, az ő büntetőjogi felelősségét meg nem szünteti. A bűncselekményt azonban a kir. Ítélőtábla csupán a fentebb idézett azon állítás által tekinti elkövetettnek, mely szerint: „meghamisított főkapitányi interjúval szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyűlést.” A Váci támogatására ugyanis a Nagy Sándor által Dr. Bottkának tulajdonított nyilatkozat azért nem alkalmas, mert Dr. Bottka épp csak arra emlékszik, hogy Tölgyessel a népgyűlés betiltását, Naggyal pedig annak engedélyezését közöte A cikknek a kir. törvényszék ítéletében idézett többi része pedig a „destruktiv” elnevezés alatt ismert azon sitóorgánumok irányának, működésének és hatásának jellemzésére használtatott, amelyek közé vádlottak a „Szegedi Naplót* is számították, amely jellemzés lehet Tögyes Gy.l főmagánvádlóra nézve, aki időközben az Az Est munkatársa lett. csak abban az esetben lehetne sértő, ha a „Szegedi Naplót* vádlottak tévesen sorolták volna a „destruktív* lapok közé; vádlottak azonban ebben nem tévedtek, mert az időközben megszűnt Szegedi Napló a vád tárgyává lett cikk megjelenése idejében a kir. Ítélőtábla előtt is ismert zsurnalisztikai működésével és általános irányzatával tényleg szembehelyezkedett a magyar polgári társadalmi rend szerkezetére, biztosítékaira és szellemére vonatkozó közfelfogással, a közélet tekintetében irányadó magyar nemzeti és keresztény gondolkodással, és emiatt a kir. élőtába meggyőződése szerint Szeged város közvéleményében is olyanként volt ismeretes. A kir. törvényszék ítéletének azt a részét tehát, amely vádlottaknak a Tölgyes Gyula főmagánvádló sérelmére elkövetett rágalmazásáról rendekezik, a fentiekkel kiegészített és helyesbbített indokai alapján és azért, mert a büntetés a bűnösség fokával arányban áll, helybenhagyni s ennek folyamányaként vádlottakat a fömagánvádló képviseltetésével felmerült költségben marasztalni kellet. Eogel Vilmos azon az alapon lépett fel fömagánvádlóként, hogy a „Szegedi Naplónak“, amelyben a Tölgyes Gyula által megirt újdonság megjelent, ő volt a kiadótulajdonosa. Minthogy azonban vádlottak nem róla állították azt a valótlannak bizonyult tényt, hogy meghamisította a főkapitány interjúját, tehát ez az állás reánézve nem is lehet sértő, a „Szegedi Napló” irányát és működését jelemző incriminált kitételek pedig a fentebb kifejtetteknél fogva, mint a valóságnak megfelelők, büntetendő cselekményt nem képeznek, ennélfogva tévedett a kir. törvényszék, amikor vádlottak bűnösségét ebben az esetben is kimondotta, miért is felhívott törvényhelyek alapján ítéletének ide vonatkozó részét megsemmisíteni, vádlottakat ezen vád alól felmenteni, s főmagánvádlót a Bp. 482 § ához képest a Zsirkay János vádlott védelmével felmerül költség fizetésére kötelezni kellett. Nagy Sándor költségeiben főmagánvádló indítvány hiányában nem marasztaltott. A Sz. 40.§ ával kapcsolatos elsőbirói rendelkezéseket megfelelően helyesbbiteni kellet. Szeged, 1924. évi julius hó 9. napján Dr. Muntyán István s. k. t. elnök, Szent Tamási Miklós s. k. eladó. A kiadmány hiteléül: irodaigazgató. B. I. 5010/50—1924. szám. A magyar állam nevében. A Magyar Királyi Kúria sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Zsirkay János és Nagy Sándor ellen indított bűnügyet, amelyben a szegedi kir. törvényszék 1924. évi február hó 3. napján B 5256/43—1921 szám alatt, a szegedi kir. ítélőtábla pedig vádlottaknak és védőiknek fellebbezésére 1924. évi július hó 9. napján B. 718/48—1924. szám alatt ítéletet hozott, a főmagánvádló továbbá Nagy Sándor vádlott és mindkét vádlott védője részéről használt, írásban nem indokolt semmiségi panasz folytán az 1925. évi március hó 17. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, amelyen Rath Zsigmond a m. kir. kúria másodelnöke, mint a tanács elnöke továbbá Slavek Ferenc, Csizinszky Ágost, Mendelény László és Szenyi Antal kir. kúrai bírák vettek részt, a jegyzőkönyvet Ávedik Félix tanácsjegyző vezette a koronaügyészhelyettes jelenlétében vizsgálat alá vette és meghoza a következő ítéletet: A m. kir. Kúria Zsirkay János vádlott védője semmisségi panaszának a Bp. 384. § nak 9. poljára alapított azt a részét, melyet utóbbi az Eckhardt Tibor és Antal István levelei felolvasásának mellőzése miatt jelentett be visszautasítja, ugyanezen védő panaszának egyéb részét, továbbá Nagy Sándor vádlott és védőjének semmisségi panaszát pedig elutasítja. Ellenben Engel Vilmos főmagánvádló semmiségi panasza folytán a kir. Kúria a másodbiróság ítéletének a vádlottak részbeni felmentésére, valamint az ezzel kapcsolatos új bűncselekmény megjelölésére, továbbá az új büntetés kiszabására és költségmegállapítására vonatkozó részét a Bp. 385. §-nak I. a. pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-nak 1. bekezdése értelmében megsemmisíti és e részben az elsőbírósági ítéletet hatályába visszahelyezi azzal, hogy a St. 40. §. szerinti fokozatos fizetési kötelezettség a főmagánvádló részére szükséges költségek és képviseleti hitelmén, elsőbíróilag megítélt összegre is kiterjed akként, hogy ezt az összeget a vádlottak egyetemlegesen kötelesek megfizetni. Egyebekben pedig a másodbíróság ítélete érintetlenül hagyaték. Indokolás : Zsirkay János vádlott védőjének az Antal István és Eckhardt Tibor level felolvasásának mellőzése miatt a Bp. 884. §-nak 9. pontjára alapítot panaszát a Bp. 434. § nak 3. bekezdése alapjn azért kellett visszautasítani, mert a nevezett védő ezt az alaki semmisségi okot a fellebbezésében A csongrádi bombamerénylet táblai tárgyalása Valószínűen szombaton hirdetik ki az ítéletet Budapest április 30. A csongrádi bombamerénylet ügyét tegnap kezdte tárgyalni a budapesti ítélőtábla. Az Ítélőtáblát már jóval a tárgyalás előtt erős rendőri készenlét szállta meg 10 óra előtt néhány perccel megjelentek a vádlottak: Simkó László, Bölönyi Miklós, Fülöp Andor, Piroska György, Piroska János, Sági János és Sági Rókus. Velük együtt érkeztek a tárgyalóterembe ügyvédjeik Urain Ferenc dr. és Széchenyi István dr. Pontban 10 órakor nyitotta meg a tárgyalást Nyirő Géza tanácselnök. A vádlottak személyi adatainak megállapítása után Medvigy István táblabíró megkezdte a szolnoki törvényszék ítéletének és az ítélet indokolásának a felolvasását. A terjedelmes irat felolvasása körülbelül egy óráig tartott. Ezután megkezdték az iratok ismertetését. A főtárgyalás első napja az iratok ismertetésével telt el. A tárgyalás előreláthatólag 3 napig fog tartani és a bíróság minden valószínűség szerint szombaton hirdeti ki az ítéletet. iL Balaton mellett készülődnek a nyaralásra Bontakozik az élet — Hévizén már förödnek — Vájjon lesz-e pénz ? Keszthely, április. Virul a tavasz teljes színpompájában. A Balaton hullámai lágyabban kezdenek csalogatni. A parti terrasszokon mozgolódik az élet. Egy-egy asztal fehér terítékkel jövendölgeti a közeledő szezont. Vasárnaponként már hangosak a gyenesdiósi és füredi vendéglők. Állandó vendég még nincs, de a tulajdonosok már kint vannak, tataroznak, festik a szállókat, vendéglőket. Május közepére már készen kell lenniük. Hévizén már fürdenek. Annál sürgősebben folyik hát itt a munka .A szanatóriumok, szállodák nőnek ki a földből, hiába dühösködnek érte a régi szállodások. Fejlődik a világ, haladásra kényszerít a konkurencia. Villájából mindenki penziót csinál. A közlekedés is javul, szárazonvizen egyaránt. A Déli vasút Lepsénytől a Balatonszentgyörgyig sinautóbuszokat fog elhelyezni. A hajózást békebeli nívóra emelik. Az öszszes kikötőket bekapcsolják, 25 motorcsónakot helyeznek üzembe. A flóra is gazdagodik, csemetéket ültetnek, új parkokat telepítenek. A szállodák tisztaságát ellenőrizni fogják a fürdőévad alatt. A pesti háziállatkák nyugodt nyaralására kimondják a halálos ítéletet. Szóval erős készülődésben várja Magyar tenger barátait és vendégeit ! Csak pénz legyen ! — sóhajt fel minden szállodás és villatulajdonos a Balaton mellett. Sok-sok ember veti elt reményét a nyárba. Ha pénz van, akkor jó megy minden, a szállodák, penziók, éttermek keresnek , a nyaralók pedig szórakozhatnak. De vájjon van-e, vájjon lesz-e? Reméljük, hogy igen.